Zala, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-07 / 132. szám

P Á H 7 É L E 7* JSagykapornakon a kommunisták példamutatásával uj sikerekkel készülnek a Béke-Világ tanács ülésére A választási békeverseny lelkesedése magával ragadta a nagykapor­nak! kommunistákat, pártonkivüli dolgozó parasztokat. Újabb verseny- mozgalom alakult ki a község dóig zói között, a Béke Világtanács buda­pesti ülésének tiszteletére. A pártszervezet vezetősége segítséget ad a békebizottságok munkájához. Peresztegi József elvtárs, a községi párt- szervezet titkára rendszeresen résztvesz a békebizottságok gyűlésén, sze­mélyesen beszélget a legjobb dolgozókkal és erősiti a békebizottság tag­jainak sorait. A népnevelők most újabb harcra indultak. 35 hosszúlejá­ratú békevédelmi szerződést kötöttek, melyben a dolgozók újabb válla fásokat tettek a Béke-Világtanács ülése tiszteletére. Fodor János (Tibola) 13 holdas középparaszt vállalta, hogy egész­évi tojás-, baromfi beadását teljesiti, ami 35 kiló tojást és 35 kiló baromfit jelent. Vállalását teljesítette. —- Azért teszek eleget egészévi beadási kötelezettségemnek — mon­dotta —, mert ebből nekem is és a z egész ország dolgozóinak is haszna van. De azt is tudom, hogy ezzel ho zzájárultam a béke megvédéséhez és a Béke-Világtanács budapesti ülésének sikeréhez. A beadási kötelezett­ség teljesítésére mozgósítom dolgozó társaimat is, mert csak egységben tudjuk biztosítani a tartós békét Az MNDSzrasszonyok és a békebizottság tagjai elhatározták, hogy Fodor János dolgozó paraszt házát példamutató békeharcáért békeházzá .avatják. Katona Józsefné, a békebizottság titkára hetenként összehívja a békebizottság tagjait, serkenti őket a példamutatásra, Az élenjáró béke­harcosokat népszerűsítik. Színes feliratokon a legforgalmasabb helyeken függesztik ki teljesítményeiket. A dolgozó parasztság közül napról napra többen kapcsolódnak be a Béke-Világtanács ülésére indított versenybe. Az ellenség munkája Sáridon Sand község a begyűjtésben az utolsók közö-t van, a járási y-er- senyben. Oka: a pártszervezet és a tanács összhang-nélküli mun­kája. A községet, annak ügyeit a íanaestúkár. Németh Aladár vezetné egyedül. Hogy ez meny­nyire így van, bizonyltja a köz­ségi mezőőr kiválasztása is. A mezőőr a. termés, a jövőévi ke­nyerünk őrzője. Oly cin embernek kell lennie tehát, aki a nép ér­dekeit szemelőtt tartva, éberen vigyáz drága kincsünkre, a dol­gozók egészévi munkájának eredményére: a kenyérre. Ezért javasolta a pártszervezet mező­őrnek Babati Jánc-s elv-társat. A községi tanácstitkár. Németh Aladár, volt jegyző, azonban semmibe véve a pártszervezet jv vasMát, a községi pap bizalma- -sát. Farkas Ferenc harangozó! választatta meg mezőőrnek. Milyen tanácstitkár az, aki nem hallgatja meg a pártszerve­zetet? Hogyan tudja munkáját végezni? Rosszul. A dolgozó pa­rasztok, a párttagok nem szívesen keresik fel hivatalában, A kulákok, azok mások. Az egyik odáig merészke­dett. hogy bátorító levelet irt a tanácstitkárnak, hogy'’ i'e féljen szeretni a kulákokat ■ Lesz ez még másképpé« is. Mái’ mint a kulákoknsk. Mi bátorította fel a kulákokat arra, hegy ilyen köz­vetlen hangon érintkezzenek a tanácsit;..ikárrial?• A tanácstitkár viselkedése. Az, hogy látják a kulákok. a tanácstitkár pártszer­vezet nélkül a maga útját járja. Nézzünk egy másik do got. Né­meth Aladár tanácstitkár nem segíti, gátolja a [ermelc-vcve'ke- zeti mozgalom fejlődését. Oldala­kat tud zengedezni a csoport ..nagy’1 hibáiról, de az eredmé­nyeket, melyek szép számmal vannak, elhallgatja. Pedig a’ cso­portban .ió a hangulat és lelke­sen, c-daadóan dolgoznak a cso­port tagjai. Ók látják, hogy munkájuknak van értelme van eredménye. Mivel a tanácstitkár ..úgyis meglesz mindenth — a párttagok íávoltartják magukat a község élete irányításától. A helytelen nézet (amin sür­gősen változtatni kell!) az oka annak, hogy a községben :• az „Uj Élet'* termelőszövetkezetben tavaly ősz óta nem volt mg jelölt- felvétel, Jusson eszükbe a falu kommunistáinak Rákosi elvtárs szavai, melyeket a Központi Veze­tőség 1950 íebr, 10-i ülésén mon­dóit : ■' 3,’j-ív. v A „A dolgozó nép . tisztelje, de egyben .szeresse is pártunkat, sa­ját pártját. A bürokraták, a párt. demokrácia megsértői néhol olyan helyzetet teremtenek, hogy a mi népszerű pártunktól, amelyet a nép lisztéi és szeret — helyenként félnek. Ezért ismétlem: g huták féljen tőlünk, féljen tőlünk az ellenforradalmán, de minden tö- fekvésünk oda irány akim hogi/ a dolgozó nép n icsak tiszteljen, hanem szeressen bennünket ... A belső demokrácia megerősödése!, a kritika és önkritika alkalma­zása, harc a. bürokratizmus ellen és az éberség kérdései mind ősz* szefüggnek. kölcsönhatásban van- nak egymással és magával a ter­meléssel is." Sandán tisztelik és szeretik a pártot, bíznak is benne. Most a kcrrjmunis'ákon a sor., hogy. kemény kézzel rendel teremtsenek a maguk portáján s ezzel még jobban megnöveljék a sandi dol­gozó parasztok bizalmát pártunk iránt. Ezt nemcsak a sandi dolgozók, hanem pártunk s egész dolgozó népünk joggal elvárja tőlük. A hsbák arra valók, liog-y kijavítsuk azokat A pártszervezet jó munkájának egyik elöntő előfeltétele a tervszeru- : ég. Ahhoz pedig, hogy tervszerűen tudjanak dolgozni, munkatervet keli készíteni. A zalaegerszegi Autójavító Vállalat pártszervezete is készített munkatervet — amint azt Beke. József elvtárs, párttitkár mondja —, csak éppen az a baj, hogy nem találják. Vagyis van munkaterv, de mégsincs. A pártszervezet iratai' egy iróasztalfiók' nagyságú helyen vannak összezsúfolva, amely nem alkalmas és főleg nem elegendő arra, hogy a pártszervezet iratait tartsák benne. így fordulhat elő, hogy nem talál­nak egy-egy jegyzőkönyvet, vagy éppen a tervszerű - munkát biztositó munkatervet. Régen tartottak -vezetőségi ülésl a pártszervezetben. Az elmúlt héten úgy tartották meg a taggyűlést, hogy előzőleg össze sem ült a vezetőség. Tíz a taggyűlés lebecsülését jelenti, azt, hogy nem vették tekintetbe a ingóig javaslatát a taggyűlésre vonatkozólag. Rendszertelenek a pártcsoport- bizaimi értekezletek is. Vannak a pártszervezetnek eredményei is. Jó munkát végeznek a népnevelők, akik rendszeresen látogatják területüket. Jól folyik a politikai oktatás is. A propagandista elvtársak ellenőrzik a hallgatók jegyzeteit, segítik őket a tanulásban. Felfigyelt a pártszervezet vezetősége arra is, hogy az üzemben I-..-■ zul dolgozik a szakszervezet. Nem foglalkozik részletesen a munka- verseny kérdésével, nem tesz meg mindent annak sikeréért. A pártszervezet vezetősége tehát eredményekről is beszámolhat. A fent leírt hiányosságok megszüntetésével növelhetik tovább a párt mun­káját a dolgozók között, nagyobb lendületet adhatnak a tervteljesitésért vívott, versenynek. A hibák arra valók, hogy kijavítsák azokat S most ez a feladatuk. Az alábbiakban az SZKP uj Szervezeti Szabályzata, valamint a kongresszusi beszámoló párttal fog­lalkozó fejezetének néhány főbb kér­désére szeretnénk ráirányítani a fi­gyelmet s ezen keresztül is segítsé­get adni a propagandistáknak az ismétlésekre és az összefoglalókra való felkészülésükhöz. A propagan­dista elvíársak az ismétlő megbeszé­léseken azt tekintsék föfeí&datuk- nak, hogy az SZKP Szervezeti Sza­bályzatának alapvem kérdéseit meg­ismerve a hallgatók vizsgálják meg: ezeket a lenini-sztálini elveket ho­gyan érvényesítjük a mi 'pártunk­ban- Hogyan érvényesülnek a párt­ról és Szervezeti Szabályzatról szóló tanítások saját- szervezeteinkben éa milyen feladatok vannak e tanítások következetes érvényesítésének biz­tosítására. Mindehhez kérjenek ada­tokat a pár-bizottságtól. A párt minden sikerének alapja: megbonthatatlan egysége Malenkov elvtárs a Szovjetunó hatalmas eredményei — a Nagy Honvédő Háborúban kivívott győ­zelem, a háböíuután: gyors ujj ácsi tés. az ötéves terv sikerei — döntő felvételeként a párt erejét s egysé­gét jelölte meg. „A párt sikereinek egysége volt az alapja és marad az alapja vár­iunk erejének és légy jene let leasegé­nek.“ Ezt az egység-;■ a Szovjet­unió Kommunista Piaija Sztálin elv- társ vezetésével, a loftinizmus ellen ségei ellen vivőit harcban kovácsol­ta ki, A második világháború előtt a párt szétzúzta a trockis^a-buhari- nis-ta bandát és ezzel elvágta az út­ját az.,,ötödik hadoszlop“ kiépítésé­nek. Az SZKP XJ!X, kongresszusán elfogadott uj Szervezeti Szabályzat a párttag első kötelességévé teszi, hogy: „Őrködjék minden mádon a párt egységen, mini a, párt erejének és hatalmának legfőbb forrásán/ ‘ Kétszeresen érvényes e követel­mény a mi viszonyaink között. A Szovjetunióban már megszűntek a kizsákmányoló osztályok. Nálunk, ahol még van kizsákmányoló osztály és elevenebben élnek a kapitalizmus maradványai, az ellenséges elemek pártba való beépülésének veszélye sokkal nagyobb, még fokozottabban szükséges - a párt egységének védel­me- Nagyon is érvényesek nálunk Sztálin elvtúrsnak 1922-ben mon­dott szavai: ,.Nem szabad megfe­ledkezni arról, hogy a mi pártunk kormányozó párt. hogy a mi pártunk­ba gyakran csoportosan lépnek be, rogy igyekeznek belépni megbízha­tatlan, karrierista elemeiakiknek semmi közük a proletár szellemhez és a bomlás cs maradiéig szellemét vi­szik be a pártba. A kommunisták életbevágó feladata gondoskodni ar ról, hogy az ilyen elemektől megóv­ják a pártol.“ A párt egysegéért folytatok har­cot, nem szabad csak a pártba be­épülni igyekvő ellenség elleni harcra korlátozni. A párt egysége az ideoló­gia, az akarat és cselekvés, a fe­gyelem egységét jelenti. A jiárt egységéért folyó harc megköveteli, hogy minden párttag harcoljon a párt progranuujá, a párt politiká­ja jpeg valósításáért, marxista-leni­nista műveltsége emeléséért; általá­ban a Szervezeti Szabályzat betar­tásáért- Nemcsak a beépült ellensé­ges elemek gyengítik a párt- egysé­gét, de akarva, akaratlanul azok is, akik nem végeznek pár!munkát-, nem tanulnak,' nem vesznek részt a taggyűlésen -— nem teljesítik a párttag kötelességét s nem élnek a párt szervezeti szabályzatában le­fektetett jogaikkal. A’í ilyen, párt­tagokkal kapcsolatban mondta Lenin elvtárs: „Látszólagos párttagokra, se mmiképpen nincs szükségünk.* * A párfc egységéért harcolva tudatossá keli tennünk minden párttagban: nagy tisztesség a kommunisták párt­ja tagjának lenni, de rendkívül, nagy a kommunistákra háruló felelősség is. Fáradhatatlanul küzdeni kell az­ért, hogy minden párttag tettekkel szilárdítsa a párt egységét s igazol­ja, hogy méltó a párttag megtisz­telő címére. „A tömegekhez való kapcsolaton áll, vagy bukik minden kommunista párt** A-z SzKP Szervezeti Szabályzata minden tag és tagjelöl: kötelessé­gévé teszi, hagy: „állandóan erő­sítse kapcsolatát a tömeg (kirí és idejében reagáljon a dolgozók ügyeire .és.szükségleteire, magyarázza meg a pártonkivüli tömegeknek a párt politikáját, határozatait és vésse emlékezetébe, hogy pártunk ereje és legyőzhetetlensége a néppel való eleven és elszakíthatatlan kap­csolatban rejlik A mi pártunk erejének is hatal­mas erőforrása a tömegekkel való elt-éphetetlen kapcsolat. A mi párt­tagjaink számára is elengedjiétetlen követelmény a tömegek között vég­zett felvilágosító és szervező munka. „A tömegekhez való kapcsolaton áll, vagy bukik minden kommunista párt, a magyar kommunista pún is — mondotta Rákosi elvtárs —, Esért tömegbázisunkat, a magyar dolgozó néppel való össze­forrott Ságunkat minden erővel fo­kozni kell Ez a döntő feladat. Ez a biztosítéka annak, hogy pártunk erős lesz, fejlődő és legyőzhetetlen, ha gyökereink egyre mélyebben, egy­re szélesebben ereszkednek a magyar dolgozó nép talajába. Ehhez viszont az kell, hogy kineveljük a kommu­nista tömeg embert, azt a kommur nisla funkóionáriust, aki úgy úszik a tömegekben, mint a hal a vízben, akinek a tömeg az életeleme, aki vér a munkástömeg véréből és hús as dolgozó nép húsából/ * Hogy meny­nyit haladtunk előre Rákosi elvtárs Útmutatásai megvalósításában, ez't mutatják a május 17-i országgyűlési választások. Ott, ahol, a tönregszervezetek — elsősorban szakszervezetek és DISz irányítását hanyagolják el a pártszervezeteink, ott is megfeled­keznek arról, hogy eddigi eredmé­nyeinket éppúgy nem érhettük volna el a tömegek támogatása nélkül, mint a, jövőbeni célkitűzéseinket sem érhetjük el éneikül. Gyakori az is pártszervezeteinknél, hogy nem hall­gatják meg a párt.onkivülieket nem figyelnek fel problémáikra, pana­szaikra s nem tesznek meg mindent ezek megoldása, a hibák kiküszöbö­lése érdekében. A párt tagjainak a -tömegekkel való kapcsolatát nem szabad csak ,.ünnepi"alkalmakra korlátozni- Nap, mint nap újból meg kell nyerni a tömegeket. A választások után a. politikai iskolák hallgatóinak továbbra is kell népnév-élőmunkát vcgezniök, akik példamutatásukkal, rendszeres" felvilágosító munkájuk­kal segítenek a pártnak a dolgozók megnyerésében, mozgósításában. A bírálat és önbirálat fejlesztése a párt állandó feladata Az SzKP XIX. kongresszusán el­fogadott uj Szervezeti Szabályzat­nak egyik leglényegesebb. kérdése a bírálat, önbirőlaMal foglalkozó ré­sze. a Központi Bizottság már a. kongresszust megelőzően is — a pártmunka fellendítése és a párt­tagok öntevékenységének fokozása érdekében — a párt-szervezetek fi­gyelmének középpontjába azt a feladatot állította, hogy következe­tesen erősítsék meg a pdrtonbelüli demokráciát, fejlesszék a bírálatot és önbirálatot. Ennek alapján fokoz­zák a .párttagoknak a pártszerveze­tek tevékenysége felett gyakorolt ellenőrzését- A bírálat és önbirálat a párttagok és az egész dolgozó nép forradalmi szellemben való nevelé­sének, valamint a hibák és fogyaté­kosságok elleni harc állandó ható- kény eszköze. Az uj Szervezeti Sza­bályzat éppen azért a párt minden tagjának kötelességévé teszi, hogy „fejlessze az önbirálaíot és az alul­ról jövő bírálatot, tárja fel és igye­kezzék kiküszöbölni a munkában mutatkozó hiányosságokat, harcoljon a munkában a látszatsiker eh, az ön­teltség és önelégültség dien“. Külön aláhúzza az SzKP, Szervezeti Sza­bályzata az alulról jövő birálat- je­lentőségét. Rákosi elvtárs 1950 február 10-én a Központi Vezetőség ülésén éles bírálattal tárta fel a pártonbelüli demokrácia, a bírálat, önbirálat- te­rén elkövetett súlyos hibákat. Pár­tunk valamennyi tagja és szervezete elé feladatul állította a hibák gyö­keres kiküszöbölését, a bírálat és ön­birálat, a pártonbelüli demokrácia fejlesztését, s köve'kezctes alkalma­zását. Azóta már sokat haladtunk előre a feladatok meg valósit ásúbau- Egész pártunkban komolyan megnö­velte a kritika szellemét a párttag­ság éberségét, aktivitását. a pártért érzett felelősséget a XIX. kengress- szus anyagainak tanulmányozása. E fejlődés ellenére korántsem mondhat­juk, hogy c téren ne lenno még sok javítanivaló. Még elég gyakori, hogy egyes helyeken elfojtják a bírála­tot, vagy ami nem kevésbbó rossz, „elfogadják* * a bírálatot, de mii sem tesznek a hibák kiküszöbölé­séért, illetve objektiv okokra hivat­kozva, kibújnak a felelősség alól. A mostani ismétléseket is fel kell hasz­nálnunk arra, hogy még jobban tu­datosítsuk a, birálat és önbirálat je­lentőségét cs erősítsük az alulról jövő birálat kibontakozását, a bírá­lat és önbirálat további fejlesztésé vei harcolni kell a liberalizmus, az elvtelenség ellen- Ne legyenek a pártnak olyan tagjai, akik a „béke**, a „barátság“, a „nyugalom“ érde­kében bár látják a fogya' ékos­ságokat, de nem lépnek fel azok ellen. Az ilyen párttagok elvtelen- sége megmérgezi a levegőt akadá­lyozza előrehaladásunkat. A mi viszonyaink között is ér­vényt. kell szerezni az SzKP Szer­vezeti Szabályzata ama pontjának, hogy a párttagnak nincs joga eltit­kolni a hibákat, a nehézségeket, az állam és a párt érdekeit sértő je­lenségeket, Aki ezt cselekszi, .aka­ratlanul kaput nyit az ellenség szá­mára, elősegíti a hibák állandósi- tását. A bírálatra, önbirála'-ra olyan szükségünk van, mint a levegőre. A birálat, önbirálat hozzásegíti a pártot, hogy az elkövetett hibákat felismerje, azokat kijavítsa, e! tudja azokat kerülni a jövőben. Minden párttag kötelessége harcolni a párt határozatainak megvalósításáért Az SzKP XIX. kongresszusa meg­jelölve a kommunizmus építésének feladatait ennek megfelelően nagy- mór! ékben fokozta a párttagokkal szembeni követelményeket, magasabb­ra emelte a párttag megtisztelő cí­mét. Az SzKP Szervezeti Szabály­zaja külön hangsúlyozza: „Nem ele­gendő, hogy a párttag csupán egyet­értsen a párt határozataival, köte­lessége, hogy harcoljon e határoza­tok megvalósításáért. A kommunis­ták passzív és formális viszonya a párthatározatokhoz gyengíti a párt. harcképességét és ezért összeegyez­tethetetlen a párttagsággal“. A mi pártunkban még élesebben vetődik fel a párttagok komniunis a viszonyának kérdése a párt és kor­mány határozataihoz, a határozatok végre nem hajtása, a hozzájuk yal<5 formális, passzív viszony, anű a Szovjetunióban, egyes és általában elszigetelt jelenség, az nálunk még elég gyakori. A párt) politikája a párthatározatok összességében jut kifejezésre. Sokszor előfordul azon­ban, hogy egyik, vagy másik terü­leten nem valósul meg kielégítően a párt politikája. Ennek oka az, hogy nemcsak egyszerű párttagok, de párt aktivisták és párt funkcioná­riusok között is szép számmal akad­nak ma még, akik nem látják eléggé egy-egy párt-, vagy kormányhatáro­zat jelentősegét és nem is harcolnak következetesen annak megvalósitá- sáórt. Ez,út is jelentkeznek problé­mák a munka és állami fegyelem betartásánál, az állampolgári köte­lezettségek, a begyűjtés teljesítése körül. Ezért fordul elő, hogy egyes párttagoknál a azó és a tett külön­válik, kötelezettségüket, termelési felajánlásaikat nem teljesitik. Pár­tunkban is olyan tagokra van szük­ség, akik teljes odaadással harcol­nak a párt- és a, kormány határo­zataiért, a szocializmus győzelméért, akik nyugtalanok, ha nem mennek rendben a dolgok- A mi pártunkban sem lehet jó kommunista az, aki sziik helyi érdekeket fölébe helyez az általános állami érdekeknek, mint. például olyanok, akik nagyobb nyersanyagigénylést nyújtanak be az államnak, mint amennyire ^ álé­ban szükség van. A mi párttagjainknak is olyan öntudatos, f egy el mezőit kommunis­ták]-: á kell Menniük, mint amilyenek az SzKP tagjai. Olyanokká, akik minden helyzetben — akkor is, ha erre nincs kidolgozott, határozat — végrehajtják a párt politikájút, megvédik azt s leleplezik az ellen­séget. Ennek elérése érdekében pár­tunkban is nagy súlyt kell helyezni a párttagság elméleti színvonalának emelésére, a marxizmus-leniniemül fokozott) elsajátítására. Végre kell hajtanunk a Politikai Bizottság 1902 április 10-i határozatát, amely egyebek között kimondja: „a párt­tagokkal és tagjelöltekkel szemben, a pánfigyelem, az öntudat, a tanu­lás a marxista-leninista tudás, a párt iránti áldozatkészség, a terme­lésben való példamutató kommunista helytállás terén fokozatosan maga­sabb követelményeket kell állítani ,,/t pártbizottságoknak, alapszervezeti vezetőségeknek arra l eli Hire], ed- hiök, hogy ne csak a tagság túlnyo­mó többsége, de minden párttag tel­jesítse a párttal szembeni köteles­ségét cs aktivan kivegye részét a pánmunkábúl“ Győri íatra í i Ismételjük nagy figyelemmel a partról szélé tanításokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom