Zala, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-02 / 127. szám

Adenauer é*a§t emelt négy hala! mi értekezlet osszebirása, ellen Berlin (MTI). Adenauer, a nem­zetáruló báb kancellár, a német kérdés békés megoldásától és ez­zel az erkölcstelen bonni rendszer összeomlásától rettegve, segélyki­áltást intézett az Egyesült Álla­mokhoz, hogy megakadályozza négyhatalmi értekezlet létrejöttét, A „DMP“ nyugatnémet országi hírszolgálati iroda vasárnap este a következőket jelentette: — Adeniayer szövetségi kancel­lár, a Kelet és Nyugat közötti viszony további fejlődésére vonat­kozó aggodalma miatt, félreérthe­tetlen diplomáciai lépést tett: óvást emelt az EgyesiiLt Államok kormányánál az ellen, hogy a bonni és párizsi szerződések élet­belépése előtt négyhatalmi érte­kezleteit tartsanak Németország kérdésében. Adenauer üzenetének átadására pénteken Párizsba küldte Hall­étem külügyi államtitkárt, aki ott közölte a kancellár elgondolá­sait Bruce amerikai különmegbi­zottal. Bruce ezután Eisenhower elnökhöz továbbította Adenauer vétóját. Hallatéin váratlan párizsi utazásához Adenauer előzőleg ki­kérte Conant. bonni amerikai fő­biztos jóváhagyását. A ; DMP“ hírügynökség utal arra, hqgy a szovjet kormánynak a németországi Szovjet Ellenőrző Bizottság feloszlatására és szovjet főbiztosság létesítésére vonatkozó határozata pánikhangulatba so. dorta Adenauert. A szovjet kor- 'mány szüntelen erőfeszítései a nemzetközi feszültség csökkenté­sére és a német probléma békés megoldásának előkészítésére, mindinkább megmutatják Ade- nauréknak, hogy népellenes ural­muk az összeomlás előtt áll. A .Westfälische Rundschau“ ci- mü nyugatnémetországi burzsoá lap vezércikkében hívja fai a fi­gyelmet arra, hogy a bonni klikk milyen feneketlen cinizmussal és felelőtlenséggel kezeli a német, nép sorsdöntő kérdéseit. A lap leszö­gezi: — Bonnban ma már mindenki tudja, hogy Adenauer a Szovjet­unió elleni lélektani hadjárat for. májában kivánja a választási har­cot megvívni. Egy esetleges négy- hatalmi értekezlet halomra dön­tené a kancellár terveit. Adenauer ezért brit képviselők előtt is ki­jelentette,, hogy a nyugatnémet belpolitikai harc miatt négyhatal­mi értekezlet ez év őszéig, tehát a nyugatnémetországi parlamenti választások befejezéséig „nem kí­vánatos.“ — Bonnban tehát — emeli ki még egy szer a lap —- a német nép jövőjét készek feláldozni egy párt választási mesterkedéseinek. Adenauer pártjáénak, amely tisz­tában van gyengeségével, de min­den körülmények közöt)*-, hátaimon iakar maradni, hogy végrehajthas­sa népellenes <és békeellenes re- vansterveit. A jaltai és potsdami egyezményről A Pravda két nagyjelentőségű cikke, az Eisenhower elnök be­szédével, valamint a jelenlegi nemzet­közi helyzettel kapcsolatos, továbbá e cikkeket követő nemzetközi sajtó- visszhang többször utalt a jaltai és potsdami egyezményekre. Mi is az a jaltai és potsdami egyezmény, mh'e kötelezték magukat ezekben a nagy­hatalmak, s hogyan teljesítették eze­ket a kötelezettségeket ? A jaltai nyilatkozat 1945 feb­ruár 11-én látott napvilágot, a Szovjetunió, az Egyesült, Államok és Nagy-Brítannia kormányfői és külügyminiszterei tanácskozásainak eredményeképpen. A második világ­háborúnak ebben a szakaszában a náci fenevad a Szovjetunió csapásai következtében már utolsó óráit élte. S a nyugati hatalmak, hogy demo­kratikus szándékukat kimutassák a népeknek, a Szovjetunióval közös politikában és tervekben állapod.ak meg, amelyek révén Németországot fehételnólküli kapitulációra kéuy- szerithették. A. kvufm-fyyüÜTj'l ki­adott nyilatkozatában a három ha- 'alom leszögezi: ,,Szilárd, és megingathatatlan cl- határoeáswik, hogy megsemmisítjiik a német militartemvst és nácizmust . gondoskodunk arról, hogy Német­ország soha többé ne zavarhassa a világ békéjét. Elhatároztuk, hogy lrfegyverezzük és elbocsátjuk vala­mennyi német fegyveres erőt.., Felszámoljuk és ellenőrizzük a német- ipar mmdazon ágait, amelyeket ha­ditermelés céljára lehetne felhasz­nálni, Gyors és igazságos büntetéssel sajtjuk valamennyi háborús bű­nöst: .., Németországban közös meg­egyezés alapján foganatosítjuk azo­kat a rendszabályokat, amelyek szük­ségesek ahhoz hogy a jövőben a vi­liig békéjét és biztonságát biztosít­hassuk ... Nincs szándékunkban megsemmisíteni a nemet népet, de a nemetek csak a nemzetiszocializmus és a milwarizmus kiirtása után szá­míthatnak megfelelő létre és egy helyre az Egyesült Nemzetek Taná­csában1 ‘. tff asonló megértésre jutottak a ■*--*- berlini háromhatalmi értekez­leten is, amely 1945 julius 17-től augusztus 2-ig tartott, s amelyen Sztálin elv-árs, Truman és Churchill, majd később Attlee vett részt. A potsdami (Berlin egyik kerülete) egyezmény is hosszasan foglalkozik Németország kérdésével. A. potsdami egyezmény célja a jaltai nyilatkozat Németországról szóló fejezetének végrehajtása. A nyilatkozat szerint .,A német militarizmust és nácizmust gyökerestül kiirtják és a szövetsége­sek megegyeznek abban, hogy most és a jövőben más intézkedéseket is foganatosítanak, amelyek szüksége­sek ahhoz, hogy Németország soha többé ne veszélyeztesse szomszédait vagy a világbékét1 ‘. A három hata­lom megállapodott azon politikai és gazdasági alapelvekben amelyek alapján. Nénieturszáig nácjtlanitását elvégzik, s a háborús bűnösöket fe­lelősségre vonják. IV[ yolc év telt el a jaltai nyi­f ’ latkozat és a potsdami egyez­mény megszövegezése és aláírása ő'a. Bőven alkalmas idő arra, hogy 5» Kedd. 1953 junius 2, e megállapodásokat mind a három nagyhatalom, majd a hozzájuk csat­lakozott Franciaország teljesítse. Ami a Szovjetuniót illeti, békés és baráti politikát folytat Németország irányában, a a potsdami határozatok értelmében a, független, demokrati­kus, bckcszerelö és egységes Német­ország megteremtésére törekszik. Németország keleti részén, amely a szovjet megszállási övezetet alkotta, megalakult a Német Demokratikus Köztársaság, Ez az első békeszeTető német állam a Szovjetunió sokoldalú segítsége révén ráférhetett a szocia­lizmus építésének útjára, 6 elindult, azon az utón. hogy megbecsült tag­ja legyen a békeszerető népek nagy családjának. Hogy csak a legkiemel­kedőbb tényeket említsük: 1950—- 51-ben a Szovjetunió nagyjelentősé­gű javaslatokat, terjesztett a három hatalom elé a német békeszerződés megkötése és a német egység meg­teremtése érdekében; a napokban a Szovjetunió Minisztertanácsa meg- .SdilKfetf-tr ..**• -Német JlegJOkv'A^ikvt8 Köztársaságban működő Szovjet El­lenőrző Bizottságot. Mindezek mesz- szejnenően megfelelnek a német nép érdekeinek, s ezért őszintén bizonyit- ják a Szovjetuniónak azt a szilárd elhatározását, hogy a potsdami ha­tározatok alapján mielőbb létrehoz­zák az egységes és demokratikus Né­metországot, A nyugati hatalmak az általuk megszállt övezetekben minden intézkedésükkel megszegik a nemzet­közi egyezményeket. Demilitarizálás és nácitlanitás helyett nyugatnémet zsoldos hadsereget szerveznek náci kiképzőtisztek segédletével. Eltűrik —- sőt báltorit jak — a különféle fasiszta gyülekezetek szervezkedését. A hírhedt háborús bűnösöket- száz­számra engedik szabadon, köztük olyanokat, mint Krupp, Schacht, Weesenmeyer. S miután Krupp visz- szakapta minden vagyonát, gyárai­ban folytatja az, ágyuk és hadfel­szerelések gyártását. A,hírhedt T. G. Farben vegyiművekben pedig bakté- riumhadviselésre vonatkozó kísérletek folynak. A? egész Németországgal kötendő békeszerződés helyett meg­kötötték a nyugati hatalmak a, bon­ni különszerződést , amely állandó­sítja Nyugat -Nőmet ország idegen megszállását és Németország ket­tészakítottságát. Az imperialisták ‘erveiben Nyugat-Németország a há­borús tűzfészek, lakossága pedig az ágvutöltelék szerepét tölti be. Ezért hallgatott Eisenhower a potsdami határozatokról s ezért jelentette ki Churchill: „Semmiképpen sem. szán­dékozunk lemondani azon kötelezett­ségeink teljesítéséről, amelyeket A yugal'-N ém e törsz ággá l kapcsola t b an vállaltunk magunkra11. Nyilvánvaló tehált, hogy a nyugati imperialisták, élükön az amerikaiakkal, nem akar­nak egységes, békés, demokratikus, független Németországot. A revans- vágyó militarista erőket táplálják, — AZ ANGOL gyarmatosítók vasárnap meggyilkolták a nem­zeti mozgalom húsz részvevőjét. —A KOREAI-KÍNAI népi erők május 27 óta az arcvona1 külön­böző szakaszain 1560 ellenséges katonát, amerikaiakat, liszinma«- istúkat, angolokat és törököket semmisítettek meg B fenyegetve ezzel Németország és egész Európa békéjét. ennünket különösen érdekel a jaltai nyilatkozatnak az a ré­sze, amely a f elszabadul Európáról szól. „ .. . Minden népnek jogában áll olyan kormány formát választani, ami­lyenben élni akar é$ vissza kell adni a népeknek azokat a szuverén jogo­kat és azt az autonómiát, amelyek­től az agresszív országok erőszakkal megfosztották őket“ — szól többek között a nyilatkozat. Hála a Szov­jetunió felszabadító szerepének, a népi demokráciák visszakapták füg­getlenségüket és szabadságukat s a dolgozó nép szabadon választhatta meg azt a formát, amely között élni akar. Eisenhower ugyanakkor nem átallott valamiféle szovjet beavat­kozásról beszélni. A magyar nép a május 17-i választás álltalmával egy­öntetűen adott választ Eisenhower- nek a népfront melletti kiállásával. Viszont ma már egyáltalán nem itkoihatják és nem is titkolják az sgyfií/ nyugati burzsoá körök, hogy az Egyesült Államoktól való politi­kai és gazdasági függőség mind élesebb ellentéteket szül az USA és Anglia és a többi imperialista állam között. S az is nyilvánvaló, hogy a dolgozók nyomora, a békés és de­mokratikus elemek üldözése ezekben az országokban az amerikai impe­rializmus háborús politikájának kö­vetkezménye. A jaltai konferencián határozta el a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia, hogy nemzetközi szervezetet létesítenek. így jött- létre a második világháború után az Egyesült Nemzetek Szervezete, mint a béke és a biztonság megvé­désére alkalmas szervezet. Az elmúlt óvek során az Egyesült Államok po­litikai és gazdasági nyomás révén igyekezett az ENSz-t az imperialista politika szervévé tenni. Az ENSZ lobogója alatt indította meg a ko­reai intervenciót is. S hogy mennyire terhére van az USA-nak az ENSz, kitűnik Taft közN'rsaságpárti sze­nátor minapi beszédéből. Taft ugyanis, miután kijelentette. hogy „Európában teljesen megtagadtuk az Egyesült Nemzetek Szervezetét, midőn elfogadtuk az északatlanti szerződést, nőm kértük az Egyesült Nemzetek jóváhagyását, nem kér­tük ki véleményét’ ‘, azt a köve'kez- tetést vonja le: Feltételezem, hogy teljesen megtagadhatjuk azt a gon­dolatot is, hogy az Egyesült Nem­zetekkel együtt cseleked jvaik Keleten és teljesen szabad kezet biztosíthat­nánk magunknak.“ Vagyis: most már arról van szó, hogy az ameri­kaiak sutbaxlobják „szövetsége-,Sei­ko1 és az ENSz-t is, Csak a népek harcos kiállása kényszerítheti az imperialistákat a nemzetközi egyezmények betartá­sára! tdöinrnn felenté* Várható időjárás: túlnyomóan felhős idő, többfelé még eső. a szél kissé mérséklődik. A hűvös idő to­vább tart. Várható hőmérsékleti ér­tékek: reggel 7—10 dél Imi 1 f>—IS fok közön A ROStHBfcRG HÖZflSPflR MtGMEHíESÉÉRT fl 10 éves Michael Rosenberg Isvete Eisenhower elnökhöz New-York (MTI). A Rosenberg- házaspár megtn«ráősére alakult országos bizottság vasárnap átad. ta az amerikai sajtónak a Rosen- berg.házaspár 10 éves fiának, Michael Roscnbergnek, Eisenho­wer elnökhöz intézett levelét. A levél szövegéhez az országos bi­zottság mellékelte az eredeti fényképmásolatát is. Michael Rosenberg — mint az ,,AP“ amerikai hírügynökség je­lenti — a többi közötfc a követke­zőket irta: „Édesanyámat és édesapáimat New-Yorkbiaji börtönben tartják, öcsém hatéves, Robbynak hívják. Szüléink nagyon hiányoznak neki is, trekföm. is. Az a gondolatom tá­madt, hogy írok önnek, kérve: bocsássa szabadon édesapámat és édesanyámat és gondoskodjék ró­la, bogy ne történjék semmi ba­juk. Ha hazatérnének, Robby és én nagyon boldogok lennénk és na*, gyón megköszönnénk önnek. Michael Rosenberg.** ★ HAMBURG (ADN). Különböző? hamburgi szervezőtek szombaton a hamburgi lakosság széles körei­nek nevében élesen tiltakoztak al Rosenber-házaspár tervezett ki­végzése ellen. A hazafias szerveze­tek közös felhívásban szólították fel Hamburg lakosait: forduljanak Eisenhower elnökhöz és a ham­burgi amerikai íökon&ulátushoz, azzal a követeléssel, hogy adják vissza szüleiket Michael és Robby; Rosenbergnek. BERLIN (ADN). Az amerikai reakció áldozatainak védelmére alakult bizottság a Rosenberg- házaspár életét fenyegető legna-- gyobb veszély pillanatában felhí­vott minden német embert: egy­séges tiltakozásukkal akadályoz­zák meg a tervezett jogtiprást és a két ártatlan hazafit szabadít­sák ki az imperialista hóhérok kezéből. Végétért az emberi jogok kérdésével foglalkozó ENSz-bizottság ülésszaka Bern (TASzöz). Az emberi jo. gok kérdésével foglalkozó ENSz- bizorteág 9., Genfbea megtartott ülésszaka anájus 30-án befejezte munkáját. Az ülésszak napirend­jének fökérdésc az emberi jogok­ról szóló egyezménytervezetek elő­készítésének folytatása volt. A bizottság a szovjet küldött­ség javaslatára a többi között megvitatta azt a kérdést, hogy minden állampolgárnak joga le­gyen minden megkülönböztetés nélkül résztvenni az ál'Iam vezeté­sében, valamint hogy az általános, egyenlő, közvetlen és titkos vá­lasztójog alapján a hatalom ösz. szps terveibe joga legyein válasz­tani és választható legyen. A francia és jugoszláv küldöttség e javaslat ellen tervezetet nyújtott be, amely bor .említés sem volt az rdpiar aumokratnexus■ eAru7, müic amilyen az általános és egyenlő választójog. A Szovjetunió képvi­selője által benyújtott tervezet mellett több küldöttség, ellene hét küldöttség szavazott. A szov­jet javaslat elvetése után a bizott­ság a chilei és uruguayi küldöt­tek javaslatára 10 szavazattal (igy többek között a Szovjetunió, az Ukrán SzSzK, Lengyelország szavazatával) elhatározta, hogy lényeges módosítást eszközöl a francia..jugoszláv javaslaton és beiktatta azt a rendelkezésig hogy a választójognak általánosnak és egyenlőnek kell lennie. Az emberi jogok kérdésével foglalkozó bizottság a kisebbsé­gek megkülönböztetésének kikü­szöbölésével és e kisebbségek védel­mével foglalkozó albizottság ja­vaslatára az egyezménytervezetbe beiktatta azt a cikkelyt, amely szerint a nemzeti, faji vagy vallási viszálykodás szitására irányuló minden tevékenységet, amely gyűlöletre és erőszak alkalmazá­sára gyújtogat, állami törvény­nyel meg kell tiltani A bizottság 10 szavazattal (igy a Szovjetunió, Egyiptom, Chile és más országok szavazatával) hatá. rozatot hozott, hogy az emberi jogokról szóló egyezményterve- zetbo bele kell iktatni azt az utasítást, hogy a tervezetben le­fektetett összes állampolgári és politikai jogokkal a férfiak és a nők egyenlő mértékben élhetnek. Ez ellen az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Belgium és Svédország képviselői szavaztak, Az ülésszak végén az Egyesült Államok képviselője három hatá­rozattervezetet nyújtott be a bi­zottság elé megtárgyalásra, amely tervezetek szerint az ENSz tagál. lámái többi között kötelesek be­számolni az ENSz főtitkárának az emberi jogokat érintő kérdések­ben végzett tevékenységükről, az u.niúeii' jógOH K.xutáüvei’ xUgiürRu- zó bizcítság pedig felhatalmazási, nyer e beszámolók megvizsgáló sara és azokra vonatkozólag meg­tehetik a szükségesnek vélt aján­lásokat. P. Morozov, a Szovjet­unió képviselője megjegyezte, hogy ez a javaslat lényegileg ar­ra irányul, hogy a bizottságot el­vonja fő feladatától és hogy az emberi jogok kérdésével foglalko­zó bizottságot az államok bel­üg,yeibe való beavatkozás eszkö­zévé tegye. Az amerikai terveze­tet Anglia, Franciaország és más országok küldöttei is ellenezték, majd a svéd küldött javaslatára a bizottság többsége az Egyesült Államok határozattervezetével kapcsolatban semmiféle határoza­tot nem hozott és arra a megtllia. pedásra jutott, hogy a javaslato­kat. véleményezés végett meg kell küldeni ara ENSz tagállamai kor­mányainak. Az emberi jogok kérdésével foglalkozó ENSz-biizobtság ug., határozott, hogy a következő ülésszakát 1954 tavaszán tartja Genfben. Tito-Jugoszláviában tavaly 250.000 üzemi baleset történt Szófia. A -Napívd“, a jugoszláv forradalmi emigránsok Szófiában megjelenő lapja írja: A belgrádi hatalombitorlók mit- sem törődnek a gyárak, a bányák, az épi(kezesek munkavédelmével, túlmunkára kényszerítik és ke­gyetlenül kizsákmányolják a mun­kásokat. Ennek a lelkiismeretlen mód­szernek következménye a rendkí­vül sol; üzemi baleset és a rokkant munkások számának növekedése Jugoszláviában. Csupán a szarajevói vasútépítő vállalatnál 588 üzemi baleset tör. tént a mull év első hat hó­napjában, A sziszaki vasgyár­ban 742 szerencsétlenség- tör­tén* 1952-ben, amelyek közül 4 halálos kimenetelű volt. A szlové­niai Store fémkohászati üzemben 1952 első három hónapjában a Ma r An -kemencéknél dolgozó mun­kások 88 százaléka, a mechanikai részlegben pedig a dolgozók 90 százaléka sérülj meg. Szara] vó egyik hadiüzemében az ez év ja­nuárjában történt robbanásnak 'több mint 1.Ü0 halott és sebesült áldozata volt. Még az iparilag fejletlen Mon­tenegróban is igen sok az üzen. balesot. A ..Pobjeda“, a titois'o párt montenegrói lapja kénytelej volt bevallani, hogy az elmúlt ér ben a halálos klmeneielü balesei tek száma 244.4 százalékkal, a su. lyos sebesüléseit száma 154.2 szá. zalékkal, a könnyebb sebesülések*1 pedig 387.8 százalékkal emelkedőt Montenegróban 1950-hez viszo nyitva. Egész Jugoszláviába 1951- ben 9Ö-436 üzemi bab sei 1952- ben íredig 2)50.000, azaz 17f százalékkal dibb üzemi baleset tör. (ént, mint az előző évben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom