Zala, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-28 / 123. szám

í Szeyjetuiiiá belugyminisztériomának kttiSeménye A világbékem©*g@l@m élhareesai Pietr© Menőt I Pietro Nenni 1891 február 9-én Faenzában született, parasztcsalád. bői származik, ötéves korában el­vesztette atyját. Anyja kilát ásta. lan nyomorban élt gyermekeivel. Nagy nehézségek árán sikerült el­helyeznie a kis Pierrot egy árva” házban. Nenni már fiatal korában fog­lalkozott zsurnalisztikával és po. litikai tevékenységgel. Még az ár­vaházban volt, amikor már írni kezdett egy republikánus újságba. Pietro Nenni már életének e szakaszában is 'bátran harcolt a békéért az imperialista háború el. len. Amikor 1911-ben az olasz im­perializmus gyarmati rablóhábo- rut indított Líbiában, Nenni hatá­rozottan kiállt a háború ellen. A tiltakozó tüntetések idején súlyo­san megsebesült, majd több évet töltött börtönben. Az első világháború kitörése után egy évvel az olaisz imperializ. mus is belépett az imperialista ra­gadozók marakodásába. ..Éppen a háború vezetett el engem a forra­dalmi szocializmushoz, a marxiz­mushoz — mondotta később Nen­ni. — Sok mindent megtanultam a lövészárokban; jobban megértet­tem a társadalmi problémákat. És éppen ott éreztem meg kellőkép­pen az emberek közt fennálló tár­sadalmi egyenlőtlenségek szégyen- teljes voltát“. Kevéssel a világhá­ború befejezése után Nenni belé­pett az Olasz Szocialista Pártba amelynek ma élén áll. Pietro Nenni életének üag'yré szét áldozta a fasizmus elleni harc ra. 1926 ban Mussolini feketein geseinek üldözése elől kénytelen volt hosszú időre — tizenhét évre —, emigrációba, menni Franciaor. szágba. Nenni az emigrációban is a reá jellemző lángoló lelkesedés­sel harcolt a fasiszta barbárság ellen. Tevékenyen résztveltf a fasizmus ellen vívott harcban az 1036—■ 1939 évi spanyol polgárháború ide­jén. Az olasz Garibaldi légió poli­tikai biztosa volt a spanyol köz­társaságiak oldalán. Több Ízben megsebesült. Miután a fasiszták amerikai, an- gol, francia pártfogói csúfosan el­árulták a spanyol köztársaságot és a spanyol polgárháború végétért, Nenni visszatért Franciaországba, Itt a német megszállás idején, . I :ari­jmU 1943 februárjában a hitleristáké!, fogták és átadták az olasz íasisÁ ta-rendőrségnek. A fasizmus elled vívott harc önfeláldozó bajnoka fegyházba vetették Ponza szigji tén. 1943 augusztus 5-én, Muss olid véres rendszerének bukása utjt Nenni kiszabadult és hatalma* energiával nekilátott a fasizmrJ igája alól felszabadult hazáján?! felépítéséhez. Megválasztották Olasz Szocialista Párt főtitkár vá és a párt központi orgánum nak, az ..Avantia-nak igazgatój} vá. Hamarosan bekerült az ólai kormányba. Mint helyettes miniszterelnö:* majd mint tárcanélküli miniszt«# igen fontos szerepet játszott annti az alkotmányozó nemzetgyűlésit í összehívásában, amely felszámolj az olasz monarchiát és kikiáltót * - köztársaságot. Nenni nagy és elismert teki ik tély a külpolitika terén. A kozmái saság kikiáltása után külügyn i njszter lett. Külpolitikájának alá jji elvévé teF'e a megegyezést és, blj ráti kapcsolatokat Nyugattal jkl Kelettel egyaránt. Határozottal sikraszállt az agresszív nyűgéi tömb alakitásána,k minden vájt f zata és a Nyuga't-Európá+ a Wall Street gyarmatává tevő kiuzsor4:l Marshall-'terv ellen. Tevékenyed gével kihívta maga ellen a háb| rus gyújtogatok vad gyűlölete 1947 januárjában kilépett a mányból. Az olasz haladó erők, élükön kommunista pár-tal, döntő han ba fogtak az ország leigázása* fegyverkezési hajsza és a háború előkészületek politikája ellen. Nenni vezetése alatt álló párt egyetlen szocialista párt Nyugat Európában, amely megterem'eh a cselekvési egységet a kómáin nístákkal és ennek eredményekéi- pén nagy politikai sikereket é. el. Nenni az olasz nemzeti békéié zottság elnöke, s egyhangúk megválasztották a Béke-Világi, nács vezetőségében, első alelnökne Napfók'napra erősödik ,o béke mozgalom Olaszországban. N.-p ról-napra nő és erősödik ?. bél hatalmas tábora világszerte, békemozgalom nagy gyczehnnht hozzájárul Pieteo Nenni is. Időjárás jelentés Uosäkva (TASzSs). a Szovjet- uáiő belügyminisztériumához 1953. ápr. 26-ára virradó éjt szaka adat. ok érkeztek arról, hogy ismeretlen ere­detű külföldi repülőgép megsértette a szovjet határt és berepült az Ukrán SzSzK területe fölé. Megállapítást nyéft, hogy az említett repülőgép­ről ejtőernyősöket — egy külföldi kémszolgálat ügynökeit — dobtak Í0 A Szovjetunió belügyminisztériu­ma intézkedéseinek eredményeként április 27-én felkutattak és letar­tóztattak két ejtőernyőst, akik Va- szilesenko Vaszilij Vasziljevies és Matkovszkij Leonyid Nyikolajévics néven nevezték meg mag-ük at. Az elfogott ejtőernyősök beismer­ték, hogy diverzánsok és hogy az amerikai kémszolgálat dobta át őket a határon külföldről a Szovjet­unióba, azzal a feladattal, hogy felforgató, terrorista és kémtevé­kenységét folytassanak. A diverzánsok bevallották, hogy 1953. április 26-ára virradó éjt- száka felségjel nélküli négy motoros amerikai repülőgép dobta le őket ejtőernyővel az Ukrán SzSzK terü­letére. A kihallgatás során Vaszilcsenko és Matkovszkij diverzánsok beis­merték, hogy az amerikai kémszolgá­lattól kapott álnevet viselnek és hogy ..Vaszilcsenko“ valójában Lahno Alokszandr Vasziljevies, kémnevén . Alex“, Matkovszkij“ pedig va­lójában .Makov Alekszandr Nyiko- lájévics, kémnéven „Pete“. Lahno és Makov bevalló'ták, hogy velük együtt ugyanarról a re­pülőgépről két: másik divérzánSt, ,,-John“ és „Dick“ álnevet viselő amerikai kémét is ledobtak. A Szovjetunió belügyminiszté­riuma intézkedéseinek eredménye­képpen még ugyanaznap megtalál­ták és elfogták „Jolin“ és ,,Dick“ ciiverzáásőkat is- Kitűnt, hogy ..John“ valódi nevén Gorbunov Széi’géj Izöszijnovics, „Dick“ pedig Rémiga Dimífríj Nyikolajévics. A letartóztatás alkalmával az ejtőernyősöknél lőfegyvert, mérge­ket (ciankáli), négy amerikai gyárt­mányú rövidhullámú rádió adó-vevő készülékét, repülőgépekét célrairá- nyitó rádiókat, titkosírásra szolgáló eszközükét, szovjet' okiratok hami- éitásáfa szolgáló eszközöket hatal­mas összegű szovjet valutát, kül­földi aranypénzeket, szovjetellenes röpirat-klisékét találtak. A diverzánsok földreérésének he­lyén megtalálták a nyitott ejtőer­nyőket. A letartóztatott diverzánsok ügyé­ben folytatott nyomozás megálla­pít ott a, hogy Lahno, Makov és Gorbunov még a Nagy Honvédő Háború éveiben ‘tevékeny bűntársai vólták a német fasiszta megszál­lóknak, elárulták a fasiszta meg­szállók ellen hazafias tevékenysé­gek folytató szovjet embereket' és resztvettek a német büntet őoszta­Január 7-én éjjel olyan esemé­nyek játszódtak le a jugoszláviai „Breza" ércbányában, amelyek méltán váltották ki minden be­csületes jugoszláv felháborodását és haragját. Enez Dzsakics 15 éves gépkezelőt elkapta a hajtó­szíj. A fiú pillanatok alatt meg­halt. A titoista bizottság, amely helyszíni vizsgálatot tartott, meg­állapította, hogy a haláleset... a fiú hibájából történt. Még az éj­jel egy másik fiatal fiút állítot­tak a helyéré — Misin Sztyepant. Két óra múlva öt is ugyanez a sors érte... Nem véletlen, hogy egyetlen éj. jel, ugyanazon a munkahelyen két fiatal munkást ért halálosvégü üzemi baleset. Jugoszláviában legújabban tömegméreteket öl­töttek az üzemi balesetek. A tito- iéták nemrég beismerték, hogy az országban jelenleg 200.000 rok­kant munkás van. 1951-ben min­iden ezer munkás közül 280 meg­sérült. Az idén ez az arányszám már 337-re emelkedett. Többnyire fiatalok az üzemi balesetek áldo­zatai. Az .Ekonomszka Politika“ című tito-fasiszta lap beismerte, hogy „ á munka közben sérülést szenvedett munkások közül csak­nem minden harmadik fiatal." A magán- és állami vállalatok a gok műveleteiben a partizánok el­len- így például a letartóztatott Lahno 5 szovjet hazafit elárult, akiket aztán a Gestapo emberei agyonlőtték. Makov diverzáns a .jFeke'te-'tengéri ‘ biiritetőzjászlóalj kötelékében 'többször résztvett azok- ban a kegyetlenkedésekben és erő­szakosságokban, amelyekét a német fasiszta megszállók követtek el szovjet hazafiak ellen. A hitleri Németország veresége utau Lalinö, Makor, Gorbunov és Remiga Nyu- gát-Német országba szöktek, ahol könnyen sikerült uj g’azdát és párt­fogót talalniok: az amerikai kém­szervezetet. Lahn ót', Makovot, Gorbunovot és Bemigát — ezeket a hazaárulókat, akiknek már volt tapasztalatuk az aljas áruló munkában — az ameri­kai kémszolgálathoz osztották be és az amerikai kémszolgálatnak a München közelében lévő bajoror­szági Bad-Wiessee helységében mű­ködő különleges kém- és diverzáns- iskolájába irányították. Lalinoi, Makov, Gorbunov és Re­miga árulók az amerikai kémszol­gálat tisztjeinek vezetésével — akik előttük „Bill“, „Bob“, „Capitan“, „Vlagyimir“ fedőneveken szerepel­tek — részletes fanfolyamot végez­tek a Szovjetunió területén megva­lósítandó terrorista, diverziós és kémtevékenység megszervezésének és megvalósításának ‘ módszeréiről, kiképzést nyertek a liadipuska ke­zelésére és felforgató tevékenység­re. Megtanították őket a kémtevé­kenység céljait szolgáló különleges gyártmányú amerikai rádió adó­vevő készülékek használatára. A nyomozás során többek között kitűnt, hogy a Bad-Wiessee-ben lévő amerikai diverziós- és terrorista is­kola egyik „tanára“, aki a letar­tóztatott ejtőernyősöket diverziós és terrorcselekmények módszereire oktatta, Holladay, az amerikai kémszolgálat' kapitánya volt. Lah­no, Makov, Gorbunov és Remiga diverzánsok vallomása szerint a Bad-Wiessee-ben működő amerikai kém- és diverziós iskola nem az egyedüli ilyen „.tanintézet' ‘ Nyu- gat-Nénie'í'órszágban- Vannak ilyen „iskolák“ Münchenben, Majna- Frahkfuri ban, Kauíbeurcben és Bad-Wörisliefenben is. Mindezek­ben az .„iskolákban“ az amerikai kémszolgálat titokban kémeket, di- verzánsokat és gyilkosokat képez ki, hogy a Szovjetunióba és a népi demokratikus országokba küldje őket. Az egyik ilyen „iskola“ vezetője a Kaufbeurenben (Bajorország) ,,Pepper Jim“ fedőnéven tevékeny­kedő Bollenbach Ronald Otto, az amerikai felderítő szolgálat őr­nagya, aki 1946—1947-ben az Ame­rikai Egyesült Államok moszkvai légügyi és hadí'tengerészé'-i attasé- helyettese volt. Lahno, Máköv, Gorbunov és Re­profit utáni hajszában széleskörű­en alkalmazzák a gyermekmun­kát, amely a legolcsóbb. A ma­gánvállalkozók és a titoista gyár. igazgatók a szerencsétlen fiata­lok verítékét az utolsó cseppig kifacsarják, s elbocsátással fenye­getőzve arra kényszerítik a fiata­lokat, hogy 14—16 órát dolgozza, nak naponta. Az emigráns jugoszláv hazafiak lapjai megírják, hogy a fiatal munkásoknak többnyire még a törvényes, garasos munkabért sem adják meg. Suboticában pél. dául a vállalatok több mint 95 százaléka nem adja meg a teljes munkabért ,a fiatal munkásoknak. A belgrádi vezetőknek nem ér­dekük, hogy a fiatalok képzett, müveit emberekké váljanak. En­gedelmes rabszolgákat, ágyutöl- teleket szeretnének nevelni a ju­goszláv if jakból és leányokból. A Tito-fasiszták ezért a háborús ké. szülödésre,. az ország milit.arizá- üására .'fordított amugyis óriási összegek növelése mellett rend­szeresen csökkentik a nyomorúsá­gosán kicsi közoktatási előirány­zatokat. A közvetlen katonai elő. irányzatok a folyó költségvetés 78.6 százalékát teszik ki. Ezzel szemben közoktatásra csaknem 140-szerte kisebb összeget irá­miga diverzánsok bevallották* hogy a Bad-Wiessee-i tanfolyam elvég­zése után az amerikai felderitök hamis szovjet útlevelekkel, hamiei- to'lt feat ónak önyvekkel, fegyverrel, mérgekkel, rádióadó-vevő készülé­kekkel, rejtjelekkel, távirórejt jel­kulcsokkal, valamint más felszere­lési tárgyakkal látták el őket, 1953 április 23-án az amerikai ké.mszol- g'úlatl feaitnevezetty munkatársának, Holladay kapitánynak kíséretében valamennyiükef amerikai hadirepü­lőgépen Münchenből Görögországba, az athéni repülőtérre szállították. Az athéni repülőtéren a diverzán- soka)t Fiedler Harold Irving, az amerikai felderítő szolgálat őrna­gya fogadta, aki az Amerikai Egyesült. Államok külügyminiszté­riuma diplomáciai futárjának ál­cázva 1951-ben háromszor járt a Szovjetunióban. Április 25-én este a diverzánso- kat ellátták ejtőernyőkkel és Fied­ler beültette őket a már említett, felségjel nélküli amerikai négymo­toros repülőgépbe, amely eljut'tatla őket a Szovjetunió területe fölé arra a helyre, ahol kiugrottak. A letartóztatott diverzánsok be­valló" tők, hogy az amerikai kém- szolgálat előirt a számukra, hogy jussanak el Kievbe és Odesszába, elsősorban pedig, hogy bármely eszközzel, akár a szovjet emberek meggyilkolása réven is, szerezzenek valódi szovjet iratokat az amerikai kémszolgálat által számukra ké­szített hamisítványok helyett és a valódi iratok alapján telepedjenek le . az említett városokban, a kapott rádió adó-vevő készülékek utján lépjenek rejtjeles kapcsolatba a Nyugaít-Németországban lévő ame­rikai kémszoigála'i rádió-központtal, hogy megkapják az amerikai kém- szolgálat további utasításait a Szovjetunió -területén végzendő ter­rorista és diverziós cselekmények gyakorlati végrehajtására. "a Szovjetunió belügyminiszté­riuma Lahno A. V., Makov A. N„ Gorbunov Sz. I. és Remiga D N. diverzánsok ügyében a nyomozást befejezte és az említett személyek ügyét eljárás céljából átadta a Szovjetunió Legfelső Bírósága Ka­tonai Tanácsának. A. Szovjetunió Legfelső Bírósá­gának Katonai Tanácsa a napok­ban letárgyalta Lalinő Alexandr Vasziljevies, Makov Alekszandr Nyikolajévics, Gorbunóv Szergej Izoszimovics és Remiga Dimitrij Nyikolajévics ügyéit, figyelembe ívévé a szovjet állam ellen elkövetett bűncselekményeik súlyos voltát, a Szp-vjetumó Legfelső . Tanácsa El­nökségének 1950. január 12-én kelt „A házáárulók, kémek, felforgatók és diverzánsok halálbüntetéséről“ szóló törvényerejű rendélete alap­ján valamennyiüket a legsúlyosabb büntetésre, golyóéit ali halálra ítélte. Az Ítéletet végrehajtották. nyoztak elő. Tavaly mindössze a költségvetés 0.7 százalékát ki­tevő összeget irányoztak elő er­re a célra. Az idei költséigvétésl előirányzat ennél az összegnél is vagy 25 százalékkal kisebb. A dolgozók gyermekei közül sokszázezer nem járhat iskolába. Az elmúlt tanévben egyedül Hor­vátországban több mint 225.000 iskolaköteles gyermeknek nem volt módja arra, hogy tanuljon. Horvátországban csak 300 iskola van, holott 1100-ra volna szükség. De nemcsak az iskolahelyiségek hiánya miatt nem járhat sokszáz­ezer gyermek iskolába. Hogyan tudna a paraszt tankönyvet és füzetet venni gyermekének, ami­kor a legolcsóbb füzet is annyi­ba kerül, amennyit másfélnapi ne­héz munkával keres? A anunká- sok gyermekeinek helyzete sem jobb. Rendkívül súlyos a főiskolások helyzete. A diákoknak nincs pén­zük megélhetésre, tankönyvekre. A zágrábi orvosi egyetem hallga­tói például semmiféle állami se­gélyben nem részesülnek, sőt ma­guk kötelesek megvenni a labo­ratóriumi munkához szükséges műszereket. Ám erre csak a gaz­dag szülők gyermekeinek telik. A többiek abbahagyják a tanulást és kereseti lehetőségek után néz­nek. A titoisták azonban megfosz­tották a jugoszláv állampolgáro­kat a munkához való jogtól. Sok­Yärhätö időjárás.* félhőátvoriu- lásofe, több helyen, főleg az ország északi felében eső, keleten egyes helyeken záporesö, zivatar. Mérsé­százezren kerültek az utcára. A békés termelés szakadatlan csökkentése fokozza a munkanél­küliséget. Szinte lehetetlen mun­kát találni. A fiatalok számára legkevésbbé van munkaalkalom. A titoista lapok beismerése sze­rint a zágrábi munkaközvetítőben több mint 15.000 munkát kereső gyermeket tartanak nyilván. Nis- ben 200 szakiskolát végzett fiatal munkás már egy év óta nem tud elhelyezkedni szakmájában. Hor­vátországban tavaly több mint másfélezer ipariskolát végzett ifjú és leány nem kapott munkát. Sok ifjú és leány követ el re­ménytelen helyzetében öngyilkos­ságot. Jellemző eset történt nem­rég egy Zágráb környéki kis vá­roskában. Négy szakközépiskolás tanuló _ Tomo, egy 18 éves ifjú s három lány, Bozsica, Róza és Dzsurdzsica — megelégelte a sok kínlódást. Elhatározták, hogy vé. get vetnek életüknek. Vonat elé vetették magukat mind a négyen. A „Borba“ egyik cikkét olvasva el tudjuk képzelni, mennyire elvi. selhetetlen lehet a tanulók élete. „A bányásziskolások közül húsz­nak — írja a lap —, egy-egy inge van csupán, s azt sohasem vált­ja...“ Az élenjáró, öntudatos jugoszláv fiatalok látják, hogy az egyedüli helyes ut számukra: harc a fa­siszta Tito-üralom ellen. Számtalan tény, tanúskodik, kelt időnként: élénkébB nyugati-1 északnyugati szél. A hőmérsékleti kissé, csökken. Várható hőmérsékleti ért ékeli reggel II—14, délben 22—25. arról, hogy a jugoszláv ifjak él leányok idősebb társaikkal váll­vetve mind. aktívabban harcolna.I országuknak a fasiszta elnyomáí és az imperialista önkény alóli felszabadításáért, egyre erélyeseb­ben védelmére kelnek a bék^ szent ügyének. A munkás- és pa rasztfiatajok, s a középiskolák ta,. nulói, a főiskolák hallgatói sikerei sen bojkottálják a Tito-fasiszta éti. militarista szervezeteket. Horvát­országban a fiatalok több mint 90 százaléka nem volt hajlandó belépni a titoista ifjúsági szerve­zetekbe. Szkopljeban a fiuk 9( százaléka nem vesz részt a kato­nai előképzésben-. Csemogoriábar a fiatalok teljesen semlegesítették a titoista militarista szervezetek tevékenységét. Sok vállalatnál, hivatalban és tanintézetben hazafias ifjúsági szervezetek alakulnak és működ nek, amelyekkel szemben gyakran tehetetlenek a titoista rendörügy- nökök. Jellemző példa erre a kö­vetkező eset. A hatóságok tavaly kénytelenek voltak beszüntetni aj belgrádi diplomata- és újságíró- iskolát, mert ott erős hazafias ti- toellenes szervezet alakult. Jugoszlávia ifjú nemzedéke báte 1 ran és erélyesen harcol hazája szabadságáért és függetlenségéért, a békéért és az ország népeinek boldog jövendőjéért. Gyermekek és fiatalok sorsa a Tito-Jugoszláviában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom