Zala, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-27 / 122. szám

OI@§i©r§iág a parlament? vaíasitések ©léit

Róma (TASzSz) Az Olasz Kommunista Párt és az Olasz Szocialista Párt. vezetői május 24-én sok olasz városban népes nagygyűléseken mondtak beszédet. Palmiro Togliatti elvtárs,, az Olasz Kommunista Pár .főtitkára a torinói választói nagygyűlésen mondott, beszédében foglalkozott De Gasperi miniszterelnöknek Vitt orio-Bene1. óban néhány órával azelőtt- mondott- beszédével. De Gasp elének azzal a kijelentésével kapcsolatban, hogy az olasz kormány kommunistaclleneS, a kővetkezőket mondotta:

„Miért kell tulajdonképpen Olaszországban kommunistaellencs kormánynak lenni? A kommunisták ott voltak a fasizmus ellen vivo.lt harc első soraiban és ők járultak hozzá a legnagyobb mértékben a demokratikus alkotmány megterem)'.léséhez . . . azóta, hogy a kormányból eltávolították a dolgozók pártjának képviselőit egyetlen olyan nagy kérdés sem oldódott meg Olaszország érdekeinek megfelelően, amelyeknek megoldása . érdeke lenne az országnak.

De Gasperi olyan politikához csatolja országunkat, amely az agresszió útjára visz bennünket a nem imperialista országok ellen. Ezért nem folytafhá'Unk nemzeti külpolitikát, ha nem semmisítjük meg De Gasperi bűnös szovjet ellenes politikáját/'

Togliatti elvtárs ezután áttér/ a választási küzdelem kérdéseire és felhívott minden olasz polgárt hogy harcoljon tevékenyen a cselszövések és meofélemlitések ellen. A szocial- demokra'a párttagok harcoljanak együtt a szocialista és kommunista párttal az egységes haladó front megteremtése érdekében„Polli ivünk benneteket szavazzatok ránk, szavazást okkal segítsétek elő azt, hogy Olaszország lépést tegyen előre a szabadság, a béke, a társadalmi átalakulások felé, a szocializmus felé vezető utón/'

Pietro Kenni, az Olasz Szocialista Párt főéi.kára május 24-én Nápolyban több minit ISO ezer ember előtt mondot t- beszédet.

Az amerikaiak ajahh barbár bombatámadása egy észak koreai vízgyüjiőmedence ellen

Meg kel! menfeni a Rosenberg-házaspárt!

Párizs (MTI) A „l'Humanité" rámutat arra, milyen aljas zsarolást folytatnak a halálraítélt Rosenberg- házaspárral szemben az Egyesült Államok vezetői. Washington azt akarja, hogy a két- halálraítélt békeharcos „kémekként leplezze le" az Egyesült Államok valóban demok'.a- tikus pártjának vezetőit1. A cél éléi ése érdekében a villamosé kékkel való zsaroláshoz folyamodnak- A „T líunianité' ‘ hangsúlyozza, hogy az amerikai fasisztáknak ez a borzalmas eljárása hatalmas felháborodást keiit mindenütt és éppen e felháborodásnak kell megmentenie a Rosenberg-házaspárt, ügyvédjük bejelentette, hogy — uj bizonyítékok alapján — újabb kérelmet terjeszt Eisenhower elnök elé. Most arra van szükség — írja a ,,l'Humanité' ‘

—, hogy azonnal hat alma sere jü népi mozgalom támassza alá ezt a lépést, •mivel mától kezdve Washington bármelyik nap kiadhatja a parancsot a Rosenberg-házaspár meggyilkolására.

FELHÍVÁS ElSENHOWEBHEZ

Az „AFP" jelenti New-Yorkból:

a „Rosenberg-ügyben igazságot követelő országos bizottság'' nevű nemregiben alakított szervezet hétfőn esl<e felhívást intézett Eisenhower elnökhöz. Az üzenet többek között a következőket mondja: „néhány hónappal ezelőtt ön bej 3] öntette, te- kiniefbo veszi, hogy uj helyzet is előállhat, amelyben ön megkegyelmezne a halálraítélt fiatal házaspárnak. Az újonnan feltárt bizonyítékok lehetővé teszik, hogy ön most hegyeimet adjon".

Londonban csalódást keltett, hogy a bermudai értekezlet napirendjén nem szerepelnek gazdasági és pénzügyi kérdések

Phenjan (Uj Kína) Amerikai repülőgépek május 22-én több mint 40 bombát dobtak a Dél-Pjongan tartóin ánybeli Tedong megyében lévő Ni tavon vizgyiijtömedencére. A bombák a' duzzaszt ógát at jelentősen megrongálták, aminek következtében a környező, mezőgazdaságilag megművelt területeket nagymennyiségű víz árasztotta el.

Dél-Pjongan tartomány parasztsága a párt és a kormány vezetésével, valamint az egész koreai nép támogatásával erejét megfeszítve dolgozik, hogy helyreállítsa a sérült berendezéseket és tovább folytassa a mezőgazdasági munkát.

lidgiiener bálikanoeHár és Lehr iiosinl reiiiforminlszter ujahh szemléltető leckéig

a „nyugati mintájú szabad választási" előhészstéséfiil

Berlin (MTI) A. „Fuldaer Ver- laganstalii ‘ nyomdavállalat dolgozói feljelentést -tőitek az államügyészségnél Lehr bonni rendőrminiszter ellen. \ feljelentők felháborodva tiltakoznak az ellen, hogy egy rendőr- osztag Lehr rendőr miniszter utasítására durván lefolytatott házkutatást ■tartói!:! a nyomdában, amely a Wirth volt birodalmi kancellár vezetése alatt álló párt „Deutsche Volkszei- tung“ című lapja mellett a „Ful- daer Volkszei'ung* ‘ című polgári ellenzéki napilapot állítja elő.

Miután Wirth pártja bejelentette, hogy részt vesz a küszöbönálló nyu- gatfnémetországi választásokon, Adenauer és Lehr karhatalma átkutatta és feldúlta az uj pánt lapjának szerkesztőségi és kiadóhivatal! helyiségeit, igyekezett megfélemlíteni a nyomdavállalat alkalmazottait és így újabb szemléltető leckét adott abból, hogyan kell előkészíteni a „nyugati mintájú szabad választásokat".

London (MTI) A .Pravda' ‘ május 24-i nagyjelentőségű szerkesztőségi cikkében többek közéí-t ut<al a külkereskedelem kérdésében fennálló angol-amerikai ellentétekre.

Az „AFP‘ ‘ a nyugati hatalmak tervezett bermudai értekezletével foglalkozó kommentárjában erősifi meg ezeknek az ellentéteknek egyre jobban előtérbe kerülő jelentőségét.

„Londonban — mondja az „AFP" jelentése — bizonyos csalódással fogadták azokat a híreket, amelyek szerint gazdasági és pénzügyi kérdések nem szerepelnek a bermudai hármas-értekezlet napirendjén". A jelentés a továbbiakban arról számol be, hogy eredetileg Butler pénzügyminiszter is el akarta kísérni Churchill/ a Bermudákra, a miniszterelnök azonban közölte vele, hogy Eden betegségére való tekintettel a

miniszterelnök távolié-ében át kell vennie a kormány vezetését.

Butler -— mondja a. továbbiakban a jelentés — azért akart az értekezletre utazni, hogy „felvesse a pénzügyi kérdéseké/ különösen az angol- amerikai gazdasági nézeteltéréseket' '

Az ,,AFP" tudósítása szerint Londonban úgy vélik, hogy egyelőre „semmiféle amerikai akció nem jöhet szóba" a vámtarifák csökkentésének kérdésében.

,,Egyes megfigyelők szerint — írja befejezésül a „AFP" londoni tudósítása — az Egyesül/. Államok gazdasági éleiében visszaesés mutatkozhat, ez pedig még jobban hátráltatná az amerikai kereskedelmi politika esetleges liberálisabbá tételé/' '----- -«StA

Me

günnepelték a lengyel parasztság hagyományos ünnepét

Varsó (TASzSz). A lengyel fa. lu dolgozói nagy sikerek jegyében ünnepelték még május 24-ét, a parasztság hagyományos ünnepét,

A , Trybuna Ludu" ebből az alkalomból foglalkozik azokkal a hatalmas változásokkal, amelyeken a lengyel falu a népi hatalom éveiben keresztülment.

A nincstelen és kisparasztok több mint 6 millió hektár földet kaptak a népi hatalomtól.

Megszűntek a lengyel falun az úgynevezett „felesleges ke- zek."

A népi hatalom felszámolta az Írástudatlanságot a falun, szélesre tárta a dolgozó parasztság előtt a tudományhoz és a kultúrához véáétő kapukat. '

Ma a népi Lcngyelo-rskág főiskoláin mintegy 4o ezer paraszt-fiú és leány tanuk Csaknem valamennyien állami ösztöndíjat kapnak. A különböz<? mezőgazdasági szaktanfolyamokon 57 ezer parasztfiatal vess részt.

A dolgozó parasztasszonyok aktivan résztvesznek az ország társadalmi és kulturális életében.

A lengyel falu szocialista, átalakítása egyre gyorsabb ütemben valósul meg.

A francia köztársasági elnök Paul Reynaud-t bízta meg kormányalakítással

Párizs (MTI) Miután a gauleista Andree Diethelm vissz a utasította a felajánlott kormányalakítási megbízást. Vincent Auriol köztársasági elnök Paul Reynaud-t kérte fel, hogy tegyen kísérletet kormányalakításra. Paul Reynaudí elfogadta a megbízatást és valószínűleg esti tör tökön jelenik meg a parlament elölt, hogy megkapja a parlament felhatalmazását a kormány megalakítására-.

Paul Reynaud már volt miniszter elnök, s az 1940-es összeomlás ide jén ő játszotta át a hatalmat Pétain-nak.

As osztrák államszerződésről

rFT örténelmünk során hazán kát és Ausztriát hosszú ideig fűzte egymáshoz egy-egy uralkodó személyéhez kötött hatalmi kapocs, majd később a- hazai és osztrák tőkések kapcsolata. S bár ezek a kapcsolatok sohasem e két ország népeinek érdekében történtek, nem az ő felemelkedésüket szolgálták, sőt a* uralkodó körök egyenesen a két •nép közötti ellentétek szitására használták fel, ennek ellenére a magyar ég az osztrák dolgozó nép mindig barátsággal viseltetett egymás iránt.

Mi a Szovjet Hadseregnek a második világháborúban elért tör. ténelmi jelentőségű győzelmei és felszabadító harcai eredményeképpen beléphettünk a szabad népek nagy családjába, s pártunk, valamint a dolgozók által szabadon választott kormányunk vezetésével építjük a szocialista társadalmat. Érthető tehát, ha ma is élénk érdeklődéssel kisérjük Ausztria dolgozói életének alakulását, ha nem tévesztjük szem elöl az osztrák uralkodó körök, a nép- áruló keresztény néppártiak és szociáldemokraták mesterkedéseit.

Az osztrák nép legégetőbb problémája az államszerződés megkötése, amely biztosítaná, hogy 'Ausztria demokratikus alapokon, valóban független államként, minden idegen befolyástól mentesen rendezhesse és intézhesse saját ügyeit. Az osztrák államszerződés kérdését Eisenhower és Churchill nyilatkozatai egyaránt érintették és a Pravda mindkét esetben ebben az ügyben is kifejtette a szovjet kormány álláspontját. Az osztrák államszerződést ugyanis az Ausztriai Szövetséges

■Szerda, 1958 máj. 27.

Ellenőrző Tanács — amelynek tagjai a szovjet, amerikai és brit, valamint francia megszálló hatóságok vezetői — van hivatva létrehozni.

C aj tó jelentésekből már több^ ízben értesültünk arról, hegy az osztrák államszerződés kérdése napirendre került, mindannyiszor azonban a nyugati képviselők magatartásán múlott, hogy nem kerülhetett végleges megoldásra. Ezzel szemben Eisenhower úgy igyekezett emlékezetes beszédében feltüntetni a helyzetet, mintha az államszerződés megkötése a Szovjetunió jóindulatának hiányán múlott volna, Churchill egyetértett abban Eisenhower elnökkel, hogy az osztrák államszerződés .megkötése is előmozdítaná a nemzetközi helyzet feszültségének megszüntetését. Ezzel a megállapítással természetesen mi is egyetértünk, hiszen el. sőserban érdekünk, hogy jószomszédi viszonyban éljünk egy demokratikus fejlődés utján haladó Ausztriával. Ezt az álláspontunkat senki hivebben nem képviselheti, mint az Ellenőrző Tanács szovjet tagja, aki következetesen azért harcol, hogy az államszerződés biztosítsa majd Ausztria lakosságának a békés, demokratikus életet. ,,...A!á kell huzni — szögezi le a Pravda május 24-i szerkesztőségi cikke —, hogy az osztrák államszerződés kérdésében a döntés elhúzódásáért közvetlen felelősség terheli az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányait, amelyek nemcsak komoly ingadozást mutattak, hanem egyenesen el is fordultak a négy hatalom között korábban összehangolt állásfoglalástól. A dolog odáig fajult, hegy a három nyugati hatalom elutasította &z osztrák államszerződésnek azt a szövegét, amelyben hosszas tárgyalások után majdnem teljesen megegyezett a négy hatalom. A szerződés ösz- szehangolt szövegével szembeállították a Szovjetunió részvétele nélkül kidolgozott- saját,, úgynevezett „rövidített szerződést" amely durván sárba tiporja Szovjetunió jogait, valamint az osztrák nép demokratikus jogait. Mindez megmutatja, kitől függ az osztrák államszerződés megkötésének útjában álló akadályok kiküszöbölésének lehetősége."

H ogy a nyugati hatalmak mennyire nem óhajtják őszintén megoldani az osztrák államszerződés ügyét, arra jellemző Passantnak, a külügyminiszterbe lyettesek osztrák államszerződésre vonatkozó tanácskozása főtitkárának az a javaslata, hogy a négy nagyhatalom kültigyminisz terhe lyettesei üljenek össze e kérdés megtárgyalására. Mint Malik, a Szovjetunió nagybritan- niai nagykövete válaszában rámutatott, „ezeknek a tanácskozásoknak az összehívására a külügyminiszterek tanácsa illetékes, amelynek létesítéséről az 1945-ben megtartott potsdami értekezlet hozott határozatot." Malik válasza leszögezi:

,,Az osztrák szerződés kérdését 1947-től kezdve többször megvitatták a helyettesek értekezletein, de a szovjet fél erőfeszítéseinek ellenére megegyezés nem jött létre. 1947—1949. években a helyettesek megfelelő tanácskozáso. kát tartottak, de ezek nem vezettek a kellő eredményekre. A helyetteseknek 1950-ben megtartott tanácskozásai szintén nem vezettek az osztrák államszerződés kérdésének megoldására. A három hatalom képviselői által elfoglalt álláspont következtében az 1953 februárjában megtartott külügyminiszterhelyettesi tanácskozás sem változtatta meg a hely. ze'tet.

Ilyen körülmények között nincs okunk arra számítani, hogy a he lyetteseknek most javasolt ta nácskozása kedvezőbb eredmé nyekre fog vezetni, mint a meg előző tanácskozások.

A kifejtetteknek megfelelően úgy vélem, hogy jelenleg célsze rübb lenne diplomáciai utón, meg. felelő véleménycsere utján meg vizsgálni ezt a kérdést.“

A nyugati hatalmak nem ^ óhajtják Ausztria békés demokratikus, önálló fejlődéséi^' A háborús uszítok terveiben Ausztria az agresszió ,,alpesi ugródeszkájának" szerepét tölti be. Az amerikai töke behatolása az osztrák iparba mind nagyobb- méretiivé válik, s ez a töke í hadiipart táplálja, a hadirepülö terek, katonai gyakorlóterek létesítését., általában a hadiipar termelésének fokozását szolgálja. A februárban megtartott válás tások alkalmával csalárd módon kormányra jutott Raab ^néppárti" kancellár és az uralkodó klikk aljasul hozzájárul az ország kifosztásához, természeti kincseinek elfecsérléséhez. S az ameri kai imperialisták természetesen olyan államszerződést szeretnének, amely még látszatra sem gátolná őket abban, hogy munkanélküliségre és nyomorra kárhoztassák az osztrák dolgozókat, hogy Ausztriát a Szovjetunió és a né. pi demokratikus országok, a mi hazánk ellen is, hadifelvonulási területté változtassák. Ha a nyu. gáti hatalmakban valóban megvan az óhaj az osztrák nép szabad és demokratikus fejlődésének elő. mozdítására, akkor e:it mindenek, előtt azzal fejezhetik ki, hogy megkötik a négy hatalom közös megegyezésén alapuló államszerződést. Ezt várjuk tőlük mi is az osztrák néppel együtt, hogy ők is szabadon és békében építhessék országukat.

Cssfiszlevákia az általános noUfedimkai oktatás megvalósítása utján

A csehszlovák nemzetgytiles nemrégiben uj iskolaügyi törvény- javaslatot fogadott eí. A cseh szlovák népgazdaság hatalmas fejlődése uj feladatok elő állítja az iskolaügyet is.

Az uj iskolaügyi törvény megszünteti az eddigi I., II. és III. fokú iskolákat, és egységes nyolcéves iskolát szemez. A nyolcéves kötelező iskolán kivül 11 éves iskolát is szerveznek, melynek kilencedik osztályába a nyolcéves iskolát elvégzett tanulok is beléphetnek.

Az első év valamennyi íipuSu iskolában előkészítő osztály lesz. A Szovjetunió tapasztalatai azt bizonyítják, hogy nem helyes a hatéves gyermeket egyik napról a másikra komoly tanulásra fogni. Sokkal helyesebb a folyamatos átmenetet megszervezni a játékról a rendszeres tanulásra. Ezt az át. menetet fogja képviselni az óvoda és az iskola között az előkészítő osztály. Itt » gyermek ugyan megtanulja az írás, olvasás és számolás alapjait, de a rendes iskolai munka csak n, másralik osztályban kezdődik. A 2—11. osztályok tananyaga a szovjet tízéves iskola tananyagához lesz hasonló.

Az uj iskolaügyi törvény megváltoztatja az eddigi tanterveket is és uj tankönyvek összeállitását feszi szükségessé. Alapvető váltó, zást jelent, hogy emelkedni fog ?, matematika, cseh nyelv és irodalom, valamint a fizika, vegytan, orosz nyelv és történelem óraszáma. Az állandóan emelkedő technika, villamosítás, gépesítés, a gyártás automatizálása korában feltétlenül szükséges, hogy az iskolából kikerülő fiatalok tisztában legyenek a matematika és a természettudományok alapjaival.

Az eddiginél sokkal nagyobb gondot fordítanak az iskolánkivüli munka, megszervezésére is. A különböző szakkörök munkája módszereiben különbözni fog a tanóráktól, de céljaiban az iskolai oktatás feladatait követi.

Az uj iskolaügyi törvény nagy gondot fordít a politechnikai oktatásra. A tanulók igy összekap, csclha.tják az egyes tudományok elméleti elsajátítását a termelés alapjainak megismerésével.

Az uj iskolaügyi törvény a pedagógusok képzésének uj módszereit (eszi szükségessé. A pedagógiai iskolákon kívül két uj fö- iskolatipus alakul: a kétéves: pedagógiai felső iskola és a négyéves pedagógiai főiskola.

Az uj iskolaügyi törvény már az 1953—54, tanévben élet belép. *