Zala, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-26 / 121. szám
A 3ELEMLEG! NÉMIiTiCÖZ! HELYI ÉTRŐL A iyPravdats szerkesztőségi cikke '(Folytatás 'a 8, oldalról) »agy Kínai Népköztársaság törvényes jogait és érdekeit. „Kínának — mondotta "Attlee — el kell foglalnia jogos helyét a Biztonsági Tanácsban. Minden arra mutat, hogy Kína számba- veendöen nagyhatalommá válik. Joga van ahhoz, hogy az öt nagy egyike legyen.“ Ez a megállapítás természetesen nem Attleenek a kommunizmus iránt táplált sro- konszenvére támaszkodik, amivel talán csak McCarthy gyanúsíthatta meg öt, hanem Anglia reális gazdasági érdekeire, amelyek, mmt ismeretes, a politikai érdekek alapjai. Attlee igen észszerűen fejtegeti, miért érdekelt Anglia a Kiná val való viszony rendezésében Hangsúlyozza, hogy Angliának az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem fokozásához fűzött reményei erősen megcsappantak, az Egyesült Államok ,,segélye“ pedig nem képe3 jóvátenni a kereskedelem összezsugorodásából származó kárt ,,Kereskedelmet, nem segélyt“ — ezt az álláspontot védelmezi Attlee, s ezt az álláspontot észszerűnek kell elismerni Anglia és nemcsak Anglia létérdekei szempontjából. Attlee eléggé keserűen igy fakadt ki a tengerentúli szövetségesek ellen: „Állandóan unszolnak bennünket, hogy ne kereskedjünk Kínával -— még olyan cikkekben sem, amelyeknek alig van közük a háborúhoz. Nekünk éppannyira életbevágó érdekünk, hogy rendeződjék a kínai ügy, mint bármely más országnak.“ Egy másik tekintélyes labouris- *ta. Bevan, a labourista párton belül fellépő ellenzék vezére, nemrégiben nyüatkozatokat tett, ©.melyek még jobban hangsúlyoznák a Nagy-Britannia és Kina kö. zötti viszony problémája megöl- klásának halaszthatatlanságát. Lehet, hogy Churchill kommu- nistaellenes érzületében nem marad el Nyugat néhány más ál- lamférfia mögött, akik „Moszkva kezét" látják a gyarmati és félgyarmati népek összes nemze- t i.-felszabadító mozgalmaiban. Amint azonban beszédéből kitűnik, nem hagyta szabadjára ezt az érzületét. Ezt bizonyítja többek között a következő kijelentése: „Meg kell mondanom, hogy véleményem szerint — bátorkodom kimondani véleményemet — a Vietminh csapatainak a sziámi határ felé irányuló váratlan előretörése nem kell, hogy annak a következtetésnek levonására kész. tessen bennünket, »miszerint a szovjetek által sugalmazott lépésről van szó“. Minél több nyugati államférfi fog számolni az egyre erősödő ázsiai vagy a földkerekség bármely más részén kibontakozó nemzeti és nemzeti-felszaba- öitó mozgalmak okainak értékelésénél a valóságos tényekkel, an. nál nagyobb lesz a kilátás a kölcsönös megértésre „Nyugat“ és ,,Kelet“ között, annál több lehetőség lesz a felesleges bonyodalmak és vérontások elkerülésére. Meg kell jegyezni, hogy Churchill a burzsoá áll amok néhány más vezetőjétől eltérően nem szorítkozott általános kijelentésekre, a nemzetközi viszonyokban fennálló nézeteltérések békés rendezésének kívánatosságáról Konstruktív javaslatokat terjesztett elő a nemzetközi helyzet megérlelődött kérdései megvizsgálásé, nak módszereire. Churchill kijelentette, hogy ..hosszas halogatás nélkül össze kell ülnie a legmagasabb színvonalú értekezletnek a vezető hatalmak között“ és hogy „ezen az értekezleten lehetőleg minél kisebb számú hatalomnak és sze- mélynek kell résztvenni. Ennek a találkozónak bizonyos mértékben nemhivatalosnak és »még nagyobb mértékben titkosnak észárt. nak kell lennie.“ ' Amint látható, Churchill nem követi néhány más államférfi pél. dáját, nerp kapcsolja össze az értekezlet összehívásáról szóló javaslatát bizonyos előzetes kötelezettségekkel egyik vagy másik fél számára. A nemzetközi viszonyok terén hosszú éveken át szerzett gazdag tapasztalatok nyilvánvalóan meg. óvják Churchillt attól az elemi tévedéstől, hogy békés viszonyok között az egyik fél diktálhatja a másik félnek — méghozzá olyan félnek, mint a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége — a vitás nemzetközi kérdésekben létre, hozandó megegyezés előzetes feltételeit. Churchillnek föltétlenül számolnia kellett azzal a nemzetközi gyakorlatban általánosan ismert körülménnyel, hogy a tárgyalások előzetes feltételeit csak vagy háború idején diktálhatja a győztes fél a legyőzött félnek, vagy egyenlőtlen erőviszonyok mellett diktálhatja az erősebb fél, ha valamit ki akar csikarni a gyengébb féltől, és az utóbbinak erejét felülmúló háborúval való fenyegetőzéssel arra akarja kény. szeriteni, hogy fogadja el a diktált „béke“-f éltét eleket. Nem szabad megjegyzés nélkül hagyni annak a javaslatnak fontosságát, amelyet Winston Churchill terjesztett elő, s amely nyilvánvalóan a vezető államférfiak között a közelmúltban lezajlott közvetlen ■találkozók 'tapasztadataira támaszkodik. E javaslat számos országban élénk, pozitív visszhangra talált, s ez a tény megerősíti jelentőségét. Uymódon az a, Churchill beszédébe foglalt felhívás, hogy rendezzék legalább a néhány legfőbb problémát és ezzel enyhítsék a nemzetközi helyzet élességét, a jelenlegi körülmények között teljesen időszerű. Május 13-án látott napvilágot az Egyesült Államok külügyminisztériumának nyilatkozata a brit miniszterelnök beszédéről, emellett Eisenhower elnök közölte, hogy helyeselte e nyilatkozat szövegét. Az Egyesült Államok külügymi. nisztériumának nyilatkozata nem tagadja a Churchill által javasolt szükkörü értekezlet megszervezésének lehetőségét az államférfiak között, azonban újból felveti azoknak az előzetes feltételeknek ismert eszméjét, amelyeket — nem tudni miért — egyoldalúan a Szovjetunióval szemben, állítanak fel. Mint kiderül, a Szovjetuniónak még tennie kell valamit a panmindzsoni tárgyalások sikeressége és az osztrák államszerződés kérdésének eldöntése érdekében, jóllehet az összes történtek titán egészen nyilvánvaló, hogy mindkét esetben nem a Szovjetunión múlott a dolog, hanem az Egyesült Államokon és Anglián, amelyek még nem vállaltak „igazságos“ részt sem az egyik, sem a másik esetben, Amint a sajtóvisszhangokból, valamint az Egyesült Államok külügyminisztériumának nyilatko. Zalából kitűnik, Churchill álláspontját, amelyet Anglia politikai pártjainak tekintélyes képviselői támogattak, az Egyesült Államok bizonyos felelős köreiben „tartóz- kodóan", sőt „hidegen“ fogadták. Lehetséges, hogy az Anglia és az Egyesült Államok állami érfiai között mutatkozó bizonyos nézet- eltérés a közöttük egyre világosabban kirajzolódó gazdasági ellentétekkel magyarázható, ami nem csekély mértékben összefügg az Egyesült Államok merev állás- foglalásával a nyugateurópai or, szagok kereskedelmének korlátozása teíén. Ami pedig a Szovjetuniót illeti, amellett, hogy a szovjet közvélemény negativ álláspontra helyezkedett Churchill fentebb már rész. létezett több konkrét javaslatával szemben, mindemellett érdeklődéssel fogadta beszédének néhány konstruktiv mozzanatát. A jövő megmutatja, mennyire fejezik ki ezek a mozzanatok a Churchiü vezetése alatt álló angol kormány tényleges szándékait. Be kell ismerni, hogy már vannak olyan tünetek, amelyek szűk. ségképpen az óvatosság érzését ébresztik fel e vonatkozásban a szovjet emberekben és a béke ügyét védelmező nemzetközi körökben. A három hatalom — az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország — kormányfőinek tervezett találkozójáról van szó, amely állítólag a közös irányvonal vagy az összeegyeztetett állásfoglalás kidolgozását célozza a nagyhatalmak esetleges tárgyalásai esetére. Ha ez igy van, ez azt jelenti, hogy a nyugati hatalmak továbbra is folytatni szándékoznak egymáfiközötti elszigetelt tárgyalásaikat a Szovjetunió rovására. Ez ugyanakkor azt jelenti, hogy Churchill valójában már visszalépett a „legmagasabb színvonalú értekezlet“ összehívásáról szóló javaslatának ha nem. is a szövegétől, a szellemétől azonban mindenesetre, mivel ilyen értekezletre, amennyiben a Szovjetunió részvételéről is szó van, csakis abban az esetben kerülhetne sor, ha a felek mindenféle előzetes lerögzített követelések nélkül jönnek az értekezletre. A három hatalom vezetői tervezett találkozójának viszont nyilvánvalóan az a célja, hogy ilyen követeléseket dolgozzon ki a Szovjetunió elé való terjesztés céljából. Ugyanakkor a tervezett előzetes háromhatalmi értekezlet folytatását jelenti annak a régi, semmivel sem indokolt irányvonalnak, hogy az ideológia és a társadalmi-politikai rendszer elvei alapján szembeállítják egymással az államokat. Magától értetődő, hogy a nyugati hatalmak csoportjának újabb ösz- szebeszélése ma nemcsak hogy nem mozdítja elő a nemzetközi helyzet enyhülését, hanem ellenkezőleg, a nemzetközi viszonyok terén uralkodó feszültség további fokozódásához is vezethet. Egészen nyilvánvaló, hogy bármennyire különbözzenek is egymástól az egyes államok társadalmi rendszerei, számos olyan létfontosságú mozzanat van, amelyekben ezen államok népeinek érdekei megegyeznek. E létfontosságú mozzanatok közé tartozik mindenekelőtt a béke, a népek kereskedelmi-gazdasági és kulturális együttműködésének fejlesztése. A Szovjetunió mindig kész teljes komolysággal és lelkiismeretességgel megvizsgálni minden olyan javaslatot, amely a béke biztosítására, az államok között mind átfogóbb gazdasági és kulturális kapcsolatok megteremtésére irányul. 30—40 siáíslékkes! csökken g tiszta selyemszövet ára Ä. ‘belkereskedelmi iminiszít éri- um közli, hogy hétfőtől a tiszta selyemszövet ára országosan 30—40 százalékkal csökken. A 100 cm-es tiszta selyem inganyag fogyasztói ára 30 százalékkal lesz olcsóbb. A sima félselyem áruk uj fogyasztói ára 84 forint eddigi 92 forintos méterenkénti ár helyett. (MTI) IDŐJÁRÁS JELENTÉS Várható időjárás: változó felhőzet, több helyen eső, vagy zivatar, időnként élénkebb északkeleti, keleti szél. A meleg az északi megyékben már csökken. Várható hőmérsékleti értékek reggel 13—18, ■ délben 27—30 fok között. Kedd, 1953 május 2G, ■Megvédjék a zászlót . ^ kora délelőtti májusi nap átver a fák sűrűjén, bereu gyogja a kis tisztásokat, a gondosan ápolt utakat. Vasárrnap Van. Pihenőnap ez a táborban, de ezen a délelöttön eszébe sem jut, egyetlen harcosnak, tiszthelyettesnek, vagy tisztnek sem a pihenés. Az ünnepi várakozás feszültsége üli meg az arcokat. Ünnep ez a való. ságban. Nem csinált ünnep, hanem olyan, ami az emberek lelkében születik. Olyan ünnep, amely örökké emlékezetes lesz az alakulat történetében. A zalaegerszegi városi MSzT- szervezetek tábori zászlóval ajándékozzák vug az alakulatot. A zászló selyme a zalaegerszegi üzemek, vállalatok dolgozóinak üzenetét tolmácsolja: egyek vagyunk veletek, értetek, nektek is építünk, dolgozunk, ti pedig álljatok helyt, sajátítsátok el a fegyverforgatást úgy, hogy megvédhessetek alkotásainkat. Kemény, fegyelmezett sorokban vonulnak fel az egységek az ünnepség színhelyére. Erőt, elszántságot tükröznek a nyílegyenes sorok, a barna katonaarcokból villo. gó iekintc-tek. Vigyázz! Fogadás jobbról! Egyszerre feszülnek meg a testek, felharsan a kürtszó, megérkezik az alakulat parancsnoka, kezdetét veszi az ünnepély. Farkas Ottó elvtárs, a zalaegerszegi városi MSzT.szervezetek titkára emelkedik szólásra. Először is a zalaegerszegi MSzT- szervezetek, a város üzemei, vállalatai dolgozóinak üdvözletét tolmácsolj az alakulatnak. Beszél azokról az eredményekről, amelyeket a zalaegerszegi dolgozók a választási békeverseny csatájában elértek, s arról az egységről, amellyel május 17-én leadták szavazatukat a béke, a munka, a jólét, « felemelkedés pro gramm jár a. — Bebizonyítottuk ezzel az egész világnak, — mondotta többek kö- zötit —, hogy a mi dolgozóink egy- emberk-Jrnt állnak pártunk mögött, egyemberként harcolnak terűnek a politikának megvalósításáért, gyö- zéjemr éviidéért. Űrök a vii hálánk a Szovjetunió iránt, amiért felszabadítottak bennünket, amiért meg. adták a lehetőséget ahhoz, hogy rá, lépjünk arra az útra, amelyen haladva ők már megkezdték a kommunizmus építését. — Ezen az utón azonban csak békében lehet járni — folytatta. Farkas elvtárs. — Alkotó békénk megvédése érdekében hívta életre a mi pártunk, kormány zulunk néphadseregünket, amelyik a nép had. serege, a béke hadserege. A népé, mert munkásaink, dolgozó parasztjaink legjobbjai állnak, az élén. A mi tisztikarunk azokból tevődik össze, akik a múltban átéltek, saját bőrükön tapasztalták a Horthy, rendszer mindenfajta elnyomását. mi hadseregünk dolgozóink alkotásainak védelmezője. Ezért forrott annyira össze ha- zánkban a nép és a hadsereg. Ezt az összeforrotlságot bizonyítja c~ a zászló, amelyet a legnagyobb szeretettel, megbecsüléssel küldött Zalaegerszeg dolgozó népe, akik. azt üzenik az alakulat minden har. cosának, hogy tudják a haza iránti kötelességüket, s azt maradéktalanul teljesíteni is fogják. Ugyáriakkor arra kérnek benneteket; legyetek ti is tántoríthat,aUan harcosai a magyar.szovjet barátságnak, legyetek hű követői a hős Szovjet Hadseregnek. Felejthetetlen kép következett ezután. Ár Lajosné elvtársnő és Major Károly elvtárs, a Ruhagyár dolgozója kibontották a hatalmas, többméteres selyemzászlót, s áT nyujiopák azt F. tiszt elvtársnak, az alakulat parancsnokának. Az erdő fái között felzugott a harcosok ajkán a háromszoros hurrá, felcsendült a kürt szava, a zászló pedig lassan, a májusi nap ragyogásában tündökölve felkuszott az árboc tetejére. Rövid beszéd következeit. Az alakulat parancsnokmegköszönte a zalaegerszegi dolgozók gyönyörű ajándékát. Beszélt az elszakU- Imtadan magyar-szovjet barátságról, amely eredményeinknek állandó forrása. Kérte az MSzT Országos Központjának kiküldöttét: tolmácsolja az országos központ felé, hogy oz alakulal- minden egyes tagja hálásan gondol az ország mindenegyes MSzT szervezőére s a jövőben is minden eszköz! meg fognak ragadni, hogy segítsék, támogassák ezeknek a szervezeteknek működését. Az ünnepély ezzel még nem ért véget. Azoknuk a harcosoknak, tiszthely (Mesehmk, tiszteknek a meg jutalmazása következett, akik a legpéidavnuatóbban kivették részüket a munkából. Egymásután léptek aZ alakulat legjobbjai a parancsnok elé, hogy átvegyék ez értékes jwtalmalcat. z egységek elvonulnak egy rövid időre, de allj telik el egy-két perc, már ismét feltűnik az első a tábori-zászló melleit vezető utón, utána a többi. Vigyázzmc- netben haladnak el a zászló mellett. Dübörög a föld az egyszerre dobbanó léptefc százaitól. Nemcsak a 'lépések történnek most egy ütemre. Egyszerre dobbannak a; szivek is. Az uj csapatzászló felé forduló katonaszemek azt mond. ják: megvédjük ezt a lobogót, ha kell, életünk árán is. Megvédjük, mert ezzel védjük Zalaegerszeg, az egész megye, az egész ország dolgozóit is. & minisztertanács fistárrata u 1853/54 évi tüzeiőellétósróE Az elmúlt években a dolgozók téli tüzelőanyag-szükségleteket jelentős mértékben hitelakció keretében, kisebb részben készpénzvásárlás utján elégítették ki. A hitelakció lebonyolítása az utóbbi években a lakosság körében sok panaszra adott okot, mert a tüzelőt gyakran nem a megrendelésnek megfelelő időpontban és minőségben szállították le. A hitelakció a benne foglalt korlátozások és a lebonyolítás nehézkessége miatt nem alkalmas a dolgozók növekvő igényeinek kielégítésére. A minisztertanács a jobb tüze- löellátás érdekében határozatot hozott a hitelakció megszüntetésére. A minisztertanács határozata sokoldalúan gondoskodik a tüze- löellátás megjavításáról. Biztosítja, hogy a tüzelőanyag-kereskedelmi hálózatot Budapesten a TÜKER-, vidéken a TÜZÉP-vállalatok megfelelően kibővítsék Ezért többszáz kiskereskedelmi boltot és pincét létesítenek, igy a dolgozók tüzelőjüket a lakásukhoz legközelebb eső bolti egység| bői szerezhetik be. A kereskedelmi vállalat a tüzelőanyagot kívánságra házhoz szállítja. Egyidejűleg a lakosság ellátásában, legdöntőbb szén árát a minisztertanács rendelete csökkenti, a fa, a brikett és a koksz árát pedig felemeli. A dolgozók szükségletét a leg- aagyobb tömegben kielégítő háztartási szén ára pincéből történő vásárlásánál az eddigi érvényben lévő 32.70 forint helyett 27.— forintos áron, a TüKER-telepen (csuzdákon) az eddigi 24.70 o- rint helyett pedig 22— forintos áron kerül forgalomba. A téli torlódások elkerülése érdekében Budapesten azok, akik tüzelőjüket május 25-től szeptember 1-ig terjedő időben szerzik be, az eddigi érvényben lévő 4.70 forint mázsánként! házhozszállítási díjból 1.70 forintos szállítási díjkedvezményben részesülnek. A minisztertanács fenti rendelkezése május 25-én lépett életbe. (Mii),
