Zala, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-05 / 103. szám

Országszerte hatalmas nép töm-e gek részvételével zajlottak le a választási nagygyűlések, amelye­ken pártunk és kormányunk ve­zetői, a dolgozó nép jelöltjei szól­tak a dolgozókhoz. Szegeden 70 ezer főnyi íör/rg előtt Révai József elvtárs mondott beszédet. Hangsúlyozta, a mostani választásokon —• akárcsak 1949’’ ben —, & népfront egységes listán indul. *— Sok lista, 'több párt — 'a munka, a kormányzás, a politi­ka különböző, egymással szemben­álló programmját feltételezi, ellen, séges osztályok egymás elleni nyílt harcát feltételezi a politikai poron­don. De milyen programúi lehetsé­ges nálunk azon a programmon kivül — folytatta Révai elvtárs —, amelyet a Magyar Függelem ségi Népfront hirdet és megvaló­sít? A föld nálunk a parasztoké — talán kezdjünk el most vb tátkozni arról, vájjon he­lyese, hogy a föld a parasz­toké? Az üzérnek, a bankok, a közlekedés, a kereskedelem, a termelőeszközök nálunk a nép államának kezén vannak — talán kezdjünk el vitatkoz­ni arról, vájjon nem kellene-e a termelőeszközöket visszaad­ni a nagybirtokosoknak és a tőkéseknek ? Megvalósítjuk az ötéves tervet, készítjük elő a második ötéves tervet — ta­lán vita tárgyává tegyük, kel. lenek-e egyáltalán ötéves ter­vek? Lerakjuk a szocializmus alapjait, készülünk ,a szocia­lista társadalom felépítésére és most kezdjünk válasz, tűéi társasjátékot játszani ar­ról, hogy mi jobb: a szocializ­mus, vagy a kapitalizmus? Kiemelte Révai elv! árs: a füg getlínségi népfront választási szö­vetség közös célokért, A mi Poli­tik áruk alapja, a múltban, a jelen­ben és- a jövőben, a munkában és a választáson egyaránt ez az épí­tő ás őszinte együttműködés a nemkommunista hazafiakkal. A továbbiakban Révai elvtárs arról beszélt, hogy a váJosztás bi­zalmi szavazat a népi egység po. litikájár.a, helyeslése annak, az épitömunkának, amelyet kormom nista és nemikommunista dolgozók vállvetve végeznek. Ezért kell har­colnunk minden egyes ember, Szolnokon többtízezer főnyi tömeg gyűlt össze, hogy meghall­gassa Gerő Elrnő elvtárs választói beszédét. Bevezetőben Gerö elvtárs el­mondotta, hogy a mostani válasz, tások in népfrontválasztások, azonban különbözik az 1949-cstőI, ■mert népünk egységesebb, erő­sebb, öntudatosabb, mert még in­kább elmélyült dolgozóinkban a hála érzése a felszabadító Szov­jetunió iránt. Népgazdaságunk fejlődését szemléltetve a legfonto. tosabb nyersanyagok és a villa- mosenérgiatermelés jellemzésére tért át. 1938-ban Magyarországon egy lakosra égy tonna szén ju­tott, 1952-ben két tonna. Acélból megfelelően 70 kilogramm és 154 kilogramm. Villamosenergiából 1938-ban 153 kilowattóra, 1952- ben 436 kilowattóra. Jelenleg Mag.ya r országon «z egy főre jutó acéltermelés kétszerié nagyobb, mint Olasz­országban, vagy Japánban, az egy főre jutó széntermelés pe­dig közel kétszerese olyan fejlett gazdasággal rendelke­ző kapitalista országénak, mint Franciaország. Eszel együtt nőtt számbelileg és fejlődött öntudatban munkásosz­tályunk és műszaki-gazdasági ér­telmiségünk. A munkásosztály létszáma az elmúlt négy esztendő ■alatt 300 ezer fővel nőtt, ami azt jelenti, hogy 1949 óta nyolc ak­kora várós lakosságát szívta fel magába, mint amekkora Szolnok városa. Ezután, mezőgazdaságunk ha­talmas fejlődéséről beszélt Gerő elvtára. Elmondotta, hogy a tavalyi kedvezőtlen időjárás ellenére fejlődésünk töretlenül felfelé ivei. zóinkat, mint Szít álinv áros épitéte, a nagy öntözési programm, stb. Ezután az értelmiség kérdésével foglalkozott Révai elvtárs. Rámu, látott, hogy mi nemcsak a régi értelmiség munkájára tartunk igényt, hanem a szivére és lelkére is, hogy sajátítsa el és tegye munkájának hajtóerejévé a • munkásosztály világot átala­kító világnézetét, a marxiz- mus-leninizmus tudományát. Az uj népi értelmiséget az egye­temek és főiskolák most már szá­zával adják. Mutassanak e^ek pél­dát abban, hegy hűek maradnak az anyaföldhöz, atnelyből szármáz, rwk, tiszteljék a munkásokat, dol­gozó párasaitokat. Arra is törek­szünk, hogy az uj értelmiség azon az utón is gyarapodjék, hogy a meglett munkások és dolgozó pa­rasztok végzik él a magasabbfoku iskolákat. Arra is rámutatott Révai elv­társ, hogy vannak még hatósági személyek, akiknek a papiros fon­tosabb, mint az ember. Akik a törvényt úgy alkalmazzák, hogy a nép zaklatása lesz belőle. Ezek a nép ellenségei. Hogy leküzdjük ezeket a fogyatékosságokat, az kell, hogy a dolgozó tömegek bát­ran bírálják azokat, akik rosszul dolgoznak, hogy fellépjenek a bí­rálat elfőj lóival szemben. A nemzetközi helyzettel foglal, kozva megáll api lot La, hogy a mi külpolitikánk alapgondolata a bé­ke védelme. Mint a választási fel­hívás, mondja: »Nem avatkozunk más államok belügyeibe, de meg­követeljük, hogy a mi belügyeink. be se avatkozzék senki“. — Min­dent' meg kell tennünk — mondot­ta —, hogy a magunk részéről is hozzájáruljunk a béke kilátásai­nak további javulásához. Ehhez az ke’l, hogy törlieü tlenül támogas. suík továbbra is a Szovjetunió bé­li epoiitikáj át, amely a világ min­den népének érdekeit képviseli. Végül kiemelte, hogy a magyar nép kiiáholt a kínok tengeréből, ,a balsors már nem lépi. Önmagunk erős és dolgos, védő karja 800 milliónyi barátunk és szövetsége­sünk karjával fonódik egybe. Fel. hívta a jelenlévőket, ezekre gon­dolva, szavazzanak május 17én a népfrontra. séges, hogy mindenki hiánytalanul teljesítse kötekizettségét a nép állama iránt, suert az állam ak­kor adhat mind többet a népnek, ha mindenki magadja az állam­nak azt, ami neki jár. A nemzetközi helyzettel' kap­csolatban különösen kiemelte a Pravda vezércikkét Eisenhower amerikai köztársasági elnök be­szédéről. Rámutatott, hogy népünk szolidáris a Szovjet­unió álláspontjával, egyetért vele ős támogatja a Szovjet, unió minden fáraüozüáat a vi­tás kérdések beké* rendezé­sére. — Ami a mi álláspontunkat —• mondotta — ebben, a kérdésben illeti, ezt világosan és határozót, tan kifejezésre juttatta a Szabad Nép április 27 i vezércikke, amely, nek címe: ,,A nemzetközi helyzet és a magyar népi demokrácia“. Ehhez az állásponthoz nincsen hozzátenni valónk. Álláspontunk lényege, hogy mi békében aka­runk élni, kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokat akarunk fenntart a. ni kivétel nélkül minden ország­gal, feltéve, hogy ezek az orszá­gok nem akarnak beleavatkozni a mii belügysínkbe. Ami ben­nünket illet, ml természetesen nem akarunk beieavaikozni és nem avatkozunk bele egyetlen or. szag belső ügyeibe sem. Soha nem támaszkodott annyira egész népünk bizalmára rendszer Ma­gyarországon, ahogyan népi de. mekrotikua rendszerünk támasz. ( kedikr Soha még nem állott annyira egységesen népünk egy kor­mány mögött, mint ahogyan áll nut az egész magyar nép népköztársaságunk kormánya, Rákosi Mátyás kormánya mögött’. Rákosi Mátyás olvtárs ás Dobi István elvtárs beszél május iQ-ín a budapesti választási nagygyűlésen A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Magyar^ Függetlenségi Népfront május 10-én vasárnap dél- előtt 10 órai kezdettel Budapesten, a Kossuth Lajos-téren válasz, fási nagygyűlést tart. A nagygyűlésen Rákosi Mátyás élv társ, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára mond beszédet. A nagygyűlésen felszólal Dobi István elvtárs, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa- nak elnöke. (MTI) A Francia Kommunista Párt újabb győzelmei a községfanácsi választások vasárnapi második fordulójában Párizs (MTI). Franciaországban vasárnap zajlott le a községtanácsi választások második fordulója, mint­egy 18 ezer olyan községben, amely­nek lérekazáma. 9 ezernél kisebb. A Francia Kommunista Pártnak a má­sodik fordulóban sikerült tovább szi­lárdítania és megjavítania az első fordulóban elért- nagyszerű eredmé­nyeket. A Francia Kommunista Pártnak a vasárnapi válasz* ások során sike­rült sok uj szavazatot é3 községta- nácsi mandátumot szereznie. E győ­zelem következtében egész sor újabb községben, kommunista lett a községi an ács ok többsége; Az első részleteredmények is meg­győző módon tanúskodnak arról, mi­lyen nagy visszhangot- keltett a francia Kommunista Párt politikája a nép legszélesebb .rétegeiben. Az eredmények egyúttal megmutatják, hogy a párt ellen irányuló terforin- tézkedésckkel szemben egyre jobban szélesedik a tömegek ellenállási frontja. Nagy visszhangot keltettek a szo­cialista párt helyi szervezeteinél a Francia Kommunista Párt részéről a választások első fordulója után tett együttműködési javaslatok. Az ily- módon lé'rejött együttműködés tette lehetővé a két pórt helyi szervezetei által összeállított közös lista győ­zelmét Chateaurreuf-Du Pape-ben, Marcoussis-ben, Lancran.» ban és má­sutt. A koreai-kínai fegyverszüneti küldöttség közleménye a május 3-án átadott beteg és sebesült hadifoglyokról Kcszon (Uj Kína). A koreai- kínai fegyverszüneti küldöttség május 3-án a következő közle­ményt adta ki: „A másik fél május 3-án Pan- mindzs ónban a koreai néphadse­reg 105 és a kínai népi önkénte­sek 80 beteg és sebesült fogság. baesett harcosát telepítette haza. A másik fél közölte, hogy ez­zel befejezte a hazatelepitésre jogosult beteg és sebesült hadi­foglyok átadását. A beteg és sebesült hadifoglyok kölcsönös hazatelepi lésének kez­dete óta a másik fél összesen 6670 beteg és sebesült hadifog­lyot telepített haza. Ezek közül 5640 a koreai néphadsereg, 1030 pedig a kínai népi önkéntesek fogságboesett harcosa volt.“ Az ,.Uj Kina" hírügynökség kü. löntudósitója a beteg és sebesült koreai-kínai hadifoglyok 185 fő­nyi utolsó csoportjának hazatele­pít ésével kapcsolatban a követke. zöket írja.: A csoport tagjai közül 21 nő. A vasárnapi hazatelepített hadi­foglyok közül igen sok a hazam­éiul ár? előtti napon sérült meg, amikor az amerikaiak mérgesgáz támadást intéztek ellenük. Az incidens április 30-án tör­tént, amikor a csezsuszigeti 8-as számú táborban összegyűjtött 75 hazatelepítendő beteg és sebesült hadifogoly, küldött utján enge­délyt kért az amerikaiadtól, hogy búcsút vehessen a táborban, ma­radó bajtársaitól. Az amerikaiak a küldöttet kegyetlenül megver­ték, azután, délután két óra 50 perctől kezdve 3 alkalommal, összesen több mint 200 mérges - gáz gránátot dobtak a részlegre. A foglyok legnagyobb része el­vesztette eszméletét. Igen sokan véres vagy zöldes • váladékot hánytak. A gránátok felgyújtot­ták és elpusztították a sátrat, több eszméletlenül fekvő beteg és sebesült hadifogoly égési sebeket szenvedett. Az amerikaiak kivon, szólták őket, lerántották róluk rongyaikat és uj. amerikai egyen­ruhába. bujtatták, majd Faszom­ba szállították őket.. A nők többnyire beesett arcuak és lesoványodottak. Egy fiatal leány hordágyról felemelkedve borza- dálytól merev, hideg tekintettel bámult a levegőbe és képtelen volt megérteni, amit a fogadóbi- zottság tagjai mondtak neki. A rossz bánásmód és ,a kínzás nyil­vánvalóan megzavarta elmeálla­potát. Az egyik hordágyon fekvő se­besült kínai önkéntes kijelentette: „Taivanra akartak küldeni ben­nünket. Ez sohasem történhetik meg!“ A koreai lányok közül többen maguk készítette nemzeti lobogó, kát lengettek és a Kim ír Szerihez szóló ódát énekelték, miközben felszálltak a koreai mentökocsik- ra, amelyek Keszonba vitték őket. — A KOREAI Népi Demokrati­kus Köztársaság kormánya az USA kormányának kérésére is­mét átadott hét, Észak. Koreában internált amerikai állampolgárt a szovjet képviselőknek, hogy azok utján visszatérhessenek otthonuk­ba. — A PÁRIZSI feilebbviteli bí­róság közölte, hogy nem helyezi Ideiglenes szabadlábra Alain Le Léapofc, a CGT főtitkárát, André Stílt, a, 1‘Humamté főszerkesztő­jét, Molinót, a CGT titkárát, va­lamint a Köztársasági Ifjúsági Szövetség letartóztatott két veze­tőjét. Indokolásul nevetséges ürü. gyeket hoz fel a biróság. A THu- maníté felhívja a francia népet, fokozza harcát e hazafiak védd. méhen. Ezt mindenkinek, akit illet, tudo­másul kell vennie, határainkon túl ÚJ. Hangsúlyozta, a május 17-i vá­lasztásoknak ezt az igazságot kell bebizonyítania, ezért kell el követnünk mindent, hogy min­den választópolgár a népfront je­— A ROSENBERG-házaspár megmentéséért küzdő országos bi- zottság vasárnap New-Yorkban gyűlést tartott, amelyen tízezer fő­nyi tömeg vett részt, és követelis a halálraítéltek szdbadonbocsátá. süt. — MOSZADIK iráni minisz. terelnek kijelentette, hogy Irán je­lenleg nem láván csatlakozni se. ■milyen ■■■középkeleti védelmi egyez­ményhez*, amelyet a nyugati hatal­mak akarnak megalakítani. _ A LENGYEL Népköztársaság kormánya, válaszolt a Népek Bé­kekongresszusa bizottságának le. veiére éa kifejezésre juttatta, hogy támogatja javaslatát az öt «agyhatalom közötti békeegyez­mény megkötése érdekében. löl tjeire szavazzon. Gerő elv társ beszédét a népfront, a párt, Rá­kosi elvtárs éltetésével fojezte be, A szolnokiak sokáig, hosszú tapssal és lelkes éljenzéssel él­tették és ünnepelték pártunkat, Rákosi elvtársat, Gerő elv társat, a közelgő választásokat. Révai József elvtárs beszéde Szegeden minden egyes szavazópolgár lel- i kéért, meggyőződéséért, szavaza- • tóért. A népfront progranímjáról szót- . va elmondotta, hogy az első ötéves tervben lerakjuk a szocializmus ; alapjait, a második ötéves terv - során felépítjük hazánkban a szo- i cialista. társadalmat. Ez azt jelen. li, hogy folytatjuk hazánk iparo. : sitását. Létrehoztuk a nehézipart. ■ az alapvető fontosságú iparágakat, amelyek nélkül nincs gazdasági és állami önállóság. Ezáltal orvo­. sültük a magyar fejlődés egyik alapvető évszázados baját: felszá­■ mohuk a munkanélküliséget. Az első és második ötéves tervünk­kel megoldjuk továbbá a másik évszázados bajt: mezőgazdasági termelésünk elmaradottságát. A mezőgazdasági termelés jelenlegi elmaradottsága fejlődésünk egyik legkomolyabb akadálya. Mezó'gazdasági termelésünket meg keü duplázni, hogy kielé­gíthesse az egyre növekvő szükségleteké*. Ezért el kell látni a mezőgazdasa. got gépekkel, műtrágyával, beve­zetni százezer és százezer holda­kon az öntözést, meg kell teremte, ni a nagyüzemi szocialista gazda. Ságot, ami sikerrel folyik: mező­gazdasági területünk 40 százaiéka van szocialista szektorban. A dol­gozó parasztságot meg íkell tani. tani a fejlett szovjet módszerek szerint gazdálkodni. Révai elvtárs ezután arról be­szélt, hogy ö*éves tervünk harma­dik alapgondolata: népünk élet­színvonalának, gazdasági és szel­lemi igényeinek szakadatlan eine, lése és kielégítése — a szocializ­mus Sztálin elvtárs állal feltárt gazdasági alaptörvénye alapján. Kulturális fejlődésünk tekinteté­ben már most előbbre vagyunk egész sor tőkés országnál. Hason­lóan a közoktatás terén. Tízezer lakosra nálunk 51 főiskolai hall­gató jut. Elhagytuk ezen a téren Franciaországot, Olaszországot, Svájcot, Svédországot. A második ötéves- terv nagyszabású célkitűzé­se, hegy a tanulóifjúság falun az általános iskola nyolc osztályát, városon és ipari központokban leg­alább ■ a középiskolát elvégezze, nagyszabású feladat, amelynek Ugyanúgy kell lelkesíteni dolgo. Gerő Ernő elvtárs beszéde Szolnokon Állatállományunk sem csökkent, sőt tovább növekedett. Majd utslt arra, hogy a múltévi erős, hosz- szantartó fagyok és a rendkívül száraz időjárás itt-ott okoztak nehézséget parasztságunknak és éreztetik hatásukat közeliáíá- surkban. A próbát azonban kiál­tottuk, s közellátásunk az uj ter­mésig és azutánra is biztosított. Jugoszlávia példáján mutatta meg, hegy mit jelentett szántára — s a többi kapitalista ország számára — a kedvezőtlen időjá­rás. Ez gazdaságilag évekre visz- szavetertc, 'tömegnyomort és tö- megmunkahéJküliséget idézett elő. Ez a példa is mutatja népi demokratikus rendszerünk fölényét, felsőbb­rendűségét a kapitalista rend­szerrel szemben. S azt is bizonyítja, hogy a való­ban szabad népek között a köl­csönös segítés és szolidaritás nem üres szóbeszéd, hanem eleven élő valóság, nem hazug jelszó a gyen. gébb fél leigázására, mint a ka­pitalista országokban. Szolnok megye fejlődésének is­mertetése után hangsúlyozta: Ál. lantunk nemcsak a szövetkezeti párásátságot segíti abban, hogy többet termeljen és jobban éljen, hanem az egész népet, a munká­sokat, a szövetkezeti 6« egyénileg dolgozó parasztokat. Segíti fel­emelkedésében az értelmiségei és az összes dolgozó kisembereket. Beszélt an ól, hogy a választási békeverseny lángja még maga­sabbra lobogjon és segítségével újabb ás újabb termelési győzel­meket .arassunk, ennek eredmé­nyeként sikerrel teljesítsük első félévi tervünket, s ezzel megves­sük az egész 1953. évi terv sike­res teljesítésének alapját. Szűk-

Next

/
Oldalképek
Tartalom