Zala, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-24 / 120. szám

A GYERME Náluk tragédia Nálunk szentünk fénye Uj életért harcolnak az újad vari Uj Elet tsz tagjai TÖRÖKORSZÁGBAN évente £09.000 újszülött közül 400.000 meghal, mielőtt betöltené első életévét. INDIÁBAN, Bombay vi­dékén 1941-tól 1950-ig 338.972 születést jegyeztek be. Ezek közűi az újszülöttek közül 220.842, te­hát több mint 50 százaléka első életévében meghalt. ★ AZ EGYESÖLT ÁLLAMOK­BAN a mezőgazdaságban évente ezer és ezer gyermekmunkás rok. kan meg, száz és száz gyermek veszti életét munkabalesetek kö­vetkeztében. Az újságok beisme­rései szerint 1953 májustól de­cemberig 27 gyermek halt meg, mezőgazdasági szerencsétlensé­gek következtében. A legfiatalabb közülük 6 éves volt. Még siralmasabb a gyermekek helyzete a gyarmati és a félgyar. mali . országokban. KENYÁBAN 40.000 gyermek dolgozik az ültet­vényeken. Bérük a legtöbb eset­ben nem éri el a férfimunkaoró'k bérének még a felét sem. A mun­kanap 10—14 óra, egy hónapban 30 napot kell dolgozniok. A tör­vény egyáltalán nem tiltja a gyér. mekmunkáí. A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSA. SÁGBAN a szülőotthonok száma már 1951-ben elérte az 1.100-ax. Az egészségügyi szervezet széles­körű hálózata lehetővé tette, hogy a gyermekhalandóság már 1950- ben a -felszabaduláselőttinek a fe­lére csökkenjen, ★ A SZOVJETUNIÓBAN tilos a gyermekmunka. A gx/ermekek bol­dogan élik gyermekkorukat Nem ismerik a nyomort és a nélkülö­zést, minden iskola kapuja nyitva áll előttük. A Szovjetunióban a gyermekek olyan kiváltságos helyzetet élveznek, amilyen egyet­len más országban sem jut osz­tályrészül a gyermekeknek. * AZ ALBÁN NÉPKÖZTÁRSA­SÁGBAN az öíéuets terv végére a bölcsődék száma 15-ről 80-r a, a férőhelyek száma pedig 2.600-rla emelkedik. 1955-ben 348 óvoda, 2.158 elemi, 361 hétosztályos és 30 középiskola várja az albán gyér- mekeket. Az üzemek és gyárak mellett a termelő szövetkezetek­ben korszerűen felszerelt napközi- otthonok vannak. Alkotmányunk leszögezi: leg­főbb érték az ember, ötéves ter­vünk szociális és egészségügyi be­ruházásai felemelik a múltban elhanyagolt zalai falvak és két városunk egészségügyi helyzetét. A zalaegerszegi kórház 36 ágyas csecsemő- és gyermekosztállyal bővült. A szülészet és nőgyógyá­szat 60 férőhellyel növekedik. A 6 millió forintos beruházásban ott vannak a gutorföldei, nagy­lengyelt, zalaszenjtiváni, s-'b. uj orvosi rendelők is. Nagykanizsán még ez évben megkezdi működé­sét egy 35 férőhelyes bölcsőde, de az ötéves terv végére még egy 44 férőhelyes bölcsőde is megnyí­lik. Képünkön a nagykanizsai kór­ház csecsemőosztálya. 'pedaffó (jmiö la iák — aktái A Tanácsköztársaság bukása után a burzsoázia segit'ségé- vet, árulással és az őrs zág függetlenségének feladásával ismét uralomra jutott magyar őrs zági umíkodó osztályok még na­gyobb gyűlölettel fordultak sze mbe a magyar néppel. A forra­dalom után szükségessé vált az uralkodoosztály számára, hogy a dolgozó népei még fokozottabban elnyomja. A munkásság és a dolgozó parasztság kizsákmányol ása, a haladó törekvések kegyet­len üldözése mind nagyobb mé reteket öltött. Az ellenforradalom az első proletárdiktatúra nagyjelentőségű demokratikus köznevelésügyi alk otásait megsemmisítette. A hala­dás ügyéért kiálló forradalmár p edagógusokat is tűzzel-vassal ül­dözte. Számosán estek gyilkosság áldozatául, sokan kényszerültek emigrációba. A pedagógus-pörök országszerte folytak, börtönbün­tetés vagy iskolából való eltávo litás lett m haladó pedagógusok osztályrésze. Az ellenforradalom helyreállította az 1918 előtti kapitalista Magyarország iskolarendszerét és azt népellenes irányban tovább is fejlesztette. A munkások, per asztok gyermekeit csak olyan is­merethez juttatta, amely jól kihasználható munkaerő képzéséhez a kapitalista gazdasági rendben okvetlenül szükséges. Ha valaki tanítói oklevélhez jutott, akkor az volt a legégetőbb probléma, ho­gyan, hol, mikor szerez állást. Hányán voltuk olyanok, kik ál­lásszerzés közben jubiláltak, mint a Monor községbe pályázó Ko­vács Miklós kartárs, aki a szá zadik állásra pályázott, természe­tesen eredménytelenül. Munkák őre: népelnyomás! Fizetése: né­hány pengőcske! Ma történelmi feladattunk van, hogy vatóraváltsuk és to­vább vigyük a Magyarország leg jobbéinak álmát: Kossuthét. Pető­fiét. aki száz évvel ezelőtt, mint kommunista agitátor bukott el a választáson, aki hirdette, hogy e ijön <az idő, amikor nem lesznek többé kiváltságosok, amikor a bő ség szarujából mindenki egyfor­mán vehet és a tudás napvilága ragyog be minden ház ablakán. Tettreváltói vagyunk mindannak a reménynek, amelyekért Tán­csics Mihály annyit szenvedett a mit Ady Endre megénekelt, ami­ért József Attila küzdött és gyötrődött. Valóraváltói vagyunk mindannak, ami erőssé, vir ágzóvá. szabad,dá teszi a magyar népet. Ma nem kell állás után iá rkálniok, még kezükben sincs a tanítói oklevelük, máris van állásuk. A tudományra szomjas dol­gozó nép szeretettel várja a ne velőket. GALAMBOS JÁNOS Őröm néxni az ujudvari ,,Uj Elet“’ termelőszövetkezet ember- magasságú, szépen ringó rozstáb­láját. Nem kevésbbé szebbek a búza- és árpavetések sem. Büsz­kén tekint eredményes munká­jára a tsz valamennyi tagja. — Amerre csak a szem ellát, mindenhol gyönyörű vetéseket lá­tunk — mondja Szentes József elvtárs, a tsz könyvelője —• De milyen szép a mi rozsunk, olyat nem lehet akárhol találni. Nincs olyan nap, olyan óra, hogy a szö­vetkezet valamennyi tagja ne gondolna büszke örömmel veté­seikre. Az első szó, ha valakivel beszélnek, biztos, hogy a vetésről szót. — Csak látná. milyen gyö­nyörű az árpavetésünk, elvtársnő — mondja közvetlenül a kézszo- ritás után a tsz elnöke. Kicsi, hajlotthálu ember. Látszik rajta, hogy életében jó pár megpróbál­tatást élt át. Most közel 700 hol­das gazdaság vezetése nyugszik vállán, de ez a munka, ez a gond más, mint a régi volt. Nem törik meg, nem fárad el, mindenhol ott. vaii, ahol a legnagyobb munka van. Élénk szeme, állan­dóan mosolygó arca szinte meg­változtatja a környezetét. — iV«*sc meg as istállót, ítt az anyakocákat, most mala- coznak, jó pár kocánk pedig pár hét múlva szintén mulacózik — mondja boldogan, szinte dicse­kedve. Mig beszél, közben az ud­varban álló szekerek felé nézeget, megszólítja a fogatosokat, taná­csot ad, majd újra felém fordulva, tovább folytatja. — Jó volna megnézni a spenótot, ott van a postaid mellett és a rozsunk is ott van.., Okvetlen nézzék meg, a megyében nem igen lehet ám olyané látni. — Ahg fejezi be beszé­dét, máris szalad a fogatosokhoz, megbeszéli, velük a feladatokat, A tsz egész udvara élénk a munkától. A szin alatt ajtót ké­szítenek a sertésfiaztaióhoz, szól a fűrész, kopog a kalapács. Az udvar közepén az épülő fiaztató- nál szintén emberek forgolódnak. Mindenki dolgozik, mindenki épít. látják a boldog jövőt. Ez fokozza eredményeiket. Nemcsak bent a tsz házai kö­zött, hanem■ kirut a mezőn is lel­kesen folyik a munka. Asszonyok, leányok ügyesen forgatják ke­zükben a kapát. Most a növény- ápolás is könnyebb és Hamarabb megy, mint valamikor. A fogatok lókapával előre megkapálják a sorok közeit, kézierővel csak a töveknél kell kapálni. Könnyeb­ben megy a munka azért is, mert együtt, közösen dolgoznak. El­végezték 10 hold cukorrépa és 5 hold takarmányrépa egyelését. Megkapáltak 10 hold olaszperjét, 3 hold mákot, 5 hold spenótot, A 61 hold kukorica meg van foga- sotva és a napokban végeznek a kapálásával is. Megkezdték a 8 hold burgonya kapálását. Nem tart sokáig, rímig befejezik. A. tsz majdnem minden asszonya, leánya kint a mezőn. Nem volt ez min­dig igy, ma egy éve csak egyen- kint látták a tsz tagjait a mező felé ballagni. Egyes növények ka- pálaflanul maradtak. A vezető­ség hiába beszélt, nem hallgattak rájuk a tagok. M\a nem lehet rá­ismerni ezekre az emberekre. Örömmel és szeretettel mennek munkába és munkájuk nyomán mindenhol virul az élet. A termelőszövetkezet szé­pen fejlődő rozsa bőséges termést igér. A tagok még többet akar­nak, 20 holdon elvégezték a pót- beporzást és ahogy virágzik u rozs, úgy végzik el a következők­ben is a, pótbeporzást. A Vsz tagjai 5 holdon anyarozsot termelnek, nagy gonddal ápolják, már elvé­gezték a fertőzést. A tagok maguk énük érzik a, közös vagyon legkisebb rögét is. Szeretettel és odiaadóan végeznek minden munkát. Az elmúlt hetek­ben, amikor fagyveszély fenye­gette a vetéseket, a tagok egész éjjeleken kérésziül kint voltak a mezőn, füstöltek, hogy meg­menthessék vetéseiket. Különö­sen kiváló munkát végez a nö­vényápolási munkában Takács Józsefné és Péter Lajosné. Pél­damutatóan dolgozik Bognár István. Horváth János és Mencingár Ferencné. Ezeken kivül még jó páran vannak, akik mindenek fölött elsőnek a közös vagyont tekintik. Azonban nem lehet ezt min­denkiről elmondani. Bagarus Jó zsefné még csak 20 munkaegysé­get ért el. Mig mások dolgoznak, ö addig háztáji gazdaságon felül kinthagyott egy és fél hold föld­jén kaparász, vagy sétálgat a többi asszonyhoz, hogy azokat is fenntartsa a munkából. Pintér. Erzsébet. Dékány Dezső és Ha­rangozó István szintén azok közé tartozik, akik a másik munkájá­ból akarnak megélni. Kintfogott földjükön végzett munka miatt elhant/agolják a közös munkát. Ezek és az ezekhez hasonló tagok hátrahuzzák a tsz fejlődését, le­rontják a jól dolgozók eredmé­nyeit. Az ujudvari „Uj Élek’ tsz becsületes tagjai azonban nem tűrik meg maguk között a kerék­kötőket, azokat, akik gátolják fejlődésüket. A hanyagoknak, előbb-utóbb választani kell a tsz és a hanyagság között, ez persze becsület kérdése is a munkában való kiállás mellett. Az ujudvari „Uj Élet’1 termelő­szövetkezet. az elmúlt évhez vi­szonyítva, mérföldes léptekkel haladt előre. Megváltoztak az em­berek, a munka és megváltoztak az eredmények is. Nevükhöz mél­tóan uj életet teremtettek a- szö­vetkezeten belül, uj emberekkel, uj munkával, uj, boldogabb élet megvutasításáért dolgoznak. G. P. *tTT‘ Csen Csía di iskolában Az ,,Avanti" című haladó római lap egy érdekes történetet közöl az olasz iskolák életéből. A tör­ténet színhelye a római „Fraitelli Bandiéra" iskola, ahol négyezer gyermek tanul. Egys-zer az iskolában megjelent egy választékosán öltözött úriem­ber. Azt. hitték róla, hogy tanfel­ügyelő. Megszemlélte az osztályo­kat, s bejelentette, hogy „holnap moziba mennek. A belépődíj ala­csony: mindössze 30 líra." Másnap a gyermekek befizették a 30 lírát az iskolában. Kaptak fejenkint egy üveg „coca-colát", azután párosával sorbaáHták és moziba mentek. A film rossz szellemről és a jó hercegről szólt, akinek ka­landjai ezúttal iném azzal vég.- ződtek, hogy feleségül vette a me­sebeli hercegkisasszonyt. Ez aL kálómmal a király nem leánya kezével, hanem egy üveg ,,coea. colával“ ajándékozta meg a her. cégét... Egyszóval: közönséges reklámfilm volt az egész! Az iskolásgyerekek ezután egy ,,műszaki" kisfifimet láttak, amely valamilyen, a „coca-colához" ha­sonló moslék gyártását mutatta bo. Ez is csak közönséges rek­lámfilm volt. Az olasz közoktatásügyi mi­nisztérium tehát, mint az ,,Avan­ti" Írja, a ,,technikai oktatás" ürügyével kereskedelmi reklám terjesztésére vállalkozik... — KENYÁBAN a hatóságok be­vezették a négerek kényszérmünk a- kötelfezettséget amely 90 napig ter­jedhet. s aki nem tesz eleget e kö­telezettségének, azt pénz- és börtön- büntetéssel sújtják. — MUBÜMBI dcla-frikai néger vezető egy Uj-Delhfben tartott foga­dáson az afrikaiak szabadsághar­cának támogat áisár a hívta fel az in­diaiakat. Elmondotta, hogy az impe­rialisták nem veszik emberszámba az áfríkaiákat és indiaiakat, s hogy mérhetetlenül sínylődnek az imperia­listák elnyomása alatt. Vasárnap, 1953 máj. 24. 'Or(hja kitieiiitik a gyermek Ili iskoEákban ni nemzessék tanul Uj épület, korszerű berendezés és felszerelés — ez a zalaszenit- nihályi általános iskolai. Uj éle tünk uj harcosai nevelődnek ifit. + Kálócfán is beragyog a nap fény a tantermekbe, a múlt sö­tét odúja helyett egészséges, uj épületben tanulnak .a kálócíaá gyerekek is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom