Zala, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-24 / 120. szám

Hég g növényápdás f©3yikf de már az aratás-eséplésro is gondolnak a zalatárnoki dolgozok A jó gazda ma & növényápolást végzi. Kora reggeltől késő estig kint dolgozik a határban., hogy irtsa a gyomot, porhanyósitsa a földet s minél többet megőrizzen a bőségesen hulló májusi esők­ből. De a jó gazdát nemcsak er­ről lehet megismerni, hanem ar­ról, hogy nemcsak a mát nczi, hanem már a holnapra is tekint, készül a' következő nagy felada­tokra. Ilyen gazdáiknak bizonyulnak Zalatárnok dolgozó parasztjai. A növényápolásból befejezték már a kukorica és burgonya, első, va­lamint a napraforgó második ka­pálását, de időt szakítanak arra is, hogy kellőképem felkészüljenek sz idei aratásra, cséplésre. Az elmúlt napokban összeült a községi tanács végrehajtóbizott­sága, hogy megbeszéljék ezeket a feladatokat. Tanultak a tavalyi tapasztalatokból, amikor az aszály miatt jóval gyengébb volt a ter­més, mégis elhúzódott az aratás is. a cséplés is. Az idén jóval több gabonát kell elcsépelni, ez­ért megbeszélte a végrehajtóbi­zottság, hogy már mo&t hozzálát­nak a közös szérűk megszervezé­séhez. Tavaly nem volt ilyen: a községben. Idegenkedtek sokan az újtól, azt hangoztatták, hogy szétszórt a község, nem lehet megoldani. Az idén i? vannak ilyen hangok, de a legfelvilágo­sultabbak, mint Simon. Imre, aki jó munkája elismeréseként a me­zőgazdasági állandóbizottság el­nöke lett, szembeszállt a kétke­dőkkel. Bebizonyították, hogy hiába szétszórt a község, mégis lehetőség van arra, hogy az idei gabonatermés 60—70 százalékát már közös szérűn csépeljék. A mezőgazdasági állandó bi­zottság tagjai is lelkes hivei en­nek. Harcolnak érte a pártszer­vezet népnevelőivel együtt. El­mondják a község dolgozó pa­rasztjainak, hogy ezen a módon sokkál gyorsabban lehet végezni a munkával, hiszen nem vész kárba a sok huzaté« i idő, vala­mint a szemveszteséget is csök­kenthetik ezzel. De felhasználják az agitációs munkához az uj mi­nisztertanácsi határozatot is az 1953.* évi aratás, cséplés, másod­vetés végrehajtásáról. Elmondják ;a dolgozó parasztoknak, hogy a határozat szerint annak a ter­melőnek, aki közös szérűn csé­peltet, a cséplési dijból 10 száza­lék kedvezményt kell nyújtani. Az okos szó nem talál süket fülekre a községben. Mini töb­ben és többen, értik meg, hogy pártunk, kormányzatunk a dol­gozók érdekeit tartja szemelőllt. amikor felszóUtjia őket a: közös szérűn való cséplésre. A hármas tipusu Vörös Csillag itszcs-ben is azért sietnek most a növényápolással, hogy mire meg­kezdődik az aratás, cséplés, arra már ne legyen gondjuk ezzel. A gabonabetakaritás nagy feladat elé állítja majd őket. Szépek a vetések az egész határban, de olyan, minit a tszcs földjén van, mégis ritkaságszámba megy. A tszcs tíagjai szívesen elárulják ,,titkukat". Kérésztrarosan vetet­ték majd az összes kalászosokat, márciusban pedig fej trágyázták. A község egyénileg dolgozói szinlte csodálattal nézik a gyö­nyörű gabonatáblákat. Pete Ká­roly és Gulyás József egyénileg dolgozó parasztok meg is jegyez­ték, hogy meglátszik rajt"® a gépi munka, a keresztsoros vetés, a- fej trágyázás. Ezért a nagy sietség most a tszcs-ben a növényápolásnál. Ezért áll munkában a tszcs aprajía-nagyja,, hogy mire eljön az aratás, más gondjuk már ne legyen. Ha igy folytatják a munkát, akkor nem is lesz. Sem a tszcs tagjainak sempedig az ő példá­jukat követő egyénileg dolgozók­nak. Tss-eJi és községi tanácsok figyelmébe a siíósási terv teljesítése érdekében A beadásen és a növényápoláson kívül más tervfeladatok is vannak, melyek teljesítésére párt- és minisz­tertanácsi határozatok kötelezik ter­melőszövetkezeteinket és dolgozó pa­rasztságunkat egyaránt. Ilyen terv például a tsz-ek vonalán a tavaszi sílózási terv, melynek teljesítéséről — egyes tsz-eket kivéve — a Zala megyei tsz-ek megfeledkeztek, vagy a lefogások tömkelegét zúdítják a 'jámbor érdeklődőkre, ha megtalálja kérdezni, hát elvtársak, hogy is áll tok a sliózássaí. Ezek a tsz-ek pél­dát vehetnének a nagykanizsai Vörös Csillag »ísz-től, ahol nemcsak a be­gyűjtési és a növényápolási munkák Serén teljesítették, sőt túl is teljesí­tették vállalásukat, hanem a sílózás ról sem feledkeztek meg és tavaszi tervüket 118 százalékra teljesítették eddig. Ök már tudják, mit jelent a zalaszentgróti járások látszanak erős ellenfeleknek, mert mindkét járásnál elhangzott a kijelentés: a tavaszi sí- lózást mi teljesítjük előbb 100 szá­zalékra. A spekulálók és kifogásokat kere­sők előtt itt áll tehát a követendő jó példa, szálíjanak magukba és kö­vessék, mert silónak való anyag van bőven, csak meg keli találni, fel kell kutatni, ha az őszi keverékek és sa­vanyúfüvek terén gyengén álinak. Minden háznál vannak gyepes terü­letek, az utak és árkok mentén széna- készítésre kevésbbé alkalmas, erősen gyomos pászták, akáclevél, csalán és erdei füvek stb., melyek siiózásra me­lasz segítségével használhatók. És A réti széna kaszálása és tárolása Ha fehérjében gazdag rétiszénát akarunk, már fiatalon, kb. 25 cm magasságot elérve vágjuk. Kaszálása és szárítása nehezebb ugyan és tö­mege is kisebb, de minősége jobb s utána a gyep gyorsabban sarjad és többször kaszálható. A kaszálási időt azoknak a gyepnövényeknek virágzá­sa szabja meg, melyek a széria fötö- megét adják, Ela ennek legnagyobb része virágzásban van, kaszáljunk te­kintet nélkül arra, hogy a lassabban fejlődök milyen tömeget adnak. Ha az időjárás kedvezőtlen, esős és a szárításra nem alkalmas, akkor is ka­szálnunk kell a füvet elvénüiése előtt s ilyenkor azonnal besilózzuk a nyert zöldtömeget. I£y jőminőségű szénával egyenlő silótakarmányt ka­punk, egyébként csak szalmával egyenlő, vagy még annyit sem érő szénánk lenne. A széna kaszálásakor kerülni kell a fii mély kaszálását. Leghelyesebb, ha 3—5 cm magas tarlót hagyunk, mert így a sarjadás erőteljesebb lesz, s a talaj is jobban védve van a ki­száradástól. A széna minősége nem­csak a kaszálás idejének helyes meg­választásától, hanem a szárítástól is függ. A zöld növény víztartalma kb. 75—85 százalék, minek nagyrésze száradáskor elpárolog, s mire lég- száraz lesz, 15—18 százalékra csök­ken. A szárításnál fontos, hogy ázás­mentesen, lehetőleg gyorsan szárítsuk a szénát, mert ha a növény már nem él és megázik, sok a veszteség a tápláló anyagok kilúgozásával, a le­vél- és világrészek letörésével, pené- szesedésével. Ezért kaszálás után a rendeket széjjel kell rázni. Gyűjtés nél ne várjuk be a széna teljes meg­szakadását, a rendek megforgatása után egy-két nappal gyűjtsük hajtá­sokba, vagy rakjuk szénaszárító nyársra, hogy ebben az állapotban még tovább száradhasson. Hajtások képzésénél a szénát más­nap csomókba gyűjtjük, majd pet- rencékbe rakjuk. A petrencék oldala meredek legyen, átmérőjük 120—140 centiméternél nagyobb ne legyen, s magassága ne haladja meg a 2 métert. Ha megfelelő' az időjárás, egy-két nap múlva a petrencéket kazalba, vagy pajtába lehet hordani. A behor dás lehetőleg gyors legyen, nehogy a széna megázzon, mert megázás ese­tén kezdhetjük elölről a szárítási mun­kát és a már említett veszteségek is előállnak. Behordás és kazlazás után is figyelni kell az összerakott szénát néhány hétig, hogy nem melegedctt-e be, A kazal helyét is jól kell megvá­lasztani, hogy az eső ne folyhassak alá. A kiválasztott helyre 40—50 cm szalmaréteget teszünk, tetejére pedig kb. egy méter vastag szalma­takarót rakunk, majd a betetőzött kazlat méterenként szalmakötelekkel lekötjük, hogy a szél szét ne hord­hassa. Köaeégeink, tszcsurik begyűjtési versenyének állása Megyénk begyűjtésében éien- baladó községeinek sorrendje az alábbi: 1- Hagyárosbörönd, 2. Szécsisziget, 3. Kallosd. 4. Bóka­háza, 5. Boncodfölde, 6. Zalalca- ros. Valamennyi község a begyüi- tés minden ágában a tervteljesi- tés előtt jár. Különösen dicsére­tes Kallosd 128 százalékos tejbe- gyűjtési eredménye. A begyűjtés­nek ebben az ágában szoroson utánuk halad Zatakaros 121 szá­zalékos tervtelj esi tűsével. A fel­sorolt községeiéről mint a megye legjobbjairól méltán példát ve hegnek községeink. Jó munkájuk­kal nemcsak járásuknak, de me­gyénknek is dicsőségeit szerez­nek. Termelőszövetkezeteink és tszcs- ink begyűjtési versenyében a za- iaszentgróti Uj Barázda jár az élen. Második a. fityeházi Győze­lem, harmadik pedig a kerkates- kándi Uj Alkotmány. A lenti gépállomás 99objektiv66 nefié^séjgei Alig pár nap választ el bennünket a cséplőgépjavítások befejezésének határidejétől. A munkának a befeje­zéshez kellene közeledni. Ez azonban nem így van minden gépállomáson. A lenti gépállomás e hó 21-ig 26 cséplőgépet javított ki, 7 gép javítás alatt van, 6 darab cséplő pedig még javításra vár. Miért nem teljesítette a lenti- gép­állomás a cséplőgépjavítási tervét? Líosszú útja van ennék. A gépállo­más traktorosától egész a földműve­lésügyi minisztérium illetékes osztá­lyáig, Akadályozza ezt a tervszerűt­len munka. Nem biztosítanak kellő időben megfelelő munkaerőt a javí­táshoz a lenti gépállomáson. A gép­állomások megyei igazgatósága későn ellenőrzi (selejtezi) a behozott csép­lőgépeket. Későn rendelik az alkat­részeket és kint a gépállomáson al­katrészhiány miatt áll a munka. A minisztérium rajta ül a megrendelé­seken és talán a javítás határidejének napján kiérkezik a gépállomásokra a szükséges csapágyfém. Az objektív nehézségek egész so­rozatával „érvelnek'1 a lenti gépállo­máson, de a megyei igazgatóságon is. A valóság azonban az, hogy na­gyobb tervszerűséggel kellett volna nekiállni a cséplőgépjavításoknak Már kezdetben jó munkaszervezéssel, jó munkafegyelemmel kellett volna dolgozni. Az utolsó napok kapkodá­sainak nem nagy az eredménye, és majd a cséplés alatti esetleges üzem­zavarokban bosszulja meg magát. Szervezetlenség mutatkozik a lenti gépállomáson a csépléshez szükséges munkaerők szerződtetésében is. Gö­dör János elvtársnak, a gépállomás igazgatójának véleménye szerint a csépléshez szükséges etetők 70 %-a s ezenkívül negyven munkás van bizto­sítva, A gépállomások megyei igaz­gatósága véleménye szerint pedig a 39 cséplőgépből 15 géphez biztosít­va vannak szerződésileg a munkások. A két adat, illetve vélemény kö­zött nagy az eltérés. Mindenesetre megállapítható az, hogy vagy a gép­állomások igazgatósága nem ismeri a hozzá tartozó gépállomásokat, vagy a lenti gépállomás igazgatója nincs tisztában még azzal sem, ami saját gépállomásához tartozik. Ilyen mun­ka mellett jogosan feltehetjük a kér­dést: vájjon a lenti gépállomás kör­zetéhez tartozó községekben befeje­zik-e a cséplést? Megállapíthatjuk azt, hogy rósz- szül áll a lenti gépállomás szénája a cséplési munkások szerződtetésében. Ennek pedig legnagyobb oka az, bogy a gépállomás a szerződtetés ér­dekében nem végez megfelelő szer­vező munkát. Nem végeznek kellő politikai felvilágosító munkát. Nem figyelmeztetik a községi párttitkáro: kát, tanácselnököket, hogy ennek a feladatnak megoldásáért egyformán, mindnyájan felelősek vagyunk. Per­sze, aki ezt a felelősséget nem érzi, az másokkal sem tudja éreztetni. Hogy a munkát megjavíthassák, ahhoz először is a lenti gépállomás vezetőségének és nem utolsó sorban a gépállomások megyei igazgatósága munkájának kell megváltozni. Nem az objektív nehézségekre kell hivat kozni, hanem meg kell találni a ne­hézségek leküzdésének kulcsát. Uj kukoricabe takarító kombájn a Szó vjetunióban Moszkva A „Szelszkoje Hoz- jaíjsztvo" cimü lap cikke-!: közöl a ,,K. U. 2.“ jelű kukorioabetaka- ritó kombájnról. , Az uj kombájn levágja a kuko- rioaszárat, letöri a csövet és le­hántja leveleit. Az uj kombájn kétsoros. A kombájn 70 és 90 centiméter sortávolságra vetett kukorica betakarítását végzi. A kukoricabetakaritó kombájnt kö-1 zépteljesitményü trakfor von­tatja. A munka helyes megszervezé­sével a kombájn egy váltás alatt 5 hektáron takarítja be a kukori­cát. > í r-'í ^ r'A jrHT > f m ^ : í ;^í m m silótakarmány az állatállomány számá­ra, mert az elmúlt tél átteleltetési gondjaiban egyedül a silónak köszön­hették, hogy állataikat aránylag kon­diéi ócsökkenés nélkül tudták átteiel- tetni. Szorosan a Vörös Csillag nyomá­ban haladnak e téren a pacsa-andor- házai, a pusztamagyaródi, az oroszto- nyi és ságodi tsz-ek és még egy-két tsz a zalaszentgróti járásban, ahol a nagyobb lendület a tavaszi sl Sózásra kiutalt melasz megérkezése után fog bekövetkezni. A járások egymáskö- zöttí versenyében a zalaegerszegi és melasz van-e? Van, csak tessék a megyei tanácstól igényelni. Itt szeret­ném még felhívni az egyes községi tanácsok figyelmét arra, hogy a siló. tervet nem azért küldte ki a megyei tanács, illetve a járási tanács, hogy ráüljenek, hanem hogy egyénekre bontsák le és közöljék azt áz érde­kelt gazdákkal, megbeszélve velük az esetleges nehézségeket, s ha azokon saját hatáskörükben nem tudnának segíteni, forduljanak felettes hatósá­gaikhoz és legelsősorban a párthoz segítségért. Szíks Zoltán. ,,Belenszka-Nikopoloszka“ öntö­zőrendszerek, mintegy 25 ezer hektár, a ,,Május 1“ és ,,Cserven Brek“, a ,,Roszica“ és más öntö­zőrendszerek pedig mintegy 50 ezer hektár földet Iáinak el vizzel. A múlt évben Bulgá­riában több mint 200 ezer hektár földet öntöztek. Az idén ez a te­rület további 100 ezer hektárral növekszik. A falúban élt egyszer egy parasztember a felesé­gével. Két fiúk volt. A gyermekek felnőnek és a szülök megöregedtek. Ami­kor Csan Mo — igy hívták az idősebbik fiút — húsz eves lett, meghúzásodon, Csan Mo — ahogy az idősebbik fiúhoz ülik nem hagyta el öreg szü­leit. Náluk maradt tovább is, hogy apja és. anyja öreg napjaikra, ne lássa­nak szükséget- Nemsokára megnősült a fiatalabbik fivér is, Csan Au. A falu nuisik szélére költözött és kis gazdasá­got akart teremteni ma­gának, Ez azonban nem men’ könnyen. Sok vcsződ- sépyel kunyhói épiie-it. De nem volt semmi eszír,öze, amivel a földjét megmű­velje. Amikor végre ekét szerzett, nem volt pénze, hogy ökröt vásároljon. Amikor nagy nehezen vet'1 magának egy ökröt, akkor meg ahhoz nem volt pén­A JO TESTVEREK (Koreai népmese) ze, hogy a földesurnak a haszonbért kifizesse■ Az­tán meg egymás istán szü­lettek a gyermekek. De Csan Au szorgalmas volt. Korábban ment ki a munkára, mint a szomszé­dai cs legkésőbben jött haza. Nem volt könnyű a fia­talabb testvér élete, de legalább olyan nehéz volt az idősebb fiú sorsa is. Nemcsak feleségéről cs gyermekeiről, hamm öreg szüleiről is gondoskodnia kellett, Igen szűkösen éltek a testvérek és sok gondjuk volt, de a jó egyetértést semmi sem zavarta meg köztük. Egy őszi napon megnéz­te Csan Mo a rizskészletét és igy gondolkodott: — Sok rizsem nincs- Tíz zsák az egész. De Csan Su még kevesebbel aratott, Segi'enem kell rajta, de úgy. 7- gye észre. Mikor besötétedett, Csan Mo a vállára vett egy zsák rizst és öccse házához vit­te. Útközben találkozott- egy emberrel, de sülét uolt s nem tudta, hogy ki az. Testvére háza előtt letet­te a zsákot és hazament. Mikor Csan Mo haza­tért, csodálkozással látta, hogy még mindig tíz zsák rizse van- De nem sokai töprengett, hanem ismét vállára vett egy zsákot és elvitte a testvéréhez. Vísz- szafelé jövet ismét találko zott valakivel. De olyan sűrű volt a sötétség, hogy most sem ismerte meg ki lehet az. Mikor Csan Mo haza­iért, újból meglepődött. Isméi, csak ott állt hiány­talanul a tie rizse,s zsák. Miféle csoda történhe­tett? Nos, ha még mindig van fiz zsák rizse, hát vi­het még kettőt az öccsé- nek. Újból nekiindult a szo­kott utón a falu másik vége felé. Ekkor váratla­nul előbukkant a hold és me g viló g Holla az utcát. Amikor Csan Mo éppen fele utón volt, látta, hogy valaki válléin egy teli zsákkal, közeledik.. Meg­ismerte : az öccse volt. — Hová mégy ilyen késő éjszakai — kérdezte Csan Mo. — Mondd meg te, hová mégy ilyen későn? — vsóit. Csan Su. így aztán mindkét test­vér előtt kitudódott a do­log. Csan Su is elhatároz­ta, hogy segít a bátyján és megoszt ja vele amije van­Boldogan nevetlek és megölelt ék egymást. a zsákok ugyan nehezek voltak, de annál könnyebe volt a két testvér szive. Meri a testvéri szeretet és barátság még a leg­súlyosabb terhei is meg­könnyíti. Szófia (MTI), A Szovjetunió testvéri segítségével Bulgáriában nagy öntözőrendszereket épite- nek. A mezőgazdaság szükségle tőnek kielégítésére hatalmas víz­tárolókat, öntözőrendszereket és több csatornahálózatot létesí­tenek, A nagy víztárolókon kívül már több öntözőrendszert is üzembe, helyeztek, A ,,Brsljanszka“ és a ÖmliörsafefetaS épiicnek SulBásíában

Next

/
Oldalképek
Tartalom