Zala, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-23 / 119. szám

A német béketanács főtitkárának nyilatkozata a koreai fegyverszüneti tárgyalásokról Berlin (ADN). Heinz WHl- mann, a német bék&uanács főtitká­ra, a Béke Világtanács tagja, nyi­latkozatot adott az „ADN“-nek, az amerikaiaknak a pannrindzsoni tárgyalásokon alkalmazott ha lega­te taktikájával kapcsolatban. A nyilatkozat többek között a követ­kezőket mondja: Harrison amerikai tábornok új­ból kitért a koreaiak és kínaiak javaslatainak megtárgyalása elei és különböző ürügyekkel elnapolta a tárgyalásokat. Közben Elsenho­wer békeszólamclkkal akarja meg­téveszteni az amerikai népet. Miközben az amerikaiak ..legbő­ségesebb szövetségesei" is a tár­gyidat ok folytatását követelik, mi­közben az amerikai nép egyre nyiltabban sikraszáll a választási i ígéretek betartásáért, a háborús uszítok újabb provokációkkal igye­keznek a koreai háborúit kiterjesz­teni és újabb konfliktusokat elő­idézni. A koreai nép éppen úgy minit kínai szomszédja, következe­tesen békepolitikát folytat. WiUntaim a továbbiakban hang, súlyozta: ..Erősíteni kell a közvé­lemény nyomását az amerikai kor­mányra és csatlósaira, hogy azok kénytelenek legyenek a koreai *ár- gyalusokat kedvező irányban foly­tatni. Éppen ezért állott a Béke­világtanács irodája stockholmi ta­nácskozásainak középpontjában a koreai kérdés, ezért fog a Béke­világtanács budapesti plenáris illé­se is elsősorban ezzel a kérdéssel foglalkozni*. Willmann kiemelte, hogy Chur­chill angol miniszterelnök a közvé­lemény nyomására kénytelen volt beismerni, hogy a Kinai Népköz, társaság és a Koreai Népi Demo, kratikus Köztársaság javaslatai, amelyeket Molotov szovjet külügy. miniszter nyilatkozata támogatott és kibővített, alapját képezik a ko­reai kérdés rendezésének. A világot átfogó békemozigalom. nak el kell érnie a koreai tárgya­lások folytatását, éppen úgymint ahogy ki kell kényszeri'enic a né­met kérdés békés megoldásává] kapcsolatos tárgyalások megkezdé­sét. Ez a követelés áll a közép'1 pontjában a békeakcióknak a Né­met Demokratikus Köztársaságban és Nyuga t-Nemel országban — fe­jezte be nyilü'kozatát Heinz Will- mlann. A három nyugati nagyhatalom találkozója Párizs (TASzSz). Párizsban hiva­talosan bejelentették az Egyesült* Államok, Anglia és Franciaország kői mányfőinek junius közepére ösz- rzr hívott tanácskozását. A tanácsko­zó? összehívásáról René Mayer mi­niszterelnök a nemzetgyűlés május 21-i ülésén nyilatkozott. Hasonló nyilatkozat hangzott el a küszöbön- álló tanácskozásról Washingtonban és Londonban is. a tanácskozás szín­helyéül a Bermudákat nevezték meg. Mint a jelentésekből látható, a hár­mas találkozó kezdeményezője Ei­senhower' elnök­Mayer nyilatkozata szerint az Egyesült Államok, Anglia és Fran­ciaország- kormányfői találkozójának az a célja, hogy kidolgozza a kor­mányok egységes álláspontját azok­kal a problémákkal kapcsolatban, amelyek a négyhatalmi értekezleten szóbakerülnek. a nép akarata ki fogja kényszeríteni a békét — mosdotta Pronteau kommunista képviselő a francia nemzetgyűlésben Párizs (MTI). Ä nemzetgyűlés csütörtök délutáni ülése során — mielőtt még szavazásra került vol­na a sor a kormány által felvetett bizalmi kérdésben.—, Mayer mi­niszterelnök b'ejelentetíte, hogy Ei­senhower elnök, Churchill minisZ- ■; ereinek, valamint a francia mi­niszterelnök junius második felé­ben a Bermudákon tanácskozásra üknek össze. Jean Pronteau kom­munista képviselő — minit a ..l’Hu- maní'.é* közli —, a szavazás előtti felszólalásában rámutatott arra, hogy Mayer e bejelentésével újabb manővert kísérel meg 3 a bermu. dai találkozóra hivatkozik, hogy késleltesse kormánya bukását. Azt reméli, e találkozó bejelentése ele­gendő lesz arra, hogy biztosítsa a kormány számára a szükséges többséget. A Mayerkormány retteg a Szov­jetunióval való tárgyalástól, ezt bebizonyította azzal, hogy a Chur­chill-beszédet köveit ő .napokban mélységes hallgatásba burkolózott, A francia munkásosztály —■ mondotta végül —, amint a leg­utóbbi választások bebizonyították, napróknapi’a növekvő többséggel rendslkezik az országban és uj po­litikát követel. Ezt követeli az or­szág érdeke is, azok az erők pe­dig, amelyfk érvényre kívánják juttatni ezt az uj politikát, már mozgásban vannak. Hatalmas tüntetések Indiában Dalles látogatása miatt Uj Delhi (Uj Kína). A szerdán Uj Delhibe érkezett Poster Dulles amerikai külügyminisztert fekete zászlókkal és Takarodj haza hábo­rús uszitó, Dulles!“, „Nem akarunk beavatkozást Ázsia ügyeibe!“, ^Ves­senek véget a koreai háborúnak!“ feliratú transzparensekkel felvonuló hatalmas tiltakozó tömeg fogadta az indiai fővárosban. India Kommunista Pártja, a For­radalmi Szocialista Párt és az Or­szágos Haladó Tömb képviselői má­jus 18-án Delhiben ,,Szállj at ok szembe Dules-szal bizottság“-ot alakítottak. Május 17-én a Gandhi- téren mintegy tízezer ember gyűlt­össze, hogy hangot adjon az ame­rikai külügyminiszter látogatása el­leni tiltakozásának­Kalkuttában India Kommunista Pártja, 14 más baloldali párt, a szakszervezetek és a tömegszerveze­tek közösen tiltakozó gyűlést ren­deztek Dulles Indiába érkezésének napján. A gyűlés után tüntetésre került sor és a felháborodott tünte­tők nyilvánosan elégették Dulles arcképét. Bombayban a -tüntetők 7 mérföld hosszú menetben vonultak az ame­rikai konzulátus épülete elé, hogy tiltakozzanak Dulles látogatása- el­len. Elkészült u else bolgár auioüiata-feieMözpoii! Szófia (MTI),, a ,Jv J. Vorosl- lov“ gyengeáramú berendezések gyá­rának dolgozói újabb sikert értek el a bolgár villamosítás terén. Meg­kezdték négy újfajta automata-tele­fonközpont sorozatgyártását. Az uj bolgár telefonközpontok előállításával a „K. J. Vorosilov' ‘ - gyár dolgozói jelentős valuta-megta­karítást tesznek lehetővé a népgaz­daság számára. A Bulgáriában gyártott telefonközpont 40 százalék­kal olcsóbb a külföldről behozottak- nál. JCéi kit — két niláq ßi 19i3 54-@s tané* Előkészületei Bulgáriában A Bolgár Népköztársaság Mi- rasztert anácaa határozatot ho­zott az 1953—54-es tanév előké­születeiről, valamint az oktatási munka további megjavításáról. A határozat a többi között előírja egész, sor iskola tatarozását. ausitrsa főískaléii három évre be akarják zárni A mai Ausztriában a fiatal szakembérnék nem igen van ki­látása arra, hogy munkát kap Az országban még a hivatalos adatok szerint is — majdnem 180 ezer munkanélküli van. Sok fiatal szakember már elvesztette minden reményét, hogy szakmá­jában munkát talál. Ezek a fia­talok alkalmi keresetből élnek: kávéházban, vagy vendéglőben pincérek, alkalmi kifutók, ruha­tárosok, napszámosok. Még a kormánysajtó is kény­telen beismerni a főiskolát vég­zett fiatal osztrákok nehéz sor­sát. „Fiatalságunknak nem szabad Így szenvednie. Végre találni kell valamilyen kiutat!“ — jelenti ki a ,,Da,g kleine Volksblatt“ cimü jobboldali néppárti újság. De az ilyen nyilatkozatokat soha sem követik a tettek. Az osztrák kor­mányzókörök. ahelyett, hogy javí­tanák a fiatal szakemberek hely­zetét, azt a tervet szövik, hegy Ausztria főiskoláit három évre bezárják. Kedvezmény az öntözéses gazdálkodáshoz A minisztertanács az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése, vala­mint a helyi vizek kihasználásá­nak fokozása érdekében uj vizdij. rendeletet hozott, amely jelentős kedvezményt nyújt a termelők^ nek. Nem kell vizdijat fizetni a ter­melőnek abban az esetben, ha az öntözés céljára helyi vizeket használ, ilyenek: a felfogott csa­padékvíz, talajvíz, (forrás, kút) és kisebb-nagyebb élővizek (ter­mészetes tavak éls vízfolyások) vízkészlete, amennyiben azt a ter­melők nem állami müvek igény­bevételével használják fel. A minisztertanács jelentős mér. tőkben csökkentette a kertgazda, sági növények, szántóföldi kapá­sok, ipari és egyéb növények, va­lamint a .másodtermények öntö­zése után járó vizdijakat. A rendelet értelmében az eddi­gi vizdijiért a rétek és legelők ön. tözésére nagyobb vízmennyiséget kapnak a termelők. Dolgozó parasztságunk minél szélesebb rétege folytasson öntö­zés,es gazdálkodást, használja fel a helyi vizeket. — ANGLIÁBAN a „béke keresz­tény híveinek csoport ja“ néven uj szervezet alakult, amelynek célja a jelenleg dúló háborúk befejezése, uj háború kirobbantúsánok megaka­dályozása. vitás kérdések tárgyalá­sok utján való njegoldása. — SZOVJET tudományos kül­döttség érkezett hazánkba A. V. Taliadin biológus vezetésével. A vendégeket ünnepélyesen fogad­ták. _____ 1ÜÖJÁ KASJELENTÉS Várható időjárás: változó felhő* /.ab több helyen záporeső, zivatar. Mérsékelt keleti, délkeleti szél. A hőmérséklet alig változik. Várható hőmérsékleti értékek az ország területére: reggel 10—13, délben. 20—23 fok között. Szombat, 1953 máj. 23. HÍREK TITO-JUGOSZLÁVIÁBŐL Rohamosan növekszik az üzemi balesetek száma •Jugoszláviában 1948-ban 53.000, 1950-ben 100 ezer üzemi balos-t történt Jugo­szláviában, I952"'ben a balesetek számé már 250 ezerre emelkedett. Nemrégen robbanás történt a golubovaci szénbányák egyikében. A robbanás következtében 10 bá nyász életét veszítette, többen pe­dig- súlyosan megsebesültek. Nem egészen egy év .alatt ez már a har­madik robbanás volt a golubovaci bányákban. A múlt évben 8500 jugoszláv bá­nyász — a bányászoknak mintegy 10 százaléka —, járt szerencsébe-, nül a titoistia bányákban. A szarajevói vasútépítő vállalat nál 6 hónap alatt 588 Szerencsé'- t lensóg történt. A sziszáki vasgyár, j ban 742 baleset történt a múlt év. * ben. Különösen magas a balesetek szánta a hadiüzemekben. Az egyik szarajevói hadiiiz mben például ez - év januárjában egy szerencsétlen- | ség alkalmával 25 munkás vesz. tette éleiét, 70-en pedig kisebb-na. gyobb sérüléseket szenvedtek. A megrokkant, munkaképtelen­né vált munkásokat könyörtelenül \ elbocsátják u titoista üzemekből. Nyomorúságos a jugoszláv hadiárvák élete Titoék ez év január elsejei ha­tállyal az összes árvaházakat a városi és járási ..népbizottságok“ gondozására bízták. Az »Oszló, bogyenye“ cimü titoistia lapból ki­derül, hogyan irányítják a „népbi- zottságclk“ a gondjukra bizolt ár v.aházakat. A lap megírta: az úgynevezett ..népbizottságok“ azza] a céllal, hogy tehermentesítsék magukat a »túl sok kiadás alól, sorra feloszlatják az árvaházaka‘‘. Hivatalos titoista adatok szerint Jugoszláviáiban 78 ezer olyan ha diárva él, akiknek szülei a népi felszabadító harcokban estek el. Ti-oék ezek közül mindössze 20 ez., rét helyeztek el árvaházakban. A legtöbb hadiárvát azonban úgyne­vezett »gyámszülökhöz* adták ki, akik mint ingyen munkaerőke1 dolgoztatják őket. Igen sok hadi­árva sorsával senki sem törődik. Ezek a városokban koldulásból, lopásból és üzérkedésből tengetik életültet. Titoék saját beismerése szerint csupán Banja Lukéban 200, Zágrábban 1500 ilyen hadi­árva él, , ) A jugoszláv haladó értelmiség nem hajlandó kiszolgálni a Tito-rendszert Moszkva. A »Z3 SzocijaliszttcS- ku Jugoszláviju“, a Jugoszláv Ha. zafiak Szövetségének Moszkvában megjelenő lapja írja: , A belgrádi tüoirtta hóhérbanda mindent elkövet, hogy a jugoszláv értelmiséget bevonja bűncselekmé­nyeibe, nép ellenes tevékenységébe. A jugoszláv értelmiség néphez hő része azonban mindinkább meg­győződik a titoista politika lénye, g’éröl és egyre elszántiabban hiú­sítja meg ezeket & kísérleteket. Ezt a tényt maga a titoista saj­tó is kénytelen beismerni, amikor így ir: „Egyre több azoknak ü pedaigógusoknak a száma, akik I máj törekvéseinkkel szemben ne- - gativ álláspontra helyezkednek.* A becseji járásban például a ta* nifók többsége tagadja meg a ti. ’ ■toiata propaganda terjesztését. ; 1500 szerbiai tanító közül alig egy- kettő vesz részt a titoista peda« \ gógusok sajtőmunkájában. Titoék > saját beismerése szerint tnérnö- ? kök, technikusok és más szakembe. § rek százai nem hajlandók a S|i’a_ t- tégiai építkezéseken dolgozni. A f jogászok tömegei vonakodnak a G- toi'rta bíróságok munkájában részt, venni. ’ A munkások pénzén gazdagodnak a titoista vállalatok igazgatói Közismert tény, hogy a jugo. szláv vállalatok igazgatói a fasisz­ta rendszer népellenes gazdasági intézkedéseinek készséges végre­hajtói. Titoék a minél nagyobb profit kisajtolása érdekében sza-' bad,kezét adtek a vállalatok igaz­gatóinak a munkások kizsákmá­nyolásához. A titoista Igazgatók, ta vállala­tok teljhatalmú urai különböző ci-> meken óriási összegeket vágnak zsebre a vállalat pénzéből. Az „Or. pad“ nevű vállalat igazgatója a muít évben 8 hónap alatt 25 millió dinár úgynevezett „béralap­felesleget“ hozott össz-e az egyes árucikkek árának felemeléséből és a munkások fizetéséből eszközölt levonásokból. Az úgynevezett „fe. lesleget* az igazgató és „legköze* lebbi munkatársai“ egymás között osztották fel. Mint a „Glasz Rada" cimü titoista lap Írja, az igazgató amugyis magas fizetésén kívül 145.564 dinárt, a pénztáros 69-790 dinárt, -a raktárnok pedig 72.795 dinárt kapott az úgynevezett „bér­alap fel eslegb öl “. Hasonló eset történt .a „Prehra- na“ nevű titoistia vállalatnál is. A vállalat igazgatója és 'társai 1/200.000 dinárt raboltak el a munkások pénzéből. Amíg a titoista igazgatek és ba­rátaik állandóan gazdagodnak, a jugoszláv munkások olyan kevés bért kapnak, hogy abból még a legszükségesebbekkel (sem tudják ellátni családjukat. A jugoszláv mezőgazdaság fejlesztésére irányuló tízéves terv: titoista demagógia K I Moszkva. A „Za Szocijalisztics. ku Jugoszláviju", a jugoszláv ha­zafiak szövetségének Moszkvában megjelenő lapja közli M. Nedeiy- kovics cikkét. A cikk Titoék leg­újabb demagóg Ígéreteiről a többi között ezeket írja*: A titoista sajtó ,a közelmúltban arról adott hírt, hogy elkészült „a jugoszláv m?zőgazda«ág fejlesztő sét szolgáló irányterv első terve- zeie*. Ebben a „tervben“ ismét tej jel- mézzel folyó kánaánt ígérnek a jugoszláv népnek. Esküdöznak, hogy a 10 éves tervidősztak alatt fejlesztik a mezőgazdaságot, trak­torokat vásárolnak, öntözéseket kezdenek, mocsarakat csapolnak le. stb. A jugoszláv nép azonban jól tudja, hogy ezek az Ígéretek vaj mi keveset érnek. Titoék 1946-ban az „ötéves terv" kere’ében hason, ló ígéreteket téttele, amelyeket mindeddig nem váltották be. A ju­goszláv gazdaságok legfontosabb mezőgazdasági eszköz? 1 ovábbra is a faeke maradt. A mezőgazdasági ■termelés 1951-ben körülbelül 50 százalékkal a háború «lötti alatt ! maradt. Titoék traktorok és mező. j gazdasági gépek helyett hadifel- ! szereiért vásárolnak. A ve'eislterület ma 872 ezer hek. , tárnál kisebb a háború előttinél. »Maga a titoisía sajtó is kényte­len beismerni, hogy a gabonafé­lék hozama állandóan csökken. Egyes bácskai „szövetkezetekben« — Titoék saját bevallása szerint —1 alig takarítottak be két mázsa bú­záé hekláronkint. Jugoszlávia, dolgozó parasztsága, amely saját bőrén . tapasztalja a titoista politika „áldásait“, most már nem dől be Titoék u.jabb ha- ‘ zugs ágainak. Ennek a litoisba- tervnek a célja; Titoék újabb ígéretek halmazával szeretnék a jugoszláv dolgozó pa­rasztság ellenállásának élét tom­pítani. És e „terv" segítségével még kegyetlenebb kizsákmányolást akarnak meghonosítani a jugoszláv falvakban. Ezenkívül az 1953—54-es tanév­ben az ország különböző városai­ban 17 uj középiskolát és két uj tanítóképzőt létesítenek. A (örök anyanyelvű lakosság számára szintén uj iskolákat adnak át.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom