Zala, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-22 / 118. szám

(Folytatás az 1. oldalról,) földmüvesszöveíkezetek kötelesek a szemestermények tárolására szolgáló raktárhelyiségeiket 1953 június 5 és 20 között kitakarítani és fer­tőtleníteni­2, Az egyénileg termelők kötele­sek a terménytárolásra használt he­lyiségeiket 1953 junius 15 és 30 között kitakarítani. 3. A fertőtlenítéssel egyidöhen az összes, raktárakban egér- és pat­kányirtást kell Tegezni. IX. A nyári mezőgazdasági munkák végrehajtásának megszervezése 1. Az aratás, behordás, cséplés, ipásodvetés és tarlóliántás megszer­vezéséért, végrehajtásáén és ellen­őrzéséért a megyében a megyei tanács Bu­dapesten a városi tanács végrehaj- tóbizottságának elnöke, a járásban, valamint a. járással egy tekintet alá eső városban. a járógi (városi) tanács végrehajtő- bizettságának elnöke, a községben a községi (városban a városi) tanács végrehajtóbizoósá­gának elnöke, állami gazdaságban a gazdaság’ igazgatója felelős. A helyi tanácsok a nyári mező- gazdasági munkák megszervezése és ellenőrzése során vegyék igénybe a mezőgazdasági - állandóbizoititsú­gok, a termelésben élenjárók segít­ségét, 2. Az aratás-csépléa munkaerö- sziikségletének biztosítása érdekében az alábbiakat kell teuni: a) A termelőszövetkezeteknek a nyári mezőgazdasági munkákat a brigádfiz er vezet további megszilár­dítása és a családtagok fokozott bevonása utján, saját erejükkel kell yégezniök. b) Az állami gazdaságok gépállo­mások, a földmüvesszöveikezetek, az egyénileg termelők aratási és esép- 1 ősi munkaeröszükségletiiket junius 10-ig kötelesek biztosítani. e) A dolgozó parasztok kaláká­ban való eséplésére irányuló szándé­kukat junius 1-ig írásban kötelesek a községi tanácsnál bejelenteni. d) A női munkaerő fokozott be­vonása érdekében azokban a terme­lőszövetkezetekben és állami gazda­ságokban, ahol állandó jellegű nnp- köziottlion nincs, idénybölesődéket és napköziotthonokat állítsanak fel. Emellett az egészségügyi, illetve a közoktatásügyi miniszter a községek-, ben az idénybölcsődék, illetve az időszaki napköziotthonok számát a nyári munkák időszakában növelje. 3. A termelőszövetkezetek, a gép állomások és az állami gazdaságok junius 1-ig kötelesek kijavítani és üzemképessé tenni az összes erőgé­peket kombájnokat., arató- és csép­lőgépeket, tartozékaikkal (herefejtő, men tőkerendezés, tűzvédelmi felsze­relés. kazal ózó hitelesített mérleg to sulyok stb.) együtt. A megye, gépjavító vállalatok a csépléshez szükséges erőgépek javítását, junius 15-ig kötelesek befejezni. 4. A nyári munkák anyagellátá­sáról az alábbiak szerint kell gon­doskodni : a) A földművelésügyi miniszter, az állami gazdaságok és erdők mi­nisztere. a vegyipari miniszter és az Országos Tervhivatal elnöke biz­tosítsa hogy a gépállomások és ál­lami gazdaságok üzemanyag taro­lására alkalmas edényeket cs tartá­lyaikat azok befogadóképességének határáig a felhasználásra kerülő ás­ványolaj fajták arányának megfele­lően junius 15-ig töltsék fel. A vegyipari miniszter gondoskod­jék arról, hogy az ásványolaj érté­kesítő vállalatok felügyelete alál tartozó üzemanyagtároló telepek tartályai és edényzete a felhaszná­lási arányok szerint a különböző üzemanyagfajtákkal junius 30-ig fel legyenek töltve. A vegyipari miniszter és a köz­lekedésügyi miniszter biztosítsa a cséplési idényben a mezőgazdaság napi szükségletére 1100 tonna üzem­anyag folyamatos kiszállítását, A vegyipari miniszter az illetékes megyei tanáccsal egyetértésben ren­delje el, hogy az á'sványolajérlé- kesitő vállalatok kirendeltségei a cséplés időszakában napi két. mű­szakban (reggel. 7 órától este 11 .óráig) és munkaszüneti napokon is szolgáltassanak ki üzemanyagot. b) A belkereskedelmi miniszter gondoskodjék arról, hogy a kézi aratáshoz szükséges eszközök (kasza, kaszakő, kaszanyél, fagsreblye s'b.) az állami kiskereskedelmi boltokban és a föld müvesszövetker.etekben kel­lő mennyiségben rendelkezésre áll­janak. X. Á nyári mezőgazdasági munkák ellenőrzése 1. A minisztertanács felhívja a földművelésügyi minisztert, az álla­mi gazdaságok és erdők miniszterét, valamint a helyi tanácsok végrehaj­tóbizottsága elnökeit, hogy az ara­tás, behordás, cséplés, másodveíés és tarlóhántás munkáit szigorúan ellenőrizzék, a késlekedőket, lema­radókat figyelmeztessék kötelessé­gük teljesítésére és vonják fele­lősségre azokat, akik a munkákat szándékosan vagy gondatlanságból elmulasztják. 2. A földművelésügyi miniszter a gépállomásokon junius 1—15 között szervezze meg a nyári mezőgazda- sági munkákra való felkészülés ellen­őrző szemléit olymódon, hogy a szemlét mindazokra a termelőszövet­kezetekre is ki kell terjeszteni, amelyekben kombájnarat ás-eséplés történik. Ugyanebben az időszak­ban minden gépállomás köteles el­lenőrizni a körzetébe tartozó terme­lőszövetkezetekben az aratás-cséplés előkészítését A gépállomások el­lenőrzésében a járási tanács mező­gazdasági osztálya is köteles részt- venni. A fölthnüvelésügyi minisz­ter junius 1 cs 15 között ellenőriz­ze, hogy a földmüvegszövef kezetek a tartalékterületek betakarításával hogyan készültek el. Ugyancsak junius 1—15. között az állami gazdaságok és erdők mi­nisztere szervezze meg az állami gazdaságok felkészülésének ellenőr­ző szemléjét. 3. A belügyminiszter az érdekelt miniszterekkel együtt gondoskod­jék 'arról, hogy a helyi tianácsok az aratás, behordás, és cséplés ide* jén biztosítsák és szigorúan ellen­őrizzék a tüzrendészeti szabályok betartását, A minisztertanács felkéri a *ö_ megszervezőteket, a DISzri, a. ME* DOSz-t és az MNDSz-t, hogy a .termés veszteségmentes bet-skari" tása érd°kében mozgósítsák a me­zőgazdaság dolgozóit a nyári me. zőg’azdasági munkák sikeres elvég­zésére és különösen segítsék ■a mezőgazdaság dolgozóinak szó* cialista munkaversenymozgaJmát, A töinegszervezehk társadalmi el­lenőrzéssel segítsék a tanácsaik munkáját. A miniszter,tlanács fel, hivja a gépállomások és az állami gazdaságok dolgozóit. ,a termelő- szövetkezetek tag'jaifc, 'továbbá az egyénileg dolgozó parasztokat, hogy jó munkájukkal, a szemveSzjteség csökkentésével hiztositsálk az ara­tás, a cséplés, másodvetés és tar, lóhánfás munkáinak gyors befe­jezését é? ezzel is segítsék elő gzo. cialista építésünk meggyorsítását és a béke védelmét. Budapest, 1953. május 19. Rákosi Mátyás s. k. a minisztertanács elnöke Megbukott a May er “kor many Párizs (MTI). Franciaország népének a Mayer-kormány politi­kájával szemben növekvő ellenállá­sa a Mayer-kormány bukására ve­zetett. A francia parlament csü­törtök déluláni ülésén a képviselők .328 szavazattal 244 ellenében cl" utasították a Mayer-féle tervek* mik azt a részét, amelyben a kor­mány meghatározatlan időre kivé­teles hatalmat kér. A Mayer-kormány — mint is­meretes —, a kivételes hatalom kérésével kapcsolatban felvetette a bizalmi kérdést és a bizal­mi szavazás megejtése eicht a kormány és a kormányt támogató körök különböző manőverekhez folyamodtak, hogy biztosítsák a Mayer-kormány fennmaradását és a kivételes ’hatalom megszerzésé­hez szükséges alkotmányos többsé­get, Újfajta melegágyak a Szovjetunióban Moszkva (TASzSz). A moszk­vai „Tyimirjazev“ Mezőgazdasági Akadémia telepén ujrendszerü melegágyakat alkalmaznak. Az uj fajta kísérleti melegágyakat nem fedik be üveglappal. Az ágyasok szélein agyagcsöveket he­lyeznek a földbe, amelyekbe me­legvizet vezetnek, a csövek felme. legitik a talajt. Az uborka, és más zöldség az igy felmelegedett me­legágyakban csaknem egy hó­nappal a szokásos idő előtt fejlő- dik ki, a sárgadinnye és a gö­rögdinnye ugyancsak eredménye­sen termeszthető ezzel az eljárás­sal. Hamarosan megkezdik a hársfavirág gyűjtését Néhány napon belül megkezdő­dik fgyik. fontos gyógynövényünk, p, hársfavirág’ gyűjtése. A virág szedése kevés fáradsággal jelentős jövedelmet biztosit, A felvásárlást a gyógynövényforgalmi vállalat a földmű vessző vetkezetek en keresz­tül bonyolítja le. A szövetkezet a friss orvosi hársvirág kilójáért 4, az ezüsthárs virágjáért. Pedig 3 forintot fizdt. néhány héttel későbbi érése külön­bözteti meg az ezüstös fényű hárs virágjától. A földmüvesszövetkeze. tek ebben az évben is gondosan élőkészi:ették a gyűjtést. Ő--7''tagu brigádokat szerveznek s gondot fordítanak a szedők kioktatására, hogy elejét vegyék a hárs szaksze­rűtlen szedésének. Ezzel mmqsak a szedők munkája lesz gyorsabb, de a megkímélt fa ríusabb virág- a következő’ esztendőben Az orvosi hársfavirágot sárgás­zöld színű viráglevele, valamin^ gal fiz őt IDÖJÄRA g JELENTÉS Várható időjárás: változó felhőzet, több helyen eső, vagy zivatar. Mérsé­kelt északkeleti-keleti szél. A meleg idő tovább tart. Várható hó’mérsékleti értékek: reggel 12—^15, délben 24—27 fok között. Péntek, 1953 máj, 22, HAZAÉRKEZETT RÓMÁBÓL A MAGYAR LABDARUGÓ VÁLOGATOTT Az olaszok ellen Romában nagy­szerű győzelmet aratott magyar lab­darugóválogatott csütörtökön reg­gel visszaérkezett Budapestre. Lelkes hangulatú népes töipeg várta az Olaszországból ■ jövő válo­gatottakat. Az OT8B képviselőin kívül megjelentek a pályaudvaron a BTSB, a sportegyesiilőtck és a tár­sadalmi szövetségek vezetői is. 8 óra előtt néhány perccel ér­kezett meg a bécsi gyors. A Keleti pályaudvar érkezési oldalának elő­csarnokában rövid, de meleghangú ünnepség zajlott le. Titkos Bál, az OTSB labdarugóosztályának vezo- töje üdvözölte a csapatot­— NAQIB egyiptomi minisa'er. elnök rádfóüzenetet inkésstt az egyiptomi néphez az angol-egyip. <omi tárgyalások megszakadásával kapcsolatosan. Hangsúlyozta, azért bocsátkoztak tárgyalásokba, hogy megállapodj.anak az angol csapatok kivonásának útjáról és módjáról és hogy a tárgyalások kudarca esetén megmutassák a világnak az Egyiptom szabadságára törő im­perialisták igazi szándékait. A bék^világmazgalom élharcosai Frederic «IoIiot«Curie Eprederic Jolipt-Curie francia 1 fizikus, világhírű tudós a? elnöke a Béke-Világtanácsnak az emberiséget átfogó hatalmas békém ozgalam vezérkarának. Az atomkutatás területén — feleségével, Irene Curie-vel _ el­ért kiváló eredmények tették hí­ressé. Munkássága a huszadik század egyik legjelentősebb tudo­mányos felfedezéséhez vezetett: az atomenergia gyakorlati fel, használásához 1935-ben Nobel- dijat kaptak. Joliot-Curie, a nagy tudós, aki megtalálta az atomerö felsza­badításához vezető utat, bátran, becsületesen, minden köntörfa, lazás nélkül állt ki amellett, hogy az atomeröt az emberiség javára, s ne elpusztítására hasz­nálják fel. Magatartását az a mélységes szeretet diktálja, ame lyet a francia nép iránt, ä világ valamennyi dolgozója iránt érez. Feleségével együtt résztvett a né. met megszállókkal szembeni el- lenállási mozgalomban s gyártót, ta a robbanóanyagot a francia partizánok számára. A háború legválságosabb évében, 1942-ben kérte felvételét a kommunista pártba. Számos kitüntetést ka­pott az ellenállási mozgalomban szerzett érdemeiért. A háború után, mint az atom erő kormánybiztosa szívósan és következetesen harcolt az atom. energia békés felhasználásáért, s az amgrikazsoldös kormányok semmiféle vesztegetéssel, fenyege, téssel nem tudták rávenni arra. hogy tudományos munkásságát a háború kufárjai szolgálatába ál­lítsa. Nyíltan és ünnepélyesen ki­jelentette: ,,Ha azt követelik tő­lünk, hogy a támadó háború ér­dekében dolgozzunk, akkor mi azt feleljük — nem!“ A francia kor­mány az amerikai imperialisták parancsára felfüggesztette Joliot. Curie-1 atomerő-kormányblztosi tisztségétől, mert Curie kijelen­tette, sohasem szolgálja a gyil­kos háborút. S ö, aki legelőször végezte el azokat a kísérleteket, amelyeken az atombomba gyár­tása alapul, kíméletlenül leleplezi és megbélyegezi a tudományos is. meretek pusztító célra való fel­használását T oliot-Curie a nemzetközi bé_ kemozgalom törhetetlen erejű harcosa. Közismertté váltak azok a szavai, amelyeket a béke híveinek párizsi világkongresszu­sán mondott: ,Nem azért gyűl­tünk ögsze, hogy a bókéért kö. nyörögjünk, hanem azért, hogy a háborús gyujtogatókra a békét rákényszeriísük“. A varsói béke­kongresszuson választották meg a Béke-Világtanács elnökévé, s tudományos munkássága -mellett azóta végzi ezt a munkát a nemzetközi politika egyik legfe- lelösségteljesebb posztján. Nagy­szerű munkásságáért 1951-ben nemzetközi Sztálin-békedijjal tíin. tették ki. A Béke-Világtanács budapesti, junius 15-én kezdődő ülésére a magyar dolgozók szeretettel vár. ják JoJioLCurio-t, a francia nép nagy fiát, a békcvilágmozgalom kiváló harcosát. Patet-Lao — vagy ahogyan a francia gyarmatosítók nevezik: Laosz — napjainkban az imperia­lista, főként a francia sajtó kö­zéppontjába került. Platet-Lao 220 ezer négyzetkilométer, mint­egy hárommillió lakossal. Az in dekinai félsziget kellős közepén terül el. Szomszédai: a Kínai Népköztársaság, Khmer (Kam- bodzsa), Thaiföld, Burma és Viet nam. Hatvan éve, hogy a francia gyarmatositók protektorátusuk­nak nyilvánították, ami a patet laoiak számára a gyarmati el­nyomás és kizsákmányolás rend. szerét jelentette. Mérhetetlen nyomorban és tudatlanságban él tek. Szándékosan zárták el a gyarmatositók előlük a felemel­kedés, művelődés útját. Demokra tikus szabadságjogokról álmodni sem lehetett. Aa elmúlt hatvan év során Pa- tet-Lao népe többizben kelt harc. na a francia gyarmatositók el­len, akik tüzzel-vassal irtották a szabadságharcosokat. Amikor pe­dig a japán militaristák támad­tak Indokinára, ia francia kard- csörgetök szégyenszemre megfu­tottak. A patet-Jaoi király és a hercegek most a japánokkal mű­ködtek együtt. —• mint azelőtt a franciákkal — a népek elnyomá­sában. A japán megszállás nehéz nap­jaiban kezdtek egybeforrni Patet- Lao hazafias erői. Vien Tiang tartományban ideiglenes ellenál­lási kormány alakult, amely Ja­pán kapitulációja után, 1945 ok­tóber 12-én kikiáltotta Patet .Lao függetlenségét. E forradalom va­lóban nemzeti mozgalom volt, mert nemcsak a parasztság szé­les Téipgei vetitek Lenne részt hanem a nemzeti burzsoázia nagyrésze is. A francia gyavma- tositók, akik eddig busás profi­tot zsebeltek be Patet-Lao ter­mészeti kincsei révén, ismét be hatoltak az országba — a japán csapatok lefegyverzésének ürügye alatt. Ismét birtokba vették a termékeny, a rizst, kukoricát, ká­vét, teát, cukornádat termő ró­nákat, az ólom, arany, ezüst, réz, platina, kőszén, vas, mangán, an- tűnőn és drágakövek lelőhelye. it, folytatták a rablógazdálkodást a stirö erdők értékes fafajtáiból. Útjukat felperzselt falvak, kény­szermunkára elhajtott emberpá­riák, aggok, gyermekek holttete- mei jelezték. Patet-Lao népe nem nyugodott éa nyugszik bele ebbe az elnyo­matásba. A felszabadító mozga­lom az elszórt partizáncsapatok helyi jelentőségű akcióiból széles, körű nemzeti harccá nőtt az egész nép részvételével. Létrejöttek a partizáncsapatokból a reguláris egységek, s most Patet-Laoban a felszabadított körzetek egész so­ra van már, amelyeket a népi szervek 'ellenőriznek. Patet-fbao nemzetgyűlése felhívásának éllel, mében az ország népe Vietnam és Khmer népeivel vállvetve har­col a külföldi hóditók ellen a nemzeti függetlenségért. A patetdaol felszabadító nép­hadsereg ez utóbbi időben egyre nagyobb sikereket ér el. A világ béke- és szabadságszeretö népei a legnagyobb szolidaritással ki­sérik e függetlenségi harcot s megbélyegzik a francia gyarma. tositókat. A Népek Békekongresz. szusának legelső követelése volt a jelenleg folyó — tehát az In dokinkban folyó háborúnak is —• megszüntetése. Ez a követelés egyre erősödik a francia népben is, amely ,,szennyes háborúnak“ bélyegezte az Indokínában foly­tatott háborút. A francia kor­mány súlyos milliókat költ erre n háborúra, s Mayer miniszterelnök még Washingtont is megkörnyé. kezte doliáralamizsnáért, amit e háborúra fordítanának. A zsoldos csapatok azonban nem harcolnak olyan lelkesedéssel, mint a fran- cla kormány tői üli elvárná. Az elnyomott népek igazságos küz­delme lépéeröl-lépésre győzelmet arat olyan csapatokkal szemben amely mögött nem áll ott a nem­zet, s amelyet — mint a Le Mon­de cimü francia burzsoá lap meg­írta — csak a zsold érdekel. Patet.Lao kis ország. Népének nemzeti felszabadító küzdeflme igazságos — ezzel rokonszenvez az egész békeszerető emberiség — ezért fog győzni az imperialis­ta érdekeket védelmező zsoldos- csapatok felett. Patet-Lao népeinek nemzeti felszabadító harca

Next

/
Oldalképek
Tartalom