Zala, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-17 / 114. szám

KÉPVISELŐJELÖLTJEINK: Hódos! lloaa Dediaszisjr János SZAVAZZ Á NÉPFRONTRA! — A BÉKÉRE SZAVAZOL! P'í?aboa Iván elvtár & Matéc* Janos elvtárs Szergej Vasziljev: : Miié szavazok? örömnap ez: ma szavazok, a hatalomra, mely enyém; az igazságra, mely ragyog, s melyet harcban szereztem én. Das életünkre szavazok, mert benne van minden, mi szép; a testvéri falvak, városok, termő mezők, ezernyi gép, a föld, melyről száz rege szól, s mely végefáthalatlanul a Baltikum partjaitól Szahallnig lenyúl. A hegyekre szavazok, a topolyaerdők fáira a Szizrán és a Ladoga tájainak csodáira. A nagy folyókra. melyeket tükrös páncéllal fed a tél, ami iránt a szeretet örökre bennem él. Szavazok a hü és derék egyszerű emberekre, kik szovjet hazánk túrét.nevél felemelték az egekig. Kiket a harc nem rémitett, s kiknek sosem volt munka sok, büszke ((főmmel említett legjobbjainkra szavazok.- Azokra, kiknek hihetünk, meri nyelvük sose hazudott, s kik bátran építik' nekünk a diadalmas holnapot, kiket Vezérünk és a Párt nevelt erőssé és a hon, kiket jó munka dija várt a gyárban és a frontokon, kik hűn szolgálták népünket és tudták, tőlük mii akar, s keményen állták helyükéi, midőn ránkiőrl a zivatar. Munkás hétköznapok nagy és dicsőséges lapjaira, a jól megszolgált pihenés deriis ünnepnapjaira, arra, hogy telkünk szárnyai még szebb jövőbe szánjanak és nemzedékünk álmai gyorsan valóra váljanak! Válasszatok ! A szabadság költője, Petőfi Sándor emelte magasba egy nemzet fölé ezt a szót a Múzeum előtt s tette szentté nemcsak a magyar, de minden »zabadság után vágyó ember előtt azzal, hogy rcádüborögtette az eskü szavait. Rabok legyünk, vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Mint az az együttkiáltó tömeg, úgy állunk mi is már felfelémenőben, jövőnk magasbatörő lépcsőjén. S mögöttünk, alattunk még a tőke szennye kavarog. VÁLASSZATOK HAT FIATAL ANYÁK, kiknek szíve alatt most mozdul elsőt az élet, mert Korea zöld mezői, békés városai fölé repülő­gépek szállnak és pestissel, kolerával fertőzött bogarakat szórnak a földre, hogy lánykák és fiúcskák mosolyát dermessze a járvány halálba VÁLASSZATOK HÁT FIATAL APÁK, kik mosolyogva tanakodtok asszonyaitokkal, hogy fiú, vagy leány lesz-e. Válasszatok, mert Koreában holt anyák kötényét rángatják gyermekek, hogy a mama szóljon és törölje le könnyeiket. Fiatal apák, gondoljatok csak erre! VÁLASSZATOK HÁT ASSZONYOK, kiket elapasztott a baromi munka. Gyermeketeket rongyokba bugyolálva hordtátok ki magatokkal a földre, ahol kapáltatok. Elapadt emlőtök helyett kenyérhajat, krumplit dug­tatok az éhes kis szájba. Ma szülőotthonok várnak benneteket. Az aprósá­gokat bölcsődék, napközi otthonok. S holmi ruhaféle helyett fehér ingecs- kébe takarjátok, pólyába kötitek. VÁLASSZATOK HÁT FÉRFIAK, kiknek egyenes derekát gyárakban, uradalmakban akarták szolgává hajlítani. Nem a csont, nem a csigolyák, a szellem, a szív bírta el e hosszú evek súlyát a jövő reményében. Hogy is volt csak? Magaslati levegőnek ott volt az ötödik emelet a külvárosok bér­kaszárnyáiban. Társalgónak meg a cselédlakások közöskonyhái. Illőbb juta­lomként mit is adhatott volna, ki maga járt magaslati levegőre s ki maga süppedt a társalgók - karosszékeibe? Titeket, fiaitokat küldi el ma a nép üdülni a fenyvesek ózondús levegőjére, kék tavaink partjára. Titeket, a bányák, Sztálinváros, Inota építésének hőseit, az erős férfiakat, az egyszerű embereket. VÁLASSZATOK HÁT APÓK ÉS ANYÓK, kiknek millió ránc fut össze a szátok és szemetek sarkába. Ti még mélyebbre nézhettetek a szolga, ság idejében, mint még apáink. De látjátok az unokák életét is és azt látva, motyogva ültök ki a küszöbre: — no csak, végre megértük! VÁLASSZATOK HÁT UNOKÁK, ti, tizennyolcévesek. Eljövendő éveink öntudatos mérnökei, termelőszövetkezeti parasztjai, költői, orvosai, tanítói, bányászai! Előttetek a nyitott út és rátok néznek a nagyapák biza­kodva. Megbecsülést kaptatok, jogok at, mint még soha az ifjúság e hazában. VÁLASSZATOK HÁT OLAJMUNKÁSOK, kik a zalai dombok haj. latain izmos acéltornyokat emeltek a magasba s lefúrtok a mélybe az olajért, hogy felhozzátok népünk boldogulásáért. Népünk boldogulásáéit: önmagátokért és a testvéri népek jövőjéért. Már nem a MAORT idegen érdekei gyorsítják fúrótok forgását, de üzemanyagra szomjas traktorok tíz ezrei, építőanyaggal robogó autóink motorja. VÁLASSZATOK HÁT VASÖNTÖK ÉS MARÓSOK, mert ti indítot­tátok el ezt a szép rendet. Tegyéte k szavazatotokkal még erősebbé. És emlékezzetek a vértanukra: Saljaira, Fürstre és a többiekre, kiket megöltek és ma nem lehetnek közöttünk. VÁLASSZATOK HÁT TERMELŐSZÖVETKEZETI PARASZTOK, kik az acélos búzát termelitek. Végezzétek munkátokat becsülettel és ne en­gedjétek el az acélöntők kezét, nehogy közétek furakodhasson a lompos ellenség, széttördelni a bástyát, mint a víz a falat fagy idején. VÁLASSZATOK HÁT MIND, fiatal anyák, fiatal apák, asszonyok, férfiak, apók és anyók, unokák, ti tizennyolcévesek, olajmunkások, vasöntők és marósok, termelőszövetkezeti parasztok, katonák, akik a békét véditek és dübörögjön majd .reá esküvésként tetteitek és elért eredményeitek. Pál József SZABAD NÉP 1952 november 4-i számúból: Az „Amerikai Életforma4í — a választásokon Az amerikai alkotimá.ny elvben széleskörű sza­vazati jogot .biztosit az állampolgároknak. A gya* korlatban ötvenféle korlátozó rendelkezés az ál­lampolgárok millióit fosztja meg a választójog­tól. Az Egyesült Államokban a választói korhatár olyan magas, hogy még a burzsoá államokban is ritkítja párját 30 év. A ,,képzettségi" cenzus alapján csak az szavazhat, aki ir és oflvas an­golul. S hányán nem Írnak és olvasnak angolul az Egyesült Államok sokmillió bevándorolt lakosai közül? Van .,lakóhely“ cenzus is, aki huzamo­sabb ideig lakik egy helyen. Ennek következté­ben nem szavazhat sokmillió munkás, (akiket vá­rosról városra üz a munkanélküliség és sokmil­lió tönkrement farmer. akik az országutakon vándorolnak, munkát keresve. Huszonkilenc ál­lamban a katonákat és tengerészeket kizárják a választásokból. Az Egyesült Államok 15 mil­liós néger lakosságát különösen sokfajta álnok korlátozás és tilalom rekeszti ki az állampolgári jogok gyakorlásából. Itt van például a szavazási adó, amely nem nagy ugyan, de a fehér (mun­kások bérének felét kereső négermunkások túl­nyomó többsége számára megfizethetetlen. Vagy itt van az a. rendelkezés, hogy néger csak külön ajtón mehet a szavazóhelyiségbe, ami a fasiszta meg­félemlítésnek különösen tág teret nyújt. Az Egyesült Államok 15 milliós néger lakosságából 1948-ban mindössze százezer vehetett részt a vá­lasztásban. És nincs választás, amelyen négerek ne fizetnének életükkel azért a ,,merészségért", hogy a ..szavazási adó" lefizetése után élni akar­nak törvényadta jogukkal. így töríénik azután, hogy aa Egyesült Államok papíron 98 milSió szavazójából, alig 40 millió él vagy élhet szava­zati jogával. A hírhedt ..amerikai demokrácia“ csak addig a határig terjed, amelyet a monopő- liumok érdekei szabnak neki. RÁKOSI MÁTYÁS elvtárs, megyénk első képviselőjelöltje „A ml elemünk a teremtő béke! A mi hazánk a béke országa! A magyar' nép a béke népe! Ezért nyilvánítsa ki szavazatával egysé­gesen, elszántan az egész nemzet azt az akaratát, hogy tántoritha. tatlanul halad tovább a béke megvédésének, jobb jövőnknek szocia­lista utján. Azon az utón. melyet eddig is követett és amelynek eredményét köszönheti. Legyen e választás békés, szocialista fejlő­désünk íi,j határköve, uj győzelmek, uj sikerek, uj virágzás for­rása!“ (Rákosi elvtárs budapesti választási nagygyűlésen, mon­dott beszédéből.) • , Tervünk győzelméért Az új szocialista Magyarország épí­tésének nagy csatáját vívjuk ötéves tervünk negyedik esztendejében. Az új harcok, a dolgozó tömegek szilárd helytállása során születő új győzelmek váltják valóra a tervet, ra­gyogó jövőnket. A háborút szító imperialista • go­nosztevők, az Eisenhowerek, s a Tito­,,még fokozottabban takarékoskodjunk, erősítsük a közva­gyon védelmét, szilárdítsuk a tervfegyelmet, összpontosítsuk erőinket a terv döntő feladatainak végrehajtására, a dolgozók széles tömegei fokozott áldozatkészséggel, öntudatosan és fe­gyelmezetten dolgozzanak a terv felemelt célkitűzéseinek meg­valósításán ... ... tanúsítsunk még nagyobb éberséget a Írelső és külső ellenséggel szemben, hiúsítsuk meg az imperialisták mesterke­déseit ... ... legyen megbonthatatlan a munkások és parasztok szövet­sége, szilárd legyen a munkásosztály és pártja: a Magyar Dol­gozók Pártjának vezetése, ... még szorosabb és szélesebb gazdasági kapcsolatokat hoz ■ur>k létre a szocialista Szovjetunióval és a szocializmust építő népi demokráciákkal, minden téren mélyítsük el a baráti együtt­működést az imperialistaellenes béketábor legyőzhetetlen veze­tőjével, a kommunizmus felé haladó Szovjetunióval, építő mun­kánk biztosítására, a béke megvédésére, A módosított ötéves terv: a béke terve, út a vas és acél országához, az erős, jómódú, művelt, szocialista Magyarország­hoz!“ (Idézet az Ötéves Tervtörvényből.) Kiss Károly elvtárs c-s Adenauer-féle bérencek egyre dü- hödtebben támadnak nagy vívmá­nyaink ellen. A belső bitangok is kártevéssel, s a fejlődés nehézségei­nek kihasználásával igyekeznek gátat vetni gyorsütemü felemelkedésünk­nek. A dolgozó nép minden érdeke meg­követeli, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom