Zala, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-17 / 114. szám

VILÁG PROLElÁRJAI EGYESÜLJETEK!

*

A Magyar Függetlenségi IS ép front p rogra m m ja:

béke, munka, jólét, Jelemelkedés Előre a Népfront győzelméért!

AZ MDP ZALA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA

IX, évfolyam, 114. szám.

Ára 50 filler

1953. május 17. Vasárnap

Védd a békét, hazánk szabadságát — szavazz a Népfrontra!

Május 17-e van ma a negyedik szabad választás diadalmas ünnepe. Öntudatosan cs boldogan özünlik ma a gyárak., bányák, földok népe, minden becsületes magyar hazafi az urnák elé, hogy megválassza sajá'1 képviselőit, maga döntsön saját sorsa felett.

Ma azok választanak, akiket a múltban senki sem kérdezett meg: a dolgozó milliók. Mennyivel más ez a válasz-ás, mint a szolgaság éveinek „nvilt. ’választásai“. amikor csert dörsztirony ok árnyékában, fék- felen erőszakkal, fenyegetésekkel „terelték“ — ahogy József Attila írja egyik versében — a dolgozókat szavazni. Amikor a választás csak alkotmányos ceremónia volt. Az a kevés dolgozó, aki a százféle szűrön átesve egyáltalán szavazható t, mindössze, affélét,t dönthetett, ho-gy melyik grófot, gyárost földesurat ültessék a nyakára, hisz a jelöltek közé munkások, dolgozó parasztok nem kerülhettek. A mulfc rendszer képviselőit „honatyáknak“ nevezték, pedig voltaképpen a hon elárulói, a nép gyűlölt ellenségei voltak, akik nemcsak gyáraikban és földjeiken sanyargatták a dolgozó népet, hanem gaztetteiket népelnyomó törvények hozásával is te.ózták. Mit is lehetett volna várni a Teleki grófoktól, nyilas Eitneréktől, a tőkés IUovszkiafctól, a vitéz Bíróktól és társaiktól. Ezek csak bitorolták Zala megye képviselője címet, valójában csak a zalai földesurak, főpapok, gyárosok érdekeit képviselték. (Bár az igazság kedvéért hozzá kell tenni, hogy azt aztán szivvel-lélek- kel.) őket, ‘ csak a választások idején érdekelte a nép, amig hazug igenetekkel, a köz' vagyonából pénzelt etetéssel-itaté-ssal meg nem szerezték a' szükséges voksokat. Mit törődtek ők azzal, hogy Zala megye dolgozóit tömegesen pusztítja & tüdőbaj, hogy a délszláv községekben minden harmadik ember tvallomás volt. Nekik nem fájt, hogy egy év alatt 12.000 zalai dolgozónak kellett elvándorolni a növekvő munkanélküliség' miatt más megyékbe, hogy bármilyen szűkösen is, de legalább a betevő falatját megkeresse. Teleki gróf maga is négy családot zsúfolt össze egy cselédlakásba a pölüskei uradalomban. Ei'.ner téglagyárában még a. megállapított éhbérnél is kevesebbet fizetett a munkásoknak. Nyilvánvaló, hogy a saját maguk által előidézett nyomor és munkanélküliség ellen nem tettek, de saját érdekükben nem is tehettek semmit.

T^srsze mindezek ellenére, a választások idején fűt-fát ígértek a népnek: villanyt-, mozit, köves utat, iskolát, segítséget az ügyes-bajos dolgokban, de a választások után egyszerre megfeledkeztek adott szavukról — legalábbis arról, amelyet a dolgozóknak adtak. Mert azt azért nem lehet, mondani, hogy semmit sem segítettek a zalaiaknak.

Nagyon is sokat segítettek ők, — de csak a zalai földesuraknak meg a papoknak. Huszovszky Lajos, a pa- csai járás kormánypárti képviselője intézte el pl. a nagykapornak! jezsuita papi uradalomnak, hogy a sommás munkások járandóságának törvénytelen megrövidítése miatt ellenük indított: perben az uradalom javára döntsön a , pártatlan magyar királyi“ bíróság. Vitéz Bíró képviselő ur még azt sem röstelte, hogy egy-egy falusi gyerek középiskolába való felvételéért személyesen közbenjárjon — ha valamelyik kul ékesemet érői volt szó. Bezzeg amikor az 19.‘!7-es nagy árviz sok- százezer pengős kár: okozott a lenti és a leíenyei járásban, még csak fel sem szólalt a károsultak érdekében a képviselőkázban. Mit sem törődött azzal, hogy az árviz a zalai s&egényparaszitok tömegét tette hajléktalanná, de azért a látszat kedvéért azonnal leüt ázott az árvizsuj- totla területre és megígért minden segítséget. Természetes, hogy ez is éppúgy ígéret maradt, mint a többi. Azóta mondják a le'enyei járásban, ha valamiben kételkednek: „Ez is olyan, mint a vitéz Biró igére'c, annyit ér. mint az akasztott embernek a kötélV - Ilyen és számtalan hasonló esetből tanul-a meg Zala megye dolgozó' népe is . a . múlt választásainak és képviselőinek hazug, népellenes, arcátlan mivoltát. De úgy megtanulta hogy nem felej'i el soha. Mint ahogy azt sem felejti el, hogy megyénket sötét Zalának nevezték saját népelnyomó vezetői is, oly nagyfokú vop a szegénység, a tudatlanság. Nem felejti el, hogy amig a zalai olajmunkások vérét szívó amerikai nagytőkések egy óv alatt 15 millió pengő hasznot harácsoltak össze, egy munkás mindössze 90 fillért keresett egy napi fáradságos hajsza után.

És a dolgozó parasztok sem felejtik el a pacsai sort űzet, a mindennapi árveréseket, a földesurak, kulákok, papok szolgálatában eltelt nyomorúságos éveket, a Mákokénál háromszor magasabb adókulcsot, a sommá sóletet, a cselédsorsot. A zalai olajmérnökök, az egyházi iskolaszékek kénye-kedvére kiszolgáltatott tanítók is megtartják emlékezetükben az állástalanságtól való félelem szomorú emlékét.

Nem, nem lehet a múltat elfelejteni, de nem is szabad. Különösen most, amikor ismét megkérdeznek bennünket, hogy döntsünk jövőnk felett. Mert a .jövőről csak akkor tudunk helyesen határozni ha egybevetjük a jelent a múlttal. A szavazás nemcsak a nagy elhatározások napja, hanem a számvetésé is. Ma nyolc évvel a felszabadulás után, amikor a Szovjetunió segítségével, pártunk és Rákosi elvtárs bölcs vezetésének, két- kezünk minden nehézséget leküzdő áldozatos munkájának eredményeképpen egyre biztosabban cs gondfalanabbu.1 nézhetünk jövőnk elé, különösen fontos, hogy valamennyien megálljunk egy pillanatra, mielőtt szavaz ócédulánkkal igent vagy nemet mondunk az urnák előtt. Mert az igen a jövőt jelenti. Aki a népfrontra szavaz, nemcsak a múlt szenvedéseit, nyomorát és jogtalanságát ítéli el, nemcsak épülő uj életünk hatalmas eredményei mellett tesz hitet hanem a még gyorsabb iramú építés, újabb győzelmek, a szocializmus megvalósítása mellett áll ki és ad választ mindenkinek aki nagyszerű életünkkel és még nagyszerűbb terveinkkel szemben a múlt szenvedéseit, gyűlölt urait akarja újra a nyakunkra ültetni.

Az országból ki-ebrudalt földesurak, tőkések, csendőrpribóke-k sem felejtik, el verejtékeink árán szerzett henye,-gondtalan életüket. Még ma is arról ábrándoznak, azért szövik gonosz terveiket; hogy ismét- visszajöhessenek, hogy újra birtokukba vegyék a gyárakat a földet, hogy újra felperzseljék szabad életünket, mint 1919-ben Horthy fasiszta bandája tette. — Amikor igent mondunk a népfront prog- rammja mellett, ez az igen feléjük mindennél keményebb nemet jelent. Azt jelenti, hogy nem félünk tőlük, mert erősek vagyunk, mert velünk van önzetlenül segít,’ közös célért küzd velünk együtt a legyőzhetetlen szovjet nép, mert a párti megtanított élni a szabadsággal és vagyunk olyan erősek, hogy szabadságunkat bárki ellen megvédhetjük.

A. népfrontra adott igen tehát halhatatlan erejű nemet jelent- a háborúra készülő amerikai imperialisták gyilkos tervei ellen. Válasz azoknak, akik százmilliókat szavaznak meg- a szabad, életünk ellen töJ\em állnak meg a választási eredményeknél Felsőbagod dolgozói

..Adósság nélkül megyünk sza'

•vazni“/ Ez volt a jelszó a választási béke verseny utolsó napjaiban Felsöbagodon. A jelszót tettek követték. Nincs lemaradás a községben sem a baromfi-, .sem a to- jásbegyüjíésben. 26 dolgozó tett felajánlást a választások tiszteletére és valamennyién állták is adóit szavukat. De ezen a 26 dolgozón kívül az I. Hpusu Petőfi termelőszövetkezeti csoportnak is minden egyes tagja párosvi-rseny- ben állt egymással.

A legszebb eredményt Kovács Pálné, Iszcs-tag, a begyűjtési állandóbizottság elnöke érte cl. Egész évre teljesítette mind baromfiból, mind tojásból a begyűjtési kötelc- zefhségét és nincs lemaradása lej' bői sem. Versenytársa Málics Jánosáé, ugyancsak I fipusit tszcs- íag, a pénzügyi állandói) izohság elnöke szintén igen szép eredményt ért el- Tojásból 95 százalékra te l- j,esitette éves tervét, baromfiból pedig 160 százalékra a fclévii.

Rajtuk kívül sokan vannak még, akik egész, vagy félévi begyűjtési kötelezettségük teljesítésével készüllek a szavazásra. Bajsz Péter, né, a NI-as fipusu Lenin tszcs tagja szintén egész évre elvetette már a gondját a baromfi- és tojásbe- gyűjtésnek. Egy dekával sem tar. tozik vui/r államunknak. Az élenjárók közé tartozik Kardos Ferenc elvtárs is- Mint kommunista mutatott példát jó teljesítésével. Baki József U holdas egyénileg dolgozó is a leg jobb ok között van.

Felsőbagod dolgozói nem elégednek >neg ezekkel az eredményekkel sem. A választások után tovább akarják fokozni ezeket. A verseny- táblát, továbbra is rendszeresen vezetik, mert meggyőződlek annak lelkesítő, ösztönző erejéről. .

Tovább folyik a verseny Ozmánbiikön

Ozmánbük dö!goz-ó parasztjai ug-y végezték munkájukat a választási bekeverseny időszakában, hogy emelt, büszke fővel adhassák le szavazatukat jelöltjeinkre. A kicsiny községben 18 dolgozó harcolt egymással párosversenyben, hogy példájukkal magukkal ragadják a falut és adósság nélkül járulhassanak a szavazó urnákhoz.

A példa sok kővetőre talál. Nemcsak az egymással versenyben álló 18 dolgozó szerzett dicsőséget falujának. Több mint húsz azoknak a dolgozóknak a száma, akik már egész évre teljesítették tojásbegyüjt-ésx kötelezettségüket, közöttük Subonics János öt holdas ég Major Ferenc öt holdas dolgozó parasztok. A középparasz. tok között is szép számmal vannak, élenjárók. Paksa György 18 holdas például már félévi tojásbegyüjtésí -kötelezettségének is eleget tett.

A begyűjtés mellett a növényápolásra is nagy súlyt fektetnek -a választás után. Közeledik a rozs pótbeporzásának ideje. Tervet dolgoztak ki, ameily szerint a Kossuth termelőszövetkezeti csoportban bemutatót tartanak a pótbeporzásból a ivözség egyénileg dolgozóinak. Megmutatják, hogyan kell azt elvégezni. Eziránt már most is igen nagy az érdeklődés és egyre több egyénileg dolgozó határozza el, hogy ö is elvégzi a pót- beporzást.

Tudják a község dolgozói, hogy a választási győzelem akkor lesz igazán teljes, ha utána is teljes lendülettel dolgoznak -a begyűjtési tervek teljesítéséért, a mezőgazdasági munkák jó és időben való elvégzéséért.

Tegnap jól dolgoztak — ma boldogan szavaznak

Tegnap a választások előestéjén meglátogattuk a zalaegerszegi Téglagyárait.

510 ezer tégla nagy szó, — ennyit vállaltak terven felül a választásokra. Az utolsó ír a pan büszkén jelentették, hogy vállalásukat 78 ezer 600 téglával túlteljesítették.

Úttörők lelkes kis csapata állt a bánya szélén. Valamennyi bányász rájuk figyelt, őket jöttek köszönteni jól végzett munkájukért. Komáromi István bányász figyelmesen hallgatta az úttörők csa-sz'uskáit. Eszébe jutott a mult, a nincstelenség és a ki- zsákmányol! ás, amelyben a téglagyári dolgozók éltek.

Jobb munkával, több tégla termelésével készültek a mai napra. Komáromi István az úttörőkre

nézett — A múltban is voltak vá. lassítások, de akkor mások döntöttek a mi sorsunk felett is — mondotta. — Mi csak egyet választhattunk, a nyomort. Mi, téglagyári munkások nyáron a téglagyárban, máskor meg a kuláknál robotoltunk. A múlt jutott eszünkbe, amikor jobban megfog, tűk a szerszámot és felajánlásunkat túlteljesítettük.

Komáromi István szavát erősítik meg azok a teljesítmények is, amelyeket a dolgozók a választási békeverseny alatti napokban értek el. Szalai József brigádjának tagjai 126.5 százalékos átlagot dolgoztak a választások tiszteletére. Felajánlásaikat pedig 152.2 százalékra teljesítették.

Az eredmények fokozásához nagy segítséget adott az üzemi

pártszervezet és a műszaki vezetőség, amelyek a választási békeverseny idején naponta megbeszélést tartottak, ismertették a dolgozókkal az elmúlt nap eredményeit és hiányosságait. A felvilágosító munka nyomán a dolgozók mind nagyobb teljesítmények elérésére törekedtek. A termelés példamutatói elsősorban a DISz- fíatalok voltak, akik magas teljesítményükkel magukkal vonzották a többi fiatal dolgozót is.

Ebédre szólt a gyár sípja. Mun. káscsoportok állták körül a Jó- kái-uti iskola úttörő rigmusbrigádját. A jóizü falat elfogyaszt tása mellett el-elmosolyodtak ajz úttörők szereplése láttán. A boldog szabad élet mosö’ya ragyogott 'az arcukon.

rő orvgyilkosoknak, akik a koreai háború lángjával az egész világot fel szeretnék perzselni, akik nem szé. gyelnek emberi jogról, szabad világról, békéről beszélni akkor, amikor az egész békeszerető emberiséget börtönbe szeretnék zárni.

Amikor- a népfrontra szavazunk, ország-viííg előtt teszünk tanúbizonyságot a béke ügye melletti. Tetteinkkel eddig is a békére szavaztunk nap mint nap. Termelőmunkánkkal, a választási békeverseny munkagyőzelmeivel. Most szavazatunkkal pecsételjük meg tetteinket. Legyünk olyan egységesek a szavazáson, mint amilyen egységesen építjük szabad hazánkat.

Népünk egysége volt eddig is az egyik legfontosabb tényező eredményeink elérésében, ellenségeink legyőzésében, a nehézségek leküzdésében. Most', amikor még nagyobb feladatok várnak ránk, amikor az ellenség még nagyobb gyűlölettel fokozza tevékenységét, még fontosabb minden magyar dolgozó egységes kiállása a munkában és szavazásban egyaránt.

Ma minden választónak éreznie kell, hogy szeméjyszérint felelős a haza ügye iránt. Nincs fontos és kevésbbé fontos szavazat;. Minden magyar dolgozó véleményét feszültfigyelemmel várják barátaink és ellenségeink egyaránt. Minden szavazat egy-egy tégla abban az ópitő- munkában, amellyel hazánkat is a béke legyőzhetetlen, szilár bástyájává: tesszük. Aki tehát nem él szavazati jogával, az akarva, akaratlanul kivonja magát népünk egységes soraiból, az ellenséggel vállal közösséget. A kulákok, a reakciós papok a választás kiírásának napjá'ól egyfolytában azt suttogják, hogy nem érdemes szavazni. Csali a beköt öttszemü ember nem látja, hogy ha tényleg nem volna fontos minden dolgozó szavazata, akkor az ellenség nem fordítana olyan nagy erőt a szavazás jelentőségének el- tussolására. Pedig ha az ellenség is tudja, nekünk dolgozóknak sokkal inkább látni kell, hogy a mai szavazás országunk életében éppúgy, mint a nemzetközi helyzet alakulása, a béke biztosítása szempontjából rendkívül fontos. Sem barátainknak, sem ellenségeinknek nem mindegy az, hogy hányán és milyen fegyelmezetten szavaznak, tesznek eleget állampolgári kötelezett ségük- nek. Népünk egységes kiállása újabb erőt ad szerte a világon mindazoknak, akik a béke sztálini zászlaja «latit harcolnak, ugyanakkor meggondolásra készteti a háborús merénylőket. Nekünk, itt a jugoszláv határ mentén, a titoista kalandorok szomszédságában különösképpen figyelembe kell ezt vennünk, hisz minden zalai szavazat különös súllyal esik a latba a belgrádi méregkeve- rők mérlegén. Mennél egységesebben szavazunk a népfront jelöltjeire, annál osaítanósabb a válaszunk azokra a gonoszfettekre, melyeket a Tifo-banda megyénk határán elkövetett. A titoista csőcselék nem merte a tavaszra kitűzött választásokat megtartani. Most árgus szemekkel lesi a legkisebb szépséghibát is a mi választásunkon, hogy azzal kürtölhesse tele a világot, saját kudarca enyhítésére.

Mi azonban győzelmünk biztos tudatában nézünk a választás elé. Nem lehet olyan becsületes magyar dolgozó, aki nem helyeselné az eddig megtett utat, aki nem vállalná a jövő terveit, aki ne volna készt tovább foly'-atni a harcot a békéért, hazánk szabadságáért a párt, Rákosi elvtárs, a népfront zászlaja ■alatt.

Ma minden zalai dolgozó, fiatal cs öreg, férfi és nő, magyar és délszláv a népfrontra szavaz, mert szabadon, békében, boldogan akar élni.

Vasvári Ferew-