Zala, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-19 / 92. szám

Vannak, akik azt állítják, hogy az egypáiv rendszer nem biztosítja egy ország politikai rendszerének demokratikus voltát. Az ilyen álli- iások szerint a -valódi demokratizmus“ okvetlenül' több politikai párt létezései feltételezi. Mivel pedig a Szovjetunióban csak egy párt van, e vélemény képviselői szerint, a Szovjetunió politikai rendszere nem ismerhető d valóban demokratikusnak.

A ..demokrácia“ szó ponlos értelme ■ népura lőni“. Ebben pedig semmiféle utalás nincs _sz így, vagy többpártrendszerre. A -demokrácia“ szó csupán egyetlen értelmezést .esz lehetővé és ez nem egyéb, mint népuralom.

A Szovjetunió Alkotmányának 3- cikkelye értelméé n a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségében minden halalom a város és falu dolgozóié, akiket a dolgozók küldöttéinek szov jeijei képviselnek. Mivel a Szovjetunióban az egész lakosság dolgozókból áll (nemdolgozó osztályok a Szovjetunióban nincsenek), a dolgozok képezik egyben a Szovjetunió népét is. Ezért az alkotmány fenti cikkelyét a következőképpen k;'ll ér'.cni: a Szovjetunióban a hatalom a népe és ezt a hatalmat a nép képviselőiből (küldötteiből) ádó állami szervek (szovjetek) utján gyakorolja.

A Szovjetunió társadalmi és politikai rendszerének igazi demokratizmusa kifejezésre jut még egy fölöttébb fontos területen is. Ez a terű- lei' a "gazdasági élet termete. A Szovjetunióban a népuralom nemcsak a poli ikai vezetés szfé iáját öleli fel, hanem kiterjed. az anyagi javak term- lésének egész szférájára, az ország egész gazdaságára is.

Közismert, hogy a szovjet ország- egész anyagi és kulturális gazdasága, a termelés minden alapvető eszköze a nép kezében van, n* 1 m magántulajdonosoké, hanem az egész népé. Ez viszont annyit jelent, hogy a nép szabadon és teljes mér-ékben élvezi munkájának gyümölcseit, ninuacn kizsákmányolásnak senki részéről s; m alávetve. A nép tulajdonjoga a munka- és termelési eszközök fölött az, ami kizárja az ember ember által való elnyomásának minden lehe'őségét Elképselhe,tő',e ennél magasabbfoku d ánokra. 1 izmus*, azaz népuralom?

A Szovjetunióban c.gy párt létezik, a kommunista párt. Ez olyan jelenség, amely 'teljesen természetesen következik a- Szovjetunió társa' dalmi és politikai rendszerének lényegéből és természeíébőh A belsőleg- egybeforrott, erkölcsileg és politikailag egységes szocialista társadalom, mely mentes minden osal'álycllen'-mondástól, csupán egy párt — a kommunista párt — létezése számára hogy talajt. A szovjet társadalomban az egypártrendszer és az igazi demokra' tizmus a demokratikus haladás legmagasabb fokát jellemző egy és ugyanazon társadalmi jelenségnek két oldala.

A burzsoá-demokratikus országokban a több pártra felépített politikai rendszernek az alapja az emberek gazdasági, társadalmi és politikai egyenlőtlensége* az a körülmény, hogy ezek a társadalmak kizsákmáliyolókat cs kizsákmányol- takal, elnyomókat és elnyomottakat foglalnak magukban- Az ilyen társadalmat nem lehet igaz" ságos, rendszernek nevezni, tehát d mokratikus- nak sem e szó valódi értelmében- Azonkívül ezeknek az országoknak többpár'rendszerét formailag sem leket demokra'ikusnak tekinteni, mert a burzsoá országokban a sok párt közül mindig egy van uralmon és ennek a vezető pártnak a politikája mindenkor az uralkodó osztályok érdekeit fejezi ki cs sohasem az egész társadalom érdekeit.

A fentebb elmondottakhoz hozzá kell tenni még egy nagyon fontos meggondolást. A szovjet •• demokrácia sohasem titkolta, hegy nem nyugszik bele országában olyan szervezetek lé'ezésébe, amelyek reakciós, nép el lenes célokat követitek, a dolgozók érdekeinek rovására cselekszT’nek. A Szovjetunió Alkotmányának 125- cikkelye kereken cs kertelés nélkül kimondja, hogy a Szovjetunió polgárai számára a társadalmi és politikai szervezetekben való egyesülés politikai szabadságát és jogát csak abban az esetben ismeri el, ha ezek a szervezetek megfelelnek a dolgozóik érdekeinek és céljuk a szocialista rend ei'ősitése. Ez azt jelenti, hogy a Szovjetunió törvényhozása csak olyan szervezőik létesítésére ad jogot, amelyek a dolgozó nép javára fejtenek ki tevékenységet (ilyenek a, Szovjetunióban létező össxx« szervező* lek) és megtagadja ezt a jogot azoktól a szervezetektől, amelyek működésükben sértenék a dolgozó nép érdekeit.

Ilyenformán .az -a vélemény, hogy a demokrácia annál tökéletesebb és szélesehbkörü, mennél több párt van valamely országban, téves, mert a demokrácia igazi lényegéről alkotott helytelen fogalomból indul ki. Az egyik, vágy másik ország politikai rendszerének demokratikus voltát, nem az illető országban létező politikai pártok száma, hanem az határozza meg, milyen osztá* lyok kezében van az államvezetés, megfelel-e az ezen Osztályok által folytatott politika az egész társadalom érdekeinek; milyen szerepet játszanak a nép tömegek az egész politikai és társadalmi életben.

A Szovjetunió politikai rendszerének igazi demokratizmusa abban rejlik, hogy az ország politikai vezetéke a szovjet munkásosztály kezében van és ez a munkásosztály a kommuntsi* párt vezetésével ez egész nép létérdekeinek meg'* felelő politikát folytat.

KUüüMOiniftiNK SOROHLtVÖ FRHDA1AIRÖ!

(\,l ájus hónap első fele széles lehetőséget nyújt, de egyben komoly feladatokat állít kultúrcsopürtjaink ele. A május elsejei ünnepségek, a választások jelentőségének méltó kidomborítása nagyiészben a tkultúrcsoportok jó cs lelkes munkájától függ.

Ennek a felemelő célnak maradéknélküli megvalósítására kell tehát most minden figyelmünket összpontosítani.

Sokszor bebizonyosodott már, hogy népünk tömegeinek egészséges ízlése legtöbbször sokkal biztosabb iránytű a müvészc-tek számára, mint néhány hivatásos, hozzáértő kritikus véleménye. Tehát elsősorban arra kell törekednünk, hogy olyant adjunk, amit népünk kíván, amit szívesen vesz, ami lelkesítőlcg, fclcmclően hat. Természetesen folyik ez abból, hogy nálunk semmi sem öncélé, minden a dolgozó népet szolgálja.

Elsősorban le keli tehát vetkőznünk az itt-ott még mutatkozó ön- cclúságot, másodsorban — levonva a kultúrverscnyck tanulságait —* ki kell javítani hibáinkat, tökéletesíteni kell előadási módunkat, hogy népünknek ezeken a nagy ünnepeken — de a későbbi időben is a lehetőséghez képest a legjobbat adjuk.

A legnagyobb gondot kell fordítani az előadásra szánt anyag megválasztására. Legyen irányadónk a témaválasztásnál az időbeli és közönség beli aktivitás: előadásunk mindig a soronlévő feladatokra mozgósítson lelkesítsen cs mindig annak a közönségnek problémáival foglalkozzék, amelyik éppen előttünk áll.

Rendkívül Sok hiányosságot lehet még tapasztalni kultúrgárdaink előadásmódjában. Előadásmódunk még sokszor kiforratlan, merev és mondvacsinált. Ez egyrészt a gyakorlatlanság eredménye, de nem kis mértékben a felületességé is. Az első gátló ok kiküszöbölését a színpad gátló hatásának elfelejtetéscvcl és a valóságábrázolás átélésével érhetjük el, a felületességet pedig a művészi neveléssel és az önmagunkkal szembeni igényesség kifejlesztésével küzdhetjük le,

ÍT ibák vannak az előadások dekoratív megszervezése körül is.

(Díszletczés, ruházat, hajviselet stb.) Láttunk orosz táncot táncoló tánccsopórtöt gumitalpú teniszcipőkben, láttunk zagyva népviseletben eltáncolt népi táncokat. Sok női táncs-oport hajviselete az egyéni tetszet- gést szolgálta, ahelyett, hogy a népi viselethez és a tánc jellegéhez alkalmazkodott volna. Mindezek és a többi dekoratív ballépés talán kis hibáknak látszanak, mégis jelentősek, mert éppen a realitást veszélyeztetik.

Rigmusnioridó brigádjaink, csasztuskásaink még korántsem emelkedtek arra a művészi magaslatra, amit tőlük megkívánunk. Csasztuskáink szövege még sokszor erőltetett, tele van a rímkeverés kétségbeesésével, ezért sokszor a szöveg gyerekes, naiv, vagy ellenkezőleg: túlontúl érthetetlen és komplikált. Itt a legjobb iránymutató a népdalok egyszerű, világos, mégis művésziesen szép és kifejező nyelvezete. Csasztuskáinknak legtöbbje ezerszer hallott, szinte már „császtuskásított’‘ dalok dallamára íródott. Gondoljunk csak a „Kanásznótá‘'*ra. Ez ötletszegénységre vall. Csasztuska íróink elfelejtik, hogy többezer magyar népdal között választhatnak. Ha a közönség érdeklődését ébren akarják tartani, ezt meg is kell tenniök.

A z énekkarok egy része még mindig nem mer határozottan nyúlni a mozgalmi dalok hatalmas kincsestárához. Tapasztalható ez főleg azokon a helyeken, ahol a karvezető még a régi burzsoá „művészetben" nevelkedett és nem tud szakítani ezzel a „művészeti ' múlttal. Nekünk lelkesítő, a mai életet tükröző dalok kellenek.

Kultúrcsoportjaink olymódon fejezhetik ki legjobban közeli nagy ünnepeink iránti tiszteletüket, ha ezekre az ünnepekre már az itt említett és az általuk felkutatott egyéb hibák nélkül készülnek fel és népünk még- növekedett kultúrigényeit méginkább szolgáló lelkes kultútniunkára törekednek. r - Rczsó Pál,

t-* *4 v-s v s v« a*« >•< s~< < i-i

r < 1-4 : í V-í i-’í r-Z í~-4 5-1 : J. v? J.-«

M r ?

;■-? ? í k »--4 M ^ M ^r ve

Szeuípéterur község íejiődése a felszabadulás óta

| T FF.I/SZABADIjtLAS ÓTA j

megváltozott a község képe, megváltozott a dolgozó parasztok élete.

A község szántóterülete összesen, 1700 hold. Ebből a földből a múltban 488 hold volt 16 kulák birtokában. A középparasz tek szá. ma 70 volt, de a lakosság többsége vagy teijes&n nincstelen, földnélküll agrárproletár, vagy 1 —2 holdas szegényparaszt volt. Ezek a földnélküli parasztok kénytelenek voltak munkaerejű kát eladni a kuIákoknak, vagy a szomszédos salaigricci Takácsbirtokra szegődtek el summáénak.

A felszabadulás után a dr. Takács Jenő féle nagybirtokot felosztották: s a dolgozó parasztság évezredes jussához jutott. Jelenleg a községben egy III. tipusu tsz alakult 160 holddal és három I. tipusu 282, 20S és 254 holddal

Dolgozó parasztságunk kezdi megérteni már, hogy a nagyüzemi gazdálkodás a ,iövö és a gépek segítségével, a, fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazásával könnyebbé teheti az életet, jobb termést biztosit. A Táncsics

III. tipusu tsz ben a keresztsoros vetés után 14. mázsás buzaátlagot értek el holdanként.

Az egyénileg dolgozó parasztok is, akik szorgalmas munkájukkal segítik népi demokráciánk építését, megmutatják, hogy Hzentpéterur már nem a lculákok községe, hanem a hazáját szerető, épi'ci, dolgozó parasztság lakja. Az április 4-i felszabadulási versenyben Németh György tojásbe. adását 110 százalékra, baromfi- beadását 180 százalékra teljesítette Halász Gézáné, Fekete János egészévi tojás, és soványba. rom fibead ásít teljesítette.

f ^MÚLTBAN j

a községben Novak István fehér- gárdlst? p1 óbános és a kulákok:

Molnár László 40 holdas, Kun La. jós 28 holdas és Köl lös István uralkodtak. Pöffeszkedtek a községházán és úgy kezelték a község ügyeit, hogy meg többet harácsolhassanak, még jobban szipo. lyozhassák a dolgozó parasztok vérét. Ma. a tanácstagok, dolgozó parasztok, tszcs tagok és a dolgozó nők vesznek részt a község irányításában. A tanácstagokból 14 nö. Azoknak az érdekét kép. viselik, akik megbízták őket, hogy dolgozzanak a községért.

Munkájuk meg is látszik a falu fejlődésén. Uj házak épültek (körülbelül 20—30.) Házat építettek Országh Lajos tszcs traktor- vezető, Fekete József, Beke János, volt nincstelen agráxproletá- rok. Bekötőút épült a hároméves terv keretében. Autóbuszjáratot kapott a község Nagykanizsa, Zalaszentmihály és Zalaapátj fe- le. ______________

| NEMSOKÁRA [

kigyulladt a villany is. Vörrü község telefont kapott. 1952-ben megnyílt a kultúrotthon Szentpé- teruron, .mely megváltoztatta a falu kulturális életét. A község szin játszó-csoport ja kiválóan sze. repelt körzeti és a járási kultur- versenyen. Kulturotthonuk első a járásban. Itt őrzik a vándor- zászlót és hallgatják világvevö rádiójukat, amelyet jó begyűjtési eredményükért kaptak. Szemléltető szoba mutatja a falu és a megye eddig elért eredményeit, itt gyönyörködnek dolgozó parasztjaink a legszebb magyar és szovjet filmekben, mert a kulíur otthonban állandóan működő mo zi ig létesült.

A múltban felekezeti iskola volt Szentpéteruron. 4 tanerös, düle- dezö, teljesen elhanyagolt épület. Ma 8 osztályos az iskola. Uj kerítése, berendezése van. A 250 tanuló csövázas, modem padokban ül. Fizikai laboratóriumuk, is. kóla rádiójuk van. Az idén még egy tanterem épül.

Szentpéteruron minden gyermeknek megvan a lehetősége a tanuláshoz. A művelődéshez való jog nem az uralkodó osztály monopóliuma többé. A községből 16-an tanulnák középiskolában, ingyen, vagy csekély hozzájárulással. Kollégiumban laknak és biztosítva van részükre a zavarta, lan t/anulás. Egyetemre jár Eke János, a. községi apaállat gondozó fia és Cserfán József, Nemesszer. böl.

A község három tisztet adott néphadseregünknek. Országh Lajos alhadnagyot. Árvái István tüzérhadnagyot, aki egy holdas öz- vegyasszony fia és Németh Pál tartalékos tisztet. A múltban dolgozó paraszt gyermeke nem lehetett katonatiszt, csak a kulák. gyermek jutott el odáig, mint pél. dául a 100 holdas kulák, Geráth Lajos MEP-elnök fia, aki hűségesen kiszolgálta a Hortliy-rend- szert és velük együtt kiszökött Nyugat-Németországba, ahonnan még ma sem tért haza.

Szentpéteruron azonban nemcsak a fiatalok tanulnak és művelődnek. 1952-ben a község 200 kötetes könyvtárt kapott 60 dolgozó paraszt rendszei esejj váltja ki a könyveket, főleg szépirodalmi müveket, de ideológiai munkákat is olvasnak. A kultúra színvonalának emelkedését bizonyítja az is, hogy mig régen 11 rádió előfizető volt most 60-on fejű van a számuk. Az újságra a múltban 44-en fizettek elő, ma 116.an olvassák a Szabad Nép et és a Szabad Földet. Dolgozó parasztjaink érdeklődéssel követik nyomon a nemzetközi helyzet alakulását és megismerik pártunk politikáját., Lemül és Sztálin tani. tásait a faluban folyó politikai iskolákon. Sokan tanulnak a jól látogatott Szabad Föld Téli Estékén is. Ez évben vezetékes rá- diót is kap a község.

| MEGVÁLTOZOTT |

a nők élete is Szentpéteruron. Ott vannak a közéletben, & tanácsban és büszke a falu leányaira, akik elsők lettek a járási tüzoltőver. senycn. De büszke lehet Szent- péterur arra is, hogy megyénknek már három tanácselnököt adott, Nagy József elvtárs pedig a megyei TSB elnöke lett Zala. egér sze gén.

Szentpéterur kulturális fejlődé sével párhuzamosan megváltozott a dolgozók gazdasági helyzete és kereseti lehetősége isi. Megszűnt a munkanélküliség és a falu dolgozói szorgalmas munkájukkal segítik elő. ötéves tervünk nagy alkotásainak építését. Lázár István Sztálinvárosban dolgozik, ha. vi keresete 1200—1400 forint. Vincze József a Rákosi Müveknél 1300 forintot keres. Dolgoznak Inotán, a zalaegerszegi Magasépi. tésnél és szerte a megyében más építkezéseknél is.

A jó munka eredménye meg látszik a csinosodö lakásokon. Völler Zsigmond, 10 holdas középparaszt rádiót, kerékpárt vásárolt. Garai Gyula középparaszt

I. tipusu tszcs-tag lova első dijat nyert a mezőgazdasági kiállításon. 9000 forintért adta el exportra az államnak, áráért mübu. tort és rádiót vásárolt, A kerék párok száma meghaladja a 300-at, Kétszerarmyi, mint a múltban volt. Szentpéterur dolgozói azelőtt sohasem vásároltak annyi ruhát, cipőt, mint most.

A fejlődés megmutatkozik az

egészségügy terén is. A község 2 közkutat kapott. Szallér Mária, a megye égjük legjobban dolgozó szülésznője rendszeresen segíti a rákszürö vizsgálatokat, hogy ezt a pusztító betegséget megelőzhessük. Mig 1944-bc-n 72-en haltak meg a 3 községben, addig 1952- ben az elhaltak száma csak 26 volt. A házasságkötéseit száma a kétszeresére emelkedett. Megjavult az orvosi ellátás is. A körzeti orvos hetenként kétszer látogat, ja ia falut. A dolgozó anyák gyermekeit idény-napköziotthonban gondozzák. Még ebben az évben orvost is kap a falu.

j NEM MINDENKINEK |

tetszik azonban Szentpéterur megváltozott uj élete a faluban. Ott vannak még dolgozó paraszt- súgunk esküdt ellenségei, a kulákok, akik mindent elkövetnek, hogy Szentpéterur és rajta keresztül hazánk fejlődését meg- akadályozzák. Földjeiket elhanyagolják, állatállományukat elpusztítják, disznóikat nem hizlalják és beadási kötelezettségüknek nem tesznek eleget. A dolgozó nép állama kemény kézzel sújt le rájuk. Tóth Zsigmond és Boldizsár László kulákokat és társaikat fekete cséplésért 3 évre Ítélték el. Nekik az a világ kell, amikor a dolgozó paraszt verejtőkés munkáján gazdagodhattak és kortes, kedhettek a járási MfiP képviselőjének, Huszovszkynak. A Hu- ezovszky-féle képviselők és kor. teseik tettek szép ígéreteket a választások előtt, de utána többé szóba sem álltak a választókkal.

A mostani választáson Szentpé. terur nem Huszovszky.féle képviselőre adja lo szavazatát. A mai jelöltek a dolgozó nép fial, akik amit igéinek, teljesítik is.

Vasárnap, 1953 ápf. 19.

\alasilasok a békeíábor országaiban

Ae egy* és a többpárlreudsícrrol és a demokráciáét»!