Zala, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-19 / 92. szám
Akik húzzák s akik fékezik a begyűjtést a zalaegerszegi járásban A zalaegerszegi járás begyűjtő, ai eredményeit is igen erősen gátolja, hogy a példamutatók mellett jönéhány olyan községe is van, amelyik gyenge eredményeivel visszatartja. De mit tesz ennek megszüntetése érdekében a járási tanács begyűjtési osztálya? Baán Joachim elvíárs is tétlenül nézi, hogy több községe még baromfiból sem teljesítette első negyedéves begyűjtési előirányzatát, nem tó beszélve a tojásbegyüjtés- ben lévő caufos lemaradásról Sürgős gyógykezelésre van szükség ezekben a községekben. Mind. addig, mig fel nem számolják ezt az állapotot, a járás olyan szekérhez fog hasonlítani, amelyben jobbról is, balról is be lett fogva egy-egy pár ló, s a szekér igy wem mozdul, egyhelyben topog. Amennyire a példamutató községek elörchuzzák a járást, majdnem annyira húzzák visszafelé a kölöncként rajtlógó hanyag, rossz községek. Ők húzzák vissza a járási: ZALAIGIíICE Farkas Ká. roly tanácselnök és Dulgyo. vad Antal la. náestitkár hogyan tudnak nyugodtan lefeküdni, amikor 21 százaléknál tartanak a tojásbegyüjtés első négyhavi tervének teljesítéséiben? Vagy talán fel sem kelnek s ezért a lemaradás? VöCKöND Nehéz eldönteni, melyik a szégyenletesebb: a 21 százalékos tojás-, vagy a 66 százalékos barom, fi begyűjtési, terv teljesítés. Egy biztos: ezen az állapoton sürgősed változtatnia kell Németh Má. ria tanácselnöknek és Dercsényi Sándor tanácstitkárnak. ORMANDLAK Április közepét is elhagytuk, de itt még a februári tojásbegyüj- téSi tervet sem teljesítették. Schreiber Károly tanácselnököt és Regös István tanácstitkárt nem bántja a megye lemaradása? Az előttünk lévő megyéknek igen nagy segítséget adtak rossz munkájukkal, hogy megelőzhessenek bennünket. Nekik viszont nincs szükségük az ilyen „segítségre.“ KUSTÁNSZEG Ha Varga Gyulámé tanácselnök és Keress László tanácstitkár nem becsülné úgy lo a verseny jelentőségét, akkor nem 35 százalékra áJllnáarak a tojásbegyüjtésscl. Miért nem akarnak tanulni laz élenjárók példájából? Meddig akarják még, hogy községük lehetetlenül gyalázatos begyűjtési eredményeivel kölöncként lógjon a járás, a megye nyakán? Akik Növelésre méltók: A gyengék mellett a. za- Laegiarszei .gi járásnak is szép számmal akadnak példamutatói. Eredményeik azonban azért nem érvényesülhetnek teljes egészében, mert a hanyag, lusta községek erősen hátráltatják őket. BONCODFÖ1LDE Kálmán. István tanácselnök és Keszto Zoltán tanácstitkár igen szép eredményeket értek el. Tojásból már májusi tervüket teljesítik, de a baromfibegyüjtésben is megelőzték az időt. Ilyen lelkes, odaadó munkát vár tőlük tovább, ra is megyénk dolgozó népe. ZALAISTVAND Ez a község mindig az élenjá. rók közé szokott tartozni. Most sem enged a negyvennyolcból Simán Kálmán tanácselnök és Pálánkl József tanácstitkár. Első négyhavi tojásbegyüjtési tervüket már majdnem teljes egészében ■teljesítették, baromfiból pedig .már május közepénél tártainak. A községben azonban már volt példa arra is, hogy hová vezet az önelégültség. Reméljük, tanultak be. lője ié® nem esnek isméit ebbe a hibába. Munkájuk még értékesebb lenne, ha átadnák tapasztalataikat, módszereiket a szomszédos községeknek, Sokan tanulhatnának belőle. PüSZTASZENTLASZLÖ Baromfiból a harmadik negyed, évi tervet teljesíti 3 község. Az eredmény Bódls Dezsöné tanácselnök és Szarka József tanácstitkár jó munkáját is dicséri. Tojás, ból lemaradás nincs, de azért erő. siiteniök kell, hogy még szebb eredményekkel büszkélkedhessenek. CSONKAHEGYHÁT Paksa Józseféé tanácselnök és Somogyi Béla tanácstitkár is ismeri a kötelességét. Eredményeik követésre méltóak, különösen a baromfibegyüjtésben. A tojásbe- gyüjtés már annyiból gyengébb, hogy éppen a tervteljesitósnéí tartanak. Ha jobban népszerűsítik az élenjárókat, jobban szervezik a versenyeket, akkor ebben is a legjobbak közé kerülhetnek. * NEMZETKÖZI SZEMLE * Anglia uj költségvetése A Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban nagy esemény zz új költségvetés. A dolgozók feszült érdeklődéssel figyelik a parlamenti költségvetési vitát, hiszen ily énkor vitatják meg a nép vezetői, hogy mire fordítják az állam bevételeit, hány új gyárat, vasútvonalat, iskolát, kutatóintézetet építenek, mennyivel többet fordítanak beruházásokra, szociális és -kulturális célokra, mint az előző évben. A költségvetés a szocializmus országaiban a fejlődés egyik legfontosabb fokmérője. A kapitalista országok dolgozói is feszült érdeklődéssel figyelik a parlamenti költségvetési vitát, de ege. szén más okból: a burzsoá országok mai költségvetése háborús költségvetés. Bevételi oldalát a dolgozókból kipréselt milliók jelzik, kiadási oldalára pedig az évrőJ-évre növekvő fegyverkezési előirányzatok jellemzők. A kapitalista országok költségvetésének bevétele csaknem teljes egészében a dolgozók adójából származik, nem úgy,- mint a szocialista országoké, ahol a költségvetés bevételei a népgazdaság szocialista szektorából származnak A kiadások a burzsoá országokban fegyverkezési kiadások, nem úgy, mint a szocialista országokban, ahol a költségvetés kiadásai a szocializmus építését és a dolgozók jólétének növelését szolgálják. A napokban terjesztette be Butler pénzügyminiszter az angol parlamentben Anglia új költségvetését. Ez a költségvetés magán viseli készítőinek kezenyomát. A „Daily Worker1', K o Nagybritannia Kommunista Pártjának lapja, azt írta erről a költségvetés tői, hogy „ez a legszégyenletesebb osztályköltségvetés azok közül, atne fyeket a pénzügyminiszterek az utóbbi években benyújtottak". Ezs rueg mutatják a költségvetés számadatai, bevételi és kiadási előirányzatai. Á költségvetés egyik legjellemzőbb számadata és egyben az angol kormány mai politikájának újabb fontos leleplező bizonyítéka, a fegyver kezesi kiadások összege. Az új angol költségvetés .1776 millió fontsterlinget irányoz elő fegyverkezésre, ami rekordot jelent Angliában békés időkben, minthogy a költségvetés 41.2 százalékát teszi ki. Ugyanakkor a költségvetés a szociális szükségletek re fordítandó kiadások csökkentését irányozza elő. A költségvetés kitervelői látszólagos „adókedvezménnyel'* gálád módon be akarják csapni az angol dől gozó tömegeket. Adókedvezményről beszélnek, de voltaképpen azokon segítenek, akiknek a legkevesebb szűk ség ük van segítségre. Az „adómérséklés" gyakorlatilag annyit jelent, hogyha például valakinek évi 5000 font jövedelme van, az évi 104 fontot takarít meg, akinek viszont csak évi 500 font a jövedelme, az mindössze heti egyetlen pennyt. így tehát minél gazdagabb valaki, annál nagyobb kedvezményben részesül. Az új angol költségvetés tehát búr zsoá osztályállam tipikus osztályköltségvetése: fegyver a dolgozó milliók ellen, eszköz a fegyverkezési hajsza fokozására és a gazdagok gazdagítására. reá Az április 11-én megkötött meg- lyok már úton vannak hazafelé, min- egyezés nyomán mindkét oldalról den békére vágyó ember újabb lémegindultak a beteg és sebesült ha péseket vár a koreai kérdés teljes difoglyok Panmindzson felé, hogy rendezésének irányában. Csőn En-laj visszatérjenek hazájukba, szeretteik- és Kim ír Szén elvtársak legutóbbi hcz. Az egész világ várta ezt a meg nyilatkozata, amely új javaslatot taregyezést és most, miután a hadifog- talmazott a hadifogolykérdésben, — ^megadja a lehetőséget e lépések megtételére, A koreai és kínai kor VáS^Httapp 1988 á.pí. 19. m-áüy azóta tett intézkedései is bizonyítják, hogy a két nép őszintén kívánja a koreai kérdés gyors rendezését, Erről olyan tények tanúskodnak, mint a beteg és sebesült hadifoglyok gyors elszállítása, az a baráti és emberséges, minden igényt kielégítő bánásmód, amelyben a hadifoglyokat részesítik, azok a nyilatkozatok, amelyekben az amerikai, angoi és más nemzetiségű hadifoglyok saját tapasztalataik alapján megerősítik a koreai és kínai nép békevágyát. A béke javuló kilátásai azonban mozgásba hozták azokat az erőket is, amelyeknek nem a béke, hanem a háború folytatása és kiterjesztése az érdeke, mert számukra az emberi vér újabb profitokat jelent, újabb milliókat hoz a konyhára. Amikor a koreai kérdés békés rendezésének ki látásai javulni kezdtek és ennek hatására esni kezdtek a badianyaggyá rak részvényei, az Amerikai Egyesült Államok börzéin, bizonyos amerikai mouopóí tckcs körök igyekeztek olyan irányt adni az eseményeknek, hogy lehetetlenné váljék a béke megteremtése. Egyes amerikai lapok arról kezdtek írni, hogy az esetleges tár gyalusokon követelni kell a Li Szín Man-féle Korea határainak eltolását észak felé, követelni kell, hogy a koreai kérdést kapcsolják össze olyan más kérdések megoldásával, amelyeknek a koreai kérdéshez semmi közük. Ezek a körök tehát lényegében azt akarják, hogy *a koreai kérdés ne nyerjen megoldást, de minthogy ezt nyíltan nem mondhatják ki, Igyekeznek lehetetlen követelések felvételével húzni-hal asz tani a háború befejezését. Ezek az urak azonban rosszul szá mítanak, A koreai kérdés békés rendezésének újabb lehetőségei óriási lendületet adtak a békemozgalomnak, j A békeszerető milliók az egész vi I lágon éberen figyelik a háború vám- i szedőinek mesterkedéseit és leleplezik gyalázatos szándékaikat. Ezek a tő megeh követelik az októberben fél- í beszakított fegyverszüneti tárgyalások í azonnali folytatását, ha pedig a tárgyalások ismét megindulnak, gondos korín i fognak arról, hogy a háborús nyerészkedőknek ae sikerüljön azokat ismét meghiúsítani. K E T V 1 L A G A Szovjetunió válságmentes gazdasága állandóan felfelé ível, a dolgozók jóléte szüntelenül növekszik. Az Egyesült Államokban és a többi kapitalista országban a fegyverkezési hajsza nyomasztó és egyre fokozódó terhet ró a dolgozókra. Elmésen fejezi ki ezt a két irányvonalat az alábbi rajz: Költségvetés — a 6. árleszállítás utáu A Szovjetunióban ez év április 1-én életbelépett új, hatodik árleszál- litás igen nagy megtakarításokhoz juttatja a dolgozókat. Leonid Vorobjev, a moszkvai Sarló- és Kalapács-gyár hengerésze négytagú családjának a múlt évben 32 ezer rubel összjövedelme volt. Az új árleszállítással havonta mintegy' 500, egész éven át tehát 6000 rubelt takarít meg. Vagyis ugyanolyan fizetés mellett 6000 rubel értékű fogyasztási cikkel többet vásárolhat. Vorobjev ezért a többletért távolbalátókészüléket, villamos hűtőszekrényt, 1 férfiöltönyt, 2 ruhára való krepdesint, 3 pár női cipőt, 1 gyermek kerékpárt és 2 kabátot akar — és tud vásárolni, ' A leningrádi áruház selyemosztályán az új árleszállítást követő első napon. Hogyan él egy egyszerű amerikai Joseph Clark amerikai újságíró igy -számolt be George Weaver, a B. F. Goodrich Co. (Akron város Ohio állam)-gyár szakmunkása sorsáról. Weaver hetenként 65 dollárt keres. Ebből csak adóra és szociális biztosításra 8 dollár megy el, ugyanrs az USA-ban az állam és a munkáltató nem törődik a betegbiztosítással, s ezért a munkások egy része maga., szervez ilyen egyleteket cs viseli a biztosítás anyagi terhét. A lakás, a gáz, a villany, valamint az élelmiszerek 42 dollárt emésztenek fel. Biztosításra cs gyógyszerre elmegy 2 és fél dollár, 6 és fél dollárt fizetnek a banknak adósságuk törlesztésére. Ezt a kölcsönt azért kellett felvenniük, mert a család jövedelme nem fedezi a legszükségesebbet sem. Végül mindössze nevetségesen csekély összeg: 6 és fel dollár marad 'közlekedésre, ruházkodásra és más kiadásokra. Bármennyire csökkentik is igényeiket, hetenként 8—10 dollár hiányuk van. Ez az összeg azonban nem fejezi ki a valóságos hiányt, azt, hogy mennyi tápláló ételt kell elvonni a gyerektől, mennyit kell koplalnia. Weaver feleségének 23 százalékkal többet kell fizetnie a legsr iányabb darált húsért, mint a koreai háború előtt. Boldogok, ha havonta egyszer elmehetnek moziba. De We&verék sorsa nem a legrosszabb a kapitalista világban, hl szén a családfő dolgozik és keres. Sokkal nyomorúságosabb azoknak a millióknak az élete, akik az USA ban és a többi kapitalista országban munka nélkül tengődnek. A fegyverkezés, a háború a tőkések zsebét tömi csak dagadtra, a dolgozóknak nyomorgást, nélkülözést hoz. A Chicago Tribune amerikai lapban közölt diagramm szerint a létfenntartási költségek az elmúlt 11 és fél év alatt több mint kétszeresére emelkedtek. A jólét, a biztos megélhetés álom a kapitalista országok dolgozói számára.
