Zala, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-01 / 51. szám

Széttört bilincsek Sztálin-dijas. színes, mag yarul beszélő szovjet film Lenin, mint -az ukrán szó ha talmas, alkotóját, az ukrán iro­dalom méltó .képviselőjét" jellemezte Tarász Sevcsenkót. Gorkij szerint -valódi demokrata népköltö1' volt. Hatalmas jelentősége — a mi költészetünkhöz mérve — Petőfiéhez hasonlítható. És ahogyan nn rajongunk legnagyobb költőnkért, úgy szereti az ukrán és az egész szovjet nép egyik legnépszeriibb és legolvasottabb költőjét, Tarász Sevcsenkót. A szovjet nép számos emléket emelt a költő forradalmárnak. Ne­véről egyetemet, színházat, kolhozokat és várost neveztek el. Élele és művészete festők és írók müveiben tükröződik. A róla szóló f ilm is művészi emlékmű. Emlékmű, amely csak a szabadságért és a nép igazáért harcolók leg jobbjainak lehet osztály­része. (Zalaegerszeg III, 4.—10-ig.) A kötelező biztosítások díjfizetésének fontossága Megyénkben az utóbbi időben több tüzeset fordult elő, A beér. kezett kárjelentésekkel kapcsola­tosan a^ Állami Biztositó illeté­kes szervei azt állapították meg, hogy sok esetben az érdekeltek a legfontosabb követelménynek, a díjfizetési kötelezettségnek nem tettek eleget. A tűz által okozott károk meg. térítése a díjfizetés elmulasztása miatt a fennálló rendelkezések értelmében nem volt lehetséges, ennek következtében nem vált lehetővé a károk helyreállítása sem. Okulva ezeken a káreseteken, valamint a múlt év koratavaszán megyénk területén történt szá. mos jégverést káron, a Megyei Tanács március 3-án az egész megyében dijbefizetési napot tart, hogy az érdekeltek a hátralékos tűz., valamint az 1953 február 1- én esedékessé vált jégbiztositási díjtartozásukat kifizethessék. Beszámolót tartanak a megyei tanács tagjai Alkotmányunk kimondja, hogy a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. Az 1950. I. törvény értelmében a tanácsok tagjai kötelesek évente legalább két­szer tevékenységükről választóiknak beszámolni. A beszámolókon me­gyénk dolgozói minél nagyobb számban vegyenek részt és javasla­taikkal, bírálataikkal, panaszaikkal segítsék kiküszöbölni munkánk hiá­nyosságait, hogy ebben az évben a tavalyinál is jobb eredményeket ér­hessünk el. A megyei tanács tagjai a következő helyeken és időpontban tartják meg beszámolóikat. Március 3-án délután 6 órakor: Hahót Kiss Imre, Lovászi Kállai Sándor, Tornyiszentmiklós Szalánczi György, Nagykanizsa Szommer Pál, Nagykapornak Pohánka József. Március 7-én délután 6 órakor: Bak Nadrai Kálmán, Bánokszent- györgy Fekécs Imre, Csonkahegyhát Mike Zoltán, Vöckönd Balogh Jó- zsefné, Csődé Devecz Jenő, Zala- szentiván Kóbor Ferenc, Söj tör Gá­bor Ernő, Nagylengyel Bartos Ist­ván. Március 10-én délután 6 órakor: lklódbördöcze Molnár József, Kasza­háza Major Gyula, Ságod Soós Ig­nác, Zalabesenyő Sztohovszky Gy., Szepetnek Papócsi György, Gelse AG Pető József, Kiskomárom Szeke­res Jánosné, Alsórajk Kukor Lajos, Murakeresztur Thóman Ferenc. Március 14-én, délután 6 órakor: Balatonmagyaród Siklósi Mihályné, Nova Banka Pál, Zalakoppány Fe- renczi Béla, Nagybakónak Papp Sán­dor, Zalaszentgrót Vatulik Lajos, Korpavár tszcs Nagy József, Molná­ri Andrasek Istvánná, Bázakerettye olajüzem Varga Ferenc, Becsehely Kustor Józsefné, Becsehely tszcs Csesztreg Lajosné. Március 17-én délután 6 órakor: Tófej Böle Ferencné, Gutorfölde Bujtor Lajos, Rédics Garai József, Szentgyörgyvölgy Pesti János, Csesztreg tszcs Pirka Viktória, Ker- kakutas Sretter Miklós, Gutorfölde Tüske Istvánná, Zalabér Borsai Vil­mos. Március 21-én délután 6 órakor: Zalaszentfcalázs Agárdi Tibor, Ne­szelei tszcs Varga Ferencné, Zala- apáti Húsz István. Március 21-én délután 6 órakor: Zalaszentgrót László Istvánná, Batyk tszcs Lisztes Jánosné, Kisszentgrót Szeidl Lajos, Babosdöbréte Loho- nyák György, Budafa Tornyos Sán­dor, Zalalövő Vass Vendel. Március 24 én délután 6 órakor: Nagykanizsai gépüzem Faluvégi György, Komárváros Köves János, Nagykanizsai Épületszerelő Vállalat Németh István, Nagykanizsai Ás­ványolaj kutató Rubányi József, Nagykanizsai kórház dr. Szauter Bé­la, Zalaegerszegi Tatarozó Vállalat Horváth Elek, Becsvölgye Miilei Ist­ván, Botfa Bors Mária, Bucsuszent- lászló Harasta Katalin. Március 28-án délután 6 órakor: Zalaegerszeg Darabos Iván, Kc-hida Felső Pál, Szentpéterur Fürst Lajos, Zalaegerszeg Erdőgazd. gépt. Gazsó Sándor, Galambok Kemény János, Zalaegerszeg Gyógyszer Vállalat Kó­nya Jenőné, Andráshida Lendvai Jó­zsef, Tótszerdahely Gálosi István, Orosztony Tóth István, Felsőrajk Vukics László. A gazdátlan üzlet A gazdátlan üzlet olyan, mint a halastó viz nélkül. Senki sem veszi hasznát. Ezt tapasztaltuk a nagyka­nizsai Butorértékesitő Vállalat üz­lethelyiségében is. Csütörtök délelőtt fél 11 és 11 óra között mentük be azzal a szándékkal, hogy tájékozó­dunk a bútorok áráról. Beléptünk és megálltunk. Vártuk, hogy a hangok­ra előjön valaki. De nem jött senki. Egymásra néztünk és bátortalanul elindultunk a helyiség másik vége felé. Pár perc álldogálás után bátrab­bak lettünk. Kezdtük kinyitogatni a szekrényeket és nézegetni a bútoro­kat elölről és hátulról. Végig hever­tünk a rekamiékon, azon vitatkozva, melyik puhább, kényelmesebb. Az egyiket ki is nyitottuk, úgy­is kipróbáltuk. Még min­dig nem jött senki. Miután alaposan körülnéztünk, a kijáratnak vettük az irányt. A kijáratnál egy asztalon kérdőívek Mindjárt az első kérdés­nél a vásárlók véleményére kiváncsi a Butorértékesitő Vállalat. Beírtuk véleményünket, de itt is megmond­juk: Ha valaki bemegy az üzletbe találjon ott valakit, ne hagyják gaz­dátlanul az üzletet — ez a mi vé­leményünk. Versenyben n nemesnépi Vörös Hajnal A nemesnépi Vörös Hajnal tér. melőszövetkezet ‘agjai jól és ide­jében felkészül'élt a tavaszi mun­kákra. Amikor elérkezett a meg­felelő pillana', azonnal munkához láttak. Február 25-ig 40 hold ló. hété vetetek el és 30 hold föl dön végez éle el a' simkózást. El­végez ék a zab, búza és kukorica próbacsiráztatását és 5 holdra va­ló- tavaszbuzát jar0vizái1 ak. A lavaszí munkákat versenyben vég. zik. Brigádok és brigádokon be­lül a lúgok versenyeznek egy­mással. A Táncsics és Pe'őfi bri. gádok versenyben hordták a trá­gyát, hogy a minisztertanács ha­tározatában előirt haláridőre be­fejezhessék annak kihordásán Versenyre hívták a szen'gyorgy. völgyi t-ermelőszöve kezetet é- mindent elkövetnek, hogy ebben a versenyben a mezőgazdasági mun kák és a löbbter'melés terén ők kerüljenek ki győztesen. Nagy Irén, az alsórajki körzeti mozi üzemvezetője két hónapja végezte a szaktanfolyamot, A Szovjet Film ünnepe alkalmából eddig il3 százalékos látogatottsá. got ért el a BEÖSÜLET ÉS DI­CSŐSÉG cimü filmmel. Ebből 48 százalék szervezett látogató volt. Nagy Irént kövesse a többi üzem. vezető. A zalaszentgyörgyi körzeti mo­zi is kimagasló eredményt ért el. A körzetéhez tartozó 5 község, bői (Zalaszenígyörgy, Zalacséb, Ozmándbük, Vaspör és Zalahás- hágy) a BÉKÉT AKARUNK ci­mü filmnél 117 százalékos ered­ményt ért el. Ebből 80 százalék szervezett látogató volt. Takács András üzemvezető munkájához niaigy segítséget adnak a pedagó­gusok, akik a tanuló ifjúságot is megismertették ezzel a dokument. filmmel. Zalalövőní a tömegszervezetek, üzemek és az általános iskola a Szovjet Film ünnepére tett válla, lásaikat már aiz első héten ma­radéktalanul teljesítették. A tel­jesítésben élenjár Nardai József­né elvtársnö, MNDSz-asszony és Pálinkás József elvtárs, az álta­lános iskola igazgatója. A mozi dolgozói közül ia szervezési mun­kában élenjárnak Ferenc Károly üzemvezető, Scher Istvánná pénz. tárosnö és Ferencz Károlyné te­kercselő. Leveleinkből A zalaegerszegi Ruhagyár Vö­rös Csillag műszakja I. szalagjá­nak táncosai 8 hónapos kultur- munkára tekintenek vissza. Ez alatt az idő alatt 28—30 alkalom­mal szerepeltünk, járultunk hozzá a dolgozók szórakoztatásához, ne­veléséhez. Csoportunk tagjai azon­ban nemcsak a kuBiimimikában, a termelésben is példát mutat, nak. Pörge Ilona DISz-tag átlag 128 százalékot teljesít s a töb­biek is 100 százalékon felül telje­sitik napi terveiket. Dóczi Ferenc, Látogatás a pécsi Pedagógiai Főiskola növénytani tanszékén Hatalmas pálmák, termő narancsfa és egyéb délszaki nővé. nyék között biológus-szakos főiskolai hallgatók dolgoznak. Az or­szág egyik leggazdagabb pálmaházában, a pécsi Pedagógiai Főis­kola egyik növényházában vagyunk. A pálmaház melletti két másik üvegházban is a melegégövi növények százai diszlemek és itt is főiskolai hallgatók szorgoskodnak. A gyakorlatban tanul­ják sueg az egyes növények szaporítását, különleges ápolását, megfigyelések és kísérletek során ismerkednek meg ezeknek a nö­vényeknek a sajátos életfeltételeivel. Az üvegházak mellett a me­legágyakban megkezdődtek az előkészületek a palántanevelésre. A szakkertészek mellett néhány érdeklődő hallgató is résztvesz ezek­ben. A park egyik resize botanikuskert, az itt termő többszáz nö­vényfaj —• amelyek között természetesen megtaláljuk a hazánk­ban újabban meghonosított összes kultúrnövényeket is _, továbbá a vizi, sziklai és egyéb növénycsoportok a park szép fáival együtt mind a biológus-szakos tanárjelöltek jó elméleti és gyakorlati nö­vénytani képzését szolgálják. A park, a botanikus kert, az üveghá­zak a főiskola növénytani tanszékéhez tartoznak. Látogassunk fel erre a tanszékre! A tanszék folyosóján, laboratóriumában., előadótermében ta-* nári munkaszobájában, könyvtárszobájában a hatalmas ablakokon betóduló napfény derűsen törik meg a szemléltetötáblákon, a vil­logó műszereken, az üvegszekrényekben elhelyezett készítménye­ken. A folyosón, az előadóteremben a nagy szovjet és magyar bio­lógusok, növénykutatók képei vannak, ezek példájával nevelik a leendő általános iskolai biológus tanárokat. Az üvegfallal elzárt fo­lyosón nagy üvegszekrényben a Mecsek páfrányaiból és moháiból összeállított élő gyűjtemény, a falon pedig a Mecsek sajátos, dél- európai jellegű növényfajaiból van préselt növényekből álló gyűjte. mény. A szekrényekben lévő növénykészitmények, amelyek közül nevezetesek a színtartó. nedves készítmények, a korszerű szemlél, tető táblák, az asztalokon elhelyezett tanulóherbáriumok, a gyűj­temény szobában lévő nagy herbárium, a gazdag könyvtár, a mo­dern bútorzat a hangos filmvetítő-berendezés és a tanszék min­den egyéb felszerelése mind azt bizonyítják, hogy itt a tanszéken folyó munkának valóban az a központi kérdése, hogy minél kor­szerűbb szakmai tudásra tegyenek szert a tanárjelöltek, a lehető legjobb tárgyi feltételek között. Ehhez természetesen alapvető mő_ dón hozzátartoznak a korszerű tudományos ismereteket adó előadá­sok és az ezekhez szervesen kapcsolódó laboratóriumi gyakorla­tok. A tanszék kiváló felszerelésében is kiemelkedő helyet foglal el a hallgatók laboratóriuma. A hallgatók kisebb, 10—12-es cso­portokban végzik á növénytani gyakorlatokat. Minden hallgatónak külön munkahelye, jól felszerelt laboratóriumi fiókja, külön mik. roszkópja van. Rossz idő esetén az agrobiológiai munkaszobák és az üveghá. zak, jó idő esetén pedig a botanikus kert és az ahhoz csatlakozó kísérleti telep a szinterei az arra önként jelentkező hallgatók agro­biológiai gyakorlatainak. Ezeken a gyakorlatokan a hallgatóknak pompás lehetőségük van arra, hogy a növénytani elméleti elöadá.. solton kapott és a laboralóriutni gyakorlatokon elmélyített anya­got közvetlen kapcsolatba hozzák a növénytermesztés és növényne. mesités (tanszékünkön különösen a vegetativhibridizálás) minden­napos kérdéseivel. A pécsi Pedagógiai Főiskola növénytani tanszékének égési oktató személyzete, valamint a kertészet dolgozói is mind azon vannak, hogy azokat a tárgyi feltételeket, amelyeket egyrészt a közoktatásügyi kormányzat gondoskodása, másrészt saját munká­juk révén megteremtettek, a legjobban hasznosítsák az általános iskolai biológustanárok képzésében és ezzel tudatosan szolgálják a pécsi Pedagógiai Főiskola célkitűzését: a népéhez, a hazájához, a párt politikájához hü, szakmailag kiválóan képzett, a szocializmus építését harciasán képviselő általános iskolai tanárok képzését. AZ ÉDESANYA UInak' szónak nincsen vége — ■mondják, pedig jó lenne-, ha ennek a hó fúrásos útnak már vége szakadna, ami pedig a szót illeti, az állhat to­vább, mivel Bedő néni elmond egyet­meiét ezen a tájon, ahol az akácosból lezúduló szélcsapás le akarja szag­gatni bongyorlcendőjét, hiszen a há­tára vetett fehér lepedőt máris meg­bont óéi a. Bedő néni hátat fordít az oidas időnek és csak ■ megszokásból mondja, hogy elszállt az idő, a me­legség kiszállt a testből, valamelyik csuklóba köszvény fészkelte be ma­gái. Nem igy van. Lába frissen lépi az utat, révmás csizmája alól kemény ropogással freccsen az apró kő jobb- ra-balra. Csapkod a hófúvás, az asszony ne­hezen huzza elő szalcnyájából a le­velet, megropogtatja, visszateszi: úgysem lehelne elolvasni, a sűrű hó­esés mindent elmosna. — Az van ebben a levélben, hogy f iam Sztálinváros- ban most fejezett be egy négyeme­letes házal. tetejére kitűzték a vi­rágcsokrot,■ melle a vörös zászlót, amelyet erősen csattogat a vihar. Tudja hol van Sztálinváros? Olt van hát az ón fiam. — Mondtam, hogy gyerekem, csak építsetek, ez kell. Minél többet építsetek és jól hevederezd magad oda-, le ne ess, tudod nem szalad­hatok oda, nem emelhetnélek' nem foghatnálak fel, mint kiskorodban. Emlékezhetsz rá, mondtam neki. hogy a bárók birtokain az urasá- g-T sző verették a cselédség viskói • mos óriás világ van. Néha megáll a szóval, elhallgat mint halálos, nagy mutatványok előtt elhalkul a zene, majd megszakad és csak a dobol: peregnek az arénában. .. Lányommal, összejöttem.: erő­ve l paphoz akartak menni. A titkár elvtárs azt mondta: legyen népneve­lő, Bedő néni, beszéljen, a lányával. És én népnevelő leltem, noha 77 esztendős vagyok. ÉlviMem őt a há­zakhoz, hallja meg, hogy a pap négyszeres árért keresztel, temet. Az utcán megmondtam neki: azért csap­ja fel a dijakat, mivel nincs egyhá­zi adó' nincs az, hogy kiguritja a szőlőbe a hordót cs a falusiak ösz- szeöntögetnek neki 400 liter bort, tehát felemeli ezeket a temetési di­jakat. — Miket beszél, maga! — Talán nem is emlékszel rá, hogy nem is régen,, az adóiven a rub- rikáJcat megszámoltál: cs éppen a hu­szadik rovat felírása az volt, hogy „egyházi adó“ címén. A papok úgy akarták behajtani az egyházi adót, mint az állami adót. Kihúztam neki a sublatoi: ide nézZ' itt van egy régi adóív, iM a >20. rovat, látod? — Miért hívsz át más vasúti ko­csiba?, — kérdeztem lányomtól, mi­kor utaztunk. Tap szállt fel a fonal­ra és lányom azt suttogta: ,,pappal nem jó utazni“. No mondom, látod. Minden álmoskönyv azt magyarázta: pappal álmodni: gonosz. Szoknyás embernek hívták a faluban cs min­denki félt tőle, mivel ez a feketeség árnyékával meg feküdte 'a falusi, dol­gozók életét. "El ne felejtsd“, mondtam neki, hogy még a grófnő is kezet csókolt a papnak. Nehezen ment ez a népnevelő- munka. — Elvittem hátra az udvarra, ahol égi, összedőlt házunkból megmarad ■.gy darabka a kamrából, beléptünk -> kietlen gödörbe., Kémény telén szó báni: volt ez régen, a, füst a szalma- tetőn keresztül áradt a magasba. Sokan megvakultunk a füstben. Nem építettünk kéményt, mivel a pap ké­mény.adót vetett a falura. Erre ágy­adót vetett ki ránk. Négyen alud­tunk egy ágyban, csakhogy ne kell­jen adót fizetni. Elképzelheted, lá­nyom, mi volt akkor! — A pap kisütötte, hagy kapu- adót vet ki, mire a parasztok nem csináltak kaput, tehát ez se sikerült. Annyira, annyira kapzsi volt, mint a papzsák, amelynek mindig tele kell lenni, hogy fogta magát és fej-adót vetett ki ránk. így sanyargatott min. két az a facér ember. Lányom arcomat nézte cs láthatta, hogy szemem héján meg ott van a régi füstmarás pirossága. Valami 'egy hétig hallgatott legfiatalabb Ki­nyom. de aztán nem mozdultak ők a a pátihoz. Mondtam a titkár elvtárs­nak, hogy meggyőztem lányomat. „Jó népnevelőmunka volt“, mondta és mind a ketten mosolyogtunk, ámbár én úgy éreztem, hogy csatéból jö­vök, ahol nagy viaskodás és harcolás volt, mivel nem adom én lányomat pap markába, hogy aztán elbutitsák ős örökké reftegtessék. _Hány családja van, Bedő néni? — Hat élő. Kettő meghalt. Négy­ről még nem beszéltem, de, lássa, az útnak vége szakadt. Beértünk a faluba, elmentünk a piroscserepes istállók, uj ólak cs a szürkefalu gépállomás mellett, ahol az udvaron traktorok dörögtek, a falu másik szélén pedig javéban állt; a szántás: február 12-c volt. A trak­tor ok-hasított a barázdákból vékonyan szállt fel a föld melegsége, langyo­san gözölgött a tavasz meleg levegő­ié. Girbe-gurba v.fra fordul be az ass­zony, sötét felhő gomolyodik előtte, Je bátran* megy előre, neki a sötét­ségnek, neki a viharnak, lepedője csücskét lefújja a szél. a vászon fe­hér patyolatként világit, akárcsak a 77 esztendős édesanya. MOBVAY GYULA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom