Zala, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-03 / 52. szám

VILÁG PROLElÁRJAI EGYESÜLJETEK! Az SzKP Központi Bizottságának liutáiozaia a nem- zetkö/i nőnapról A Szakszervezeti Világszövetség Végrchajtóbizoitsá- gának határozata AZ MDP ZALA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam, 52. szám. Ara 50 fillér 1953. március 3. Kedd R0BE9I Okuljunk a kiskűrüsi járás hibáiból A ,,Szabad Nép" vasárnapi száma : közölte az alábbi vezércikket: A kiskőrösi járási tanácsot — mint a „Szabad Nép“ a minap megírta — hosszú időn át az el­lenség vezette. A tanácselnök ku- lák, sikkasztó, horthysta tiszt volt Hasonszőrű cinkosaival két és féléven keresztül mentette a kulákot, zaklatta és sanyargatta a dolgozó parasztokat. Egyen­gette a kulákok útját a termelő­szövetkezetbe, óvta, védte őket a beszolgáltatás és a munka köte­lezettségeitől. Ebben a járásban nem volt ritkaság, hogy a listán kulákolc nevét dolgozó paraszto­kéval cserélték fel. kulákok be- szolgálfcatási kötelezettségét dup­lán a dolgozó parasztok vállaira rakták. A járás falvaiban a ,,közérdekű hiradó“ arról recse­gett, hogy ha ez nem lesz, ha 'az nem lesz, a dolgozó parasztokkal „mint a nép ellenségeivel bánnak cl“. A dolgozó parasztok por­táit hamis, jogtalan követeléseket tartalmazó, fenyegetőző hangú idézésekkel árasztották el, száz­számra citálták be őket és vára­koztatták munkaidöbeii jogtala­nul a hivatalok folyosóin, s olyan hangon teremtettézték le őket, amilyent Horthy szolgabirái és jegyzői óta a magyar paraszt nem hallott. A járási tanács el­lenséges vezetői gondoskodtak róla, hoigy az elszámoltatás és adószedés munkájába- legalább napidijásként becsempésszenek clcsapott volt horthysta hivatal­nokokat, gyülevész, foglalkozás- néíküii élösdieket akik megbíza­tásukkal visszaélve, zsarolták . a dolgozó parasztokat. Mindez a járási és a megyei pártbizottság és a megyei tanács orra előtt történt. Állami és párt­szerveinknek nem tűnt fel, hogy abbéi a kiskőrösi járásból «melyben a tsz-hez tartozó szán tóterület nem haladja meg a 12 százalékot, a járási tanács pro. vokativ módon március 9-re „Rákosi elvtárs születésnapja tiszteletére“ termelőszövetkezeti „szocialista járást“ akart csinál­ni. Mindez persze ürügy volt a dolgozó parasztok elleni erőszak ra, vagy az adózási és beadási kötelezettségek elengedésének hazug, zavart keltő Ígérgetésére. Az ellenség természetesen Kis­körösön sem járt másképp, mint elöbb-utóbb mindenütt az ország­ban: rajtavesztett, s oda került, ahová való. Felmerül azonban a kérdés: miért garázdálkodhatott ilyen soká és ilyen pimasz nyílt­sággal ? Azért és csak azért, imént ennek az ellenségnek hatal­mas szövetségese támadt. Ez a szövetséges nem más, mint egyes állami és pártszerveink hiszé­kenysége, politikai vaksága. Ar. ra számított az ellenség, hogy a mi helyi, állami és pártszerveink a papirjelentések és nem a tén}?- leges tevékenységük alapján Íté­lik meg őket. S ha állami és pártszerveink rá is jöttek, hogy a járásnál az őszi vetésterületet papíron 25 százalékkal „megtol- dották“ —- ezt vállvonogatva tu­dom ásni vették. Arra számított az ellenség, hogy állami szerve­ink még a papírokat sem nagyon nézik meg. A belügyminisztérium személyzeti osztályán olt feküd, tek az iratok, amelyekből kide­rülhetett volna., hogy kulákra, gaz ellenségre bízták a járás ügyeinek állami intézését. Az el- lanság azért, garázdálkodhatott mert elvíársaink sem az embert, sem az iratot nem nézték meg. Ezekben az állami és pártszer­vekben nyilván sok szó esett az éberségről, a bírálatról és önbi- rálatról, sokszor hangzott el, hogy a szocializmus építésének viszonyai között az osztályharc éleződik. De ez a tanítás nem vált mindennapi munkájuk fegy­verévé. Arra számított és szá­mit az ellenség, hogy elvtársaink nem tanulmányozzák a párt po­litikáját. Vagy ha tanulják — nem válik vérükké, hanem jegy­zetfüzetükben marad. Nem alkal­mazzák azt, nem harcolnak érte. Ez az oka annak, hogy a kiskő­rösi járásban elvtársaink hosszú időn át nem ismerték fel az el­lenség tevékenységét, nem látták és hallották meg a dolgozó né­pet ért sérelmeket. Milyen általános tanulságokat lehet levonni a kiskőrösi esetből? Magától értetődik, hogy a járás­ban felfedett hibák ilyen mér­tékben országosan nem álla. lánosithatók. Nem kétséges azonban, hogy _ ha ilyen mér­tékben nem is, de részben orszá- igosan általánosíthatók állami és pártszerveink tanácsimunkájának hibái, amelyeket ebben a járás­ban az ellenség kihasznált. Helyi tanácsainkat természete­sen általában nem az ellenség, hanem a dolgozó nép vezeti. Ta­nácsaink zöme sokat fejlődött az elmúlt esztendőben. Legjobb ta­nácsaink a tömegekkel együtt, velük összeforrva végzik munká­jukat. Különösen nagy a jelenltö- sége a falusi tanácsoknak, mert elsősorban ezek munkáját! —- a jó tanácsok munkáján —■ tanul­hatják meg dolgozó parasztjaink, hogy a mi államunk nem eile nük, hanem értük van. őket szol­gálja, ha termelőmunkájukhoz ad segítséget, ha anyagi és kulturá­lis szükségleteikhez, gyermekeik neveléséhez ad segítséget — de őket szolgálja akkor is, ha az állampolgári fegyelem szigorú betartását követeli meg, ha ér­vényt szerez ,a termelés és beszol­gáltatás . követelményeinek. De túl ezen, mast a. tavaszi munka idején falusi tanácsaink jelentő­sége valósággal megsokszorozó, dik. Folyik a vetőmag-vak kicse­rélése, a szántás-vetés; résen kell lenni, hogy egy talpalatnyi föld se maradjon bevetetlen. hogy megműveljék a tartalékföldeket is. Jórészt a most következő he­tek döntik el, hogy milyen és mennyi lesz az ország kenyere. Ezekben a hetekben dől el, ho­gyan sikerül átteleltetnünk álla­tainkat. Nagyon sok függ most attól, milyen a tanácsok és a dől, gozó parasztok viszonya, mennyi, re forr össze a tanács a falu dol­gozó népével. _ Érthető, ha az ellenség is igyek­szik a falun ezt a fiatal intéz­ményünket belülről aláásni, gyen. giteni, igyekszik lazítani a taná­csok és a dolgozók kapcsolatát és ezzel lazítani a dolgozó pa­rasztság és az állam, a dolgozó parasztság és a munkásosztály viszonyát. Nem uj jelenség ez. Rákosi elvtárs már két évvel ezelőtt, az MDP második kon­gresszusán figyelmeztetett arra, hogy tanácsainkba horthysta és egyéb ellenséges elemek igyekez­nek befurakodni, s »hu nem szo­rítjuk gyorsan vissza ezeket az elemeket, akkor tanácsaink vem fogják beváltani a hozzájuk fii. edit reményeketA kiskőrösi eset, amely nem elszigetelt jelen­ség, legyen intő példa arra, hogy (Folytatás a 2. oldalon) Végétért a szakszervezetek XVIII. kongresszusa A magyar szakszervezeiek XVIII. kongresszusának vasárnap délelőtti tanácskozásain Martin Ferenc elvtárs, a Kohászati Dol­gozók Szakszervezetének elnöke „A szakszervezetek feladatai a munka, és egészségvédelem, vala. mint a társadalombiztosítás terén“ címmel beszámolót tartott. Hang­súlyozd bevezetőben, hogy a dol­gozók élet- és munkakörülményei, nek szakadatlan javítását kormá­nyunk törvényekkel, rendeleiekkel, a szükséges anyagi eszközökkel biztosiija. A szakszervize'eknek az ■a feladatuk, hogy ellenőrizzék és segítsék ez intézkedések valóravál- lását. A munka [örvénykönyve és az azt kiegészítő rendelkezések részletesen szabályozták, milyen berendezésekkel és módszerekkel kötelesek a vállalatok igazgatói a dolgozók lesti épségét megvédeni­— Pártunk kezdeményezésére — folytába Martán elvtárs — kor­mányzatunk 1950 szeptemberében a szakszervezeteket bízta meg a baleset elhárítás ellenőrzésével. Ez is bizonyítja népi államunk mély. séges demokratizmusát: a dolgo­zók maguk ellenőrzik a testi épsé­güket és egészségüket védő intéz­kedések végrehajtását. — Beszá­molt ezután arról, hogy a megnő, vekedett feladatok megoldására létrehozták a szakszervezeiek mun­kavédelmi hálózatát. A. munka­védelmi felügyelők mindinkább •támaszkodnak a széleskörű tár­sadalmi aklivahálózat tevékeny­ségére, de ez még nem kielégi ő. Részletesen foglalkozott ezután Mariin elvtárs a szénbányászai­ban és kohászaiban meglévő hiá­nyosságokkal, amelyek a munka- védelmi berendezések fel nem használásából erednek, majd rá­mutatott. arra, hogy a gépgyártás­ban el kell érni, hogy minden megmunkálőgépre teljes védelme: nyújtó korszerű védőberendezést szereljenek. Az építőiparban a to. vábbi gépesítés mellett a munka szervezés fejlesztése és a rend a balesetek csökkentésének legfon to. sabb eszköze. A mezőgazdaságban a kombájnokat és a cséplőgépeket még- az idén fel kell szerelni meg. felelő védőberendezésekkel. _ A társa dal o mbi zo s it á s fejlesz­tésében döntő változást hozott az — mutatott rá Martin elvi ár s —, hogy 1950-ben, pártunk javaslaté, ra a kormány a szakszervezetekre, bízta « társadalombiztosítási fel­adatok ellátását. Állandóan nő az az összeg, amelyet kormányza­tunk társadalombiz ositásra fordít, 1950-ben kétmilliárdot, 1952-ben pedig már 3 milliárdos köl ött er­re a célra- A múlt év végén ha­zánk összlakosságának 60 száza­lékára terjedt már ki a társada­lombiztosítást Bevontuk a társada- lombiz'osit'ásba a mezőgazdasági dolgozókat is. Ezenkívül az uj egészségházak, orvosi rendelők, a szolgáltatások minőségének javítá­sa, az anya. és csecsemővédelem fejlesztése tanúskodik a 'társada­lombiztosítás fejlődéséről. Mindez csak olyan országban, lehetséges, ahol a dolgozó nép vette kezébe a halaimat. Idei költségvetésünk 11.4 százalékát irányoztuk elő egész­ségügyi és szociális kiadásokra. A továbbiakban arra muddtlrá Martin elvtárs, hogy még nem teljes mértékben használjuk ki a társadalombiztosítás terén meglé­vő lehetőség(két- Az üzemi bízott, súgok jelentős része nem harcol köve!kezedsen a betegségeket elő­idéző okok és a táppénzcs-alók fel­kutatásáén és megszüntetéséért, imm folytat rendszeres felvilágo­sító munkát a dolgozók közölt a A kongresszus távirata Rákosi elvtárshos Drága Rákosi elvtárs! A Magyar Szakszervezetek XVIII. kongresszusáról forró üd­vözletünket küldjük, odaadó liű. ségünket és mélységes ragaszko­dásunkat tolmácsoljuk önnek, dol­gozó népünk szeretett vezérének. Kongresszusunk az ötéves terv sikeréért folyó harc olyan idő­szakában ült össze, amikor a munkásosztály, dolgozó paraszt­ságunk, az egész magyar dolgozó nép, pártunk vezetésével a negye­dik tervév feladatainak megváló, adásáért küzd. Iparunk, elsó'sorban szénbányá­szatunk és kohászatunk az év ele­jén elmaradt a terv teljesítésében, adósa maradt a hazának. Az el­maradásban része van szakszer, vezetőink versenyszervező és tö- megnevelő munkája fogyatékos­ságainak is. Ezért a kongresZ- szus, amikor megtárgyalta a szak- szervezetek feladatait, szocializ­must ép.itő ötéves tervünk végre­hajtásában, a dolgozók élet- és munkaviszonyainak megjavításá­ban, politikai, szakmai, kulturális színvonalának emelésében figyel, mét mindenekelőtt a legsürgősebb tennivalókra, az adósság törlesz- tésére, a terv teljesítésére össz­pontosította. Kongresszusunk megállapította, hogy a szakszervezeti munka megjavításának központi felada. la - -- a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága 1950 julius 24-i határozata szellemében — a tömegkapcsolat megerősítése, a tömegektől való bürokratikus el­szakadás megszüntetése, a szo. ciáldemokratizmus kiküszöbölésé egész szakszervezeti munkánk­ban. Ezért kongresszusunk a szakszervezeti munka középpont­jába fő feladatként az üzemi szakszervezeti munka fellendíté­sét állította mind a termelés, mind a szocialista érdekvédelem és kulturális nevelőmunka terüle­tén. A párt állal szakszervezeteink­re bízott nagy feladatok megvaló­sításában legfőbb erőforrásunk az a segítség, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja és személyesen ön, drága Rákosi elvtárs nyúj­tott és nyújt nekünk a szakszer­vezeti munka helyes irányá­nak megjelölésére. Megfogadjuk Önnek, Rákosi clvlárs, hogy út­mutatásai szerint, a tömegek ter­melési aktivitásának mindenirá- nyu fokozásával, a munkafegye­lem megszilárdításával, a szocia, lista versenyszervező munka meg. javításával szívósan és követke­zetesen harcolunk iparunk adós­ságának letörlesztéséért, az egyen­letes termelésért, a terv teljesíté­séért és túlteljesítéséért. Megfo­gadjuk önnek, Rákosi elvtárs, hogy tanításai szerint szüntelenül és fáradhatatlanul foglalkozunk a dolgozók mindennapi kérdéseivel, munka- és egészségvédelmével kulturális szükségleteinek kielé­gítésével. Megfogadjuk önnek, Rákosi cRtáís: minden erőnket megfeszítjük, hogy a Magyar Dolgozók Pártja, vezetésével be. csülettel teljesítsük kötelességün­ket szocialista hazánk felépítésé­ben, a Szovjetunió vezette hatal­mas béketábor reánkeső frontsza­kaszának megerősítésében. A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK XVIII. KONGRESSZUSA ’ óáppénzcsalók leleplezése érdeké­ben. A körzeti örvösök részéről is előfordul még hanyagság, behivat, ják a lázas beteget, stb. Az üdültetésről, üzemi étkezte­tésről és a napköziotthonokról szól­va ugyancsak hatalmas fejlődés- vázolt Mariin elvtárs. Mig 1949- ben 113.500 dolgozó üdüli, az idén 187.000 dolgozó üdültetését tervez­zük. Ezen a téren az a feladat, hogy a beutalást gondos kiválasztás előz­ze meg. Az üzemi konyhákat blind iöbb dolgozó veszi igénybe, éppen ezért a szakszervezeteknek tovább kell fejleszteniük ezen a téren el­lenőrző munkájukat. Különösen rohamosan emelkedik a napköziott­honok és bölcsődék száma. 1938- ban az egész országban mindösz- sze 37 bölcsőde volt, tavaly októ­berben 366 területi és üzemi böl­csőde működött 16 ezer férehely- lyel. A közelmúltban “megjeleni rendelet hatalmas lépést jelent ezen a téren is előre. A szakszervezetek uj feladataként jelölte meg Martin elvtárs ia kereskedelem társadalmi ellenőrzését. Befejezésül hangsú­lyozd, hogy a dolgozók élet- és munkaviszonyainak megj avit ása minden szakszervezeti vezető és aktivista megtisztelő felada’a. Pár­tunk elvárja, hogy a szakszervezet eleget tegyen ennek a feladatának. A beszámoló u'án számos hoz­zászólás hangzott el, majd Köböl József elvtárs, az Épilőipari Dol_ gőzök Szakszervezetének elnöke, az alapszabálymódosiló bizottság el. linké tartott beszámolói. Elmon­dotta, hogy az alapszabály szabá­lyozza a szakszervezeiek belső éle­téi, a szakszervezeti demokráciái, a tömegekkel való kapcsolatot. A SzOT 1950-ben fogadd cl a ma­gyar szakszervezetek egységes alapszabályzatát. A mostani mó­dosításokat az azóta elért fejlődés teszi szükségessé. A rnódosi ások különösen hangsúlyozzák, hogy a szakszervezeti tagság a kötelezeti. ségek mellett előnyökkel is jár. Uj feladatként jelölik meg a módosítá­sok a haladó munkanormák beve­zetésének elősegítését, az üdülők és szanatóriumok fenntartását, lé­tesítését, a dolgozók tömegellsn- őrzését az üzemi konyhák és üz­letek felett. A szakszervezeti tag fő kötelessége támogatni és védeni népi demokratikus államunkat. A szakszervezeti szervek kötelesek végzett munkájukról beszámolni a tagságnak. A szakszervezet lag bármely vezető szervhez fordul­hat jogai védelmében. Uj pont az alapszabályzatban, hogy a SzOT meghallgatja egyes minisztériumok és állami hivatalok tájékozd'ását a termelés és a munkásellálás kü­lönböző problémáiról. Köböl elv- társ befejezőben az uj alapszabály tanulmányozására hívta fel a fi­gyelmet. A vita udn a kongresszus egy­hangúlag elfogadta a módosítóit alapszabályzatot. Ezután a man- dátumvizsgálóbizoi.ság olvasta fel jelen lését, majd a SzOT és annak ellenőrzőbizoltsága részére adott felmentés után a kongresszus megválaszolta a Szakszervezeiek Országos Tanácsának és szám- vizsgálóbizotIságának uj tagjait és póttagjaik A kongresszus nagy lelkesedéssel fogadta el a Rákosi elv!árához intézett táviratot. A kongresszus ez Internationa­le eléneklésével ér, véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom