Zala, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-17 / 64. szám

VILÁG PROLEIA*RJAI EGYESÜLJETEK!

ZALA

r.

A megyei pártválasztmány ülése. — A zalaegerszegi járás

versenyfelhívása a felszabadulási hétre. _ \t 1933 gvi

Kos

suth díjasok.

AZ MDP ZALA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA

IX. évfolyam, 64. szám.

Ára 50 fillér

1953. március 17. Kedd

ÁRULOK ALKOTMÁNYA

A Szovjetunió Legfelső Tanácsa 4. ülésszaka

A Tito-klikk „az államrendszer további tökéletesítésének“ jelszavával nyiltan fasiszta rendszert honosít meg az országban. 1950 január 10-án a titoista törvényhozás uj alkotmányt fogadott el, amely „törvényesítette“ a kíméletlen rendőri önkény és az erőszak rendszerét Jugoszláviában.

A belgrádi „alkotmányreformot“ az amerikai imperialisták durva beavatkozásával, a titoisták szolgai megalázkodásának légkörében hajtották végre. Az osztrák sajtó megjegyezte, hogy a titoista alkotmányt George Allen jugoszláviai amerikai követ diktátuma alapján állították össze, aki kezében tartja az egész lepénzelt belgrádi kamarillát. Az „Österreichische Volks* stimmo“ egyenesen rámutatott arra, hogy a jugoszláv nép akarata ellenére elfogadott fasiszta alkotmány tényleges szerzője az amerikai követ.

'Még nem is látott napvilágot a titoista alkotmány, Bel- grádban Allen parancsára máris lejátszódott egy szégyenletes komédia, amely meglepetést keltett még a csalásban és hamisításban utolérhetetlen hétpróbás burzsoá áldemokraták körében is. Titot, a belgrádi fasiszták főkolomposát, anélkül, hogy megvárták volna az uj választási törvény kidolgozását és az uj képviselőválasztásokat, a legsürgősebben kikiáltották Jugoszlávia „elnökévé.“

A jugoszláv nép véreskezü hóhérát nem véletlenül ültették Bclgrádban elnöki bársonyszékbe. Ö az amerikai monopolisták legszolgálatkészebb ügynöke. „Tito bárány bőr bő bujt farkas, de a mi farkasunk és meg kell tartanunk őt a mi oldalunkon“, — ilyön gyilkos jellemzést adott a belgrádi fő* spiouról a múlt év májusában ÍWood amerikai szenátor a kongresszus' előtt.

Az imperialista kenyéradók a belgrádi diktátor kezébe adták az erőszaknak mindazokat az eszközeit, amelyek segítségével az amerikai dolgozók szabadságát is elfojtják. A harckocsikat, a rendőrségi gépkocsikat, a gumibotot, a bilincset, a villanyszéket — a fasiszta rendszer fenntartásának ezeket az evszközeit Tito már régóta használja a szabadságszerető jugoszláv nép elleni harcban. Segítségükkel több mint/ 250.000 becsületes hazafii vettetett bőrt önökbe.és koncentrációs táborokba. A' belgrádi hóhér most még nagyobb cselekvési szabadságot kapott.

Az uj titoista „alkotmány“ nyiltan megszüntette Jugoszlávia gazdasági függetlenségét. Szabad kezet adott a magán- monopólista Szervezeteknek, a kartelleknek, szindikátusoknak, trösztöknek, sfb. Korábban a hasonló kapitalista egyesülések tevékenységét megtiltotta az 1946-os alkotmány. Most^a jugoszláv kapitalisták és küli’öi di, elsősorban amerikai monopolisták lettek a jugoszláv gazdasági élet „törvényes“ gazdái.

Súlyos csapás érte Jugoszlávia népeinek nemzeti jogait. A fasiszta alkotmány megfosztotta a népeket önrendelkezési, egészen a kiválásig terjedő joguktól. A megreformált szkupsesinában megszüntették a nemzetiségek házát, amelyet a népek nemzeti érdekeinek védőimére létesítettek. A titoisták azért tették ezt, hogy széttagolják a népeket, nemzeti gyűlölködést és ellenségeskedést szítsanak közöltük.

Lényegében megszűnt az általános választójog, minthogy a lakosság ezentúl nem az egész szkupsesinát választja meg, hanem csupán egyik házát, a szövetségit, azt is csak részben. E ház másik részét a köztársasági szkupsesinák választják. Az úgynevezett termelők házát, amely a nemzetiségek házának szerepét venné át, szintén nem a lakosság választja, hanem az ipari, közlekedési és kereskedelmi vállalatok képviselői, amjnt az uj alkotmány írja, „arányosan a megfelelő gazdasági ágak részvételével az ország társadalmi . termékének létrehozásában“. Ez a kitétel rokonává teszi ,a Tito-rend&zert Mussolini „korporációs“ rendszerének,

A népet tehát teljesen kirekesztették a hatalomból. Sárba tiporták a sajtó-, a szólás- a szövetkezési, a gyülekezési és a tüntetési szabadságot.

E fasiszta alkotmány azonban nem erősiti meg a felbérelt belgrádi vezetők pozícióját. Ellenkezőleg, újabb tanúbizonysága annak, hogy rettegnek a néptől. A jugoszláv nép nem hagyja magát félrevezettet ni a titoisták és gazdáik alkotmányjogi mesterkedéseitől. A •fasiszta Tito-rendszer elleni harc rpind aktívabb jelleget ölt. A bűnös titoista alkotmány elfogadására a hazafiak a szarajevói hadianyaggyár felrobbantásával válaszoltak. Az árulók alkotmánya haragos felháborodást kelt Jugoszlávia' népeinek legszélesebb rétegeiben.

A Szovjetunió Legfelső Tanácsa március 15-én tartotta 4. ülésszakát Moszkvában a Kremlben. Megjelentek az ülésszakon a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának és Nemzetiségi Tanácsának küldöttei, igen sok vendég, a diplomáciai testület, a szovjet, és külföldi sajtó képviselői, Az elnökség* páholyaiban helyet foglaltak a Szovjetunió Legfelső Tanácsa. Elnökségének tagjai és a miniszterek.

A jelenlévők melegen fogadták G. M. Malenkov, L. P. Borija, V. M. Molotov, I\. J. Vorosilüv, N. Sz. Hruscsov, 3ST. A. Bulganyin, L.

M. Kaganovics, A. I. Mikojan M. Z. Szaburov, M. G, Pervuhin, N. M. Sverayik, M. I). Bagirov, M. A. Szuszlov, Sz. D. Ignatyev, N. N- Satalin, M. F. Skirjatov megjelenését az elnökségben.

Az ülésszakot Mihail Jasznov küldött^ a Szövetségi Tanács elnöke nyitotta meg, s első szavait Sztálin elvtárs ragyogó emlékének szentelte: A szovjet nép — mondotta — szivében mély fájdalommal, a pótolhatatlan veszteség érzésével kisérte utolsó útjára szeretett vezérét és tanítóját, Joszif Visszárionovics Sztálint a Szovjetunió Legfelső Ta. náesa küldöttét, a minisztertanács elnökét, a Szovjetunió Komrauuista Pártja Központi Bizottságának titkárát.

A küldöttek és vendégek felállás sál- tisztelegtek a vezér emlékének.

Jasznov ezután Kleinen! Got Urald a Csehszlovák Köztársaság elnöké nek haláláról emlékezett meg. A küldöttek felállással adóztak a Szovjetunió hü barátja emlékének, majd egyhangúlag elfogadták a Csehszlovákia nemzetgyűléséhez intézett részvétnyilatkozat szövegét.

Ezután az elnök beterjesztette ír napirendi javaslatot:

1. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének megvá. lasztása. 2. A Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének kineve. zése. 3. A Szovjetunió Miniszter tanácsa összetétele és a Szovjetunió minisztériumainak átalakítása. 4. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége titkárának megválasztása. 5 A Szovjetunió Alkotmánya 70., 77. és 78. cikkelye megvái. toztatása és kiegészítése.

Az elfogadott napirendhez elsőnek

N. Sz. Hruscsov szólt hozzá, aki az SzKP Központi Bizottságának plénuma, a Minisztertanács és a Legfelső Tanács együttes ülésének nevében, valamint Moszkva, Leningrad és Ukrajna küldöttei nevében javasolta N. M, Svernyik felmentését a Szovjetunió Legfelső Tanácsa El- nüksége elnökének tisztétől azzal kapcsolatban, hogy őt a Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsa elnökének tisztére ajánlják és javasolta ÜST. M. Svernyik megválasztását a Legfelső Tanács Elnökségének tagjává.

Ezután javasolta K. J. Vorosi lovnak megválasztását a Szov jetunió Legfelső Tanácsa. El nöksége elnökévé. A küldőt tok a javaslatot egyhangúin elfogadták, s állva üdvözöl téli K. J. Vorosilovot.

Az ülésszak a továbbiakban a Szovjetunió Minisztertanácsa elüli kénéig kinevezéséről szóló kérdésekre ■ ért-át. L. P. Barija küldött az SMvP Központi Bizottsága névében' javasolta, hogy a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökévé G, M. Mn. lenkovot nevezzék ki. .y 1 evemben hosszú ideig zúgott a íajA maja Beríja a többi közit t <v; lu’t nmri

dobta: — Azt- a Szilárd meggyőződésemet fejezem ki, hogy a szovjet kormány G. M. Malenkov vezetésével úgy fogja vezetni országunkban a kommunizmus építésének egész ügyét amint Lenin és Sztálin tanította 'és odaadóan fogja • szolgálni népünk érdekeit.

Az ülésszak egyhangúlag határozatot fogadott el G. M. Malenkov kinevezéséről a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökévé és megbízta, tegyen javaslatot a kormány összetételére.

Amikor G. M. Malenkov a szónoki emelvényre lépett, ismét éljenzés hars árit fel.

G, M. Malenkov megköszönte a küldötteknek a bizalmat és a megbecsülést, s javasolta a kormány összetételének és a minisztériumok egyesítésére vonatkozó intézkedéseknek megvitatását. Kijelentette, hogy ezek az intézkedések már korábban megértek. J. V. Sz'.álin életében, vele együtt fontolták meg a pártban és a kormányban. Az országot ért súlyos veszteség csak meggyorsította az intézkedések végrehajtását. Hangsúlyozta, hogy ezek az intézkedések az állami és gazdasági tevékenység vezetésének további meg javítására irányulnak, olyan fejlett káderekkel rendelkeznek, akik az egyesített jm- -nisztériumok, élére állhatnak. Ezután javaslatot tett az egyes minisztériumok egyesítésére,

A következőkben G. M. Malenkov az alábbi javaslatot tette a kormány összetételére:

A minisztertanács első elnökhelyettese és belügyminiszter L. P. Béri ja;

a minisztertanács első elnökbe. Iyettese és külügyminiszter V.

M. Molotov;

a minisztertanács első elnökhelyettese és a Szovjetunió honvédelmi minisztere N. A Bulganyin, a Szovjetunió marsall ja; a Szovjetunió Minisztertanácsá. j uak első elnökhelyettese L. M. Ka.

, ganovics;

j a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettes és bel- és kül- I kereskedelmi miniszter A. I. Mikojan ;

mezőgazdasági és begyűjtési miniszter A. I. Kozlov;

a kulturális ügyek minisztere P. K, Ponomarenko;

könnyű, és élelmiszeripari miniszter A. N. Koszigin;

szénipari miniszter A. F. Zasz- jagyko;

ásványolaj ipari miniszter N. K. Ba jbakov;

kohóipari miniszter I. F. Te. voszjau;

vegyipari miniszter Sz. M. Tyi- homirov;

gépipari miniszter M. Z. Sza. burov;

közlekedési- és nehézgépipari mi. niszter V. A. Malisev; • villamoserőművek és a villamos- I pár minisztere M. G. Pervuhin; i honvédelmi ipari miniszter D.

i i\ Usztyinov;

épitóanyagipari miniszter P, A. bugyin;

fa- és papíripari miniszter G. M. Orlov;

építésügyi miniszter N, A

I jaj;

közlekedésügyi minisztev B, P.

Bescsev;

postaiigyj i*iiiiis/.ier N. L).

'"sziireev:

tengeri és folyami flottaügyi miniszter Z. A. Saskov;

pénfcügyininiszter A. G. Zver- jev;

egészségügyi miniszter A. F. Tretyakov;

igazságügyminiszter K. P. Gór. senyin;

állami ellenőrzési miniszter V. N, Mcrkulov;

a Szovjetunió Mütiszl er latiácsa állami tervbizotiságának elnöke G. P. Koszjacsenko;

a minisztertanács állami épJés. ügyi bizottságának elnöke K. M, Szokolov.

G. M. Malenkov megerősítés végett a Legfelső Tanács elé terjesztette a kormány összetételére vonatkozó javaslatot s hangsúlyozta, hogy a kormány következetesen egész te. vékenységében folytatni fogja a párt által kidolgozott kül- és belpolitikát A szovjet kormány számára tör vény az a kötelezettség — mutatott rá "—, hogy fáradhatatlanul gondoskodjék a nép javáról, anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítéséről, a haza szocialista életének további felvirágoztatásáról.

A külpolitikát illetően G. M, Ma lenkov hangsúlyozta: a párt és a kormány vezetőinek nyilatkozataiból kiviláglik: a szovjet kormány váltó zatlanul a béke megőrzésére és megszilárdítására.. a Szovjetunió bE kunságának és védelmének biztositá sara irányuló kipróbált politihcújá‘ folytatja.'A kölcsönös érdekek' és előnyök alapján a valamennyi országgal való gazdasági kapcsolatok kiszélesítésére törekszik. Erősíti a szoros politikai és gazdasági együtt- működést a nagy kínai néppel és a népi demokratikus országokkal. A szovjet külpolitika alapja: a Szovjetunió más-más országokkal kötött valamennyi szerződésének szigorú és feltétlen betartása.

G. M. Malenkov hangsúlyozza nincs jelenleg olyan vitás kérdés amelyet' békés utón ne lehetne ren dezni, s ez áll a Szovjetunió és az ■US A viszonyára is. Minden békesze retö állam bizhat a Szovjetunió szi lárd békepolitikájában,

G. M. Malenkov végül hangoztatta hogy a szovjet kormány minden ore jóvei harcol a kommunizmusnak a Szovjetunióban való felépítéséért. Hatalmas taps zúgott fel.

G. M. Malenkov, a miniszter, tanács elnökének javaslatát a küldöttek egyhangúlag elfogadták. Az ülés jóváhagyta a Szovjetunió minisztériumainak átalakításáról szóló törvényt. Hasonlóképpen egy. hangulag elfogadta a minisztertanács összetételére vonat.

kozó javaslatát is.

Az ülés ezután a Legfelső Tanács Elnökségének titkárául X. M. PegO* vöt választotta meg. Jóváhagyta as Alkotmány megváltoztatását és ki* egészitését, ami a minisztériumok átalakításáról szóló törvényből következik. Határozatikig felmentette az iilés V. V. Kuznyeeovot a Legfelső Tanács Elnöksége tagjának tisztsége alól; mivel külügyminisz* lei-helyettessé nevezték ki. A. A. Andrej evet megválasztották a Legfelső Tanács Elnöksége tagjává., Mihail Jasznov küldött ezzel ülésszakot befejezettnek nyilván!- tolta. A küldöttek lioss&afitjtxtó taps* •al üdvözölték a Szovjetunió újonnan megválasztott kormányát.