Zala, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-01 / 51. szám

pJrt élet* Propagandista munkám tapasztalatai Elmondta; Halasi László elvtárs, a Kuka gyár II. éves politikai iskolájának vezetője Propagandáénak lenni megtiszte­lő párt meg bízat ás. Feladata, hogy a •narxierms-teiwi-ismus elméletét- ier. jessse, megmagyarázza, népsseriisit- ec o, dolgozók között pártunk politi­káját és őélkMaiséit is azt az elmé­leten keresztül anyagi éréké változ­tassa párttagságunk is dolgozóink körében úgy, hogy tudatosan küzd. jenek azok. megvalósításáért. Zz a tudói kell, hogy adja a pro­pagandista munkájának eszmei tar­talmát cs megbízatásának jelleget. £ gondolatok jegyében igyekeztem magam is fontolóra venni korábbani propagandistáim munkáját cs igye­keztem. ennek megfelelően értékelni politikai iskolánkat. Megérlelődött bennem az a tudat, hogy szép fel­adatot lát el minden propagandista. Szépnek latiam c munkát és csak úgy magamnak mondogattam, de jó is volna egyszer idáig eljutni nekem is, másokat tanítani, nevetni. / > jött a parim cg b kiadás, propa­gandistának bízott meg a városi párt bizottság. Éreztem a feladat sú­lyát. hiszen most már nekem kell felelnem mások tanulmányi eredmé­nyéért; fejlődéséért. Eleinte lassan, sokszor zökkenővel, de mégis megta­láltam azt az utat, amelyet a propa­gandistának követnie kell. Sájöttem arra, hogy sokkal többet kell tanul­nom, mint eddig és nemcsak a po­litikai irodalomból, hanem a szépiro­dalomból, a társadalomtudományból és egyéb szakirodalomból is. Érez­tem 'hogy a vezetésben tapasztalatlan vagyok cs esért végighallgattam más politikai iskolát, ahol tapasztalatot gyűjtöttem az iskolavezetés módsze­reiről. Jelenleg a „Béke őre“ műszak II. éves politikai iskolának a vezetője vagyok. Felkészülésemnél először mindig a kötelező irodalmat tanul­mányozom át, az előadás, illetve az anyag fő pontjainak figyelembevéte­lével. Majd'■ íz ajánlott irodalmat, melynek ismerete hozzásegít a gya­korlatiassághoz, a szélesebb látókör, hoz, a világosabb magyarázathoz. Js anyaggal kapcsolatos szépirodalom színesíti az előadási, az iskola hallga­tóiban nagyobb fokú érdeklődést kelt. Foglalkozóin földrajzi ismereteim állandó bővítésével is, hogy hallga­tóim megismerjék egy ország, világ­rész gazdasági, stratégiai szerepét a mai két világpiac gazdaságában. Mindezek figyelembevétele után. ké­sz iáim el a politikai iskola előadását, valamint- konzultációs kérdéseit. Fel­készülésemet napokra bontom egy-egy témakör naponkénti teljes befejezésé­vel. Iskolám létszáma jelenleg 15 fő. Indulásnál ugyanennyi volt, de meg kelt mondanom, hogy volt lemorzsoló­dás is. amely menetközben feliöUő- dött. A politikai iskola hallgatóinak, nem volt egyforma elméleti Jcépzelt- sege. Én ezt a kezdetben nem is­mertem fél-, tekintve, hogy nem is. mertem hallgatóim képzettséget sem. Ezért nem volt kellő aktivitás. Meg­les rest cm ennek okát s rájöttem sok­kal részletesebben kell az előadást készítenem, több alkérdésl kell alkal­maznom. Még egy tényezőt kellett legyőznöm: hallgatóim kisebbségi érzését. Ezáltal kialalMU a fesse- lyezetíségtöl mentes légkör, a hall- gcAók megtalálták a kollektívában a közvetlen hangút. Mindezek után ja­vult az elméidéi színvonal, több lett a hozzászóló. Decemberben isméi megbomlott a kollektíva, elvesz lőtte aktivitását. Kerestem az okát és megtaláltam abban, hogy a politikai iskola anyagának színvonala magás volt cs a hallgatók megtorpanlak. Hiba volt részemről, hogy nem fe­deztem fel kellő időben e rést. Hall­gatóimtól bírálatot kaptam, mely után rájöttem, hogij többet ízeli fog­lalkoznom- egyénileg is a hallgatók­kal. firdeklődnöm, segítenem kell munkájukban is őket. A bírálóit el­hangzása után megjavult a kollek­tíva, egységesebb, színvonalasabb leit. Méhes etvulrs elmondotta akkor, hogy több segítséget adjak számúié­ra. Bontsam, fel részükre témakörön­ként a tamulnivalőt. Meg is teszem azóta, mert feladatom, hogy minden egyes politikai hallgató megismerje az iskola anyagát. Azóta Méhes Jó- séef elvtárs többször szól az anyag­hoz, színvonalasabb a mondanivaló­ja. Nem követi példáját Fái József nő elvtársnő, (j inéig mindig el késéi: a politikai iskoláról. Pedig már Mii ód Kálmán és Büköt Ferenc elvtársak is kérték, hogy változtassa meg magatartását. Á bírálat és o.$ egyéni elbeszélgetés eredménye leU ázz is, hogy Némáéi István és Horváth Nándor elvtársak minden alkalom, mai ré&ztvesznek az iskolán. ,4 hall­gatók előadói készsége fejlesztése *-(lekében bevezettem, hogy minden alkalommal 2—I önként jelentkező elvtárs az anyag egy-egy kérdéséből 5 perces kiselőadást tart. Hiányos a jegyzetelés. Aki jegy­zőé el is, nem megfelelően. Többször ismertettem a jegyzetelés módszerta­nát, hogy ezt a. hibát is megszüntes­sük. A politUcai iskola anyaggal való ellátása is fontos. A bizalmival, And. rás Gyu-la elvtárssal sokai vagyok együtt. Kiadom, részére a feladatokat és ugyanakkor számon is kérem tőle, hogy valásilofía meg feladatát. Ta­pasztalatom az, hogy tovább kell fejlesztenem a bírálat és önbirálát alkalmazását, biztosítani kell a kez­deményezést és többet kell foglal­kozni egyénileg is hangadóimmal. Használjuk ki az öntözési tehetőségeket Rákosi elvtárs cs Gorö e Un ára beszédei felhívták a figyelmet az öntözési lehetőségei-; kihasználá­sára. öntözéssel terméseinket kétszeresére, két. és félszeresére emelhetjük. Biztos termést ad az öntözés aszály esetén is, sekély- termőrétegü. szikes. sülevényes talajokat is bevonhatunk a ter­melésbe. Az öntözés segiteégéve! a kettős termesztés is biztosít­ható. Az aszályos évek megtanítot­tak arra, hogy nálurik is érdemes öntözni. A nagykanizsai Vörös Csilláig -fisz megöntöz te tarlóbur- gonyáját és 106 q termést ért el hol dárdánk Zalában széleskörű lehetőség van az öntözésre. Megyénkben mindenfelé kkebb-nagyobb víz­folyások húzódnak, sok a fakadó viz is. Igaz, hogy a kisebb viz- erek egv része nyáron át kiapad, de ezek vizét is felfoghatjuk tárolókba. Terme 1 őszoveikezettetink gazda1« sági megerő-átésérvek fontos és hathatós eszköze az öntözés. Ezért kötelességünk számbavereni a lehetőségeiket és azokat a le­hető leggyorsabban, feltétlen még ■az idei termés fokozása érdeké­ben felhasználni. Sokan azért húzódoznak az öntözéstől, mert költséges, sok munkát igénylő beruházásra gon­dolnak. Pedig Zalában igen sok ; helyen úgyszólván minden bereit, idézés, befektetés nélkül is lehet öntözni. A vizimalmcfk nagy ré­szét leállították: legtöbbjének viz- duzz'asatója. viz vezető csator­nája volt. Ezek mentén rétlegel öle, de szántóterületek is elárasztha­tok vagy önlözhetők. csupán a zsilip elzárása segítségével is, Sok. helyen vizemelő szivattyúra sincs szükség. De ott, ahol a vizet géppel keli kiemelni és az öntö­zendő tábla túlsó oldalára fel­nyomatni, tehát ahol aránylag a legtöbb munkára és befektetésre van szükség, ott is már az első év tennés’töfcb 1 éte behozza mz ösa- szes költségekét. Szakemberek bejárják a me­gyét és javaslatot tesznek öntö­zés berendezésére oth ahol erre alkalmas terepet találnak. De egyszerre mindenfelé nem me- hőinek. Szükség van 0 helyi kéz. deményezésekre, arra, hogy azok. akik ismerik egy-egy község vagy határrész vízviszonyait, felhívják a szakemberek figyelmét, nézzék meg a lehetőségüket és adjanak költségvetést. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a nagyüzemi gazdálkodás­ban ma már nem költséges cső­hálózattal és betoncsatornák so­kaságával és nem is bolgármódra elárasztott „skatulyákkal” dolgo­zunk. hanem lehetőleg ideiglenes, ekével, géppel kihúzható földba- rázdákon vezetjük a vizet vagy. vékony vizfátyol-ban csörgedez tétjük végig a vetésen. Zalai ömtözéieink még nem működtek kifogástalanul, de az. őszi mezőgazdasági kiállításon már bemutattuk a különbségei az öntözött és .a száraz kertészet közt. Nem kell messzire mennünk példákért. Vasmegye csaknem minden termelőszövetkezete kap­va^ kap az öntözési lehetőségek után, A Fejér megyei Seregélyes 9.'3 hold öntözéses kertészetéből 250.000 forintot vett be. Nálunk még mindig tétováznál;, halogat. Mák a berendezést: gyengék va­gyunk, kevés a pénzünk, kevés a munkaerőnk — mondják. És nem gondolnak arra. hogy éppen az • öntözéssel érhetnek el leghama­rabb jövedelmet és ezen keresz­tül biztosíthatják a fejlődést. Kövessük a p ókaszepelk tele példáját: a most alakuló termelő- szövetkezet első lépése az volt, hogy az öntözés megvalósításáról tárgyalt. De így tesz Zalavég is: a tagosítást már úgy kérik, hogy az öntözési lehetőségeket legjob, ban hasznosíthassák. Ez a helyes, nempedig a batykiak álláspontja akik előbb építkeznek, — majd jövőre akarnak öntözni, — holott a tervet már két éve eíkészitet- téik. Nem teilt, volna helyesebb, ha az öntözéssel e'ért jövedelem­több tette! együtt fognak hozzá az építkezéshez, amely egyelőre nem hoz közvetlen jövedéknél? Fogjunk össze , valamennyien, síteknek .szívügye iá termésered­mények fokozása: segítsünk fel­tárni az öntözési lehetőségeket, győzzük meg a vonakodókak siet, lessük. mozdítsuk elő az öntöző- telepek berendezését! Zirnmcrmonn Gusziá0 A PÁRTÉLET HÍREI A LENTI községi pártszervezet politikai iskolájának első évfolyamán ölvén százalékos a lemorzsolódás. Hol egyik hallgató megy el, hol a másik — mondja Balogh Lénáid elv'.á’rs. párt- titkár- Mi cnn'T; az oka? Elsősorban az, hogy a pártszervezet nem nézi meg, miért maradnak távol a hallgatók a politikai iskoláról. A hall­gatók tanulásával nem törődik senki- A párt- fcooportbizalmiak nem kisérik figyelemmel a hallgatók fejlődését és nem nyújtanak segítsé­get tanulásukhoz. Legu'óbb azért maradt el a politikai iskola, mert az előadó elutazott és ha­bár bejelente'te, hogy eltávozik, a Járási Párt. bizottság nem gondoskodott másik előadóról. A vezetőségi üléseké* megtartják, de a ha­tárosa'okról nem készítenek jegyzőkönyvet. Az előző DISz-titkár* azért váltották le, meri nem vett részt a vezetőségi üléseken és nem dolgo­zott, ugyanakkor az uj DISz-titkárt nem hív­ták mt-g a vezetőségi ülésre. ★ A SZENTGYÖRGYVÖLGYI pártszervezetnek még február végén sincsen munkaterve. — A Já­rási Pártbizottság munka terve alapján készí­tem el én is a háromhónapos munkatervemet — mondja Cseke elvi ars, függetlenített párttitkár s közben nem veszi észre, hogy lassan tavasz lesz. Vagy utólagosan fogja Cseke elvtárs a munka tervet elkészíteni? A vezetőségi üléseket megtartják ugyan a szentgyörgyvölgyi pártszervezetnél, de a ho­zott határozatok csak szóban vannak mégvmer: jegyzőkönyvet nem készítenek. így nem is lehet ellenőrizni 3 határozatok végrehajtását. ★ A ZALAAPÁTI DISz szervezet vezetősége el­hanyagolja a fiatalok politikai nevelését. A községi pártszervezet nem scgi'i Hézinger Jó­zsef DISz-titkár .olv'ármt munkájában. A po­litikai oki a'ások rendszeresen elmaradnak, aini nagyban akadályozza a fiatalok fejlődését. A pártszervezet nem veszi igénybe a fiatalok mun­káját. Nem vonta be őket a népnevelőmunkába. Yincze Kálmán elvtárs, a községi pártszerve zct titkára elhanyagolja a pártba táró zank vég­rehajtását. Nincs biztosi vá a pártszervezet egészséges utánpótlása, mert nein foglalkoznak a fiatalok rendszeres nevelésével. De hiányosság az is a szervezetnél, hogy a veze'öség nem mutat példát a tagságnak. A pártszervezet és a DISz-vezeiőség fordítson nagyobb gondot a fia- talok oktatására és a meglévő hiányosságokat a legrövidebb időn belül javítsák ki. ★ A BÁZAKEFvETTYEI MSZT-szervezet cs3- szerelőbrigádja Rákosi elv'árs születésnapjára tett felajánlását már í>0 százalékban teljesí­tő tie. A MSzT termelési a3apszerveze'émk dol­gozói vállalták, hogy a barátsági hónap alkal­mával tagságukat 10 százalékkal növelik és az ol'ajtermelési tervüket 0.5 százalékkal tulteljc. sitik- Balogh Ferenc elvi ars, a fúrási alapszerv dolgozói között végzett jó felvilágosító munká­val 07 uj taggal gyarapította a magyar-szovjet barátok táborát. Vállalta április 4-re, hogy jó munkájával fokozza a szervezet erősítését és munkatársait is bevonja a felvilágosiló mun­kába­★ AZ ARANYODI fiatalok még mm ismerték fel azt az utat, melyen az uj élet felé halad- níok kell. A községben 35—40 fiatal tétlenül, a fejlődéstől elmaradva végzi napi munkája!. Mátyás József párt'itkár elvtárs sem tartja fel­adatának a fiatalokkal való foglalkozást. Már évek óla Aranyodon nincs DISz-szervezet, ahol a fiatalok tanulhatnának és a szervezeti é'clen b "lül biztosíthatnák politikai és kulturális fej­lődésüket. Ezt a munkát elhanyagolta a községi pártszervezet és a járási DISz-bizot!ság is. A pártszervezet 'egye magáévá a Központi Vezető, seg 1952 junius 28-i határozatát, szervezzék meg a DISz-fia' alak nevelését, a poll lkai oktatást és alakítsák meg a DlSz-szemzetet, ahol n fia­talok tudják fejleszteni tudásukat, A párszer- vezet i£y. kd bizion számi!ani a fiatalok munkájára és így udja sorait erősíteni a leg­jobb fiatalokból. Hogyan vessük a tavaszhuzáf A tavaszi munkákról tartott országos értelmezieten Nagy Imre elvtárs rámutatott arra, hogy a földművelési szervek súlyos mu- I lassítása miatt nem teljesítettük : az őszi gabona vetéstervét. így megnőtt a jelentősége a kenyér­gabona-kérdésnek, amely a me­zőgazdaság szocialista átszervezé­sével járó döntő termelési prob­léma. Az őszi mulasztást most kell helyrehoznunk, s ez rendkí­vül nagy erőfeszítést követel a mezőgazdaság dolgozóitól. Az ősz- Lizel vetetlenül maradt kenyérga- bcnátérületet most elsősorban ta- vaírzbuzával kell bevetni. Hazán»;, ban a tavaszbuza vetésterülete egyik évről a másikra tízszere­sére növekszik. Ilyen «agy terü­letre az országnak nem volt ve­méíy, porhanyós magágyat a fö­vénynek. A jó magágyban a ta- vaszfcuza gyors fejlődésnek indul. A legfontosabb követelmény, amelyet moot szemelőtt kell tar­tanunk. hc.gy percnyi késedelem nélkül azonnal kezdjük el vetni a tevaszbuzát. A (korai vetés a legfontosabb biztosítéka annak, hogy a tavaszbuza gazdag tér, mést adjon. A növény ilyír ódon a nyári forrólóg kezdetéig jól ki­fejlődik, erős, telt szemeket te­rem. Ahol még van rá idő, ott iarovizáljuk a vetőmagot, mert a iarovizált magból kelt növény gyorsabban fejlődik. Ahol azon­ban már most alkalmas a talaj a vetésre, ott egyetlen percig se késlekedjünk, hanem vessünk azonnal. tőmagva. A Szovjetunió sietett segítségünkre, a Szovjetuniótól ka,pt;uk meg ia tavaszbuza szük­séges mennyiségű vetőmagvát. A tavaszbuza tenyészideje lé. nyögésén rövidebb, mint az ő:szi- buzáé. Ezért a termelőknél; min­dent el kell követniük, hogy a rövid idő ellenére a búza erőtel­jesen fejlődjék, bő termést adjon. A jó termés egyik igen fontos feltétele, hogy a növény elegendő táplálékhoz jusson. Ezért a ta- vaszbuzát lehetőleg táperőben gazdag talajba vessük. Elsősor­ban azokat a táblákat , vegyük számításba, 'amelyekben trágyá­zott kapásnövény, vagy pillangós növény termett tavaly. Az ilyen talajból a tavas-zbuza rövid te- nvészideje alatt is bősége^ táplá­lékhoz jut, s gyorsan fejlődik. Ahol bővebben van a talajban nitrogén, ott a műtrágyát óvato­san adagoljuk, mert a sok mű­trágya késleltetheti az aratást. sikere^ termés másik fontot? feltétele, hogy jó magágyat ké­szítsünk. Pia a t&Vaszbuzát nem vethetjük őszi mélyszántásba, azonnal lássunk hozzá a talaj íel- szánitánáhoa. Ezután igen gyor­san készítsünk 6—7 centiméter A tavaszbuza kevésbbé bokro- sodik. min* az őszi. Egy-egy mag­ból tehát kevesebb kalász fejlő­dik. Éppen ezért mór a vetés idején igen nagy gondot kell for. diibani arra, hogy egy-egy holdon elegendő számú növény legyen. A jó termés megköveteli, hogy holdankint legalább 110 kiló ma­got vessünk. Gondolkodjunk arról is. hogy mindenegyes növény elegendő tenyészterüleíet kapjon. Ezt a tavaszbuzánál is elsősor­ban a kereszitsoros vetés bizto­sítja. A vetőmagot nemeitek tisztí­tani, hanem csávázni is kell. A tavaszbuza vetőmagvát is ezzel védhetjük meg az üszögtől. Ezt a növényt éppúgy csávázzuk, mint az őszi búzát. De a tavasz­buza még gondeoabb ápolást kö­vetel. mint az őszi. Szüntelenül irtsuk közüle a gyomot, s ha szükségesnek látjuk, fej trágyáz­zuk a kikelt vetésű. A tavaszbuza vetése most azt jelenti, hogy az idei nyáron na­gyobb lesz az ország buzater mése. még nagyobb kenvér jut a dolgozóknak. Lássunk tehát hozzá, s haladéktalanul a legjobb agrotechnikai mód zérókét alkal­mazva vessük el a tavasz búzát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom