Zala, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-08 / 57. szám
.'öMxtm.eAi&' 1953. február. A Tcoratayofizi meleg már előcsalta a melleket is. Hl dongának a mura- parii füzesben. Nem hiába a szárny- bontogalás, nem csál a nap melege. Tavassodik. Messze látni innen, túl a Muránr ahol az országút szürke csíkja belevesz a hegyekbe. Odaát ■még nép télén a határ cs sok a szárítatlan-föld. Egyedül az utón közelit valami s ahogy kibontakozik a tava. szí pára mögül, látni, hogy két roskatag tehén botladozik egy elnyűtt hintó előtt. Szántóvető embert rég láttak odaát a határmentiek. Még az ősszel. Egy ló meg egy tehén egybefogva húzta az ekét a rögös földön. Itt iarkakendős asszonyok, kezükben kapával járják a határt. A tót- szerdahelyi tszcs asszonyai. Gyorsabbak a lépteik, gyorsabban is beszélnek. Sietni kell! Sárgarépát kapálnak. A tszcs udvarából messzire pi. roslik az uj sertésfiaztató. Most a télen épült. Az udvaron asszonyok vették közre a járási agronómust. Kölcsönösen igyekeznek meggyőzni egymást valamiről. Úgy látszik mindkét részről meglepődtek: az agronó- mus azért, mert a sertéseket kihajtották (igaz, hogy ő erről beszélt télen ál a tszcs tagjainak s most csak mutatja. hogy nem hiszi), a tszcs. asszonyok meg azért, mert az agronomics azt mondja; a mákot igenis már vetni lehet, vetni kell. „Azt a kicsi magot? — Nem, azt nem lehet, hiszen elveszik a friss földben“ — ellenkeznek. Hiszen az már dédanyákról szállt az unokákra, hogy a mákot nem szabad korán vetni. „De a dédanyák soha nem vetették a kukoricát négyzetesen s lám, most, hogy négyzetesen vetjük mennyivel nagyobb a termés“ — szól as agronomics. Nem is kell itt bizonygatni sokat, hogy az uj az mégiscsak jobb — tudják ezt az asszonyok is, dekát az agronómus is ritkán keresi fel őket, aztán ők a maguk módján mégiscsak kiszedik ■belőle azt, amire kiváncsiak. így aztán a mák is a földbe kerül r— mert erős mag az, életrevaló s úgy megveti a lábát itt, a lank ás domboldalon, mint a tót- szerdaKclyi férfiak, asszonyok, lányok. Mert ebben a földben otthon érzi magát a mag, otthon érzik itt magukat a délszlávok is. ★ A tsses-ben Beszéljenek a számok: 13 mázsa vetőmagot szelektorozták. Befejezés előtt áll a trágyakihordás, megkezdődött a szántás (az elsők között a megyében). Az elmúlt napokban két uj belépőt köszöntöttek. Balassin Islvánt és Svélecz Isivánnét. Messet oltanak újabb építkezéshez. Jutott idejük a kulturmunkára is: a megyei kulturversenyen a tótszerdahelyiek Délszláv lakodalmas-ában ott találjuk Balassin Isivánnét, Tu- Icz Jánost feleségestül. Mindenki tevékenykedik. Vlasies József néröl, Svélecz llémusnéröl, Balassin Istvánról (öle az idősebbel: köze tartoznak) boldogan újságolják: ők voltaic a téli építkezés legszorgalmasabbjai. Ami a meglepő (s ebből tanulhatnak megyeszerbe a tszcs-kben) úgy kiteregetik elénk a hibákat, mintha a vetésforgó rajzát mulatnák. — Gyenge a családtagok felé .folyó politikai felvilágosító munka — mondja Kukuruzsnyák Rémusné elv- társnő, a csoport elnöke. — Fersze ehhez a pártttikárunknak is többet kellene tartózkodnia a dolgozók kö zott. Megtaláljuk hamarosan a hiba gyökerét is. Trojkó elv)társ üzemi párttitkár felesége cs leánya sem dolgoznak a csoportban. Úgy látszik, Trojkó .elvtárs tisztában is van aszal, míg az ő családja nem dolgozik a csoportban, nehéz erről másokat meggyőzni — s ezért nem is teS2Ír. —• Már pedig esen változtatni kell — hangzik el az egyöntetű vélemény. Trojkó elvtárs most már bizonyára megérti, hogy mit várnak tőle azok, öleikért ö is felelős. A faluban Egymást érik a szekerek. Vélek az ilyen időben a házban maradni. Szerte a határban megkezdőd,öltt a szántás, a svmitózás. Már ezekről az eredmény ékről beszél a tanács dicsőség táblája is. Egyelőre úgy látszik, a Ilémusok haladnak az élen a tavaszi munkákban, mert egyszerre négy Eémust is ott találunk az élenjárók közölt. Fersze ennek a pezsgő forgalomnak rugója is van: a pártszervezet népnevelői, a tizennyolc békebizottsági csoport, a mezőgazdasági állan- debizabtság. Mindenki siet, nehéz szóra bírni az embereket. A tanácselnököt is a mezőn találjuk. A bakancsát nézik a vele járók, mivel most a bakancs beszél. A laposról jön felfelé a domboldalon, egyhelyütt aztán megáll, letisztogatja bakancsáról a sarat, s máris megjelöli a domboldalon: — Ma délután eddig lehet szántani. Régi ismerős Matola József elvtárssal váratlanul találkoztunk össze — szabadságon van idehaza. Utoljára a múlt év őszén ott álltunk együtt a sztálin- városi tűzálló téglagyár magasba- nyúló falai között. Ott folytatjuk a beszélgetést, ahol féléve abbahagytuk. A munka S hónapos késéssel indult, s a Faftisán-brigád egy hónappal előbb, november 7.re befejezte a munkát. S ezt olyan természetesen, egyszerűen mondja Matola elvtárs, hogy máris sejtjük, valami rendki vülit műveltek ismét, — Újítottunk — mondja — ész- szerüsitettük a szállítást és az emelést. Hosszú volt az ut Tólszerddhelyiöl Sztálinvárosig, de az az ut egyenesen abba a városba vezetett, melyet arról az emberről neveztek el, akinek milliók köszönik szabadságukat, bői dog életüket — köztük az a 150 tót. szerdahelyi délszláv fiatal is, akik Sz t ál inváros t é pitik. A Horthy-rendszer nemzetiséget elnyomó, fajgyűlölő politikája a jogtalanok közé vette a délszlávokat is. — Akkor se ruha, se cipő nem jutott nekünk. Somogyba, Baranyába jártak a mi falunkból is — uradalmakba sommás-munkásnak. Aki idehaza maradt, annak nyakára ült a KÁLÓT, a levente intézmény. Én egy napon át álltam féllábon Letc- nyón, mert vasárnap nem mentem cl misére. Úgy éltünk, olyan kilátástalanul, mint egy hatalmas sivatag közepén. Nem használhattuk nyelvünket, nem tanulhattunk szakmát, de nem volt szabad még népszokásainkat sem emlékezetben tartani — mondja Matola elvtárs. És ma? Az általános iskolában saját nyelvüket tanulhatják, a községből számosán járnak középiskolába, szakiskolába, hatan egyetemre, főiskolára. A községben, áltól a múltban petróleumlámpa s gyertyafény mellett valooskodtak rövidesen lágyul a villany. A megyei kulturversenyen pedig ott találtuk a tót- szerdahelyiek Délszláv lakodalmasát, melyet saját nyelvükön adtak elő. Matola elvtárs Sztálinvárost építi, de ez a lelkesedés, amellyel Tótszer- dahelyről beszél, mutatja, övé maradt ez a falu, hiszen övöké Sziálin- város is, mert mindkét helyen egyért, a szocializmusért folyik a munka. SS éves most Matola elvtárs cs neve, brigádja országos hírii. A múltban hány ilyen Mat ólát nyelt cl nyomtalanul a sommás élet. Matoláéknál még egy emberrel megismerkedünk. — Lukács József — mondja bemutatkozáskor, miközben felénk nyújtja munkában megkérgesedett tenyerét. Léhusódunk mellé a padra cs kérdezünk, ö csak néz nagy, nyílt, tiszta szemével. Úgy érezzük, mintha keresztül akarna bennünket világítani a nézésével. Halkan megismétli a kérdést, de nem felel. Vár. Fürkésző szemét egyetlen pillanatra sem veszi le rólunk, azután hirtelen megszólal: — Igazolják magukat az elvtársak. Meglepődünk, j felszólítás 7dssé szokatlan. Vállalataidnál, tanácsoknál magunktól nyújtjuk az igazolványokat, de igy, ilyen helyen még nem kérték ezt. Gépies mozdulattal nyíl- lünk az igazolvány felé. Meglepetésünket ő is észreveszi és beszélni kezd. Nem sokat mond, de ez mindent megmagyaráz: — Néhány száz méterre vagyunk a határtól. Itt nagyon vigyázni kell. Valami különösen jó érzés tölt el. Ezek az emberelő tudják a kötelességüket. Vigyáznak ránk. Kősziklaként állnak őrt itt, a határszélen. Reszkessenek a bitangok, akiket Tito pribékjei akarnak átdobni hozzánk. Ebben a délszláv községben minden ember ■ egy-egy őrszem. Megnyugodva tesszük vissza az igazolványokat. Most már beszélgethetünk. Verona ’Alig egy éve került ki az általános iskola padjaiból, ő is ott táncolt a lakodalmasban. Lelkes kulturmunkás Verona. — Szívesen vittünk el népszokásainkat a megyei bemutatóra s ezután még jobban igyekszünk — mondja — csak kevés támogatást kapunk munkánkhoz. Egyetértünk Veronával s tudjuk, hogy a közeljövőben a letenyei járási tanács sokkal nagyobb segítséget nyújt a délszláv községek gazdag kulturmunkájához. ★ Csillogó barnán sötéttik az eke nyomán a frissen szántott föld. igyenes ez a barázda, olyan egyenes, mint ezek az emberek. Néhány száz méterre ott húzódik tőlük Tito Jugoszláviája. Ismerik az odaát élő dolgozók nyomorát, szenvedéseit, ők nem akarják ezt. Ki-ki a maga módján harcol is ellene. Minden tettükkel egyet igazolnak: a határszél a békéért harcol. ( Baloijhi—Bcnkö) — Ügyeletes orvos ma, vasárnap Zalaegerszegen dr. Farkas Béla, Rákóczim, 33. Zalaegerszeg, Saft-u. :í. Nagykanizsa, Sztálin.ut G. Keszthely, Kossuth-u. 31. Molnár Imre példát mutat A tavaszi szél végigszáguld a határban, meglengeti a fa ágait, majd átsuhan a szántó-vető ember feje felett. Kél fekete ló prüszkölve kanya. rodik a föld egyik végén és indul a domb másik oldala felé- Molnár Imre gyengéden fogja a kantár szárát, hisz jól ismerik a lovak ezt a munkát. Jó pár éve dolgoznak már ezen a földön. Megállunk, kissé tétovázunk. Az útjelző Milej határát mutálja. A rnátsfélhöldnyi föld végén egy asszony bukdácsol — Mit vet ?— kérd'zzük. — Mig az uram az árpát veit, én addig elvetem a mákot- így is előbbrejutunk — mondja a mosolygós 'erreu Molnárné. — Elég megfelelő ahhoz a talaj, hogy vessünk. Ideje volt hozzálátni. Nemcsak mi vetünk — folytatja —, olt a dűlő másik végén — mutat a postául másik oldalára —• Molnár Menyhértéit is vetettek olyan 900 négyszögölnyi zabol. Ők is, mi is sietünk a munkával, mert még nagyon sok vár ránk. — Közben férje kiér a föld végére, feltolja fején a kalapját, nyugodt, határozott hangon mondja: — Ez a föld másfélhold, amit ma megműveltünk. De a többi vetés is ránk vár. — Meghúzza a lovak kantárját, megindul, hogy elvégezzen vetésnél az utolsó fordulói. Molnár Imre dobronhegyi lő holdas középparasztról példát vehet a község minden dolgozója, Példát mutálnak az egyénieknek a gehet tszcs-k Gelse község dolgozó parasz!sága tudja mi a tennivalója ezekben n taväszi munkáknak kedvező időben. A. községben két hármas tipusu termel őszö vetkezeti csoport van, a Petőfi és a Zöld Mező. Minclkeitö tagsága olyan lendületes dolgozók, ból tevődik össze, akik tisztában vannak azzal, hogy a tavaszi jó munkájuktól függ a jövőévi kenyerünk. Nem is késlekedett a Zöld Mező tszcs. Megszervezték a brigádokat, ezen belül a munkacsapatokat. A munkacsapatokon belül pedig egyénekre is feloszt ot'ták a földet, amit jegyzőkönyvileg adtak ki mindenkinek. A nagyobb munkák elvégzése közben vonják csak össze a brigádokat. Ennek a munkamegszervezésnek alapján, elvtársi segítséggel alakították meg a brigádokat, s munkacsapatokat a Petőfi termclőesoportban is. A munka megszervezése után hamarosan megkezdték a tavaszi mun kát. A Petőfi tszcs 3 hold földön keresztsorosan vetette el a. lavaszi búzát. Négy hold földön végezték el a szántást és a simitózást. A Zöld Mező 3 holdon vetette el a mákot, 6 holdon végezte cl a szántást és simitózást. Nem maradnak le a termelőcsoportok mellett a falu még egyénileg dolgozó parasztjai sem. A mezőgazdasági állandóbizottság elnöke, ifj. Sabján György elsőnek vetette cl a termelőcsoport után az árpáját. Példája nyomán több dolgozó paraszt is hozzálátott a munkák elvégzéséhez. Többek között Kálőczi János 400 négyszögöl földön vetette el az árpát. A községben a termelőesoport volt a lüktetőerő, a megmozdító ja a tavaszi munkának. Tartsák ezt az élenjáró szerepet a csoportok, mert nekik kell műidig jó példával elölje mi az egyéni dolgozók előtt. Balatonmagyaród segített Súlyos jégkárt szenvedett az elmúlt évben Bagolasánc, a nagykanizsai járás egyik községe. Hogy vetéstervüket teljesíteni tudják, öle is kaptak 11 mázsát a Szovjetunió. ból érkezett tavaszi búzákból. A községben azonban nem volt megfelelő cseretermény. Megtudtál: ezt a balatomnagyaródiak és nem tétlenkedtek egyetlen pillanatig sem. Igen szép példáját mutatták a kollektiv érzésnek. Összegyűjtötték a községben a 11 mázsa cseretér. ményt és elvitték a hág ólainknak azzal, hogy majd aratás után visz. szakapj&k tőlük. így akadálytalanul megkapták a bagolasánci dől. gozó parasztok a tavaszi búza vetőmagod. Ők is tudják, hogy mi a kötelességük- A mai napon megkezdték a tavaszi búza vetését. Rendkívüli tanácsülést tárt a megyei tanács Zala megye tanácsa 1953. évi március hó 10-én (kedden) délelőtt 10 órakor Zalaegerszegen, Széchenyi tér 5. szám alatti tanácsépület (régi megyeháza) nagytermében rendkívüli tanácsülést tart. A tanácsülés napirendje: í. Az 1953. évi tervek megtárgyalása. Előadó: Siklósi Mihályné, a VB elnök- helyettese. A tanácsülésre' a tanács tagjait és a megye dolgozóit meghívja a Zala megyei tanács végrehajtóbizottsága, 2000 forint pénzbüntetésre ítélték a vetést szabotáló kulákot Pálfi István pálfiszegi kulák is minden igyekezetével azon van, hogy akadályozza, szabotálja a tavaszi munkákat. Mig megyénk dolgozó parasztjai most már nagy többségükben becsülettel hozzáláttak a szántáshoz, vetéshez, Pálfi István kulák semmit nem tett annak érdekében, hogy idő. ben elvesse földjeit, nem gon doskodott a vetőmagról. A tanács több ízben felhívta a kulákot, hogy tegyen eleget ennek a kötelességének. Mivel a felszólítások hatástalanok maradtak, a tanács végrehajtóbizottsága ezért 2000 forint pénzbüntetésre ítélte az elvetemült kulákot. HOSSZÚ gyakorlattal könyvelői, adminisztrátori, szervezői vagy hasonló munkakörben elhelyezkedne. Cim a kiadóban. (40) ATAKARÉKBETÉTBEí és liEq KAMATO, IS KAPJ — ülést tart a barátsági hónap bizottsága. Kedden, március 3 0-én délután 5 órakor ülést tart a Magyar-Szovjet Barátsági Hó^ ^ nap bizottsága, melyen megtár !'' gyalják a barátsági hónap eseményeit, tpvábbi rendezvényeit és megmozdulásait. ÉRTESÍTI a zalaszentiváni Baromfikeltető Állomás a dolgozókat, hogy a na- poscsibeszükségletük biztosítására hetenként nagyobb mennyiségű naposcsibét adunk ki. A csibéket államilag ellenőrzött baromfitelepekről tyuktifusz- mentés állománya után származott tojásokból keltetjük. Naposcsibe ára darabonként 3 forint. — Kér(ük a dolgozókat, hogy igénylésüket azonnal juttassák el keltetöállomásunkra. mert beérkezett sorrendben vesszük, előjegyzésbe. Naposcsibét lehet igényelni folyó hó 11-én 17-re, 25-re. (39) DUNÁNTÚLI Kő- és Kavicstermelő Tröszt keres alkalmazásra, általános, bánya, gépész vagy építészmérnököket/ Jelentkezés részletes önéletrajz beküldésével. Dunántuli KG- és Kavics- termelő Tröszt, Tapolca. (11) fc***"*5* a pénze.-ha vált TAKARÉK BETÉT KÖNYVET Z. A L A A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapja. — Felelős szerkesztő és kiadó: Darabos Iván. — Szerkesztőség: Zalaegerszeg. Kossuth Lajos utca 22. Telefon: 250. - KíadóhlvaUÜ Zalaegerszeg. Szécher.vl tér 4. Telefon: 102. — Készült a Vaunegyei Nyomdaipari Vállalatnál Szombathely. Knssinb Lajos.utca 8. Telelőn: 75. — Felelő* vezető: Hofmann Miklós.
