Zala, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-07 / 56. szám

VILÁG PRO LEI ÁRJAI kéz nem akar engedelmes­kedni az agynak, leirni a döb- Sztálin elv társ kenetes birt eltávozott tőlünk. Egy félti áii a szirtletőn, pillantá­sát a távolba veti, alant mezövédö erdősávok övezik a dúsan telt, ringó kalászokat. Egy férfi áll a Kreml er­kélyén, a csodálatos panoráma a vi­lág fővárosának, Moszkvának képét tárja elénk, égbenyuló uj felhőkarco­lóival, gyönyörű építményeivel, utca­soraival. Egy férfi áll a szónoki emel­vényen. Jobbját magyarázóan emeli előre, felhív, oktat. A háttérben a zászló egy felirattal: „Világ prole­tárjai egyesüljetek!“ Egy férfi áll az óriári sportstadion díszpáholyában, magához szőrit égy szőke gyermeket és csókot ad neki. És most vezérünk, atyánk, bölcs la. nitónk, a- nagy pártszervező és had­vezér — Sztálin meghalt. A ma élő nemzedék legnagyobbja, akiről a mi korunkat sztálini korszaknak nevez, zük, az egyszerű emberek szivének Jogszere tettebbje pient cl tőlünk. Fel­mérhetetlen a fájdalom és a veszte­ség, amely az emberiséget Sztálin elvtárs halálával érte. A Szovjetunió­nak, a dicső kommunista pártnak, az egész haltadó emberiség élcsapatá­nak élén állva vált minden becsületes ember legigazibb barátjává, a sza­badság és a béke bajnokává. Egycmberként áll a nagy Sztálin ravatalánál a hős szovjet népnek és személy szerint Sztálinnak örökké hálás magyar dolgozó nép is. Amikor ;srf mondjuk: szabadság — akkor Sztálinra emlékezünk, akinek paran­csára az ö fial törték le kezünkről az évszázados bilincseket. Amikor azt mondjuk: ötéves terv —■ akkor őt idézzük, aki a nagy Leninnel, együtt megtanította az emberiséget bízni önnön erejében, merész tervü­ket szőni és ezeket tüzön-vizen át végrehajtani. Amikor azt mondjuk: szocializmus — akkor arra gondo­lunk, hogy ö volt annak a kornak összeliasonlithátatlainul kimagasló gé­niusza, amely korban az emberiség évszázados álmodozása, Marx, En­gels és Lenin halhatatlan tanítása testet öltött. Amikor azt mondjuk: kommunizmus — akkor uj erő köl­tözik karjainkba, mert a nagy cél kö­zeleg, már nem távoli, beláthatatlan ído múlva érkezik el. hanem annak építése napirenden van a Szovjetunió­ban és előbb vagy utóbb, do teljes bizonyossággal napirendre kerül a már szabad és a még rabságban síny­lődő országokban is. Amikor azt mondjuk: béke — álékor Reá gondo­lunk és önmagunkra: „a béke fennma­rad és tartós lesz, ha a népek ke. zükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette.“ ö, akinek utolsó messzehangzó szava „Éljen a népek közti béke! Le a háborús gyujtogatókkal!“, olyan örökséget hagyott ránk, amit nem­zetközi és hazafias kötelesség jól fel. használni, eszerint élni, kétszeres erő- ve] dolgozni, tanulni, ébernek lenni, összefogni, nagyon szeretni a dol­gozó népet, kérlelhetetlenül gyűlölni az ellenséget, még szorosabbra tömö­rülni a nagy Szovjetunió, a dicső kommunista párt, a Magyar Dolgozók Pártja és Sztálin elvtárs legjobb ma. gyár tanítványa, Rákosi elvtárs mögé. Moszkva, 1953 március 6. (TASzSz) A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságától, a Szovjetunió Minisztertanácsától és a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnökségétől. A párt valamennyi tag]álhoz, a Szovjetunió valamennyi dolgozójához, Kedves Elvtársak és Barátaink ! A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának Központi Bi­zottsága, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa és a Szov­jetunió Legfelső Tanácsá­nak Elnöksége nagy fájda­lommal értesiti a pártot és a Szovjetunió minden dol­gozóját, hogy március 5-én este 9.50 órakor, súlyos be­tegség után elhuny1 Joszif Visszárionovics Sztálin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke és a Szov­jetunió Kommunista Pari­ja Központi Bizottságának titkára. Utolsót dobbant Joszif Visszárionovics Sztálinnak, Lenin harcostársának és ügye lángeszű folytatójá­nak, a Kommunista Párt ős a szovjet nép bölcs ve­zérének és tanítómesteré nek szive. Sztálin neve végtelenül drága pártunk­nak, a szovjet népnek, az egész világ dolgozóinak. Leninnel együtt Sztálin elv- társ alkotta, nevelte és ed­zette meg a kommunisták hatalmas pártját; Leninnel együtt Sztálin elvtárs volt a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom lelkesítője én vezére, a világ első szó. Sztálin elvtárs egész éle. tét a kommunizmus nagy ügye önfeláldozó szolgála­tának szentelte, halála a legsúlyosabb veszteség a párt, a szovjetország és az egész világ dolgozói szá. inára. Sztálin elvtárs elhuny Iá­nak hire mély fájdalommal tölti el a munkások, a kol­hozparasztok, az értelmisé­giek és hazánk minden dol­gozója szivét, hős hadsere. günk és haditengerészetünk harcosainak' szivét, a dolge­(Fohjlatás a oldalon) ciaiista államának megaJa. pitója. Sztálin elvtárs, Le. nin halhatatlan ügyét foly­tatva, a szocializmus világ- történelmi jelentőségű győ­zelmére vezette országunk­ban a szovjet népet. Sztá­lin elvtárs vezette orszá­gi! okai a második világhá­borúban a fasizmus fölötti győzelemre, s ez alapvető­en megváltoztatta az egész nemzetközi helyzetet. Sztá­lin elvtárs felfegyverezte a pártot és az egész népet a o, Szovjetunió kommunista építésének nagy és világos ;> ro gram in jává 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom