Zala, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-03 / 52. szám

P A fi 1 ÉL L T Hallgatóim fejlődése az 1952—53. pártoktatási évben A WOVkanizsai Vörös Csillát; tennelöszöodkezetben már második éve vezetem a politikai iskolát. Az 1952—53-as oktatási évben a szövetkezet élenjáró dolgozóit is bevontuk a tanu­ltaiba. Az elmúlt oktatási évben nagy nehézségekkel küzdöttem,_ ke, vés segítséget kaptam munkámhoz a pártszervezettől és a városi pártbiz olts ágtói. Hallgatóim az előadás alatt nem jegyzeteltek, s igy nem is tudtak jól felkészülni az anyagból, ami megmutatkozott a szemináriumon, Hallgatóim nagy része nem szólt hozzá, úgy kel­lett felszólítani ökot. Az idei oktatásban megváltoznak hallgatóim• Rűneveltcm őket a rendszeres jegyzetelésre. Állandóan segítem, ellenőrzőm felkészült­ségüket és felelősségre vonom azokat, akik hanyagul végzik a jegy. zetkészüést. A szeminárium belső élete is megváltozott. Az elvtársak jó hozzászólásaikkal, segítik a gyengébb hallgatók fejlődését és ne. keni. is sok segítséget adnak az anyag vcz&téschez. Hallgatóim a SsKP XIX. kongresszusa anyagának tanulmányozása alatt nagyon sokat fejlődtek. Politikai fejlődés ültet bizonyítja az is, hogy az elv társak szívesen, járnak a foglalkozásokra és megszűnt az igazo­latlanul mulasztók száma• De fejlődésüket még az is bizonyítja, ‘hogy hozzászólásaikat a gyakorlati életből vett példákkal magya­rázzák meg. A tanultakat felhasználják munkájukban is, ami elő­segíti a termelőszövetkezet fejlődését. A politikai iskolán elért eredmények még jobb munkára ser. kenteitek engem is. Hiányosságaimra a városi pártbizottság ellen* őrzése során felhívta figyelmemet. Alaposakban felkészülök az ok tatásra, mindennap 1—2 órát fordítok az anyag feldolgozására, hogy azt tisztán lássam, viert csak igy tudom hallgatóimnak érthe­tően megmagyarázni• Az anyaghoz rendszeresen olvasok szépirodalmi könyveket, pártunk sajtójúi és n- propagandista szemináriumra is pontosan eljárok. Itt nagyon sokat' farmiunk■ A propagandista szemináriumon tisztázzuk az anyaggal kapcsolatosan felmerült vitás kérdéseket, s a propagandistákkal közösen megbeszéljük azokat. PALLAGI MIHÁLY propagandista, Nagykanizsa »rä GOWilí EBESSÉGRE „A kizsákmányoló osztályok soha, semmi körülmények között a szocializmusba. belenőni nem fognak és utolsó leheletükig el. keseredett harcot fognak vivni el­lenünk.És ebben a harcban a reak­ciót támogatja a régihez való ra­gaszkodás, a falu elmaradottsága. az egyházi reakció és végül, de nem utolsó sorban a nemzetközi imperializmus. A Magyar Dolgo­zók Pártja egy pillanatra sem té­vesztheti szem elöl ezeket a té­nyezőkéi'* mondotta Rákosi eh'társ a Központi Vezetőség 1949 május 31-i ülésén. Erről feledkezett meg Magúra •Jánosáé elvtársnő, Lenti község függetlenített pártlitkára. Ked­den a késő délutáni órákban, mikor elhagyta a pártoktatók házát, ahol az Ö irodája is van, az ajtókat nyitva hagyta. A falu szélén álló villaszerű házba bosszú ideig az ment be, aki akart és azt csinált ott, amit akart. Nem zavarta senki. Nem kérdez­te meg senki, mit akar. A tit­kár elvtársnő közvetlen irodáját kivéve minden helyiség nyitva volt. A nagyteremben kellemesen befödve, az előadói asztalon piros terítő, rajta nagyjaink képei. Az egyik mellélcheiyiségben gondosan 'elkészített szemléltető táblák. A ház belső szobáiból már nem olyan nehéz a titkár elvtársnő szobájába sem bejutni. Abba a szobába^ ahol a párt számára fon­tos iratok és okmányok vannak. Vájjon gondolt arra. Magúra elvtársnő, vagy alti a. helyiséget nyitva, hagyta, hogy tettével sú­lyos kárt okozhat pártunknak? Valószínűleg nem, mert akkor nem hagyta volna nyitva. Most talán szerencséje volt Magúra elvtársnőnek, az ellenség nem vetto észre az általa nyitva ha­gyott rést, de Magúra elvtársnő no ezen mérje elkövetett hibája nagyságát, hanem azon, hogy ha úgy adódik, kárt okozott volna pártunknak. így nézi a hibát pártunk is és ennek alapján is vonja felelősségre a mulasztó­kat. A Magyar-Szovjet Barátsági Hónap sikeréért A szovjet nép barátsága kul­túrát és felemelkedést jelent az egész emberiség számára. Ebből tv barátságból fakad a.z, hogy a szovjet nép kimeriílictétlenül tárja elénk harcos munkájának tapasztalatait. Most, amikor a Magyar-Szovjet Barátság Hónap­ját ünnepeljük, mindenegyes dol­gozót, főleg MSzT.íagot át kell, hogy hasson az a tudat, hogy a szovjet népnek, hős fiainak kö­szönhetjük mi, magyar dolgozók is szabadságunkat, mindazt, amit ezidáig megvalósítottunk. Sols vállalatnál lebecsülik az MSzT munkáját, nem ismerik en­nek fontosságát. Ez abból is adódik, hogy az MS’zT-alapszer. vezet vezetősége nem végez kol­lektiv munkát, nem támaszkod. nak a dolgozók széles tömegeire. Pedig éppen a Magyar-Szovjet Társaságnak feladata az, bogy a legszélesebb tömeget győzze meg és nevelje arra, hogy mindjobban megszeressék a Szovjetuniót. Ró* vai elvtárs azt mondotta: „A Szovjetuniót szeretni annyit je­lenti, mint saját hazánkat sze­retni“, Ez több munkát, helyt­állást követel az MSzT vezető­ségétől, mindenegyes tagjától. Zalaegerszegen vannak vállala­tok, ahol értek cl eredményeket, mert a vezetőség kollektív mun­kát végzett. Ezt bizonyltja a TÜZÉR és a Magtermeltelő Vál­lalat munkája is. Ezidáig mindig tudták mozgósítani a feladatok elvégzésére a tagságot. A Nép- bolt Vállalatnál vagy a Tataro- zőiiál viszont csak egy-egy elv. társ végez ilyen irányú munkát. Bárhogyan is küzdenek, nem sok eredményt tudnak felmutatni, mert a szovjet kultúra, a szovjet nép munkája, annak ismertetés©, nemcsak egy ember munkáját szabja meg, hanem az egész dol­gozó népét. Csakis akkor tudunk eredményt elérni, ha mindenegyes becsületes dolgozó aktivan kive­szi ebből a részét.. Városunk te. rületén a szemléltető agitációban is értünk el eredményt. Képkiál- Utásokat rendeztünk, amelyek ké­pekben mutatják be a szovjet nép eredményeit, beutalnias építkezé­seit, kulturális életét. Ezt sikere­sen valósítottuk meg a Iíuhagyár. ban, a városi tanácsnál. A szovjet nép iránti szeretet elmélyítés©, munkájuk, eredmé­nyeik megismerésének érdekében solvkal nagyobb odaadással kell dolgoznia mindenegyes MSzT- iagnak, hisz éppen a mi felada­tunk ezt közelebb hozni minden­egyes dolgozóhoz. Ehhez a mun­kánkhoz elengedhetetlenül szűk. séges az is, hogy a vállalatok és a szocialista szektorok vezetői a jövőben még nagyobb segítségei adjanak, Gáspár István A MASZOLAJ=távvezeték dől «0201 a felajánlások túlteljesítésével készülnek április 4-re A közelmúltban már irtunk arról, hogy a MASZOL AJ Ásványolaj veze­ték Vállalat felefonosztályánál egy 10 tagú brigádból nyolcán lőttek sztahánovisták. Az a két dolgozó, akik ekkor még nem érlék el telje­sítményükkel a sztahánorísta szintet, csak később került a vállalathoz s még nem sajátította el teljes mértékben a jó munkamódszereket. A brigád többi tagja minden segít­séget megad az uj dolgozóknak, hogy növelhessék teljesítményüket s ezáltal a brigád minden egyes tag­ja mielőbb sztahanovistává váljon. Nemrég alakult meg a vállalat tc- lefonosztályánál a pártszervezet. A jó, kollektiv munka eddig- is szép teljesítményeket eredményezett, mos azonban a dolgozók még több* oda­adással, még szivósabb munkával valósítják meg az elöltük lévő fel­adatokat. — \ párt segítségével könnyebb lesz megszüntetnünk a hiányosságo­kat — mondják a dolgozók. — Nem egyszer fordult elő, lrogy voltak ne­hézségeink, amelyek csak azért lát­szottak nagyoknak, mert nem volt pártszervezetünk, amely irányított volna s a nehéz problémák megoldd, sámli megadta volna a segítséget. Most hetenként egyszer politikai ok­tatást tartunk. havonta egyszer pedig balesetelhárítási oktatáson ve­szünk részt. A telefonosztály dolgozói a telje­sítmények növelését észszerűit csek­kel igyekeznek elérni. A munka jó megszervezésével az időt jól kihasz­nálják s igy érik el, hogy terveiket határidő előtt teljesíthetik. A múlt hónapban Reményi Jenő, a telefon- osztály vezetője, Kurta János, Hor­váth József és Törölt Miklós műsze­részek egy újítást adtak be, amely- lyel 601.000 forintot takaríthatnak meg. Mintegy ‘240 kilométer távolsá­gon müáramkört létesítenek. A pos­tai vezeték ugyanis nem elégséges, hogy a megnövekedőit követelmé­nyeket kielégítse, emellett nagyon sokba kerültek a vállalatnak a liosz- szabb beszélgetések. Külön áramkör kiépítése túlságo­san költséges lett volna. Az uj áramkör létesítését egy TFB1 nagy frekvenciájú berendezés felszerelésé­vel akarták megoldani, de nagy aka­dály mutatkozott a vonalcsillapítás* nai. Ugyanis a vonalcsillapítás nem lehet nagyobb ö.ü méternél, a szó- banforgó vonalon pedig a csillapítás 4 méter, tehát szükséges volt a be­rendezés kimenő teljesítményét meg­növelni. Ezt úgy érték el, hogy a kábclloizitás.kicgycnlitö szülőt mó­dosítottak, ezáltal a, csőre jutó ve­zérlő jel magasabb leit. A vivő hul­lámok szinkronizásával a hatótávol­ság megnövekedc't’t. Az újítást már be is vezették. Tö­kéletesen működik. Az április 4. tiszteletére tett fel­ajánlást is jól teljesítik a telefon­osztály dolgozói, az egyik olaj tizem_ nél az átépítéseket befejezték s egy nap alatt elkészítették a transzfor- má'torház és a tartályállomás 2 kilo­méteres vonalát. Ezen a napon a dolgozók 140 százalékos teljesít* ményt értek el. Terven felül, ugyan­csak április 4. tiszteletére a postá­tól a furógamiíuráig kiépítenek egy 2 kilométeres vonalat. Ezt a felaján­lásukat egy újítás segítségével va­lósítják meg. így dolgoztak eredményeikért — igy harcolnak az élüzem címért a Ruhagyárban A Ruhagyárban az utóbbi időben nemcsak a termelékenység növekedett, hanem a minőségben is jelentős változÁs történt. Régeb. ben arról beszéllek a műszaki vezetők cs a szak­emberek, hogy még két év múlva sem lehet ered­ményeket elérni, mert a gyár még csak néhány éve épült és a dolgozók nem állnak a fejlődésnek azon a fokán, hogy megértsék a minőségi munka jelentőségét. A hiba onnan származott, hogy a, műszakiak nem foglalkoztak megfelelően a hoz-' zajuk beosztott dolgozókkal. Sok bírálatot kap­tak, amely azt eredményezte, hogy igyekeztek fo. kozaicsan felszámolni a nyárban a hiányosságot. Különböző szaktanfolyamok indultak• A termelé­kenység növekedésével nőtt a dolgozók öntudata is. A párttagok és a pártonkivüli dolgozók fel­ismertélc a hiányosságokat és maguk hívták fel a figyelmet a termelést gátló kérdésekre. Vámosi Imréné nemcsak a termelés hiány osságait tárta fel, hanem azok ellen is harcolt, akik bármily más módon igyekeztek, akadályozni a■ termelést. Leleplezte Hollai Árpádot, aki megkárosította a nép vagyonát. A -pártszervezet élére uj párttitkár került, aki szívósan harcolt a dolgozók és a mű­szakiak közötti még szorosabb viszony biztosítá­sáért. A pártszervezet kommunistái harcot Puli. toltak a jó minőségért A kommunista dolgozók vállalták a szalagon belüli ellenőrzést. Ezek a dolgozók ma a termelés pártaktivái. A pártszer­vezet és a műszakiak közötti szoros kapcsolat meghozta eredményét: a Ruhagyár az éliizem óimért folyó versenyben a januári értékelés sze­rint a második helyen áll­Az eredmények azonban csak akkor mondha­tók eredményeknek, ha q£í nemcsak elérik, ha­nem szívósan tartják és fokozzák is. A gyárban nagyobbára felszámolták azokat a nehézségeket, amelyek nagyban hátráltatták a vállalat munka. jót. Sikeresen megoldották a szalagáiállásokat. A. legutóbbi átállásnál nem volt munkaidőkiesés, mert két nap alatt megtanulták a dolgozók az uj reszortok elvégzését. Különösen a 30 és a 32-es szalagoknál vált egyenletessé a termelés. A 30-as szalag jamuári átlaga 100-9 százalék volt, inig a 32-es szalag csak egy tized százalékkal maradt el mögötte- E két szalag jelenlegi napi tervtel- jesitése is elén a 105 százalékot. A szalagok jó munkája és a szalag vezetők jó irányítása nyomán a minőség színvonala a januári 96.4. százalékról februárban már 98 százalékra emelkedett. A vállalat tervteljesitésénelc nagy lendületei adott a DISz.fiatalok versenykihívása u többi ) uház(j,ti ipárag fele. Számos DISz-fiaíal becsü­lettel eleget tesz. kötelességénélEzek közé tar tozik Fűzi Mária sztahanovista fiutal is, aki amellett, hogy a termelésben élenjár, segíti azo­kat is, akik még nem teljesítik a terveiket­A z elért eredmények ne tegyék, elbizako. do bt á a vállalat vezetőségét, hanem to­vábbi jó munkával, a termelés növelésével, s a, minőség további javításával harcoljanak az első­ségért. Ha igy dolgoznak, akkor elnyerhetik az első negyedévben az élüzem elmet. Ehhez rúg­ván minden lehetőség. A siker */, vállalat dolgo­zóin, vezetőin éé kommunistáin midik. Bércsulás a háza k ere tíyei Koromg^árbau Már több esetben irtunk a báza- keretiyei Koromgyár jó munkájá­ról. Régebben voltak hibák, voltak elmaradások, de aztán egy jelentős újítás segítségével a termejés hirte­len növekedni kezdett-. Ugylátszik a dolgozók egy részének fejébe szállt a dicsőség olyannyira, hogy még a becsületről is megfeledkeztek s lát­szat-eredményekkel igyekeztek a va­lóságosnál nagyobb teljesítményeket kimutatni. Ezt- az eljárást röviden bércsalásnak nevezzük. A Koromgyár dolgozói a havi dekád ok utolsó napjaiban, vagy a hó végén, amikor látták, hogy nem ér­nek el olyan ’teljesítményt, amely a koromgyári dolgozók dicsőségét emelné s zsebjét jobban duzzasztaná, csaláshoz folyamodtak. Ez a követ­kezőképpen történt. Strice László raktárost „megagitálták“. Elmon­dották neki, hogy a legutóbbi ered. menyeik nem olyan magasak, min' amilyent el akartak érni, a lemara­dást azonban a következő dekádban kétszeresen is behozzák. így történt aztán, hogy Striez László uyugodt lel ki ismeretiéi vette át a 17 kilós zsákokat s irta be, hogy átvett ennyi-meg ennyi zsák kor­mot, amelyeknek súlya darabonként 2ö kilogramm. A dologról tudott Göncz István művezető, sőt Fehér Sándor, az alap- szervezet titkára is. Később — az még nem tisztázódott teljesen, mely indító okból — Striez László rak­táros jelentetic a munkaügyi osz­tálymái, hogy a Koromgyárbau sza- laíTytalauság történik. Targa Béla. a Budaiad. Kőolajtermelő Vállalat igazgatója, nyomban megindította a vizsgálatot s ekkor kiderült, hogy a raktárban 1066 kilogramm korom, mai van kevesebb, mint amennyi a ralit árkönyvben fel van tüntetve. A Koromgyár összes dolgozóit felelősségre vonták a pártunkat, nép­gazdaságunkat megkárosító súlyos visszaélésért. Minden kétséget kizá­róan megállapították, hogy a csalás­ról tudott Göncz István művezető. Simon művezető, Stricz László rak­táros cs Fehér Sándor müszakveze- tö, alapszervi párttitkár is. A vizsgálat során kiderült, hogy több esetben, amikor magasabb eredményt értek el, 15—20 kilogramm kormot visszatartottak, mondván: jönnek meg szűk napok is, nem árt, ha van tartalék. A koromgyári eset élő példája annak, mit jelent az ellenőrzés hiá­nya. Hogy a bércsalás megtörtén­hetett, nagyrészt annak tulajdonít­ható, hogy a bázakerettyei pártbi­zottság- kevés gondot fordított a Koromgyárra, a koromgyári dolgo­zók munká jára. Hogy ez valóban igy volt, az kitűnik azokból a levelek­ből is, amelyeket Fehér Sándor, a Koromgyár alapszervi titkára szer­kesztősegünkbe küldött. — Én már többször jelentettem a vállalat igazgatójának cs a párt- bizottság titkárának is, hogy a Koromgyárban hibák vannak — irta Fehér elvtárs hozzánk küldött lóvéié, ben. — a bírálatért minden alkalom­mal megfenyegettek, sőt Borosán elvtár.«, a pártbizottság titkára még azt is mondta, hogy megfoszt párt­funkciómtól. Fehér Sándor súlyos hibái köveiéit cl. Azt állítja, hogy elfojtották a bí­rálatot. Vájjon, ha egyszer azzal állott volna a pártbizottság titkára, vagy a vállalat- igazgatója elé, hogy a Koromgyárban csalás 'történik, megbüntették volna.e érte? Szó se róla. Éppen ott van a hiba., hogy Fehér elvtárs nem a súlyosabb, a vállalatot komolyan érintő dolgokkal foglalkozott bírálatában, hanem bí­rálatai inkább a saját személyét érintő, rája nézve hátrányos dolgok feltárásával foglalkoztak. Egyik le­velében megírta a Zalának, hogy a dolgozók öt már három alkalommal javasolták pénzjutalomra, sőt ön­kritikát is gyakorol, mert megírja, hogy ő is követett el súlyos liibát: egyszer két órás késéssel ment aa üzembe. Helytelen volt, hogy a vállalat ■nem részesítette öt a megérdemelt, jogos pénzjutalomban s “helyes volt, hogy önbirálatot is gyakorolt, do súlyos hiba volt, hogy amikor ezekről a dolgokról irt, nem irta meg a leglényegesebbet, a koromgyári ber- csalást. Nem kisebb 'bűn a hibák palástolása, mint azok elkövetése. A párt már megtette intézkedését, a továbbiakban a vállalatvezetőség feladata, hogy a hiba nagyságához mért szigorral járjon el s olyan bün­tetést szabjon a bércsalókra, ami­lyent azok tettükéit megérdemelne!;. T. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom