Zala, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-01 / 51. szám

A ..Szabad Nép" február 27.i száma közölte az alábbi cikket: NEM MINDENNAPOS ellenséges kártevésre derült fény Bács megye kiskőrösi járásában. A járási tanács­ba ellenséges elemek íurakodtak be, s hosszú ideig végezték romboló munkájukat a bűnök egész soroza­tát követték el a falu dolgozói el­len. ! A kiskőrösi járást a megyei fa­li ács házán és a belügyminisztérium­ban Iiács megye legjobb járásának ismerték és dicsérgették. A jelenté­sek. a papírok igazolni látszottak a járás jóliirét: a gabonabeadás ta­valyi tervét és a sertésbeadás má­sodik félévi tervét túlteljesít ette. A jelentések mögé, a számok mögé pe­dig senki sem nézett. Bedig más kép alakult volna ki a járási ta­nácsról és sokat dicsért, elnöké.)öl. Később már a számok is riadót je­lezhettek volna. A járás a kukorica- beadás tervet már csak mintegy (31 százalékra, a tojásbeadásét csupán ff.5 százalékra 1 eJjesitette, s az ösz- szól az előirt búza- és rozs területnek csupán háromnegyed részét, vetette be. Ezek a sötét számok azonban kü­lönösképpen nem tűntek fel tovább­ra is a járás korábbi eredményei vnki'ották el a felettesek szemét. A járási tanácsban igy zavartalanul garázdálkodhatott az ellenség s a tanács nevében a gyalázatos törvény­szegések egész sorozatát- követhette cd. A járási tanács elnöke Fülöp Gyu­la,' kuláfc volt, sötétmulfu horthysta tiszt. Ilyen volt vezetése alatt' a já­rási tanács politikája is:, védte, pártfogolta a kulákokafc — viszont ott ártott a dolgozó parasztoknak, aho! cask tudott. A kidákok Bács me­gyének ebben a „minta* * - járásában szabotálhatták leginkább ' az adófi­zetést és á beadást, a haj ükszála rom görbült meg érte. Sokhelyütt- befu­rakodtak a termelőszövetkezetekbe. \ járási tanács segítségével a fáz b-lri Bajtárs és „Aranykalász,, a csá­szárt Oltási Kossuth és a csengődi Le­nin tszcs-ben és máshol a vezető :. z-tségek egy részét is a kulákok k-1 ritették a markukba. Belliiről, alüü-ornosan, mint a fában a -'szír, ■ bullák a szövetkezetei. Több köz. Kében. ..eltűntek“ a kuiákok. a ta­nács nyilvántartásának egyik Tápját ró), s megjelentek a másik lapon, mint újdonsült „dolgozó parasztok“ Kaskantyun például mindenki isme­ri. Brada József és Brada Pál ku­li kokat, mindenki gyűlöli őket, tud­ják, hogyan szívták a múltban a dolgozó parasztok vérét. A két ku- lák a járási és a községi tanács jó­voltából mégis „dolgozó paraszt**-tá vedlett át. Ugyanakkor ebben a köz­régben az egész falu nagy felhábo­rodására mintegy tíz dolgozó pa­rasztot kuláklisf ára tettek. A kulá­kok uak elengedték adójukat, s a be. adást — a dolgozó parasztokra há­rítottak .mindent. MIKÖZBEN a kulalkokat „jánosbít­csizták“, „pis', abáesizták“ — a ta­nácsban gyalázaf-osan durva hangot használtak a dolgozó parasztokkal szemben. A járási tanács egyik sok- -/orositott körlevelében utasította a községi tanácsokat, hogy a dolgozó parasztokkal, akik elmaradtak a be­adással. adófizetéssel, „mint a nép ellenségeivel szemben a legnagyobb szigorral“ kell eljárni. Ezt Kecel on ér- több más községben ki is dobol­ták. Természetesen ez nem nevelt egyetlen dolgozó parasztot sem ál­lampolgári hűségre, adójának, be­adásának pontos teljesítésére — el­lenkezőleg. elkeseredést szült, tör­vényeinknek, államunknak tekinté­lyét rombolta, Ez is volt a cél. Ezért- vált rendszerré az is, hogy a kiskőrösi járásban a 'tanácsok sok­helyütt feleslegesen beidézgették, zaklatták a dolgozó parasztokat, vagy éppen jogtalanul megbüntet­ték őket. Kiskőrösön egyszerre GOD —700 dolgozó parasztot idéztek be, várakoztatták őket-, elvonták a mun. kától. KeceJen sok dolgozó parasztot egyik nap a. mezőgazdasági cso­port, másnap a begyűjtési csoport, harmadnap a pénzügyi csoport, ne­gyednap a tanácselnök parancsolt fel a tanácsházára. Kecelen összesen 3583 termelő van, a község 90 szá­zalékra teljesítette a baromfi.beadús és 09 százalékra a tojásbeadás ter­vét. A tanács mégis több mint, 3000 termelőre vétett ki kártérítést. Né­hány nap alatt 130 dolgozó paraszt tiltakozott a jogtalan büntetés ellen * igazolta, hogy pontosan teljesítet'*e Vasárnap, 1953 máre. 1. az állam iránti kötelezettségét. A keceli tanácsháza embertelen búto­kra! úinak erre csupán annyi voU a szavuk: „Ha a dolgozó parasztnak sérelmes valami, úgyis bejön . bok- helyüt't felelőtlenül, vagy sehogysem intézték el a dolgozók kérelmét, pa­naszát. Kiskőrösön a pénzügyi cso­port Íróasztalain 300 olyan kérvény porosodik, melynek zömét még 1949 ben adták be: helytelenül kivetett házadó vagy másféle adó felülvizs­gálását kérték a dolgozók. De mint­ha csak a pénzügyi csoport Íróasz­talai mögött nem is emberek, hanem érzésnélküli fabábok ülnének! Be­gyepesedett fejű bürokraták, kiknek mitsem számítanak az emberek, s látókörük csak az aktahegyek alsó szélétől a felső széléig terjed. Ezért volt az a véleményük erről az eset­ről, hogy a kérvények elintézése „vár- hat mert nem segíti elő a pénz. ügyi terv teljesítését**. Csengődön Szép éné és Kovácsáé, a községi ta­nács alkalmazottai szégyenletesen goromba hangon, arcátlanul, szitko­zódva támadtak a dolgozó parasz­tokra A Horthy-fasizmus minden­ható főjegyző urai ripakodtuk rá igy a parasztra. Még gyalázatosabban bántak a dolgozó parasztokkal az elszámoltató bizottságokba becsempészett ebenso- ges figurák: elcsapást régi 'tifcz_vi~ selök különböző lecsúszott, foglalko. zúsnélküü naplopók. Ezek aztán nap mint nap részegeskedtek, loptak, zsa­rollak megvásároltatták magukat. Az egyik züllött csirkefogó Kecelen nagy ráutoittásebédet csapott a be­gyűjtőit tojásokból. A lanácsalkal- mazottak egy része együtt dorbézolt ezzel a söpredékkel, együtt ittuk el a törvénytelenül szerzett forintokat. Kecelen maga a tanácselnök is el járt dinom-dánomokra ezekkel a züllött alakokkal a kulákoklioz. Mindezt látták, tudták a dolgozo parasztok. Császártöltésen példáid arról beszéltek, ha valaki el akarja intézni adósságát az elszámoltató bizottsággal, a községi vagy a já­rási tanáccsal, vigyen, bütyköst ma­gával, ékesebben beszél az minden szónál. S mig a feleslegesen, zakla tolt jogtalanul megbüntetett dol­gozó párásatok a tanács-ellen méltat hmkodtak, addig a senkiházi, ellen­séges elemek a markukba-nevettek, hadd szidják csak a dolgozó parasz­tok a tanácsot. a DOLGOZÓ PARASZTOK felhá­borító zaklatása, az embertelen ^ bá­násmód az ellenséges politikának csupán az egyik oldala volt. A kis­kőrösi járási tanács a termelőszövet­kezeti mozgalmat is fondorlatos mó­dón igyekezett támadni. Fondorlatos módon, hiszen a járási tanácshuznn mostanában éppen a termelőszövet­kezeti mozgalom fejlesztéséről eseti a legtöbb szó. Olyannyira, hogy köz. ben ,megfeledkeztek“ az égető fel­adatokról például a tavaszi munká­ról. De a’járási tanács tsz-fejlesztesl terve: körmönfont provokáció volt, amelynek az volt a célja, hogy az egyénileg dolgozó parasztok jóidore meggyül öl jók a szövetkezeti mozgal­mat Noha a járás szántóföldjeinek csupán 12 százaléka volt szövetke­zetben a járási tanácson nemrég kiadták a jelszót: „Néhány hót mid- va •t&z-jáiássá kell Iólmunk* *. A s^o_ vetkezeteket ugyanakkor árván hagy­ták nem segítették. A császárt olt esi termelőcsoportok például hiúba kei lek vártak segítséget a járási ta­nácstól az óv első öt hetében senki sem látogatott cl hozzájuk. Ahelyett, hogy a szövetkezeteket erősítették volna és ezek példájával o-vözték volna meg az egyénileg dol­gozó parasztokat — aljas fenyege­tésekkel, vagy elvtelen Ígérgetések­kel jogtalan engedm-nyekkel igye­kezték a termelőszövetkezetbe kény­szeríteni vagy csábítani őket. Kas- kantyun a tanácstitkár fenyegetőzni kezdett. Azzal „érvelt“ : aki nem lep be a szövetkezetbe, annak felemeli az adóját. Többhelyült elárverezéssel ijesztgették a dolgozo parasztokat. Kecelen pedig a hangoskiradoban a. következő „jó hirt“ hozták a falu tudomására; „Felhívjuk a dolgozo parasztok figyelmét., hogy mumi többen lépjenek be, őzzel megszaba­dulnak a terhektől (az adófizetés*« a beadástól, stb.)“ A k«gyüléseken, amelyeket a tanács rendezett ha­sonló módon „érveltek** az_ előadok Ft hogy az alávaló provokáció teljes legyen, az ellenség mindezt >akos , ívtárs születésnapja, tiszteletűre jelszóvá' végezte. A járási tanúcsházáu <;•- a községi uiiácsokná] természetesen sok becsü­letes ember dolgozik, akinek fcL tűnt; hogy valahol Inba van a tanács munkájában. Már nem egyszer éle­sen megbírálták a járási tanács­elnököt és az operativ csoportot. alvol a tanácselnöknek több cinkosa volt. Ezek azonban durván elfojtott tűk visszaverték a bírálatot. A já lásí tanács elnökhelyettesét mert bírálta őket — megrágalmaztak, Üldözték A járási tanács több mun­katársát bíráló fellépésük után elhelyezték a járási tanácstól, ala­csonyabb beosztásba tettek. A ta­nácselnök és cimborái úgy féllek a pár’.szervezettől, mint a tűztél, meg akarták bénítani a pártszervezet mű­ködését. Azon mesterkedtek, hogy a járási tanács pártszervezetében soha ne legyen pártitkár, vagy olyan em­berre bízzák az alapszervezet vize tósét. aki az ö bandájukból kerül ki, lő a ’bírálat elfojtása a községi ta­nácsoknál is mind gyakoribba vált Üldözték mindazokat, akik „rosszat mertek szólni“ róluk. A császartoT tési Búzákalász termelőszövetkezet elnöké nyíltan meg is mondta: min­denről hajlandó beszélni, csak a ta­nács hibáiról nem, mert- abból előlit*, utóbb baja lenne. A dolgozo parasz­tok a járásban sokhelyütt ezt vall iák: , Ne szólj szám, nem fáj fe­jem**. Nem merik bírálni a taná­csot bár saját bőrükön érzik a zak­latásokat, a törvénysértéseket. HOGYAN FAJULHATOTT IDÁIG a dolog? Miért csúszhatott a km. körösi járási tanács vezetése az el­lenség kezébe? ■Mintha esak vattát duglak volna a megyei tanács vezetői fülükbe, hogy ne hallják meg a becsületes tanácsaikatrúazottak és dolgozó pa­rasztok hangját! Mintha csak aira rendezkedtek volna be a Bacs megyei tanácsházán, hogy csupán a külön­böző számok és jelentések alapja» bírálják el a tanácsok munkáját. Az utóbbi időben már az is gyakori volt hogy a kiskőrösi járási tanacs- elnök hamis jelentésekkel árasztotta el a megyei 'tanácsot. Bács megye járásai közül például elsőnek je­lentette hogy járása teljesítette az őszi vetés fenét -- holott a fold egynegyedrésze vetetten maradt, i zek a hamis jelentések azonban csak megerősítették a megyében az. ellenség 'hadállásait. A megyei tanács nem ellenőrizte az adatokat,^ hanem a°'vba-föbe dicsérte a járási tanács­elnököt, s igy szájtá'tásával támo­gatta a kártevést. A megyei tanacs házán állandó a pánik. A kapkodó munka sorozatos túlkapásokhoz, hi­bákhoz is vezet. Ilyen légkörbe^ ki­válóan érzi magát az ellenség: job­ban álcázhatja magát, huzamosabb ideig folytathatja gyalázatos, nep. ellencs tevékenységét-. A kiskőrösi kártevés ügyében sú­lyos felelősség terheli a belügymi­nisztériumot is, amely elhanyagolta a Bács megyei tan ács munkájának az ellenőrzését. De emellett a , mi­nisztérium Fülöp Gyulát, a kiskő­rösi járási tanács volt elnököt akit azóta már sikkasztás és más bűncselekmények miatt letart oz.attak — az egekig magasztalta: közigazgatási gyakorlata van, a J rás területén a munka is jól megy • kemény, határozott.. %ugy poh lkai, mint szakmai téren jól fejlődik Pedig a minisztérium szemelyzc í „itÜyimak adatai f mii bizonyítottig Imp Fu­Eip: kulák, volt horthysta tisM. A űelügyminisztériumban az égj) irattartó mélységes fenekére Késztették azt- a levelet 13 amely ben a fcanácselnükhelyeUes bejelen­tette Fülöp kártevéseit-- elcresztc ­ték fülük mellett a figyelmeztötcst. " Igen nagy felelősség terheli a já­rási pártbizottságot cs a mcgjci pártbizottságot is, mert nem ork« dőlt éberen harcosan a part politi­kája felelt. Sőt, a járási pártbizott­ság még segítséget is adott az eile - Snck maga is támogatta a jutási tanács provokációs tsz-fejlesztési tei­csak a járási és a megyei párt­bizottság politikai vaksága, passzi­vitása tette lehetőve, hogy a be fi - lakodott ellenség durván megsértse ., párt politikáját, nyíltan _ felhasz náthássá a tanácsot gaz céljaira, ^ fojtsa a bírálatot, szembeállítsa a dolgozó parasztok egy reszel a part­tal és az állammal. Arai a kiskőrösi járásban történt, műi mindennapos eset. De nem is oyndüláUó. A kiskőrösi járás nem az egyetlen hely az országban, ahol 0 komrour,itták, a pártszervezetek és a pártbizottságok szájtátisága, po liliked vaksága akadályozza az ellen ség leleplezés#, s íiIlo] bürokrácia UV alkod ott el a tanácsban, elszakítva azl a dolgozó parasztok tömegeitől. Az állami és pártszerveknek okutt Tauáeseinők ok értekezlete Szombaton Budapes en a bel­ügyminisztériumban értekezletet tartottak a budapes'i városi ta­nács és megyei tanácsok végre hajtó bizottságainak elnökei ré. szere. Az értokezle en megjelen' Rákosi Mátyás elvtárs, a minisz­tertanács elnöke. Részivel t az ér­ekezleten. Házi Árpád elvtárs, a minisztertanács elnökhelyettese, Győré József elvtárs, belügymi­niszter, Erdei Ferenc földműve­lésügyi miniszter. Az- értekezle en Győré József elv.árs mondott be­szédet a bürokrácia és az elhajlá­sok elleni harc kérdéséről. * NEMZETKÖZI SZEMLE * A Az „európai védelmi közösség“ országainak római értekezlete z amerikai imperializmus ag­resszív tervei között egyik fő hely cn áll a Nyugat-Európa leigázá­sára létrehozott úgynevezett „euró­pai védelmi közösség4' aljas céljai­nak megvalósítása. A tervet, amely nem uj, csak annyiban érintette az amerikai elnökválasztás, hogy az uj elnök, Eisenhower még jobban fo­kozza nyomását a nyugati kormá­nyokra és mindent elkövet, hogy mi­nél előbb létrejöjjön az „európai had­sereg" amerikai irányítás alatt álló hétpróbás nácikkal az élen. Az amerikai imperialisták mester­kedése eredményeképpen •— Dulles emlékezetes nyugateurópai körútja után pár héttel — február 24-én Ró­mában összehívták a „védelmi kö­zösség'4 külügyminisztereinek érte­kezletét, a védelmi közösségről szóló ! szerződés ratifikálásának elősegítése j céljából. Az értekezletet —- amelyen hat ál­lam : Franciaország, Olaszország, Nyugat-Németország, Belgium, Hol­landia és Luxemburg külügyminisz­terei nem képviselték népüket^.— a megszokott légkör övezte: megerősí­tett rendőrosztagok védelme alatt nagyszámú amerikai „megfigyelő" jelenlétében — alátámasztva> hogy milyen az értekezlet „európai'4 jel­lege — tették meg a küldöttek nagy­hangú szólamaikat a „fennálló ne • hézségek leküzdéséről”. Az értekezlet, amelynek napirend­jén elsősorban a békés országok el­leni támadás haditerve, az „európai I politika közös irányelveinek'4 meg- megvizsgáíása állott, már megkezdé­se előtt sem - kecsegtetett túlsók si­kerrel. Ez a tény kicsendüit a bur- zsoá újságok hangjából, amelyek nyíltan arról írtak, hogy kétséges az értekezlet sikere és hogy a már kü­lönben is válságos szakaszába jutott védelmi közösség elérkezett egyik legsúlyosabb válságához. A római értekezlet középpontjában a francia-nyugatnémet ellentétek ál­lottak. Ismeretes, hogy a náci Wehr­macht felélesztését szolgáló „európai hadsereg" tervét ellenzi a francia nép, a terv ratifikálását nem lesz könnyű keresztülerőszakolní a par­lamentben. Ezért a francia kormány, hogy port hintsen a nép szemébe, „pótjegyzőkönyvet4' dolgozott ki az európai hadsereg-egyezményhez. Ez i pótjegyzőkönyv — bár csak bizo­nyos lényegtelen változásokat jelent és nem érinti a kérdés lényegét — íz amerikai imperializmust maga mögött érző Adenauer részéről nagy ellenzékre talált. Adenauer nagy' : hangon bizonygatta, hogy a pótjegy­zőkönyv kisebbségi helyzetbe hozza Nyugat-Németországot, „sötét szí­nekkel" festette a politikai helyze­tet és stkraszállt magának a szerző­désnek mielőbbi ratifikálása mellett. A francia kormány — félve, hogy az amerikaiak Nyugat-Németorssáíg* nak adják a nagyobb koncot — IiSjV Jaudónak mutatkozott, a pótjegyző' könyv bizonyos módosítására, Bi- , dault nagyszabású beszédében vedel- J mezte kormányának pótjegyzőköny ! veit, hangsúlyozta, hogy ezeknek nincs szerződés-megváltoztató jelle­gük. Elmondotta, hogy a francia kormány hajlandó felülvizsgálni is a pótjegyzőkönyveket és ezeket úgy átfogalmazni, hogy a „védelmi kö­zösség" tagállamai elfogadhassák. Adenauer elégedetten dörzsölheti a kezét. Ez azonban nem könnyítette meg a helyzetet és „cseppet sem volt barátságos a légkör” — írja a Tat című svájci lap ezzel kapcsolatban. Ugyanakkor az értekezlet megmu­tatta azt is, hogy az „európai ve-. Uelmi közösség” országainak Kormá­nyai voltaképpen maguk is félnek az „egyesítéstől4'. Ezt kifejezésre juf . . tatták a különböző kérdések, így J holland kormány által javasolt ug; 7 nevezett ,,vámközösség'' kérdése,-' amikor kijelentették, hogy elvileg csak helyeselni tudják, de a gyakor­lat az más, és kifogásként arról be­széltek, hogy még „alapos elmélyült tanulmányozásra van szükség." Az értekezlet, amelyet kiutnak szántak az európai hadsereg kérdé­sében tornyosuló' akadályok elől, megmutatta, hogy7 az akadályok to­vábbra is fexmállanak. Hiába sürget az. európai hadsereg ratifikálásának Dulles által megszabott 75 napos határideje, lényegében ez a sietve összehozott (és elmondhatjuk, sietve lezárt) értekezlet nem hozta meg a kívánt eredményt. Bár az értekezlet után kiadott közlemény azt állítja, hogy most már megkezdődhet a különböző orszá­gokban a közösség létrehozására to* natkozö szerződés parlamenti meg­vitatása, a helyzet nem sokat válto­zott. A szerződés ratifikálását továbbra sem lesz könnyű keresztülerőszakolni a parlamentekben. A népek továbbra is szembenállnak népelnyomó kor. monyaikkal és a mögöttük álló ame rikai imperializmussal és minden tá madó paktum, minden agresszív cé­lokat szolgáló értekezlet ellenére to­vább harcolnak a háborús szerződé sek ellen. r:; n r.i í:j r : r; zz z z z z z z z z Tavaszi munkák a Szovjetunióban A Moldvai SzSzK-ban egyre szélesebb méreteket öltenek 11 tavaszi szántóföldi munkák. A gabonatermelők és gépkezelők a gazdag termésért vívott küzdelmük közben egyetlen éra kedvező időjárást sem hagynak kihasználatlanul. A kolhozok az őszi szán. tűs fogasolása és kultiválása után hozzáláttak a tavaszi nővé. nyék vetéséhez. A képen a bulkauesti ,,Zttlanov“-kolhoz tavaszi búza vetési munkálatait láthatjuk. A gépet I). Topái traktorista vezeti, aki a szántóföldi munkák első napjától kezdve rendszere­sen túlteljesíti a normát. (Fotó P. Üszőnkül) ttok kell a kiskőrösi esetbő], ébe­ren. kell őrködniük mindenütt a pár: politikája felett: be kell vonulok mindenütt a tanácsok ellenőrzésének munkájába a dolgozók legszélesebb tömegeit. 'Rántsák le a leplet kímé­letlenül azokról az ellenséges vagy elfajult elemekről, akik méltatlanul viselik a tanácsban betöltött tisztié, güket. visszaélnek a nép bizalmával, az állam bizalmával. fiz ellenség garázdálkodása a kiskőrösi járási tanácsban

Next

/
Oldalképek
Tartalom