Zala, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-08 / 33. szám

Helyiiparí váiialalok a lm sikeréért , A .ZALAEGERSZEGI FINOM ÍMECilA’N'ÍKAI VÁLLALAT ja­nuár második dekádjában csak 40 Százalékos teljesítést ért el. A ’dolgozók ekkor, ígéretet tettek, hogy ja hónap végéig behozzák lemara­dásukat. Ez az ígéret szinte meg­valósíthat atlannak látszott, mert. fha hozzáadjuk az első dekádban ’elért eredményüket — ami maga­sabb volt, az utána következőnél j—, akkor is kétszeresét kellett volna teljesüenick annak a mim­ikának. amelyet a terv számukra jelőír- A rendelkezésre álló rövid jidő ellenére a vállalat dolgozói igen sokat javítottak, igyekeztek pótolni a mulasztottakat. Havi ter­vüket- 98 százalékra teljesítenék. 1 Eredményüket nagyban elősegí­tette az is, hogy az igényelt oxi- rgént megkapták s hozzáfoghattak ja nagyobb munkákhoz. A siker va- Módi rugója azonban az volt, hogy :a dolgozók meg akarták mutatni, [hogy állják- szavukat, i Bár 2 százalékkal elmaradtak [a tervtelj esi léstől, komoly felke- «szültséggel fogtak hozzá a februá­ri terv teljesítéséhez. Az a céljuk, ("hogy elérjék — s ha lehet le- íhagyják a nagykanizsai Fínom- Imechanikai Vállalatot, j A NAGYKANIZSAI FINOM MECHANIKAI VÁLLALATNÁL jJanuár első dekádjában lemara­dás mutatkozott, de a második de. rkádtervet már 110 százalékra tel­lj esi tették. A harmadik dekádban még j’obb eredményt érték el; ter- [vüket 148 százalékra valósították ;meg. Nagy előnye a vállalatnak, hogy a művezetők jól szervezik^a Inunkat, s a tervf elbont ás révén a dolgozók ismerik' tervüket, s 'azt igyekeznek maradéktalanul mégis valósítani. A NAGYKANIZSAI FÉM- ÁRUGYÁR a harmadik dekádban behozta az előző két dekádban mu­tatkozó lemaradását: 139 százaié, 'kos terv teljesítés- ért el. Havi tér. jvét 100 százalékra valósította [meg. A NAGYKANIZSAI VASÖN­TÖDÉNÉL az előző, dekádban helytelenül értékelték -a teljesítmé­nyeket. Bár a 100 százalékos terv. Teljesítést nem érték el, azonban a valóságban néhány százalékkal többet végeztek, mint amennyit- pa­píron kimutattak. Ez az eset ar­ra figyelmeztet; hogy ,a leljesit. mények értékelésénél Boha.se- vé­gezzünk felületes munkát,, mert ezzel nemcsak a felsőbb szerveket, hanem a dolgozókat is félrevezet­jük. Amikor- a második dekád érté­kelése megtörtént, ugylát szott, hogy a vállalat nem tudja, vagy pedig éppenhogy' csak tudja telje­síteni havi tervét. A hévégi érté­kelés azonban megmutatta a va­lóságot. A harmadik dekád'ervet 139, a havi tervet pedig 109 szá Zalákra teljesítették. Biztosították a további tervteljesités alapfelté­telét is s igy februárban — ha ne.m hanyagolják el a munkaver­senyt —, még magasabb eredmé­nyeket érhetnek el. A ZALA MEGYEI TANÁCS TÉGLAGYÁRAI ES telepei a har­madik dekádban 13:3 százalékos tervteljesitést érteik, el. A havi tervet 114 százalékra valósították meg. ★ Jól teljesítették havi tervüket’a nagykanizsai Cementipari Váltalat, a Nyomdaipari VyMalcu, a, Patyo. lat, és a Vegyesipari Vállalat is. A gutorföldei Mészégető, bár har­madik dekádtervét 100 százalékra teljesitete, havi tervének leljesité- s-énél csak 71 százalékos ered­ményt ért el. Lemaradlak havi tervük teljesítésével: a zalaeger­szegi Asztalosipari Vállalat, ^ a nagykanizsai Fatömegcikk Válla, lat, a Cserépkályha Vállalat és a zalabaksai Füré szüze m. A vas-, fém- és gépipar 103, az épitőanyagipar 98, a faipar pedig csak 42 százalékra teljesítette ha., vi tervét. Hanyagul kezeli a jegykiadásl a türjei vasútállomás 7 953 január 2-án reggel Zalaszentgrótra kellett utaznom. Za- laegerszegről a 1-03 órai vonattal indultam élt Némi késes­sel negyed 9 tájban meg is érkezett Tűrj éré. i Miután a vasútállomás váróterme szokás szerint jéghideg volt, a vonat pedig menetrend szerint csak, 9-40-kor iud\\l Zalaszent- f/rőtra. átmentünk az Utasellátó NV-be, ahol egy kissé enyhébb pelt a hőmérséklet. Fél 10 előtt néhány perccel visszamentünk az állomásra, hogy jegyet váltsunk. 15 utas várt már ott jegyvál­tásra. A jegypénztár ablaka zárva volt. Lukács István pakodü ta. 'ynHó bekopogott az ablakon. Azonnal visszakopogtatott valaki az tirádából. Megnyugodtunk. Tudomásul vették, hogy itt vagyunk. ’Fiaid csali adnak jegyet is. Múltak a percek. 10 óra. Jegyet még jnnm adnak. Az utasok türelmetlenkednek■ 10 óra 10 perckor Palkó 'Mihály, a szolgalattevő kinézett az ablakon, clsáppcidt és a követ­kezőket mondta: „A vonat elment!1' Adonics József türjei lakos, Lukács István tanító és a sorok iróia álltunk legközelebb az ablakhoz. Kértük a panaszkönyvet. Néhány percnyi kínos csend után az egyik vasutasnő becsukta az 'ablakot és ezzel részükről pontot telteli az ügy végére. Az állo- pnásfönöktől kértem a panaszkönyvet, azonban többszöri kére [semre sem ad;a oda. A történteket jegyzőkönyveztük, a jegyzőkönyvet 14 utazni Jaícaró aláírta és felküldtük Szombathelyre az ÜV.hez. A többi |u:as részben hazament, részben pedig a zuhogó esőben gyalog Imént út Zalaszentgrótra, r '• j Ezekután azt kérdezzük az állomás főnöktől: Tud-e arról, hogy li'.gyanaz nap reggel háromnegyed 6 tájban a Zalaszentgj-ót felé in­duló vonatra 15 utas jegy nélkül szállt, fel, mert a szolgálatot telje­sítő tisztviselőnek akkor sem volt „ideje" a jegy kiadására? Ezek jaz utasok nem marad'ah Tűr jen. Bizonyéira vannak már tapasz- itala iáik. Nagyrészük Za'.aszen gróhn leszállt anélkül, hogy jegyet váltott volna. Igen sokan örömmel vennénk, ha a fenti ügyet a. szombathelyi MÁV ÜV kivizsgálná. BÉRES ISTVÁN Munkaversenyben az MTH-íaoműhely A nagykanizsai MTH-tanmű- Jieiy dolgozói decemberben mint. Agy 20.000 forint értékű terven tfelüli munkái végeitek. Igen jók ái januári eredmények is. A mű­helyek egymással versenyeznek. Havonta értékelik az eredménye­ket s ekkor adják át a legjobb műhelynek a vándorzászlót. A versenyt a teljes itményekKel és a tanulmányi előmenetellel mérik. A tanulók teljesRményét meg. munkált munkadarabok szerint pontozzák. Aki munkáját az elő­irt követelményeknek megfelelően és batáridőre végzi el, 5 pontot Vasárnap, 1953 febr. 8. kap. Va g-y az egyik, vagy a má­sik követelmény be nem tartása esetén a munkát leértékelik. A munkaverseny igen jó ösz­tönzést ad a tanulóknak. A leg­utóbbi értékelésnél a „Műhely leg jobbja“ elmet és a vándorzász. lót Pun Ferenc lakatos tanuló nyerte el, de jó eredményt értek el Gáspár László és Bánkú ti Fe. renc is. Az eszterga-műhelyben Csik Fe­renc a legjobb. " Snbjár János (•■■ Varga Sándor gyengébben dől. gozfafc, de aztán komoly igy eke. zettel fogtali hozzá a tanuláshoz s most ínár legjobb úton vannak ahhoz, hogy felzárkózzanak az élenjárókhoz. A nagykanizsai Magasépítési Vállalat ismét első tett a tröszt vállalatai között A 72. számú szombathelyi Állami Építőipari' Tröszti az 'orszá­gos versenyben az első helyet tarja. Ennek a trösztnek a legjobb vállalata a nagykanizsai Magasépítési Vállalat. Már a harmadik negyedév végén elhozták a vándorzászlót, s most a negyedik ne­gyedév eredményének összesítése és értékelése után ismét őket érte a dicsőség. Jól harcoltak az elmúlt negyedévben. Bebizonyitot.ák, hegy jó munkával nemcsak meg lehet szerezni, hanem meg is lehet tartani az elsőséget A zalaegerszegi Magasépítési Vállalat is igyekezett elhozni a vándorzászlót, azonban amig a nagykanizsai vállalat 472, addig a zalaegerszegi vállalat csak 262 pontot tudott szerezni a versenyben. A tröszt első az országban s hogy elsőségét megtartsa, 1953« ban az előző évinél is jobb munkát akar végezni. Vállalta, hogy évi tervét 10 nappal előbb befejezi s első negyedévi tervét 102 százalékra teljesiti. Ezenkívül értékes felajánlást tett a sztaháno- visita fejlesztési terv teljesítése, az olcsóbb termelés-, a mozgal­makba való bekapcsolódás- és az ctaköltségosökkentésre. Alihoz;, hogy felajánlását teljesíthesse, elsősorban is a tröszthöz tartozó vál­lalások jó munkája szükséges. j A dolgozókban azonban bármilyen nagy is az igyekezet, mun­kái ulklait nagymértékben hátráltatja a terv késése. Elsőrendűen fontos feladat, hogy a nagykanizsai Magasépitési Vállalat számára biztosítsák a munkaterületet, hogy tervét — ígéretéhez hiven — -tulteljesit-hesse. " ! Intézkedjen a nagykanizsai városi tanács a munkaruhák ügyében A Nagykanizsa város köziiszta. sági hivatalától néhány dolgozó más munkahelyre helyeztek. Ez eddig rendjén volna, azonban nincs rendben az, hogy a dolgo­zóktól cl akarják venni a mun­karuhát. A kollektiv szerződés előírja, hogy a munkaruha 2 év után a dolgozó tulajdonába megy át. A hivataltól távozó dolgozók szolgálati ideje 2 hónap hiján £ év, azonban a munkaruhát szolgád latbalépésük után csak 6 hónapra kapták meg. Ez idő alatt saját ru­hájukban jártak s ruhakoptatási dijat sem kaptak. Aki ezt az ügyet intézi, nyakig burkolódzott a paragrafusokba s igy ezideig semmi intézkedés sem történt, A városi tanács feladata, hogy a dolgozókra nézve hátrá­nyos intézkedéssel sürgős és igaz­ságos döntést hozzon. Akik nem méltók a vezetésre Felsőbb határozat folytán a Zala megyei és a Vas megyei MEZÖKER vállalatok egyesültek, mely szerint a jövó'ben a zalai MEZÖKER-kirendelt- ségelc a szombathelyi központhoz tartoznak. A zalaegerszegi MEZÖKER Válla­lat az elmúlt időben jól dolgozott. Igyekezett teljes mértékben kielégí­teni a. megye szükségletét és jól el­látta zöldségfélével és gyümölccsel a fővárost és a nagyobb bánya- és ipari városokat is. Az exportszállítá­soknál is jól megoldotta a reá há­ruló feladatokat. Amíg a Vas me­gyei 100, addig a zalai MEZÖKER 600 vagon árut exportált. A jó munka motorja a pártszer­vezet volt. A párt iránymutatása jól érvényesült a dolgozók munkájánál, ugyanakkor a szakszervezet, amely legteljesebb mértékben együtt műkö­dött a pártszervezettel, a versenyek szervezése révén jelentősen elősegí­tette a siker kibontakozását. A vál­lalatnál egészséges és termékeny kol lektív szellem alakult ki. A dolgo­zók, akiket a jó politikai nevelés megtanított a párt szeretetére, nem ismertek nehézségeket. Egyetlen cél lebegett előttük: a terv teljesítése. Éppen azért, mert a vállalat min­denkor jól oldotta meg a reá háruló feladatokat, mert minden egyes dol­gozó mélyen átérezte a pártunk, az államunk iránti kötelezettségét igyekezett helytállni -— lesújtólag erkölcsileg rombolólag hatott reájuk az az esemény, amely az utóbbi na­pokban lejátszódott a vállalatnál. A dolog igy áöriciií: A szombathelyi központból átjött Kutas József igazgató és Nádkay főkönyvelő. Mielőtt erről a két em­berről beszélnénk, helyénvalónak tart­juk bemutatni őket. A felszabadulás előtt kereskedő volt Kutas József. Tettei elárulják, hogy nem a dolgozó népből nőtt ki. A szálak, amelyek ide fűzik, gyengék, inkább csak imi­tációk. Nem érez közösséget a dol­gozókkal. A szó valódi értelmében feljebbvalónak érzi magát. Eliányzik belőle a kommunista vezető jelleg­zetes tulajdonsága: a dolgozók meg becsüiése. Gőgös és hivalkodó. A másik, akiről szólni akarunk, Nádkay főkönyvelő. Horthysta tiszt volt. Nyilván ma is úgy szeret­ne bánni a dolgozókkal,’ mint'ahogy 1945 előtt szokás volt... De térjünk az eseményekre. A két vállalat fuzionálása alkalmá­val a dolgozók létszámát csökkenteni kellett. Kutas József igazgatónak kö­telessége lett volna, hogy gondoskod­jon a feleslegessé vált dolgozók el­helyezéséről. Ezt elmulasztotta. Azt mondta: — Nem az én dolgom. — Benedek Tibor párttitkár és Kirschner Béláné üb-elnök igye­keztek mindent elkövetni, hogy a MEZÖKER-től kikerült dolgozók mielőbb munkába állhassanak. Ezt sikerült is napokon belül megvalósí­tanak. Három dolgozó a szombathelyi központhoz került. Ezek panaszkod­nak, hogy Kutas úgy bánik velük, mintha az volna a célja, hogy kiül­dözze őket a központból. Kutas Jó zsef 1953-ban a felszabadulás előtti módszerekkel, a kapitalista igazgató módszereivel dolgozik. A Zala február 1-i számában már írtunk egy jellemző esetről, amely hűen tükrözi azt a rothadt szellemet, amelyet Kutas József teremtett, D ó c z i József, a zalaegerszegi MEZÖKER dolgozója baleset követ­keztében elvesztette eszméletét. Ami­kor dolgozó társai segítségére siettek, a központ Török nevű normása ezt a nagyképű. kijelentést tette: „Minek ilyen nagy csodát csinálni egy emberrel? A fronton milliók haltak meg, mégsem csináltak belőle csodát". Benedek Tibornak, a MEZÖKER párttitkárának annak idején a válla­lat biztosított lakást, amit a lakás­hivatal szabályszerűen kiutalt számá­ra. Erre a szoba-konyhára a vállalat­nak nem volna most sem szüksége, de Kutas József — már csak azért is,' hogy árthasson annak az ember­nek, akit mint párttitkárt szerettek és becsültek a dolgozók — ki akarta rakni a lakásból. Kutas József a párt­titkár feleségével nyomdafestéket nem tűrő, ulszéli hangolt beszéli. Mindent, amit a vállalat a jóléti alapból vásárolt, át akart szállíttatni Szombathelyre. Nádkay, a főkönyvelő Kirschner Béláné elvtársnőnek, ami­kor az megjegyezte, hogy a mosdó­tálra az itteni dolgozóknak is szük­sége van, azt válaszolta: — Algá­nak nincs joga semmit sem vissza­tartani ... még akkor sem, ha üb-el­nök. — Nádkay hamisíthatatlan Horthy-tiszt modorát tökéletesen tük­rözték szavai és egész magatartása. A dolgozók megbotránkozva figyel­ték a két ismeretlen ember különös viselkedését. Csak később tudtak meg róluk, hogy mostantól fogva ezek lesznek a főnökeik. Kirschner Béláné elmondta férjé nek a történteket. Amikor ezt Nád­kay megtudta, felelősségre vonta Kirschner elvtársnőt: — Maga csak azt mondhatja el férjének — kiál­tozta magából kikelve —, ha valaki szerelmi ajánlatot tesz. Ahhoz, hogy a vállalat vezetői magával hogyan beszélnek, a férjének semmi köze. Minősíthetetlen, nem 1953-ba való az a magatartás, amit Kutas József és Nádkay főkönyvelő Kirschner elv- társnővel szemben tanúsítottak. Kirschner elvtársnő, akinek férje a járási pártbizottság tagja és a gazda­sági életben komoly funkciót tölt be, ő maga pedig szakszervezeti vonalont is igen lelkiismeretes munkát végez* akiről a vállalat valamennyi dolgo- zója a legteljesebb megbecsülés hangján beszél, megvetéssel utasítot­ta vissza a magáról meg feledhez et fi igazgató cs főkönyvelő durva sérté­seit. i Amikor kiválogatták azokat a dob gozókat, akiket majd elbocsátanak* különös tekintettel voltak arra, hogy1 a párttagok túlnyomó része az elbo­csátottak közé kerüljön. Ezzel sike­rült is szétbontaniok a pártszerve-, zetet. A rezet őség valamennyi tagján túladtak. A párttitkárnak és az üb-elnöknek még azt is megígérte Kutas, hogy; fegyelmi elé állítja őket. Egyed Erzsébetet, aki nemrés* jött meg a MEZÖKER-iskoláról, s aki már előzőleg is különböző tanfo­lyamokat végzett, segédmunkássá mi­nősítette vissza. Nem vette figyelem­be, hogy Egyed Erzsébet az iskolái! a legjobbak között végzett. Úgy látszik, Kutas József és Nád­kay főkönyvelő kiestek az időből. Nem veszik észre, hogy pártunk a felszabadulás óta egy új, öntudatos és harcos munkásosztályt nevelt, olyan munkásosztályt, amelyet nem tud megfélemlíteni egy magát kom­munistának álcázó igazgató, akinek hangjából és modorából félreismer­hetetlenül kiérződik, hogy aláren­deltjeit nem munkatársaknak, hanem egy olyan tömegnek tekinti, akik felett uralkodnia kell — még pedig valódi kapitalista módra. Az a világ, amikor az igazgatók basáskodhattak a dolgozók felett, örökre letűnt. A dolgozó népnek, amely a maga országát építi, olyan' igazgatókra van szüksége, akik szí­vükön viselik a szocializmus építésé­nek ügyét, akiknek szigora nem út- széli szavakban, minősíthetetlen dur­vaságokban, hanem a dolgozó nép iránti szeretetben, a közös ügy iránti kötelezettség érzésében nyilvánul. A mi pártunknak 1953‘ban nem olyan vezetőkre van szüksége, mint ami­lyen Kutas József és társa. Magatar­tásuk nem lehet eltévelyedés. Nagyon is meg látszik rajta ,a céltudatosság. Ne higyjék azonban, hogy sokáig tarthat ez az álcázott lavirozás. A szocializmust építő társadalom kiveti magából, ami nem belevaló. Nem ártana, ha a belkereskedelmi rninisz- Jérium sürgős vizsgálatot indítana s közelebbről megismerné Kutas József igazgatónak és Nádkay főkönyvelő­nek a dolgozó néphez való viszonyát. Ferenc Győző pajtás a zalafízent- mihályi u1 örök munkájáról írja: Január 27 én .Utazás a 36. folton" címmé' rajgyülés tártokunk. A rajgyülés keretében megismertet­tük a pajtásakkal a népi demokrá dák hatalmas építkezéseik Brig- levics- Mária, Torma Margit, Pin­tér Mária paj ások gyorsan és biz. tosan számoltak be a térképeit és folyóiratok segítségével a tudniva lókról. Molnár István clviárs, ta­rnál' pedig egyidőben kartonlapra irta a földrajzi fogalmak neveit, melyeket mi ismételten kikeresünk a térképen így játszva tanuljuk meg a földrajzot. A rajgyülés jól sikerülf, melyről példát vehet csa. njtünk minden raja. A Vili.' ősz vü’lyos leányok rájgyülésén ..Az üveg lofténefé "-vei foglalkoztak. Ok hibát követtek el, mert nen? öntevékenyen dolgoztak, sok min­dent csak felolvadtak. ( V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom