Zala, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-08 / 33. szám

PÁR TÉLE T* Jól dolgoznak a nagykanizsai „ Vörös Csillag“ tsz pártcsoportbizaimiai A pártmunka megjavításáéit, a párt szervezeti megszilárdításáért íolytatott harcban pártszerveze­teinknek erős fegyverei a jól mű­ködő pártcsoportdk. A pártcsoport áll legközelebb a termeléshez. A pártcsoport ott működük, ahol a terv sorsa eldől, ahol a terv vég. •rehajtásán dolgoznak. Kovács Ist­ván elviárs a járási titkárok or­szágos értekezletén mondotta: „A pártcsoportbizahninak rendkívül fontos feladata van. ö fogja össze, aktivizálja és neveli helytállásra a párttagokat. A pártbizalmi mun­ka közben egyre jobban megismeri és a párton belüli demokrácia, a kri.ika. önkritika helyes alkalma­zásával kommunistává neveli a vártcsoport tagjait. Biztosítja, hogy a párttagok rendszeresen te. nuljanak. eljárjanak a taggyűlé­sekre. részivegyenek a pártélet­ben. A pártbizalmi megszervezi, hogy valamennyi párttag teljesítse és túlteljesítse tervét és a példás helytálláson kérésziül is mozgó­sítsa a mellette dolgozó pártom kívülieket feladataik teljesítésére“. Ebben a szellemben dolgoznak a nagykanizsai „Vörös Csillag’* termelőszövetkezet pártcsopor tbi. zalmiai is. Jó munkájuk eredmé­nye az is, hogy tavaly a nyári ül­tetéses burgonya hoidankint 80 mázsa helyett 105 mázsát adott. A jó munka jutalma 'sem maradt cl. A dolgozók vala­mennyien prémiumot kaptak. Eredmények csak úgy tudtak szü­letni, hogy a pártcsoportok példa, mutató munkát végeztek. A nagykanizsai „Vörös Csillag1’ termelőszövetkezet pártcsoportbi- zalrr.iai kéthetenként jönnek össze és beszélik meg eredményeiket feladataikat. A pártvezetőség a pártcsoportbizalmiakat meghívja a veze. őségi ülésekre is, hogy ott legyenek, mikor az ő feladatukról, munkájukról tárgyalnak. A párt- szervezet vezetősége a feladatok végrehajtása közben is foglalko­zik a pártcsoportbizalmiakkal s ez nagf segítséget ad munkájukhoz. A : ermelőszövctkezetben öt párt- csoport van: egy kertészeti, ikét növénytermesztési, egy áílaUe- nyésatcsi és egy szőlészeti. így a pártcFoportok állandóan önálló munkaterületen dolgoznak. A munkaterületeken munkájuk után ismerik nemcsak a párttagokat, hanem a pártonkivüiieket is. A páricsoport minden egyes tagja feladattal van megbízva és előre meghatározzák, hogy a csoport melyik tagja foglalkozik egy-egy pártonkivüii dolgozó nevelésével. Ennek a módszernek eredménye, hogy 1952-ben tizenhárom uj tag­jelölttel or ősödéit a termel őszö. 'vetkezet pártszervezete. Ez Is bi­zonyítja, hegy abban a pártszer­vezetben. ahol a pártcsopor ok, a vezetőség, de személy szerint a párttitkár állandó feladatuknak tekintik a pártonkivüliefkkel való foglalkozást, ott nem okoz gondot az utánpótlás nevelése. Fazekas Mária elvtérsnöt tavaly júliusban vették fel a tagjelöltek sorába. Gocsa Györgyné elvtársnő, pártcsopor bizalmi foglalkozott nevelésével s jó munkájáért bát­ran ajánlotta tagjelöltnek. Azóta Fazekas elvtársnö négyhetes vö­röskereszt es iskolát végzett és most a politikai iskola II. évfolya­mán fejleszti tudását s a pártcso. port legaktívabb tagjainak egyike. A pártszervezet nemcsak a párt­tagokat vonta be az oktatásba, hau nem az arra érdemes, munkában kitűnt pártonkivüii dolgozókat is. A pár; csoport bizalmi elvtársaik rendszeresen segítik az oktatásban résztvevő elvtársak tanulását. Hü­velyi Józsefné elvtársnő, a kerté­szeti pártcsoport bizalmija ellen­őrzi a jegyzeteket ég a hibára nemcsak felhívja a figyelmet, ha­nem segít is a jegyzetet elkészí­teni — gyakorlati segítséget nyújt a tanuláshoz. A pártcsoporíbizal- miak rendszeresen ellenőrzik, hogy ne legyen távolmaradás a politikai iskoláról és lelkiismerete, sen felkészülve jelenjenek meg a hallgatók. E téren azonban van még tennivaló. Az oktatásban résztvevő elvtársiak egy részének komoly erőfeszítést jelent a tanu­lás, különösen a jegyzetkészítést. Még nagyobb segítséget kell tehát nyújtani az elvtársik­nak a tanulásban. A legtöbb ne­hézség oka, hogy nehezen megy az olvasás. A pártcscportbizalmi elvtársak — helyesen — gondos, kodnak arról, hogy mindenkinek járjon a pártsajtó s annak, vala­mint a szépirodalmi könyvek ol­vasása a tanulást elősegíti. A taggyűlések színvonalához is nagymértékben hozzájárul a párt- csoportok jó munkája. A pártszer. vezet vezetősége megbeszéli a tag­gyűlés napirendi pontjait, amelye­ket a páncscportblzalmialk tuda­tosítanak a tagsággal, felkészítve őket a taggyűlésre. A pártcsoportbizalmiak gondos­kodnak arról is, hogy a csoport tagjai rész tvegyenek a szakmai oktatásban. A termelőszövetkezet' minden területén folyik a szakmai továbbképzés, ami feltétlen nagy segítséget jelent a dolgozók mun­kájában, Ezért tulajdonítanak nagy jelentőséget ennék a kérdés­nek a pártcsoportbizalmiak is. A nagykanizsai „Vörös Csillag’* termelőszövetkezet pártszervezete elsősorban azért tud jó munkát végezni, mert a feladatok elvég, zésére aktivizálják a pártonkivüii dolgozókat is. „A pártonkivüii aktíva,.. nem­csak összekötő hid, hanem a leg- gazdagabb tartalék is, amelyből pártunk uj erőt merit. A párt nő és erősödik, ha nő és erősödik a párt körül a pártonkivüii aktíva széles rétege“ — mondotta Sztálin elvtárs. ötéves tervünk negyedik évében fokozott feladatok állanak mező- gazdaságunk előtt. Rohamosan fej­lődő iparunkat fokozottabb mér. tékben kell ellátni élelemmel és nyersanyaggal. Ez a feladat több és jobb munkát kivan pán csoport­jainktól, amelyeknek döntő. fel­adatuk. hogy fellendítsék a mun­kaversenyt és mozgósítsák a 'dol­gozókat a scronlevő gazdasági, politikai és kulturális feladatok elvégzésére. ahogyan a polgári forradalom után fejlődött Sztálin elvtárs felhívja figyel, miinket arra, hogy a -teljes ossz. hang“ kifejezés nem jelenti a ter­melőerők és termelési viszonyok abszolút összhangját. A Szovjet, unióban a termelőerők és termelé­si viszonyok teljes összhangban vannak, de ebből nem következik, hogy nincs semmiféle cllen'mon- dás közöt.ük. Ellentmondások fel­tételiül vannak és lesznek, mivel a termelőerők a szocialista társa, dalomban is a termelési viszonyok ■előtt járnak és c termelési viszo. nyolc csak bizonyos idő múltán alakulnak át a termelőerők fejlett­ségi színvonalának megfelelően. Itt azonban alapvető különbség mutatkozik a szocialista társada lom és más társadalmi rendszerek között. A szocializmusban rendsze­rint nem kerül sor összeü közésre a termelőerők és termelési viszo­nyok között és az ellentmondások nem válhatnak ellentétekké. En. nek magyarázata az, hogyaszocia. 1 izmusban nincsenek magukat túl­élt, a haladást gátló osztályok, me­lyek ellenállnának a társadalmi fejlődésnek, igy lehetőség nyílik arra — a vezetőszervek helyes po. litikájának irányításával —, hogy idejekorán összhangba kerüljenek a termelési viszonyok a termelő erőkkel. Ebből következik, hogy a emelési viszonyok fejlődése a szocializmus körülményei közö't, a szocializmusból a kommunizmusba verető átmenet során rém társa dalmi forradalom eredménye, nem robbanásszerű ugrás, honéra foko. za'to? fejlődés folytán megy vég­be. A Szovjet unióban a termelőerők és termelési viszonyok közötti ér. lelődö ellentmondás alapja az, hogy a szocialista tulajdonviszó. nyaknak két formája áll fenn: az össznépi tulajdon és a kolhozcso- port-tulajdon; a két tulajdonforma léjéből köve.kezik, hogy fennma­radt az áruforgalom. A kolhozcso- port-iulajdont és az áruforgalma’, jelenleg a szocialista áilaní siker­rel használja fél a népgazdaság fejlesztésére és ez lesz a helyzet a közeljövőben is. Ezek a jelensé­gek azonban már ma is kezdik gátolni a termelőerők gyorsütemü fejlődését, ’-amivel akadályozzák az állami tervezést abban, hogy az egész népgazdaságot, különösen a mezőgazdaságot teljesen átfogja• Nem lehet kétséges, hogy minél to­vább haladunk, -ezek a jelenségek annál jobban fogják fékezni or­szágunk termelőerőinek további nö­vekedését". (Sztálin.) Sztálin elvtárs kijelöli azokat a feladatokat, amelyek megoldásával a termelőerők és termelési viszo­nyok között érlelődő ellentmondá­sokat ki lehet küszöbölni. -A fel­adat tehát az, hogy ezeket aü el­lentmondásokat felszámoljuk, még. pedig oly módon, hogy a kolhoztu­lajdont fokozatosan össznépi tulaj­donná változtatjuk és a.1 áruforga­lom helyett ugyancsak fokozatosan bevezetjük a termékcserét Hazánkban a felszabadulás után a termelési viszonyok területén forrsdUmi változások mentek vég. \ be. A munkásosztály, a pár veze .‘égével é”amo3itst n.k a'ermelás: eszlíSzökeű Ezzel al2pvelSer meg változót« a termelőerők és terme­lési viszonyok kapcsola ti. Ennek a .gyökeres változásnak tudható .be, hogy népgazdaságunk rohamlép­tekben fejlődött; ezt jól jellemzi az az egyetlen adat is, mely sze­rint gyáriparunk termelése több mint háromszorosa a háború előtti, nek- Ilymódon az ipar és gazdasá­gi életünk más területein is létre­hoztuk a termelőerők és termelési viszonyok teljes összhangját. Nem vonatkozik ez a mezőgazdaságra. Mezőgazdaságunkban, az elmúlt évek jelentős sikerei ellenére is, még túlsúlyban van a kisáruíer- melő- és tőkésszek or. A mezőgaz­daság helyzete egyre inkább féke­zi előrehaladásunkat. A kisüzemé mezőgazdaság nem teszi lehetővé a termelési eredmények nagyüzemé és tartós emelkedését, akadályozza a modern gépek alkalmazását a mezőgazdaságban. i s igy egyre ke vésbbé tud megfelelni azoknak a növekedő követelményeknek, ame. lyeket roham o sáp fejlődő iparunk nyersanyagszükséglete, dolgozó né­pünk életszínvonalának rendszeres emelkedése eléje állít. Pártunk előtt álló stratégiai felada* az, hogy népgazdaságunknak ezt a kettősségét felszámoljuk és foko zatosan, a dolgozó parasztság tor. melős zöve t keze lekben való önkén­tes társulása utján megteremtsük a nagyüzemé, szocialista mezőgaz­daságot. Ezzd megszüntetjük azt a mély ellentmondást, mely a me­zőgazdaság területén uralkodó ter­melési viszonyok és a termelőerők j Ad lödén színvonala, valamint az mar ő? a mez "gazdaság kö^öt1 fen áll, ine'nra1ósitjuk ? ”iezrV<«z chság vora’ár *3 0 Avm-Jőer<sk és termr’Ai viszonyok teljes össz­hangját. Ncipeg László (Megjelent a Propagandist» 1953 ja­nuári kütönszámábíin) Ä pártbizottságok figyelmébe Propagandistának knní megtisztelő feladat. Tanítani, nevelni a párt­tagokat, tagjelölteket és a pártonkivüii dolgozók legjobbjait szép és fel­emelő hivatás. Ha ez vezet minden propagandistát a munkájában; pártunk és dolgozó népünk célkitűzéseit eredményesen tudjuk megvalósítani. Megyénk propagandistáinak többsége ezt tartja szemelőtt. Úgy vég­zik munkájukat, hogy a rájuk bízott párttagok és tagjelöltek, valamint a pártonkivüii dolgozók politikai tudását mind magasabb színvonalra emelik. Nem igy végezte munkáját Szúnyog Ferenc, a reszneki földműves­szövetkezet ügyvezetője. A járási pártbizottság a nemesnépi „Vörös Hajnal" tsz politikai iskolájának vezetésével bizta meg. A termelőszövet­kezet tagsága az elmúlt évben komoly eredményeket ért el a nagyüzemi termelés utján. A tsz pártszervezete tudta, hogy a további eredményeik egyik elengedhetetlen feltétele a tagság politikai tudásának növelése. Politikai iskolát szerveztek, melynek minden résztvevője lelkesen, szí­vesen tanulta a marxizmus-leninizmust. Szúnyog Ferenc minderről megfeledkezett. Az első foglalkozásokra még csak elment, de utána elhanyagolta feladatát. Egyizben részegen ment a tsz-be, de a hallgatók nem hallgatták meg fecsegését. Máskor nem készült fel, vagy el sem ment a foglalkozásokat megtartani. Hanyag, felületes munkája az oktatás lebecsülését mutatja. Az ilyen magatartás akadályozója a termelőszövetkezet fejlődésének is. A járási pártbizottság is sokáig halogatta intézkedését. Ez a példa nem egyedüli a járás területén. Szabó Jenő — azóta pártból kizárt, volt nyilas, kuli kokkal paktáló egyén — mint propagandista szétzüllesztette a lenti fii részüzem politikai iskoláját, amelyet a mostani propagandistának, Bicsák Imre elvtársnak kemény munkával kell újjászerveznie. A járási pártbizottság és a pártszervezetek okuljanak c két példából. A Politikai Bizottság határozata kimondja, hogy különös gonddal kelt végezni a propagandisták kiválogatását. Ezt a lenti járási pártbizottság felületesen végezte el s most ez hátráltatja a járás fejlődését, a párt­munka színvonalának emelését. Mi sem bizonyítja jobban ezt, mint a járás pártszervezeteinek tag- és tagjelöltfelvételi munkája. Hónapok során alig egy-két dolgozóval tudták erősíteni a pást sorait. Tanuljanak ebből megyénk összes pártbizottságai és pártszervezetei is. Feladataink sikeres megvalósításának elengedhetetlen fegyvere, hogy a párt- és kormányhatározatokat ismerjük s azokat a legkövetkezetesebben megvalósítsuk. IV épn'evelőinköek naqy szere, pük van abban, hogy dol­gozó parasztságunk saját érdeké, ben rendszeresen valóra vál.sa pártunk és kormányzatunk hatá­rozatait. Az uj begyűjtési rende­let végrehajtása elengedhetetlen félté.ele ötéves tervünk határidő előtti megvalósításának, a béke védelmének. A zalakoppányi pártszervezet nagy gondot fordított arra. hogy a népnevelők megfelelő oktatáson isme.nkedje.nek meg az uj begyűj­tési rendelettel, hogy azt a dol­gozó parasztoknak világosan, és érthetően tudják megmagyarázni. Hajas elvtárs, a községi pártiiL kár népnevelő értekezleteken és gazdagyűléseken ismertette a ren­deletet. A dolgozó parasztok en­nek nyomán egyre többen tettek eleget a baromfi- és tojásbeadási Ikötelezettségüknek. A pártszerve­zet már az elmúlt hónapban át. szervezte a népnevelőmunkác. Hogy azt rendszeresebbé és folya­matossá tudják tenni, feltérképez­ték a községet. A népnevelőket a párttitkár elvtárs körzetffiikint úgy osztotta be, hogy lakásukhoz ívözei legyenek. így még több idő jut a dolgozó parasztok nevelé­sére. Daru István elvtárs, a község népnevelőfeleiőse nagy gonddal foglalkozik a népnevelők munká­jával. Állandóan mozgósítja a népnevelőket a napi feladatok megoldására. A népnevelők jól mozgósítanak a baromfi., _ tojás- beadás és ez adófizetés teljesíté­sére. A község a begyűjtésben a zalaszentgróii járás községei kö­zött az első helyre került. ocsis János, Vastag János és Lénárd Mária a község legjobb népnevelői. A tavaszi ve­tőmag tisztításáról és a vetőmag- készlet biztosításáról beszélgetnek a dolgozó parasztokkal, hogy- a község dolgozói időben munkába ál Ihassanak. A pártszervezet vezetésével vi) népnevelők ■ megmagyarázták a) dolgozó parasztoknak a párosver­seny jelentőségét is. A felvilágo. sitó'munka hatására 54 dolgozó paraszt lépett gazdatársával pá- ro.sversen.ybe, köztük Borsos Mi­hály és Borsos János középpa.- rasztok. A párosverseny szem­pontjait gazdagyüléáen beszélték; meg. ahol elhatározták, hogy ba­romfi- és toj.cV?beadásuikat május 1-re, a tavaszi munkákat, a ve­tést hazánk felszabadulásának évfordulójára, április 4-re, az egészévi adót pedig október 1-re 1€0 százalékra teljesítik. A pártszervezet feladata, hogy a dolgozó parasztokban meglévő versenyszellemet tovább fejlessze, hogy a község továbbra is az első helyet foglalja el a járásban. Február 12*eu mesrnyüík a Páríoktaíás Háza szemléltető szobája A megyei pártbizottság javas­latára a Pártoktatás Házában berendezzük a pártokatatás és a propagandisták felkészülésének se. gitségére a szemléltető szobát. Ebben a teremben bemutatjuk megyénk ipari, mezőgazdasági, kulturális, egészségügyi fejlődé,, sét és dolgozóink növekvő béke- akaiutát. A Pártoktatás Háza nagytermében február 10-cn nyit­juk meg ezt a létesítményt, me­lyet a propagandisták közösen fognak látogatni. Célunk, hogy propagandistáink megismerjék megyénk életét és ezáltal alaposabban felkészüljenek az előadások megtartására. Ez a szemléltető szoba nagy segít, séget fog adni prop álak nak a mos' sorra kerülő tűs, náxtatüí paraaztpoUtffjája, a mezőgazdaság szocialista átszer­vezése és az alkotmány című i't- 1 makörök feldolgozásához. Fontos­nak tartjuk, hogy propagandistáink alaposan tanulmányozzák a szem­léltető szoba anyagát, mellyel egyszerűvé és érthetővé tudják tenni hallgatóink előtt az anyag feldolgozását. Célunk, hogy a szovjet propa- I gandisták módszereit szemléltető­en mutassuk be, hogy propagjn- (listáink a szovjet, módszerek al­kalmazásával meg tudják könnyí­teni a hallgatók tanulását. \ szemléltető szoba február 10-töl állandóan, egész nap rendelkezé­sére áll propagandistáinknak., Propogandistáink éljenek a. lehe­tőségekkel és minél többen látói gassák a ‘ segítségükre berende­zett szemléltető szobát. % S^JSOK. l

Next

/
Oldalképek
Tartalom