Zala, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-07 / 32. szám
VILÁG PROLETÁRJAI Csou Ed'lai elvtárs beszámolója a kínai népi politikai tanácskozó testület előtt A Pravda a népi demokráciák gazdasági fejlődéséről Zágrábban a titoista bérencek provokátorok. Összejövetelüket kongresszusnak“ nevezték, a valóságban az egész ceremónia jobban hasonlított egy temetésre, lia figyelembe vesszük milyen unalom lett úrrá aa úgynevezett ^delegátusok' ‘ többségén. Eankovics gostapo-szérvei magától értetődő módon mindent megtettek, liögy akongresszusra“ ne 'tehessék be a lábukat- nemkívánatos delegátusok. Mégsem tudták botrány nélkül megúszni. Nem más, mint Gyu- rics, a Tito-kormány „főtitkára“ fecsegte ki a kongresszus emelvényéről, micsoda sikkasztások és milyen erkölcsi bomlás folyik a titoista banda főkolomposai között. A dolog addig fajult, hogy a rendőrök letuszkolták Gyuricsot az emelvényről. Tito, Gyilasz és Rankovics sa- játmaguk siettek elvágni a vezetéket és kikapcsolni a mikrofonokat. Legnagyobb elkeseredésükre azonban Gyurics mondanivalóinak többsége már kiszökött- az éterbe, A dolog lényege természetesen nem maga a botrány. Más a fontos. A. zágrábi tanácskozáson Tito kénytelen volt elmondani egyet-mást olyan lényeges dolgokról, amelyeket már hosszú ideje eltitkoltak a jugoszláv nép és az egész nemzetközi demokratikus közvélemény elöl. Senki előtt sem titok, hogy a ü- toifták óriási összegeket fordítanak az • ország niilitavizálására, háborús kalandok előkészítésére. Ennek ellenére azok a számadatok, amelyeket Tito Zágrábban az utóbbi évek háborús kiadásaira vonatkozólag .felsorolt, megdöbbentették mindazokat, akik valamennyire is tájékozottak ezekben a- kérdésekben. Tito természetesen nem jóindulatból és. mindenesetre nem valami őszinfesé-gi roham“ következtében ismerte be izeket a tényeket. Kényszéritpt'te literre az ország szörnyű helyzete, a jugoszláv nép ellenállása, azé a népé, amely nem akarja tovább tűrni a fasiszta, titoista önkényuralmat. Jugoszlávia, Tito szavai szerint, minden évben nemzeti jövedelmének 23 százalékát- fordította háborús előkészületekre ! Ma már katonai kiadásokra szolgál Jugoszlávia költségvetésének 77 százaléka. Tito beismerte, hogy Jugoszlávia ^nemzetvédelmi“ kiadásai az öt utolsó év leforgása alatt elérték a 3 milliárd 581 millió dollárt. Jellemző, hogy ezeket a kiadásokat dollárokban kifejezve ismeriette: a íitois- ták nyilván már hozzászoktak ahhoz, hogy ' mindent a Wall Street valutájában számoljanak, a szokás, mint mondják, az ember második természete! Ugyanakkor, amikor a titoisitik amerikai kenyéradóik parancsára óriási összegeket fordítanak háborús előkészületekre, a jugoszláv gazda-, sági élet pang. az országban éhínség uralkodik, a dolgozó lakosság nyomorog. Előttünk a titoista hatóságok legutóbbi határozata a munkások cs alkalmazottak munkabéréről. A magas szakképzettségű munkás egy ólára 30 dinárt, a szakmunkás 26, a szakképzetlen munkás 20 dinárt kap. A magasabb szakképzettségű alkalmazott fizetése napi 230 dinár, a középkategóriához tartozó alkalmazotté 192 dinár. Hogy fest mindez összevetve az árakkal? Lássunk néhány adatot, szintén 'titoista, tehát meghamisított célzatosan szépített forrásokból.'Egy kilogramm liszt közel 100 dinárba, egy köbméter fa 2600, egy reuma kőszén 7500, egy pár cipő 10 —12.000 dinárba, egy méter ruhaszövet 63.000 dinárba, egy színházjegy 250—700 dinárba kerül, nymodon még a magas szakképzettségű jugoszláv munkás sem képes egyhavi keresetéért megvásárolni egy egyszerű cipőt. Az amerikai háborús gyújtogatok nem ismernek gátlást Jugoszlávia kirablásában. A tríoisták az ö parancsukra immár több mint négy éve építik a repülőterekét, a had'iki- kötőkot, a hadászati müutakat, a raktárakat és laktanyákat. A Tito- klikk amerikai-angol „pártfogói“ olcsó pénzen összeharácsolnak mindent: a liadiíontosságu nyersanyagoktól a gabonáiig és egyéb mezőgazdasági termékekig. Egyedül 1951 második felében és 1952 első felében 40 milliárd dinár értékű mezőgazdasági terméket hurcoltak ki Jugoszláviából, ■ Mindez súlyos gazdasági válságra vezetett A belgrádi fasiszta főkolompos az „Evening Nervs“ tudósítójának kérdéseire válaszolva a következőképpen „magyarázta“ a jugoszláv gazdasági éleb bomlásának és a lakosság éhezésének okait: „Figyelembe kell venni, milyen nehéz készenHsti állapotban tartani olyan hatalmas hadsereget, mint amilyen nekünk van. Azelőtt- is többet adtunk és ma is többet- adunk a hadsereg felfegyverzésére, mint Európa bármely más állama“'! A belgrádi fasiszták háborús gyújtogató politikája oda vezet, hogy Jugoszlávia bárruc-Iy pillanatban háborús konfliktus tűzfészke lehet. Az arcátlan, belgrádi kártevők nap mint nap fegyveres összetűzéseket provokálnak a népi demokratikus országok határain. „Lélektanilag elő kell készítenünk a népet“,’—1 jelentette ki a bandita Tito, ünkénytele- nü! leplezve az amerikai háborús gyújtogatok terveinek megfelelően végrehajtott büntettek igazi célját. „...Jugoszlávia vezetői, — mondotta G. M. Malenkov elviárs a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusán, — a mindenféle titok, kardeljek, rankovicsok, g.yilaszok, pijadék és mások, már régen amerikai ügynököknek szegődtek el, s amerikai „főnökeik“ megbízásából kémtevékenységet és aknamunkát végeznek a »Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen' '. Az egész földkerekség becsületes emberei iidvözlik a bécsi Népek Békék engresszusának határozatait. Min. den országban milliók harcolnak a vitás kérdések békés rendezéséért-, a népek kölcsönös megbecsüléséért és együttműködéséért. Tito és cinkosai gálád rágalomhad járatot, indítottak a béke híveinek mozgalma ellen. A zágrábi találkozón Tito arcátlanul azt hangoztatta-, hogy egy béke- egyezmény ... a legnagyobb csapás lenne az emberiségre! „Minek a békeegyezmény? — kérdezte az amerikai milliárdosok e jólfizetett lakája. — Kinek van ni szüksége?“ Talpnyalásban odáig ment, hogy a Teheránban, Jaltában és Potsda,inban hozott határozatok érvénytelenítését követelte. Mindez magától értetődően a vidéki bohóc undorító vonagáása. E szavak azonban ugyanakkor olajat öntenek a háború tüzére, és ezért teljes mértékben a Tito-klikket terheli a'felelősség. Jugoszlávia népei tudják hogy törvényes jogaikat és létérdekeiket gyalázatosán, sárbatiporja a Tito- klikk és imperialista főnöksége. Ezért Jugoszlávia néptömegei soha nem hajlandók belemenni egy agresszív kalandba, amelynek saját maguk lennének az áldozatai. A jugoszláv nép a békéért és a nemzetközi bizton Ságért harcoló evők oldalán áll. már úgyszólván minden községünkben megtárgyalták és ahol kellő alapossággal ismertették annak egyes pontjait tudatosltot. Tűrje baromfi Bókaháza „ Ligetfalva A .felsoroltak mellett számos olyan községe is van a zalaszent. gróti járásnak, ahol igen vontatottan, sőt még meg sem indult a- begyűjtés. Csíkos Márton elvZalaszentmárton tojás: Nagyhorváti tojás: Dötk tojás : Csikós Márton elvtárs mellett ugyancsak; felelős a szégyenletes elmaradásért Vékási István és Kovács Sándorné is. Úgy látszik nem olvasták el kellő alapossággal is\7, 1953. évi állami begyűjtésről szóló rendeletet. Itt pedig világosan és félreérthetetlenül az ...és hátráltatói társnak és a zalas-zentgróti járási tanács begyűjtési osztálya többi dolgozójának nemcsak azok. ba a községekbe kell eljutnia, amelyek közel vannak & járási székhelyhez és jó ut vezet oda, teljesítve : —, baromfi: —• —, baromfi: — —, baromfi: — áll: a begyűjtés terveinek telje- sütéséért az illetékes tanács, ezen belül a végrehajtóbizottság, illetve annak elnöke felelős. Ha pedig olvasták, miért nem annak szellemében dolgoznak? Zsámán József és Horváth Lászlóra szintén vonatkozik ez. ni, ott jó ütemben indult meg a begyűjtés. A zalaszentgTóti járás legjobb községei a tojás és baromfibe- gyüjtésben: tanácselnök, titkár Szunies Jánosné, Vincze Gábor Tóth Károly, Király Béla Bencsik István —• Bencsik István Tóth Józsefné, 31átai Imre hanem »a távolabbfekvö, nehezebben megközelíthető községeknek is megfelelő segítséget kell nyuj- taniok. A zalaszentgróti járás legrosz- szabb községei: tanácselnök, titkár Vékási István, Kovács Sándorné Vékási István. Kovács Sándorné Zsárnán József, Horváth László Felelősségüket' törvényerejű rendelet állapítja meg. Ez alól ninc3 és nem is lehet kibúvó. Tennivaló csupán egy van: becsületesen hozzálátni a munkáho-z, hogy mielőbb behozzák lemaradásu- kát. Fityehásíín és Garaboncon nemcsak vállalnak9 de tesznek is Meg'yénk területén alig van község, amely ne tett volna vállalást a beadási terv teljesítése, vagy az állatállomány útielciteté-se érdekében. Dolgozó parasztjaink százai vállalták, hogy az elkövetkezendő időben az eddigieknél jobb munkát végeznek és nagyobb gondot' fordítanak az állam iránti kötelezettségük teljesítésére. Itt van az ideje vállalásaik , értékelésének. Fityeháza község dolgozó parasztjai is összegyűltek, hogy megvitassák, mit telitek a vállalás érdekében. Megállapították, hogy vállalásuknak azt a részét, amelynek határideje lejárt — teljesítették. A községben az állatállomány nyilvántartása megtörtént. Az állam iránti kötelezettség teljesítésére beütemezett sertéseket a gazdáknál az állandóbizottság tagjai hetenkint rendszeresen ellenőrzik. Ennek köszönhető, hogy n sertésbeadásban nincs lemaradás. A későbbi beadásra pedig a sertések biztosítva vannak. Biztosították a fiatal anyakocákat is az állat- állomány további fejlesztése érdekében. A felvilágosító munka hatására a dolgozó parasztság még 1952-ben megkezdte teljesíteni az 195-3-ra esedékes beadását Garaboncon január 6-án értékelték a község dolgozó parasztjai, hogy mit lettek vállalásuk teljesítése érdekében. Lcndvai Lajos dolgozó paraszt örömmel mondta el társainak, hogy- teljesítette vállalását. A takarmány gondos tárolásával és felhasználásával biztosította az állatállomány áttételesét. Tálos Mihály beszámolt dolgozó társainak, hogy a ‘ sertéstenyésztés terén alkalmazott uj módszerekkel milyen eredményt ért el. — Vállaltam, hogy a sertéseknél az egy ivarzás alatti kétszeri fedeztetés módszerét alkalmazni fogom. Vállalásomat teljesítettem. £zt a módszert minden dolgozó társamnak ajánlom, ezzel saját vagyonúnkat tudjuk növelni — mondotta. Takács János dolgozó paraszt arról számolt be, hogy ő is vállalta a napi háromszori fejős alkalmazását. Vállalását teljesítette. A háromszori fejesnek meg is mutatkozott az eredménye. Azelőtt napi 5.1 liter tejeit adott egy tehene, ma pedig égy-egy tehéntől 9 liter tejet fej. Ezenkívül több dolgozó paraszt is elmondta, hogy teljesítette vállalását. Elhatározták, hogy az eddigieknél még nagyobb mértékben alkalmazzák gazdaságukban az uj módszereket és a vállalásaik még hátralévő részét is teljesíteni fogják. Szabad Föld Téli Este Nagy falud pusztán A főúri estélyek és a vadászat utáni lakomák színhelye volt valamikor a ‘nagyfaludpusztai Ra- dó-féle uraseugi kastély. .4 felszabadulás után a dolgozók tulajdonába került. Ma az egykori elnyomottak művelődnek itt, tanulnak, tervezik, évűik szebb jövőjüket. Az épület legnagyobb terme nemrégiben még elhanyagolt bognárműhely volt. A major önálló pártszervezetének egyik taggyűlésén hozlak határozatot a kommunisták, hogy alakítsák át ezt a termet kulturált- honná. Azóta üt- tartják a Sza. bad Föld Téli Estéket is. Minden, alkalommal sokan veitek részt ezeken az testéken, de az utolsón úgyszólván kivétel nélkül ott volt mindenki a kis major lakói közül, de még az egy kilométerre, lévő Zalaszentivánról is sokan eljöttek. Mindenkit érdekelt a mezőgazdaság szocialista 'átszervezésének uija. Elsőnek, az ut- törözenekar szórakoztatta pattogó indulókkal a megjelenteket, majd Németh Mária és Szabó Erzsébet általános iskolai tanulók mondtak el egy-egy versei■ Ezután következelt Pilipár Nándor iskola- igazgató előadása a ler- vielö.szövetkezetekröh Ac elmondottak ugyancsak megragadták a hallgatókul. Különösen akkor estek gondolkodóba a hallottak felől, amikor az előadás után Kása István elv társ, a pártszervezet titkárai bejelentette, hogy Nagy falu dpuszi án megalakult a tszcs elökészitÖ- bizottság, amelynek ő maga is tagja. Ezen a Szabad Főid Téli Estén hallottak minden bizonnyal újabb dolgozó parasztokat győznek meg, hogy kövessék pár Uitk árukat és a lobbi élenjárót. Dolgozó parasztságunk látja, hogy a Szabad Föld Téli Esték ez ő problémáikkal foglalkoznak-, nekik segítenek a ■munkában, a helyes ut meg v á laszt á sá ban. A z egész dolgozó parasztság véleményét fejezte ki Csizm-üzia -János, amikor az egyik előadás u;án ■megjegyezte: »Szívesen hallgatom ezeket az elő adásokat, mert minden alkalommal sokat tanulok. Ezen a legutóbbin pedig különösen sokat tanultak Nagyfaludpuszta dolgozó parasztjai. A tszcs elökészitöbizoíisúg már megalakult, most megtanulták és megláthatták az előadásból, hogy saját maguk, gyermekeik boldogabb, gondtalanabb életét, alkotó békénk védelmét segítik elő, ha. öle is a nagyüzemi gazclálko. dás útjára lépnek. LUKACS ANDRÁS, u zalaszalt-iráni vb. tifkái’a IX. évfolyam 32. szám. AZ UDP ZAIi&ME6TEl PÁKTBÍ25©TTSÁ«ÁWA K NAPILAPJA- m inmnii—ffiifinn mim ni mni wmmmmmmam Ara 50 fillér 1953. február 7. Szombat A Tito-fasizmus a háborús gyújtogatok eszköze November elején összegyűltek A szentgróti járás élenjárói . . •
