Zala, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-04 / 29. szám

PÁRTÉI* fi' T Nagyobb gonddal készüljenek propagandistáink Propagandistának lenni meg- i lsz telő feladat. Ez a munka nagy felelősséget és odaadást követel meg minden propagandistától. Az ö munkájukon keresztül kell, hogy elsajátítsák a hallgatók pár. tunk tanítását cs hogy mindjob­ban megismerjék pártunk és dol­gozó népünk célkitűzéseit s azok (megvalósításának módját. Ezt akkor tudja elérni a propa­gandista, ha saját maga példát mutat a tanulásban, rendszeresen (pésztvesz és fel is készül a pro­pagandistaszemináriumokra. Még fontosabb az, hogy a szeminári­umra, a kérdések megbeszélésére (alaposabban készüljenek fel. Ha ezt a munkát a propagandisták szívügyüknek tartják és eszerint végzik tanulásukat, akkor nagy­ban hozzájárulnak ahhoz, hogy a hozzájuk beosztott politikai isko. Ja hallgatói fejlődnek s igy még több propag'andista nevelődik ki ©. párt számára. Az elmúlt pénteken a puszta- tmagyaródi II. évfolyam politikai iskola propagandistája,, Pálfi Im­ii szemináriumokra re elvtárs munkája nem ezt bi­zonyította. Pálfi elvtárs a szeminá. riumra csalt egy órával előbb ké­szült fel, hivatkozva arm, hogy egész nap „munkája volt“. Pálfi elvtársnak is hétröl-hétre kell tanulnia. Csak is igy tud jól felkészülni a szemináriumokra. A felkészületlenséget az is bizonyít, ja, hogy kérdései, amelyeket fel­tett, nem voltak érthetők. Ugyan­akkor nem tudott kielégítő vá­laszt adni. Vitavázlatofc nem ké­szített, csupán a brosúrára tá­maszkodott, almit piros ceruzá­val aláhúzott. Pálfi Imre elvtársnak, mint a párt propagandistájának isokkal nagyobb felelősséget kell éreznie a párt megbízatása iránt, amiál is inkább, mert reá van bízva a pusztanmgyarődi dolgozó parasz­tok politikai fejlődése. A jövőben nem szabad előfordulni annak, hogy az utolsó órára hagyja fel­készülését, hanem igyekezzen hét. közben is tanulni, ami elősegíti munkája végzésében. Ferszraan: SZtftMOMÚ áSVANVIAN Ferszman, a kiváló szovjet geokémikus helyesen választotta meg könyvének elmét: a „Szóra­koztató ásványtan“ a tárgyalt fon­tos kérdéseket érdekes, eleven előadásban ismerteti meg az olvasóval. A szerző az első fejezetben gyér. mekkor! ásványgyüjtő útjainak izgalmas eseményeit, első gyűjte­ménye keletkezésének történetét mondja el — egészen addig, míg az a Tudományos Akadémia mú­zeumába került. Leírja számos ásványkutató expedíció történő, lét, közli a szükséges ásványtani alapismereteket, megismertet az ásványok keletkezésének, korá­nak kérdésével. Leírja nz ásvá­nyokat kedvelő mineralógus fel­szerelését és munkáját. Héhány adat természet udományos ismeretterjesztő Könyv- kiadásunkról A természettudományos ismere­teket népszerűsítő Természettu­dományos Kiskönyvtár sorozat, ból eddig 98 fűzőt jelent meg, az 1—53. számig a Szikra, majd a Művelt Nép Könyvkiadó kiadása, ban, összesen 3 millió 192.400 pél­dányban. Az ..Ember és Világ“ sorozat­ból eddig 17 kötet került olvasó- közönségünk kezébe, összesen 110.400 példányban. A Művelt. Nép Könyvkiadó két és féléves fennállása ó,a összesen 94 természettudományos ismeret­terjesztő (könyvet jelentetett meg 953.850 példányban. Ezekben az adatokban nem szerepelnek azok a természettu­dományos ismere;terjesztő jellegű könyvek, amelyeket a Népszava vagy az Akadémiai Könyvkiadó jelentetett meg. — HOLLYWOODBAN az elmúlt 30 hónap alatt 40 háborús film ké­szült s jelenleg’ 35 háborúra uszító film készítése vau folyamatban. E filmek mérgező hatása a fiatalokra nézve igen káros. Egy torontói fiú 12-szer nézett végig egy gengszter- filmet, megfigyelte a gyilkosságok végrehajtását, s megfigyeléseit há­rom gyilkosság elkövetésénél ^hasz­nosította' ‘.- a FRANCIA KOMMUNISTA PART párizsi XIV. kerületi helyi­ségei ellen fasiszta sihederek egy csoportja támadást intézett. Betör­tek az épületbe, beverték az ablako­kat, összetörték a bútorokat -é.3 el­lopták az ott lévő újságokat. Többet ét* a tett C&esztreg község dolgozó parasz tságának nagy része már évekkel ezelőtt elindult a fejlődés, a felemelkedés, a nagyüzemi mezőgazdálko­dás utján. Ezt bizonyítják eredményeik is. A község termelőszüvetkc- ■zéti csoportjai, de különösen Cseszd reg II. „Kerkavölgye' ‘ termelőszö­vetkezet tagsága ért cl kiváló eredül ényeket a nagyüzemi mezőgazdálko­dásban. Némánkkal maradt el mögötte a Petőfi,tszcs sem, amelynek tagsága különösen az utóbbi hónapokban végzott jó munkát. Mindezek eredménye megmutat kozik abban, hogy a község egyéni­leg dolgozó parasztjai közül egyre többen kérik felvételüket a ter,me'lő- fczövebkezétbc. Van azonban, ami hátráltatja a község előrehaladását. Többen megfeledkeznek arról, hogy nekik sokkal többet kell fenniük. Az elmúlt népnevelőértekezloten Tóth Gyula cTvtárs, a községi alapszervezet párt- titkára éppen a nagyüzemi mezőgazdálkodás útjára való áttérés sziiksé- posségóiöl beszélt; arról, hogy a dolgozó parasztság felemelkedésének egyetlen útja van, ez pedig a szövetkezeti gazdálkodásba való tömörülés. Mindezek után azt gondolhatnánk, hogy Tóth elvtárs az elsők kö- r.ot t valósítja meg a szavát. Nem igy van, mert szavait még nem kö­vette telt! A község dolgozó parasztjai közül mégis egyre többen töl­tik ki a belépési nyilatkozatot. Ilyen például Kulcsár Károly elvtárs. Tóth elvtárs ne feledkezzen meg arról; a kommunisták feladata, hogy vezessék a tömegeket, irányíts ide azokat a jobb életért vivőit harcban. Éppen őzéit ne feledkezzen meg Tóth clvtárg arról, hogy a szó helyett többet ér a tett. S igy követik majd példáját Gaál Jenő, Varga István (U-tas), Bagó István és a többi párttag, és velük még erősebbé, szilárdabbá! válik a terme löszövetkezeti mozgalom Csesz tro­gen is. A bírálat után jobbat! dolgozik a szakszervezet — jobbak az A budafai Kőolaj termelő Válla­lat üzemi bizottságának munkáját az elmúlt negyedév utolsó napjai­ban bíráltuk, mert a verseny^zer. veziősben nem végeztek jó munkát. A szakszervezet rossz mozgósítása nyomán a brigádok nemcsak vál­lalásaik teljesítésénél maradtak le, hanem a tervüket sem vallották valóra. A bírálat használt, ame­lyet bizonyítanak az eddigi ered­mények is. A brigádok többsége már megvalósította az első negyed, évre, illetve április 4 lisz cle'é re tett felajánlást. — Az uj évbe adóssággal lep­tünk át — mondja Kocsis Gyula Bazakerettyén eredmények clvtárs, az üzemi bizottság elnöke. —- Olaj emelési tervünket csak 99-1 százalékra valósítottuk meg. A lemaradásunk okát nem kellett soká keresnünk — az ok: rossz munkánkban volt. A december 21- re való felkészüléskor nem végez­tünk alapos verseny szervezést, nem folyt dolgozóink között élénk munkaverseny. A birálat után röpgyüléseken, termelési órlekezle teken tárgyaltuk meg azokat a fel­adatokat, amelyek reánk hárultak, amelyeket el kellett végeznünk. A. bizalmi értekezletekre meghívtuk műszaki vezetőket is és megtár­gyaltuk a munkaverseny meg-javí fásának kérdését. A versenyt pontosan értékelik A budafai szakszervezet jobb munkája ’meglátszik a brigádok párosversenyénél is. Bázakerety- tyén a termclöbrigádok meglelték vállalásaikat az olaj több termelésé, re. A verseny pon'os értékelésével ia brigádok tudják, hogy mennyit termelnek naponta. így azt is tud. ják, hogy vállalásaik teljesítéséből hány tonna olaj van még hátra. A verseny rendszeres értékelését elő segítik ä műszakiak, akik rendsze­resen tájékozta tjük a szakszerve­zetei az elvégzett munkákról. — Munkánk eredményességé1' fokozza a szemlélte*ö agitáció • mondja Kocsis dvtárs. — Ma már minden részleg munkahelyén kiírják a legjobban teljesítő bri­gádok eredményeit. Ahol elmara­dás mutatkozik, elmegyünk és se­gítünk á hiányosságok felszámo­lásában. Az utóbbi időben azonban nagyon keveset tartózkodtunk küi. területen és ez visszahatott a ter­melésre is. Ezen a hiányosságon igyekszünk változtatni. A Koromgyár dolgozói az élen járnak Bázakcrcítyén az év első nap­jaitól kezdve jó eredményeket ér­tek el- Különösképpen kitűnt a ko. romgyár, amelynek dolgozói fá­radságot nem ismerve harcoltak tervük teljesítéséért. Bázakerely- tyén ebben >az időben az járta, hogy kár a fáradságért, mert a terv «objektiv nehézségek“ miatt nem teljesíthető. A koromgyáriafc felverték a harcot ezzel a megal­kuvással — amélynek eredménye, hogy tervüket túlteljesítették. A koromgyár dolgozói jutalomban ré. szesültek. Megkapták a termelési főosztály vándorzászlaját. Ezenkí­vül a szakszervezettől egy rádiót kaptak kiváló eredményükért. Nem maradtak ié az olaj'erme- löbrigádok sem. A Kuczev-brigád 334, a Szabadság-brigád pedig 248 tonnával főbb olajat lermel.fi terven felül- A brigádok jó verse nyének kibontakozását nagyban elősegítik a brigádvezetek, akik egymással párosversenyben állnak, A párosverseny eredményeként ai II. számú brigád 9.6, mig a IlI-as számú brigád 4.5 tonna olajjal adott többet a hazának. A bázakereíttyci szakszervezet továbbra is végezzen lendületes jó munkát. Többször látogasson öli ^gy-eg'y berendezéshez. Különösen jobban foglalkozzon a bahóti me­ző dolgozóival, ho,gy azok még na­gyobb eredményeket érhessenek el. Iía a szakszervezet ezután is jól foglalkozik a versennyel, akkor nein kell at'ó'l tartaniok, hogy fel. ajánlásaikat és tervüket nem tel­jesítik. vitelét, bár 1919-ben. a német ki­vitel csak egynegyed rcszo volt Anglia kivitelének. A fegyverkezési hajsza és a bel­ső piac nagyfokú szűkülése rontotta síz Egyesült Államok gazdasági helyzetéit. Ez arra szorítja az ame­rikai uralkodó köröket, hogy fo­kozzák az amugyis nagy védővámo­kat, amelyek megakadályozzák az árubevitelt a nyugateurópai orszá­gokból, elsősorban Angliából. A legújabb javaslatok az egyes áruk i(szörme, kalap, motorkerékpár, szerszámgépek, varrógépek, textil és egyéb áruk) vámdijának 25—70 százalékos emelését követelik. Az angol kormány emlékiratban tiltako. zott a kereskedelmi korlátozások el­len, amelyek — mint az emlékirat hangsúlyozza — csökkentik a lehető, cégét, hogy Anglia a nyugati szö­vetségben Amerika aktiv szövetsége­se legyen, s csökkentik a szövetsé­ges kormányok képességet és készsé­gét, hogy együttműködjenek az Egyesült Államokkal mind kereske­delmi, mind pedig egyéb területe­ken. Hasonlóképpen az amerikaiak meg iJ. árják kaparintani a francia gyar­matokat is. Az amerikai imperialisták erősen szólítják Franciaországot, hegy növelje európai hadseregét és fegyverkezését, apassza gyarmati hadseregét, s egyúttal adja át gyar- ■inálai védelmét „jóbarátainak", az amerikaiaknak. Az amerikaiak a háború befejező- oo óta évente több mint négymil­lión! értékű árut szállítottak Nyu- gat-Európába, de Európából csak egymilliárd értékű árut szállítottak nz Egyesült Államokba. Vilúgo3, hogy az ilyen egyoldalú kereskedő- lemből a gazdasági helyzet további hanyatlása és a burzsoá államok el- leeíéleinek kiélesedése származik. : Igaz, Anglia ca Franciaország, Nyugat-Németország ca Japán, va­lamint sok más kapitalista ország- nagytőkései — saját népünktől fél­tükben — az amerikai imperializ- mua harci .szekeréhez kötötték sor- sukat. Lemondtak önálló nemzeti külpolitikájukról, s az Egyesült Államok kedvéért saját államuk nemzeti érdekei ellen irányuló szö­vetségekéit kötnek. Franciaország uralkodó körei például az amerikai imporialisták parancsára maguk is kcltogetik Franciaország legádá­zabb évszázados ellenségét: a né­met militarizmuSt. De a ma is imperialista nagyhatalom szerepét játszó Angliának és Franciaország­nak mind kevésbbó szolgaL Ínyére az Egyesült Államok rablópolitiká­ja. „Szövetségesük" ugyanis sorra megkaparintja az angol és francia gyarmatok nyersanyagforrásait és piacait, s nemcsak az angol cs fran­cia népet taszítja nyomorba, hanem az angol és francia kapitalisták maximális profitját ia vészesen fe­nyegeti. Nyugat-Nem ot országban és Japánban ugyancsak egyre no as elégedetlenség cs a felháborodás as amerikaiak brutális politikájával szemben, amely kimélellemd megsar­colja és szolgasorsra kárhoztatja ezeket az országokat. Az Egyesült Államok és kapita­lista „szövetségesei" közt ki.-kiüt­köző konfliktusok növekvő száma és élessége cgyro világosabban mutat­ja : ezek a kapitalista országok nőni hajlandók végesvégig’ az Egye­sült, Álhunok járma alatt élni, ha­nem szabadulni igyekeznek az ame­rikai iga alól, hogy — Sztálin sza­vaival élve • „biztosítsák önálló­ságukat. és persze busái profitju­kat.’ * Sztálin divtára bebizonyítja, mennyire helytelen az a felfogás, hogy a kapitalista országok közt a háborúk többé nem elkerülhetetle­nek. E felfogás hívei nem értették meg, hogy az amerikai imperializ­mus világuralomra törő harca kiéle­zi az ellentéteket az imperialista tá­borban, Látszólag minden „a legna­gyobb rendben" van, írja' Sztálin elvtár9, az Amerikai Egyesült Álla­mok kény szerit ette Nyugat-Európát, Japánt és a többi kapitalista orszá­got, hogy összébbhurzák nadrágszi- jukat; Németország (Ny ugat-Né­metország') , Anglia, Franciaország, Olaszország Ó9 Japán az Egyesült Államok karmai közó került, s en­gedelmesen teljesíti parancsait. Helytelen lenno azonban azit gondol­ni,. hogy „örökköu-örökké" minden a legnagyobb rendben maradhat, hogy ezek az országok a vógdcleu- ségig tűrni fogják az Egyesült Ál­lamok uralmát és jármát, s nem próbálják meg, hogy az amerikaiak rabságából „kiszabaduljanak és az önálló fejlődés Htjára térjenek.** Ugyancsak helytelen az a nézet is, hogy a kapitalista országok közt az összeütközések okvetlenül másodren­dű jelentőségűek a kapitalizmus és a szocializmus ellentéteihez képest. Sztálin elv-társ a második világhá­ború kitörésének példáján megmu­tatta, hogy bár a szocializmus és a kapitalizmus ellentétei akkoriban is nagyobbak voltak, mint a tőkés or­szágok közit keletkezőt t ellentétek, a háború mégis a kapitalista hatal­mak egymásközti háborújával, s nem a Szovjetunió elleni háborúval kezdődött. Sztálin elvtárs azt is megmondja, miért történt ez igy: a kapitalizmus számárá a Szovjetunió, a szocializmus országa elleni há­ború veszélyesebb, int a tőkés or- sságok egymásköitü háborítja, mint­hogy a tőkés országok közli háború csupán azt a kérdést veti föl, hogy mely tőkés országok urallcodjanak a többi tőkés országon, a Szovjet­unió elleni háborúban viszont föltét­lenül magának a kapitalizmusnak a léte forog kockán.“ Szftálin elvtárs rámutat arra, hogy a tőkések, bár „propaganda" cél­jából „a Szovjetunió agresszivitásá­ról üvöltöznek, maguk sem hisznek a, Szovjetunió agresszivitásában, mi­vel számításba veszik a Szovjetunió békés politikáját, s tudják, hogy a Szovjetunió nem támadja meg a kapitalista országokat.’ ’ (Sztálin, i. ni. 3G. lap.) E tények miatt a kapitalista or­szágok közt gyorsan fokozódó ösz- szeütközések valóban háttérbe szo­ríthatják a kapitalizmus tábora cs a szocializmus tábora közti ellenté­teket:, e a gyakorlatban erősebbnek bizonyulhatnak azoknál. Ebből azonboM — Sztálin elvtárs megál­lapítása szerint — az következik, hogy a kapitalista országok közt a háborúk elkerülhetetlenségé tovább­ra is fennáll,“ Nyilvánvaló, hogy Sztálin elvtárs e megállapításai igetn nagyjelentő- ségüek a nemzetközi erőviszonyok helyes értékelése szempontjából. Az imperialisták egymáskösti há­borújának elkerülhetetlensége egyál­talában nem csökkenni az imperia­lista országok agressziójának veszé­lyét a szocialista tábor országaival szemben, s a legnagyobb fokú éber­séget követeli meg, hogy a béke, a demokrácia és a szocializmus tábo­ra elháríthassa az imperialista há borús uszitók és tito-fasiszta béren coik minden provokációját. A modern kapitalizmus gazdaság, alaptörvénye bizonyítja hogy az im perializmus csak nyomorúságot és háborút zúdít a népre. A béke. a demokrácia és a szocializmus világ­tábora ezzel szemben arra törekszik, hogy az államok közti mindennemű háborút elhárítson, s a nemzetköz;, konfliktusok és nézeteltérések békés rendezéséért küzd. A béke, a demokrácia és a szí; cializmus Szovjetunió vezette -ta- bora a békééit vívott harcában a világszerte egyre szélesedő béke mozgalomra támaszkodik. E mozga­lom meghatározott, demokratiku ; célokat tűz maga elé: a nemzetközi feszültség megszüntetését, s az u.i háború elhárítását, a demokratikus béketábor és az imperialista tábor jelenlegi erőviszonyai teljesen reá­lissá teszik a béko megőrzésének és a háború elhárításának per sped: tiváját. A békeinozgulom siker eso tén biztosíthatja az adott háború elhárítását, az adott béko ideiglenes fennmaradását, kikényszerítheti ;. kardeaövtető kormány lemondását, olyan kormány megalakulását, mely kész a béke ideiglenes fenntartására. Az imperializmus azonban „a be* kemozgalom minden sikere ellenére mégis csak fennmarad — s követke­zésképpen érvényben marad a hábo­rú elkerülhetetlensége is." Hogy tehát véget vessünk a háború elke­rülhetetlenségének, meg kell szüntet­nünk az imperializmust. A modern kapitalizmus gazda­sági alaptörvényének hatása kiélezi a monopólkapitalizmus valamennyi ellentmondását, gyengíti az egész kapitalista rendszert, megteremti u imperializmus menthetetlen bukásé nak és a szocializmus biztos győzőt mének objektiv feltételeit. (Megjelent a „Propagandista 1053. januári külőnszámában.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom