Zala, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-16 / 13. szám

F/rTK£ET,

Az SzKP XIX, kongresszusa anyagának tanulmányozása jobb munkára serkenti a lenti járás népnevelőit

Am SzKP XIX. kongresszusa anyagának tanulmányozása nagy segítséget ad pártszervezeteink munkájához, nagy segítséget ad a népnevelőm unkához cs járásunk Összes dolgozóinak is.

Népnevelőink nagy része politikai iskolán tanul. Azokban a községekben, ahol politikai iskola nem működik, előadásokat szervezünk, hogy mindenhol megismerjék a kongresszus anyagát. Sztálin elvtárs zseniális útmutatása — a modern kapitalizmus és a szocializmus gazdasági alaptörvényeinek megismerésével, — járásunk népnevelői is jobban megértik, hogy miért kell harcol, ni a termelés fokozásáért, jobban megértik őzt, hogy a mi ügyünk jga.z ügy, mert a szocializmust építjük, amelynek alaptörvényé ,mz egész társadalom állandó növekvő anyagi és kulturális szükséglete, maximális kielégítése a szocialista termelésnek a leg fejlet, tebb technika alapján történd szakadat la n növekedése és tökéletesedése utján".

üzemeink, termelőszövetkezeti csoportjaink és dolgozó parasztjaink közül egyre többen szakita. nak a maradi gondolkodással és az észszerüsi't ések alkalmazásával igyekeznek munkájukat eredményesebbé tenni.

Ezt látja Farkas József, >a lenti Fűrészüzem Beloiannisz-bri- gádjának vezetője és társai, akik újításokkal, a vagonoknál történő gömbfakirakodásnál több ezer forint értéket takarítottak meg.

De nem maradnak el termelőszövetkezeti csoportjaink sem. Egyre nagyobb mértékben alkalmazzák az agro- és zootechni- kát. A nemesnépi termelöszövet- kezet is nagy' hiányosságát érzi, hogy az elmúlt gazdasági évben elhanyagolta az uj módszerek alkalmazását. De itt is változás állt be. Uj elnököt választottak Németh Emil elvtárs személyében, aki az elméletet helyesen kö‘i össze a gyakorlattal, minek ered. •ménye máris megmutatkozik a termelőszövetkezetnél. Először is

gondoskodtak arról, hogy az állatok téli takarmányozása biztosit- va legyen. 400 köbméter silót készítettek a szarvasmarhák és 100 köbmétert a sertések részére. Alkalmazzák a napi háromszori fejest. Idejében elvégezték az őszi mezőgazdasági munkákat és nem feledkeznek meg a begyüj tésröl sem. Ezt mutatja, az is, hogy az 1952. évi begyűjtésüket is túlteljesítették. Most úgy dolgoznak, hogy megteremtik az alapját az 1953. év begyűjtési terve teljesítésének. Céljuk az. hogy jóval túlteljesítsék. Németh Emil elvtárs azt mondja, hogy erre minden biztosíték megvan mert nagy segítséget és erőt ad munkájukhoz a XÍX, kongresszus anyagának tanulmányozása. Ehhez még sok gyakorlati tapasztalatot szerzett a tengelici termelő- szövetkezet látogatásánál — amit ná'uk is meg fognak valósítani.

Nénnevelőltth feladata az, hogy ismerjék és összekössék a párt. és kormányhatározat-okát a kongresszus anyagának tanulmányozásával. Csesztregen ezek ismertetése mellett a népnevelöér- tekezlefen minden két hétben tar. faliak egy szakmai, vagy politikai előadást és a népnevelők látóköre igy állandóan bővül. Ma már több községben alkalmazzák ezt a módszert és nincs lemaradás a munkákban.

Különös gondot fordítunk arra, hogy határmenti községeinkben is tanulmányozzák a kongresszus anyagát. Az eredmény ezekben a községekben is megmutatkozik az őszi munkáknál, a terménybe- gyűjtésnél is. A kongresszus anyaga iránti érdeklődést a beküldött kérdések sokasága is mutatja. Nagy segítség számuk, ra a külpolitikai előadások, melyek megértetik dolgozó paraszt. Ságunkkal a béketábor harcát a háborús gyújtogatok ellen, de ugyanekkor megmutatják azt is, hogy a határon túl Tito és bandája nyomorba döntötte a jugoszláv dolgozó népet.

Sorolhatnánk eredményeinket, melyek a kongresszusi anyag ta nulmányozása folytán születtek meg, de hiba lenne, ha nem tárnánk fel hiányosságainkat, amc- lyek kijavítása további eredmények elérésére ösztönöz bennünket.

Vannak még községeink, ahol maguk a párttitkár elvtársak sem fordítanak gondot a kongresszus anyagának tanulmányozására. Ilyen például Reszneken Kulcsár elvtárs, aki nem tanulmányozza a kongresszus anyagát s ennek következménye, hogy o, községben nem folyik a politikai oktatás rendszeresen és a népnevelők nem tudják ellátni a feladataikat.

t%aay hiányosság* még az is, hogy pártszervezeteink és népnevelőink nem támaszkodnak eléggé pártunk sajtójára, a Szabad Nép-re és a. Zalára, melyek állandó segít, séget nyújtanak tanulásunkhoz, a mindennapi munka elvégzéséhez.

E példák is mutatják, hogy van mit tenni népnevelőinknek, párt- szervezeteinknek, de a járási pártbizottságnak is. Varnak eredményeink, mit az is mutat, hogy járásunk do’gozói közül egyre többen tanulmányozzák az SzKP XIX. kongresszusa anyagát. De a járási pártbizottságnak még sokkal többet kell tenni népnevelőink nevelése érdekében, hogy ezen keresztül még szorosabbá váljon a párt és a tömegek közötti kapcsoltat. Be kell vonni népnevelőink közé azon becsületes dolgozó parasztokat, akiket követ a többi dolgozó is, akik a munkában, a tanulásban, a csa. ládi életben pé'dát mutatnak. A járási pártbizottságnak az elkövetkezendő időben még nagyobb gondot keli fordítani az oktat ág megszilárdítására, népneve lóink kommunista nevelésére amely elősegíti a tömegekké’ való kapcsolat erősödését. i Markács György a lenti járási pártbizottság ágit prop. titkára.

Egy rossz gép története

4 Worthington-szivattyu, amelyről az alábbiakban beszélünk, még a felszabadulás előtti időben kezdte meg hányatott elértét Egyik helyx-öl a másikra került. Sehol sem viselték rendesen gondját Addig, amig dolgozni tudott, üzemeltették s mikor aztán jelentkeztek nála a működési zavarok vitték a javítóba. A javítást végző vállalatnak nem állt érdekében, hogy lelkiismeretesen megjavítsa, hiszen ha ezt csinálja, akkor hosszabb ideig kell várni, amig a gép ismét javításra szorul. Ez pedig a tőkés profitnövelési tervét hátráltatta volna. így tehát a szivattyú elég sokat vándorolt munkahelyéről a javitóba, a javítóból pedig vissza a műn- kahelyére. A gyakori géphibát előidézte az is hogy az a dolgozó, aki kezelte, nem sokat törődött vele. Ez érthető is, hiszen abban az időben a dolgozó nem volt »még érdek Ive a termelésben, Egészen mindegy volt neki, hogy a gép, amelyen dolgozik évekig jó állapo*ban marad, vagy pedig már másnap tönkre megy Egy volt csak fontos azö szempontjából, hogy a gép munkaképtelenségét ne az ö hibájául róják fel mert ebben az esetben menthetetlenül az utcára, vagy a börtönbe került volna A tőkések az ilyen esetekben kérlelhetetlenek voltak, nem ismertek irgalmat.

A szivattyú sokat nélkülözött. Néha a gyónhatták olajjal, más- kor pedig nyikorgóit a szárazságtól. Végül is, mint selejtet félre dobták. Állt évekig. Ette a rozsda. Egyedüli reménysége volt, hogy egyszer majd az olvasztóba kerül s megszabadulva a maró rozsdától uj gép, vagy gépalkatrész lesz belőle.

IV em igy történt. A minisztertanács takarékossági "hálózata óta mind több ócssa gép került elő a rej'et'- zugokból. A rozsdamarta Worthington -szivattyút is bevitték a nagykanizsai Gyümölcsszeszipari Vállalat javítóműhelyébe. Már ♦übb szivattyú is állt ott, sorsára várakozva. Bognár Lajos, aki a javításokat végzi, a napnak csati kis részét tölti ebben a műhelyben, mert itt csak akkor dolgozik, amikor a többi munka mellett időt szakíthat magának, ugyanis föfeladata nem a gépjavítás.

— Amikor ezt a szivattyút idehozták — mondja Bognár Lajos •— éppen akkor olvastam a Zalából, hogy a Gépgyár dolgozói már tettek felajánlást április 4. tiszteletére. Elhatároztam, én sem maradok mögöttük. Megvizsgáltam a Worthingtont. Az bizony siralmas állapotban veit. Teljesen használhatatlanok voltak a dugattyurudak, rosszak voltak a szelepek, « dugartty uperseíl yek — szóval minden része alapos javítást és pótlást kívánt. Nem baj, gondoltam magamban. Lesz ebböi még olyan szivattyú, hogy az ujjal is felveheti a versenyt. Elhatároztam tehát, hogy a többi munka mellett — április 4 tiszteletére — a szivattyút egy Írét alatt teljesen rendbehozom.

■j-irt'töl az időtől kezdve Bdgnár Lajos, amikor csak tehette, reszelt,

"csiszolt, esztergályozott... mégpedig hulladckanyagból mert, amint mondta, a szivattyú,ha elkészül, úgy működik, mintha uj volna, pedig egy gramm uj anyagot sem használ fel a javítás. hcz.

A munka már a befejezéshez közeledik. A henger csiszolása megtörtént, elkészült a dugattyú persely is. A gyűrűk, amelyek szintén ócskavasból készültek, úgy néznek ki, mintha most kerültek volna ki valamelyik korszerű gépgyár műhelyéből.

A rossz gép, amely hosszú évekig állt félredobva, amellyel már csak a rozsda törődött, ismét bekapcsolódik a termelőmunkába s újjászületése mintegy 6000 forinttal gyarapítja, népgazdaságunkat.

„E szabályzatot (a Szovjetunió Kommunista Pártja uj Szervezeti Szabályzatát) nekünk a legkisebb részletéig alaposan, gondosan keli tanulmányoznunk. Előre meg lehet mondani, hogy azoknak a változásoknak jelentékeny részét, melyeket a kongresszus a régi szabályzatban foganatosított, a mi viszonyainkra is lehet alkalmazni és alkalmazni is fogjuk“ (Rákosi Mátyás elvtárs beszámolójából a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusáról.)

A Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa által jóvá. hagyott Szervezeti Szabályzat meghatározását adja a párt fogalma nak és megszabja a párt föfelada. iáit.

A Szovjetunió Kommunista Pártja a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség soraiból való szervezett, egy nézetet valló kommunisták önkéntes, haver szövetsége. A Szervezeti Szabályzat kimondja, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának tagja lehet minden szovjet állampolgár, aki ma. gácvá teszi a párt programmját és Szervezeti Szabályzatát, tevékenyen vésztvesz a programra megvalósitá- sáiban, dolgozik a párt valamelyik szervezetében és végrehajtja a párt határozatait.

A szovjet nép a kommunista párt vezetésével felépítette a szocializmust. A pártnak ma legfőbb feladata, hogy a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet utján felépítse a kommunista társadalmat. szüntelenül emelje a társadalom anyagi és kulturális szín vonalát, az internacionalizmus szellemében nevelje a dolgozókat és hogy állandóan erősítse a szovjet haza védelmet ellenségeinek agresszív cselekedeteivel szemben.

E nagyszabású feladatok megoldása megköveteli a párttól és minden szervezetétől, hogy tovább növelje harckészségét, fokozza minden

OKTATÁSI SEGÉDANYAG:

a

Az ui szervezeti szabályzat kommunizmusért vivőit harc éles fegyvere Irta: D. BEKASZOV

egyes párttag felelősségérzetét a párt ügyéért. A Szervezeti Szabályzatban a párt kifejezésre juttatja, hogy mit követel meg minden kommunistától.

A kommunista legelső kötelessége, hogy állandóan őrködjék a párt egységén, amely a párt erejének és hatalmának legfontosabb biztosítéka. A pártnak a len inizmus ellenségei elleni kíméletlen harcban kivivőit- egysége a párt belső életének lógjellegzetcsébb vonása.

A párt szervezeti felépítésének vezérelve a demokratikus centralizmus. Ez azt jelenti, hogy a párt összes vezető szerveit alulról felfelé választják. A pár'-szervek kötelesek beszámolni a párttagság előtt tevékenységükről. A pártban szigorú fegyelem van. a kisebbség aláveti magát a többség határozatainak a felsőbb szervek határozatai feltétlenül kötelezőek az alsóbb szervekre nézve.

A kommunista párt tagjának lenni annyit jelent-, mint minden erőnket dudásunkat és képességünket a kom. munis ta építés nagy ügyének szentelni. A pártnak olyan emberekre vau szüksége, akik fáradhatatlanul és önfeláldozóau harcolnak a pártás kormány irányelveinek megvalósításáért.

A szovjet- nép megszokta, hogy a kommunistákhoz igazodik, róluk vesz példát. A kommunisták mindig élenjárnak. A háborít napjaiban soha el nem múló dicsőséget szereztek maguknak a haza becsületéért és dicsőségéért vívott harcban. Mindig példát mutattak és műt a'nak a nép javára végzett alkotó munkában, a szocialista tulajdon védelmében és gyarapításában.

A Szervezeti Szabályzat megköve. teli a párttagoktól, hogy állandóan erősítsék kapcsolataikat a tömegekkel. a kommunista kötelessége idejében felfigyelni a dolgozók igényei, re és szükségleteire, megmagyarázni a pár! onkivüli tömegeknek a párt politikáját és határozatait.

A párt a szovjet állam erejét a tömegek politikai aktivitásában és öntudatában látja. \ tömegek alkotó kezdeményezésének és öntevékenységének a szeretett haza erősítésére irányuló gondoskodásának egyik leg. ragyogóbb megnyilvánulása az önkritika és az alulról jövő kritika.

A párt Szervezeti Szabályzata arra kötelez minden párttagot hogy legyen kérlelhetetlen a hibákkal szemben, tárja fel és igyekezzék kiküszöbölni a munkában mutatkozó hiányosságokat, harcoljon az élet minden területén a látszatsikerek, az önteltség és az önelégültség ellen. A bírálat elfojtása súlyos bűn. Aki elfojtja a bírálatot és hivalkodással, marasztalással helyettesíti, az nem maradhat meg a párt soraiban.

Bárhol dolgozzék is a párttag szigorúnak kell lennie magával és másokkal szemben. A Szervezeti Szabályzat arra kötelezi üt, hogy személyekre való tekintet nélkül közölje a párt vezető szerveivel •— égé.

szén a Központi Bizottságig __ a

mu

nkában észlelt hiányosságokat, A t)ái-ttagunk nincs joga hogy eltitkolja a rendellenességeket é-s'közömbösen viselkedjék a párt és az állam érdekeit sértő, helytelen cselekedetekkel szemben. Azt-, aki akadályozza a párttagot e kötelessége teljesítésében, mint a párt akaratának megszegőjét, szigorú büntetéssel kell sújtani.

A párt gondoskodik a tömegek kommunista neveléséről, a fízovjet emberek kiváló erkölcsi és szellem) tulajdonságainak kialaki'.ásóról. Az ideológiai munka célja, hogy legyőzze és kiirtsa az emberek tuda tóban megtalálható kapitalista csőké vényedet.

E munka sikere attól függ, hogy maguk a párttagok milyen alaposan sajátítják el a marxizmust-leniniz- must. Ezért a Szervezeti Szabályzat a párttagok kötelességévé teszi hogy emeljék öntudatukat sajátítsák el a marxizmus-leninizmus alapjait

A párttag kötelessége megőrizni a

párt- és államtitkot, politikai éberséget tanúsítani, s emlékezetébe vés. ni, hogy a kommunista éberség minden területen és minden körülmények között szükséges. A párt- és államtitok kifecseg-éso bűntett az állammal szemben, s összeférhetetlen a párttagsággal.

A Szervezeti Szabályzat arra kötelezi a párttagot, hogy bárhol dolgozik is, maradéktalanul hajtsa végre a pártnak a káderek helyes — politikai és szakmai képzettségük szerinti — kiválasztására vonatkozó u asitásait. Ezeknek az utasításoknak a megsértése, a funkcionáriusok kiválasztása cimborasá-g, személyes ragaszkodás egy vidékről való származás családi kötelékek alapján, összeférhetetlen a párttagsággal.

A XIX. pártkongresszus által elfogadott Szervezeti Szabályzat fontos eszköz a pártszervezetek harc- készségének további fokozására. A Szervezeti Szabályzat éles fegyver a párt kezében a kommunista társadalom megvalósít ásóért vívott harcban

Kiváló eredmények a Ruhagyárban as év első dekád iában

A zalaegerszegi Ruhagyárban az év első napjainak eredményét továbbra is megtartották a szala. gok. Az első dekádban jó munkát végzett a 9-cs szalag amely 117 százalékot ért el január 10-ig. A szalag dolgozói ebben a dekádban vigyáztak, hogy a minőségre ne legyen kifogás. A minőség megjavítására irányuló munkájuk sikerrel járt. A 9 es szalag példáját követte a 20-as szalag', amely 114.9 százalékos átlagteljesitmé nyével tűnt ki. Jó! dolgoztak még a 21-es, a 26-os a 10-es és a 18 as szalagoknál, ahol jóval szűz százalékon felül termeltek.

A szalagok és a termek dolgozóinak lendületét fokozta, hogy a vállalat időben gondoskodott e tervteljesités e'öfeitételeiröl. Az üzem technikusai megbeszélték a szalagvezetökkel a szalagok prob léniáit és igy könnyebbben sikerült felszámolni a hiányosságokat. A jó mozgósító munka eredményezte, hogy a Ruhagyár a januárban reá eső tervfeladat.,ait S.ig 115 százalékra valósította meg. A szalagok jó munkája nyomán az üzem 109.2 százalékra teljesítette az első negyedév első dekádjának tervét.

Péntek, 1933 jan. 16