Zala, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-15 / 12. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MDF ZALAnEflTFl pAHTBIZOTTSÁbAsíH SAPILAPJ4 IX, évfolyam 12. szám. Ara 50 fillér 1953 január 15. Csütörtök Látogatás a lagkönyvkiosztó taggyűlés után a leüti fűrészüzemben .1 zu (a e g er s z eg i MAI -forgalom dolgozói harcolnak n késések elten A zárszámadások eredményeinek ismertetésével erősítsük termelőszövetkezeteinket A termc’Jü&zövctkeeetekbea és termelőszövetkezeti csoportokban a betakarítás utáni zárszámadásoknak lm talmas jelentősége van. Ilyenkor számhaveszik, hogyan sikerült gyarapítani gazdaságikat, hogyan tettek eleget az állam iránti hazafias kötelességiilcneb. A zárszámadás idején vizsgálják még azt' is, hogyan teljesítették termelési tervüket, hogyan vette ki a vészét a tagság ebből a munkából. 1)6 nem utolsó sorban számot vetnek arról, hogy munkaegységenként mennyi jövedelemben részesül a tér. melőszö■ve tk ezet ‘tagsága. A megye, valamint a, zalaegerszegi járás tapasztalata azt. mutatja, hogy a szövetkezeti gazdálkodás az aszály ellenére is tovább erősödött. Természetesén főleg ott, ahol megfelelő agrotechnikai eljárásokat alkalmaztak. mint pl. a íelsöbagodi ,,Lenin" termelőszövetkezetben, ahol átlagtermésük búzából 12 mázsa, rozsból 13 mázsa volt. Az a termelöezövetkezeti tag, aki becsületesen kivette részét a munka, ból, mint például Horváth János, a pusztaszentlászlói „Május 1." tszcs állatgondozója. 524 munkaegységet ért el. 12 mázsa 12 kiló búzát, 386 kiló árpát, IS mázsa szénát, 617 kiló taka rmányrópát és 3.120 íorin. tot' kapott. Horváth .Kálmán pedig, aki ugyancsak a ,,Május 1" tszcs tagja, 569 munkaegységet ért el. Érré: 13 mázsa 15 kiló búzát, 471 kiló rozsot, 115 kiló árpát, 19 mázsa szénát, 617 kiló takarmányrépát kapott pénz részesedése 3492 forint. A zárszámadás megmutatja mit . . Akj,k egész évben becsületesen dolgoztak, saját érdeküknek tartották a közös vagyon növelését, harcoltak a jó terméseredmények eléréséért azok járultak hozzá leglübbél a jó eredmények eléréséhez. Ilyen csoporttag például Szabó Ferenc, a babosdöb- .rétéi .,Göcseji Előre" termelőszövetkezet növénytermelési brigádvezetője, aki helyesen alkalmazta a szovjet agrotechnikát, harcolt a négyzetes kukorica vetés alkalmazásáért és igy az aszály ellenére is 30 mázsás átlagtermést ért el. Eákopi elvlárs kecskeméti beszédében azt mondotta: ,,A mi célunk az, hogy nemcsak a városban, de a falun is a dolgozó ember részesül, jön a kultúra mmden áldásában: háza legyen, egészséges, emberhez méltó, legyen benne villany, j gyermekek járhass anale közép iskolába■ vagy az egyetemre, ck beteg kapjon a rost. Ha a felesége szül, álljon rendelkezésére klinika, vagy szülőotthon. Olvashasson könyvel, újságot, hallgasson rádiót, legyen a fa. Urnák mozija, álljon a dolgozó paraszt rendelkezésére mind o.z a gép, amely megkönnyíti a munkát és növeli a munka eredményét, egyszóval t-enjön el lassanként a város és a falu közötti különbség. Est jelenti a. mezőgazdaságban a szocializmus épilose a dolgozó parasztság száméira.“ Ezért kell 'termelőszövetkezeteink tagságának eggyékovácsolódni, a munkafegyelmet megszilárdítani mert csak akkor válhatnak sok árut termelő szövetkezetekké. Ki kell javítani azokat a hiányos. Ságokat, amelyek megmutatkoznak egyes termelőszövetkezeteinknél, mint például a pacsai „Uj Erő' ‘ .nél, ahol nem, törődtek azzal, hogy a kukorica hányszor volt megkapálva. A jü védeleméi oszítt'ts idején a hanyagok, a munkakerülők, a fegyelmezetlenek olyan követelésekkel lépnek fel. mint például a nagylengyeü .Göcseji Előre" tszcs.ben Gaál Lajos könyvelő, akinek követelésére nem tartalékoltak, a. tartalékolásra szánt összeget felosztották. így ez a termelőszövetkezet a közös vagyon növelésében eléggé meggyengült, ami odavezetett, hogy a termelőszövetkezetet a becsületes ‘termelőszövetkezeti tagok otthagytak. Az ilyen Ghál Lajosokat le kell leplezni, mert ahol ilyen elemek vannak, ott. a.szövetbe, zot fejlődése lehetetlen. Pártszervezeteinknek harcolni kell a káros megnyilvánulások ellen és ha a kommunisták nyitott szemmel járnak, akkor időben leleplezik a« ilyeneket. Pártszervezeteink jó munkáját bizonyítják eddigi eredményeink, mert termelőszövetkezeteink aZ aszály, a terméskiesés ellenére is jelentős fejlődésen mentek keresztül, növelték a szövetkezeti tulajdont ami megmutatkozik a beruházásokban és az épít. kezes területén Ilyen például a ne- mesrádói ,,Dózsa' ‘ termelőszövetkezet. ahol 30 férőhelyes sertésfiazta- tót és 40 férőhelyes t>ehénistállót építettek, vagy a ságodi „Rákosi' ‘ tér. melőszövetkezet, amely csak 1952 ta_ rászán alakult, mégis a saját erejéből épített baromfifarmot., sertésfiaz. tatót. A 'termelőszövetkezetek be^uliázá- sainál sokszor történnek helytelen be raliázások, mert a járási . tanács, valamint a megyei tanács niezőg'az. dasági osztálya az asztal -mellől ter_ vez a termelőszövetkezetek számára, így például a vöeköndi tei-inelőszö- vét'kezet, vagy a pusz'taederiesi termelőszövetkezet kiutaláson keresztül köpött szőlődarálót, amit a szövetkezet nem is kért, nincs is rá szüű- sggtí, 'ué.ois t(‘i'':csopni fc ml;:,.kühlte. » A beruházást ezek a termelőszövetkezetek nem fogadták el, mégis be akarták nekik bizonyítani, hogy majd szükségük lesz rá. A bürokratikus tér re zést meg' kell szüntetni, mert hátráltatja a 'termelőszövetke. zetek gazdasági fejlődését. Ma már járásunk területén is elmondhatjuk, hogy dolgozó parasztságunk látja a termelőszövetkezeti csoportok nagy fejlődését ós kimagasló eredményeit, ezért egyre nagyobb érdeklődéssel és figyelemmel fordul a szövetkezeti gazdálkodás felé. Ezit bizo_ nyitja Vaspör, ahol a párttagsági könyvek kiosztásával egyidőben termelőszövetkezetet alakító titak Póka- szepetken pedig az egész község a termelőszövetkezeti mozgalom felé fordult és már egy termelőszövetkezetet meg is alakítottak 39 családdal és -a szervezés továbj? folyik. Alibánfátn 14 családdal alakítottak első típusa termelőszövetkezetet és amikor a működési engedély megér, kezetfc az elsötipusura, azt már nem fogadták el, hanem azonnal kérték a III. tipusu működési szabályzatot. Dolgozó parasztságunk pártunk vezetésével, a munkásosztály államának támogatásával, a Szovjetunió parasztságának példája nyomán boldog, virágzó életet épít. Ma már nemcsak a szegény parasztság, hanem a középparasztság’ is egyre inkább felismeri, hogy a termelőszövetkezeti ut a helyes ut és egyre nő. vekvö számban lép be a termelőszövetkezetekbe. „Semmi kéltség, ha jól dolgozunk. ha- nem bízzuk el magunkat, ha babérjainkon nem pihenünk meg — mondotta Rákosi élvtárs a termelőszövetkezeti csoportok és gépállomá. sok küldötteinek országos tanácskozásán —, akkor fokozatosan, saját meggyőződésétől vezetve, saját tapasztalatai alapján az egész dől go só parasztság o kollektiv gazdálkodás útjára lér.“ Gondos István ségén kivid több részletben llóü fo. rint prémiumot kapott. Felesége pedig, ciki ugyancsak az állattenyósz. tűsben dolgozik, 350 forint prémiumban részesüli. A tszcs dolgozói most ismerték fel igazán a silózás előnyeit. Mezei György elvlárs elmondotta„ hogy ■idc0az év viinden szakában eleinek majd silótalcarmányt. így az egyébként értéktelen- anyagokból is magast ápórtékü takarmányt készíthet. nek, amivel komoly mennyiségű szálast ak ármány l takaríthatnak meg. Az állat lény észt és dolgozóin kivid- a tagság többsége kiveszi részét az egyes .•munkálatokból. Folyik a szerszámok rendbetétele a tavaszi mun. Icáikra. Most kapták meg az anyag- kiutalást egy tyukfarm építésére. Rövidesen megkezdik, az építkezést, amely ismét megfelelő munkával látja 'el a tagságot. A zárszámadással elégedettek az Vj Barázda dolgozói. Az idei gazdag sikereknek pedig már most a téli munkákkal meg akarják vetni az alapját. Sok ;i (silóra Lovú^zHiau Aemrégen jelent meg rendelet arról, hogy üzemeinkben szüntessék meg az indokolatlan túlórázásokat tíok helyütt azonban igyekeznek ezt a rendeletét kijátszani és .„indokolják" a túlórákat. A lovászi Kőolaj, ‘ennelő Vállalatnál, különösen az elmúlt év utolsó hónapjában többezer forintra rúgott a túlórák értéke. Egyes műszaki vezetők nem fér. ditotlak gondot arra, hogy megvizsgálják: szükséges-e a túlóra az osztályokon. A felületes „ellenőrzés" nyomán egyre, jobban szaporodott a túlórák száma. Tibor ez Lajos főkönyvelő mindenkinek, aki csak engedélyt kért túlórára, — megadta a túlórázását Tálos Lajos decemberben ..csak" túlóráért 2731 forintot kapott jtlsó Rozália 1788, Benedek Ilona 21Ő0. Láng Mária 1984, Za- kosztanik Erzsébet 1790, Olajos István 1970 és Andr-i Gizella 1902 forintot kapott a fekete túlórákért. Ezek a dolgozók nem vették figyelembe kormányunk rendelkezéseit hanem azt igyekeztek kijátszani. FAt mi sein bizonyítja jobban, mint az, hogy "szórakozásukat is túlórában számolták el. Példa erre a december 22-1 eset, amikor a „tulórások* ‘ moziban voltak, holott tulórabizonvla- tukban igazolták, hogy „többlet munkát" végeztek. Balogh Elek clv. társ. az üzemi bizottság elnöke éa Czigány J únos elvtárs párttitkár nyomatékosan felhívta az üzem vezetőségét ezekre a hibákra, de eddig az illetékesek nem gondoskodtak a hibák felszámolásáról. Sőt! a fentebb említett „tulúrásokat" Lovásziból más munkakörbe helyezték út. Az illetékeseknek tudni ok kellene, hogy a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a SzOT 1044— 1952. november 2-i határozata, amely a Belügyi Közlöny -63. számában megjelent, — rájuk is vonatkozik. PERCEMÜL — FÉLÖR5 A vasút dolgozói elszánt harcot folytatnak a késések megszűnte, léséért. A késéseket nem kisregben idézi elő egyes utasok fegyet, mezetlensége. Gyakran, amikor < kocsi belsejében még volna ele gendő hely, megállnak a feljáróknál s a többi utast akadályozzál.: a felszállásban. Az cgy-cgy álló. máson történő három-négy perces késés elegendő ahhoz, hogy a végállomásra félórás késéssel érkezzen a vonat. Az ajtónállók gondolkodjanak egy kicsit... 1 Gazda-mozgalom az Siilójaviíánál A zalaegerszegi Autójavító Vállalat jelentős eredményeket ért el az elmúlt év folyamán. Nemcsak t érv ükét teljesítették, hanem a hulladékanyagok felhasználásával is kitűntek A vállalat 1952-ben több mint 665 ezer forint értékű hulladékanyagot dolgozott fel. Az utolsó negyedévben is 11 ezer forintot térítettek vissza népgazdaságunknak. — A múlt év elején nekünk is voltak anyaghiány-problémáink — mondja Tanai István elvtárs igazgató. — Az anyaghiány I sokszor gondot okozott, ment a tervet minden körülmények között | teljesítenünk kellett, összejön uk a MÉH-telepeket és lázasan kubaiunk a vashulladék után A helyiipari minisztérium téglagyári főosztálya földszállitó csille ,téglaszálli tókocsi készítésével bizta meg vállalatunkat. Mi elvállaltuk a megrendelést, holott még nem kaptuk meg az anyagkiutalást. Hulladék vaslemezekből, vasakból kezdtük meg a gyártást. Nemsokára már valamennyi csillét és kocsit 20—30 centiméteres hulladékvasakból össze is állítottuk. Ebben az időben a Köztisztasági Vállalat targoncákat rendelt amelyeket szintén hulladékból készítettünk el. A.Köztisztasági Vállalat részére szállított targoncák értéke elérte a 140 ezer forintot. Több vállalatnál anyaghiányra hivatkoztak tervük nem teljesítésekor, pe. dig a hulladékanyagok tervszerű felhasználásával elkerülhették' volna a lemaradást. Az Autójavítóban nemcsak a téglagyári munkák végzésénél használtak hulladekanyagokat, hanem több esetben a nehezen beszerezhető anyagok helyett is találtak egészséges, jó megoldást. Ilyen például a Csepel-Diesel motor dugattyúja és dugattyuhü- velye, amelynek beszerzése nem könnyű. A dugattyút ezelőtt, ha cl- kopott, eldobták és újat tettek a helyére., A kicserélés hosszabb időt vett igénybe és több gépkocsi kiesett a forgalomból. Most újra fúrják a dugattyúkat<s a gyakorlat bebizonyította, hogy az észszerüsités bevált, mert olyan hosszuélélü a dugattyú, mintha újat teötek volna a helyébe. A közlekedési minisztérium’ a kipróbálás után a többi autójavító üzembe is javasolta a gyakorlati alkalmazását. A dugattyúk élettartamának meghosszabbítása évente csak a zalaegerszegi Autójavítóban 50 ezer forintot jelent. Szerszámok javításával, vetőmagvak előkészítésével készülnek tavaszra megyénk tszcs-i A földeket még hó borítja, de a megye termelőszövetkezeteiben és csőportjaiban már szorgalmasan készülnek a tavaszi munkák ra. Számos tsz-ben és tszcs-ben javában folynak az építkezések de emellett nagyon sok helyen már kijavították a gazdasági felszereléseket, előkészítették a vetőmagvakét. Különösen jól halad ez a munka a becsehelyi Szabadság termelőszövetkezetben, ahol • saját műhelyükben kijavították már az összes ekéket, boronákat, lószerszámokat, Két szekeret uj oldalaikkal szereltek fel és több mint ötven kasza- és kapanyelet készítettek. Most végzik két darab vetögép javítását. A növénytermelési brigád január 11-ig kitisz. titotta a tavaszi vetőmagvakat. Alapos félkészültséggel várja a avaszt a ságodi Rákosi termelő- csoport tagsága is. Csoportértekezletükön elhatározták, hogy január 15-ig elvégzik a szerszámok javítását. Ezzel kívánják biztosítani, hogy tavasszal, nyáron fennakadás nélkül végezhessék munkájukat. A határozz, tot tettek Követték, Vállalásukat idő előtt valóra váltották. Már január 12-ig elvégezték a nzüksé ges szerszámjavitásokat és eddig a napig 18 mázsa tavagzi vetö- magvat tisztítottak ki. tA zalaegerszegi Dicsőség Sztálinnak tsz-ben ugyancsak saját műhelyükben folyik a gépek. szer. számok javítása. Eddig hat darab boronát és két darab kulti- vátort készítettek elő tavaszra.' Folyik a lóvontatásu ekék ja vítása ' is, bár a szövetkezet tagjai azt mondják hogy erre az idén már nem lesz nagy szükségük, mert az összes szántási munkákat- a gépállomás gépei végzik. A gépek. szerszámok javítása mellett javában folyik a .vetőmag előkészítése is. Eddig 25 mázsa zabot és 3 mázsa lucernamagot készi. tettek elő a tavaszi vetésre. Ki. válogattak ezenkívül 15 mázsa vetésre alkalmas csoveslcukoricát, melynek morzsolása most folyik. Biztosították a takarmányt — nine» a on il ns átteleítetésseí a ssentgróti Vj Barázdában A zalaszentgróli Uj Barázda icr- mclöszövetkezeli csoport dolgozói idejében gondoskodtak az állatok téli ált eleit etéséhez szükséges takarmánymennyiség biztosításáról. Tervüket agy készítették cl, hogy a tavaszi legeltetésig elegendő mennyiségű takarmányuk legyen, j porció. sást már koraösssél bevezették. Nem tűrnek semmiféle pocsékolást] mert tudják, hogy csak ilyenmódon tudják állataikat leromlás nélkül altételt élni. Időnkénti mérésekkel, becslésekkel is ellenőrzik a fogyasztás mértékét. A készleteket úgy ősztől. iák be, hogy az értékesebb takarmányokból elsősorban a szopós és fiattal állatok, előrehaladott an ■vemhes cs szoptatós állatok szükségletét biztosítsák. A tszcs állattenyésztői az elmúlt évben kiváló eredményeket értek el. Most a jó átteleítetésseí akarják biztosítani ennek az évnek a sikereit. Busz József sertésgondozó jó munkája jutalmául most két hétig Lillafüreden üdül. Ugyancsak kitett magéiért Farkas Antal állattenyésztő ■is, aki az elmúlt évben munkáégy~
