Zala, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-03 / 2. szám

VILÁG PROLETARIAT EGYESÜLJETEK} J. V. Sztálin választávirata Rákosi Mátyáshoz As országos DISs-értehesíet után a MASsOLAJ Gépgyárban IX, évfolyam 2, szám. AX MPP ZALAMEGYE1 PÁRTBIZOTTSÁSÁNAK NAPILAPJA pHsaregaMBi—iBBgMfflMiiiiiiiii mwow Ära 50 fillér 1953 január 3. Szombat w&mmmsmmmmsBSiw KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK KENYÉR HELYETT ÁGYUK Schaffer bonni pénzügyminisz­ter az 1953-54. évi pénzügyi költ­ségvetési tervének összeállít ása- kor elhatározta, hogy] bőkezű lesz. Nem fukarkodott azokkal a kiadásokkal, amelyek hasznosak lehetnek Nyugat-Németország amerikai gazdáinak. Teremtsük újjá a Wermachtot? Kérem: a katonai kiadások 1952 —53. költségvetési évhez viszo­nyítva 1,1 milliárd márkával emelkednek. Fizessük meg az amerikai és angol bankároknak a háboruelötti kölcsönökből fennmaradt adóssá­gokat? Parancsoljanak: 460 mil­lió márkás különtételt irányzunk elő. Amerikai parancsra úgyneve­zett ..jóvátételt“ kell fizetni Iz­rael államnak? Hadd menjen még 200 milliárd márka! Növeljük a fasizált bonni kor­mányzati apparátus fenntartási költségeit? A megfelelő tétel 270 millió márkával növekszik... Minthogy azonban az adóprést már a végsőkig szólították, egy­idejűleg erősen csökkentek a tár­sadalombiztosítást. munkanélküli biztosítást és nyugdíjfizetést inté­ző szerveknek előirányzott össze­gek. Ezután az clsszes intézmé­nyek, amelyek az ilyesfajta sev gélyeket fizetik a dolgozóknak, csak a számukra előirányzott összeg 25 százalékát kapják meg. A többi 75 százalékot „államadós. ság“ cimen tartják nyilván és „néhány év múlva“ fizetik ki. Ilyenmódon a boncai kormány kö­zel egymilliárd márkát szed ki a lakosság zsebéből. A bonni vezetők igy változtat­ják Göring „vaj helyett ágyút“ jelszavát az amerikaiak „kenyér helyett ágyút“ jelszavává. Miért nem repülne*? Hanson Baldwin neves ameri­kai újságíró azt Írja, hogy az Egyesült Államok legnagyobb ka­tonai akadémiái 1952-ben nem tebesi-tették feladatukat a repülő, uianpéi iás Kiképzésé téren. . re tovább csökken az önként re­pülőtiszti pályát választó fiatalok száma. Baldwin ezt az irányzatot, —■ amely már az év elején észre­vehető volt —, „baljóslatúnak" nevezi. ..Az amerikai legények jobbnak látják a földön maradni, ahelyett, hogy a „kék magasságok felé tör nének“ —• írja. Ez a tény szükségszerüieg nyugtalanítja a Pentagont. Bald­win is nyilván ezért határozta el, hogy minden oldalról tanulmá­nyozza a problémát. Kutatásainak eredményét egy „Miért félnek az amerikai ifjak a repüléstől?“ ci- ,mü cikkben tette közzé. Baldwin sok választ talált a kérdésre. El­tűnt a romantika, amely a repü­lést az első években körülvette, •bonyolultabbakká váltak a gépek, amelyek most „magasabb szelle­mi képességeket“ kivannak; nem í eklámozzák kellőképpen a kato­nai szolgálat „szépségeit“ és vé­gül a szerző véleménye szerint szűkmarkú a Pentagon, nem kár. pótolja kellőképpen a repülőket „a hadirepülő-szolgálat fokozott veszélyességéért“. Mindezt láthatólag maga a ku­tató sem látja elég meggyőzőnek, már csak azért sem, mert ugyan­ezek a tényezők már néhány év­vel ezelőtt is érvényben voltak, j amikor az „amerikai legények“ még nem idegenkedtek úgy a re­püléstől, mint most.. Mi az, ami megváltozott ? Baldwin magyará­zata nem érdektelen. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete az 1953. évi álSami begyűjtésről Január 1-i számunkban beszámol­tunk arról, hogy megjelent a Ma g-yar Népköztársaság Elnöki Taná­csának törvényerejű rendelete az 1953. évi állami begyűjtésről- A rendeletét az alábbiakban kivonato­san ismertetjük. Ki köteles a Leadásra ? „A jelenlegi bonyolult nemzet­közi helyzet, — írja —, az elke­seredés és a kölcsönös vádasko­dások a „hazai fronton“ és ami a legfontosabb, a koreai háború meghatározatlan jellege, a fé­lig háborús, félig békés időszak borús köde sok fiatalembernél bizonyos elfásulást idéz elő... Nem érezzük a lángoló hazafiságot és lendületet... És ennek a hangulat, változásnak, van még egy indoka. Oly hosszú időn át nem volt meg a biztonságunk, — a depresszió, a háború és a háborús fenyegetés három nemzedék osztályrésze volt _, hogy a fiatalság bizton­ságra törekszik. Ez az irányzat nemcsak a légierőknél mutatko­zik meg, hanem a szárazföldi fegyvernemek veszélyes alakula­tainál : a tengerészgyalogságnál, az ejtőernyősöknél is, ’stb.“ Ez már közelebb jár az igaz­sághoz. Ha Baldwin véleményét kevésbbé ködös nyelvre fordítjuk le, altkor világossá válik, hogy az amerikai ifjúság nem akar résztvenni a koreai nép ellen irá­nyidó igazságtalan és népszerűt­len háborúban, nem akar meghal­ni a monopoltökések érdekeiéit sem a földön, sem a felhők között, sem a tengeren. És „az amerikai legények“ éppen ezért „félnek a repüléstől.“ A szabadságszobor jegyében Á régi és az uj világ között ha­józó óceánjáró gőzösök tengeré­szei között nagy zűrzavart kel­tett az Egyesült Államokban nem. régiben bevezetett törvény, amely elöirja az amerikai kikötőkbe be. futó külföldi hajók tengerészei, nek ellenőrzését. E törvény kö­vetkezményeit megismerte egy francia óceánjáró legénysége is. New-Yorkban egy amerikai rendörtiaztviselö kapaszkodott fel a gőzös fedélzetére, egyenkint magához hívta a legénység tag­jait, s minden teketóriázás nélkül a legdurvábban kikérdezte ókét. így például a hajón dolgozó nők­től azt kérdezték: „Foglalkozik prostitúcióval?“ A matrózoktól asm kevdeztók: „Nem alkoholt* ta? „Nem kétriejü?“, majd más. az emberi méltóságra sértő kér­déseket tettek fel. Tettek fel ilyen kérdést is: „Volt-e az Egyesült Államokban bebörtönözve politikai meggyőző­dése miatt?“ „Tagja-e valamely politikai pártnak vagy szakszer­vezetnek ? “, „Kommunista-e ? “ Franciaországban ez a rendőri önkény jogos felháborodást kel­tett. A lapok megírták, hogy a megszégyenítő eljáráson keresz­tülment legénység hajójának ne­ve „Liberté“, vagyis „Szabadság“ , Az 'amerikai hatóságok arcátlanul megmutatták a francia tengeré­szeknek, hogy ök hogyan értelme, zik ezt a fogalmat. A törvényerejű rendelet általános rendelkezéseiben megállapítja, hogy a szerződéses növénytermelést, az ál­lattenyésztést és hizlalást, valamint a sevtósvágások után kötelező zsirbe- adáet az. erre vonatkozó külön ren­delkezések szerint kell teljesíteni. A gépállomás által elvégzett talaj­munkák ellenértékét a terme­lőszövetkezetek és III. lipu.su terme­lőszövetkezeti csoportok az összes te­rületük után számított katasztrális holdankinti 30 búzákilogrammig ter­mészetben, az ezt meghaladó részt szabad választásuk szerint természet­ben, vagy pénzben fizethetik. Beadásra az köteles, aki a beadási kötelezettség alapjául szolgáló föld­területen bármilyen cimen ténylege­sen gazdálkodik, é termelők több község, vagy város halárában fekvő földterületeit a termelő lakóhelyén összesíteni.kell, s a beadás kötelezett, ségé.t ennek alapján ott kell meg­állapítani. A l-' an-'s <•' . mep-j, állapításánál az egész holdon leiül!, 400 négyszögölnél kisebb területrészt figyelmen kívül kell hagyni. A 400— 1200 négyszögöl közötti területrészre a holdankinti kötelezettség felét. 1200 négyszögölre vagy ennél nagyobb területrészre pedig az egy holdra vonatkozó kötelezettséget kell számí­tani. A borbeadásnál viszont min­den 200 négyszögöl szőlőterület után az. egy holdra eső kötelezettség egy- nyolcad részét kell számítani. A törvényerejű rendelet megálla­pítja, hogy a termelőszövetkezetek és a III. tipusu tszcs-k beadási kötele­zettségét közösen kell teljesíteni, s ezért — az ehlök személyes felelős­sége. mellett — a tagok egyetemle­gesen felelősek. Az l'-es és Il-es U- pusu tszes-k tagjai, az egyénileg dol­gozó parasztokra vonatkozó mennyi­ségben és szabályok szerint^ egyénileg kötelezettek a beadásra. A termelő a felesleggel szabadon rendelkezik A beadás kötelezettségének telje­sítése után fennmaradó termékből a termelő elsősorban az állami ter- ménykölcsönt és a gépállomással szemben fennálló természetbeni tar­tozását köteles kiegyenlíteni. Köte­les következő évi vetőmagszükségletét biztosítani s az általa kötött szerző­déseket teljesíteni. Az ezekután fenn­maradó termékekkel szabadon ren­delkezik. A, termelő kötelezettségeinek telje­sítése után fennmaradó termékek sza­badpiaci forgalmát és szabad szállí­tását engedélyező rendelkezések a gabonaféléket illetően 1953 jnilius 15-ig, a kapásnövényekre és búrra vonatkozóiul.. It: 53- .uigasHus ü-'g érvényesek és az 1953. évi begyűjtés előrehaladásától függően lépnek új­ból éleibe. A beadási kötelezettség a követke­ző ágakra oszlik: 1. termény-, 2, állat-, 3. tej-, 4. baromfi- és tojás., 5. borbeadás. A rendelet a termény­éi borbeadás kötelezettségét az 1953 —1954. gazdasági évre, a tej-, tojás, és a baromíibeadás kötelezettségét az 1953-as naptári évre,' az állatbe. axlús kötelezettségét 1953 második félévére vonatkozóan állapítja meg. Az 1953-as- év első felében az 19521 —1953-as gazdasági évre megállapí­tott állatbeadási kötelezettség hátra­lévő részét kell teljesíteni. A f er fin én y L e a d á 8 mértéke A terménybeadás kötelezettségének alapja a termelő gazdaságához tar­tozó szántó, rét- és legelő együttes területe. Mentesek a terménybeadás kötelezettsége alól az egy kátasztrá- lis holdnál kisebb háztáji és egyéb gazdaságok, a községi vagy városi legeltetési bizottság egységes kezeié, sebe vont legelőterületek a mezőgaz. daságilag nem hasznosühátó terüle­tek és mezővédő erdősávok, valamin; azok a rizsterületek, amelyek után a termelő rizsbeadást teljesít. Monies n sz-ek és a III-as tipusu tszcs-k lf- gélőtei-ületének a szántóterület 12 százalékán felüli része. A törvényerejű rendelet a termény, beadás mértékének megállapítása szempontjából a gazdaságokat nyolc kataszteri csopor’ba és nyolc birtok- csoportba sorolja. A tavalyi Rendel­kezéstől eltérően a tsz.ek és a III-as tipusu tszcs-k számára is nyolc ka­taszteri csoportot állapit meg. A rendelet buzakilogramxuban irja elő a terménybeadás kötelezettségé' Megszabja, hogy azokra a kulákok ra, akiknek összes földterületük 2- kataszirális holdnál kisebb, a dolgo, zó parasztok terménybeadási köteíe zettgégénelc 110 százalékát kell ki •úni. [ A nyolc holdon aluli termelők 5k'k tehenet nem tartanak a rendi let n megállapított téiménybeadás Id veils égen felül, az eredeti ta iff. ínybeadási kötelező régük t.o fv; i 20 százalékát kötél, sok helyet jíes lésül beadni Az ötholcnu aluli do1 >zó parasz toknak az általuk eliav c?i. harmadik és minden további 14 éven aluli gyermek után fél-fél holdra eső ter­ménybeadási kötelezettségét el keli engedni. ! A termelési szerződéssel lekötött szántóterület, valamint a zöldségter­melésre használt öntözéses szántóte­rület után megállapított teraénybe- adási kötelezettséget — a minőségi vetőmagvak, a vetőburgonya és a szerződéses ujburgonya kivételével, melyek a terménybeadási kötelezeit- ság teljesítésébe beleszámítanak — a szerződés teljesítése eseten törölni kell. Ha elemi kár miatt a termelő., földadóját csökkentik, vagy .elenge­dik, mérsékelni kell a temiónybcadás kötelezettségét is. A terménybeadás kötelezettségének 47 százalékát a kenyérgabona cso­portba, 31 százalékát a takarmány­csoportba, 15 százalékát a naprafor. gó-esoportba, 7 százalékát a burgo­nyacsoportba tartozó terményekkel kell teljesíteni. A csoportok ara ayát a begyűjtési miniszter egyes já­rások területén a termelés helyi adott, ságainak megfelelően módosíthatja. A terménybeadás buzakilogrammia vonatkozik, s az egyes termények átszámításának kulcsa azonos a tava­lyival. A kenyérgabona-csoportban előirt kötelezettséget a tényleges termény­eredménynek megfelelő arányban búzával és rozzsal kell teljesíteni. Ha a termés erre nem elegendő, a fenn­maradó részt elsősorban árpával és zabbal, ezek hiányában pedig kuko­ricával és napraforgómaggal lehet helyettesíteni A takarmány-csoportban a kötele­zettség 30 százalékát árpával és zab. bal, 55 százalékát kukoricával, a fennmaradó 15 százalékot szabad választás szerint árpával zabbal, ku kormával és szálastakarmánnyal kell teljesíteni. Fejlett állattartással len. , fkikező tszcs-k és III. tipusu ter> ..nie. (K i ú J ., > tér engedélye alapján a ta.kannánv beadást, hizotlsert-és beadd.óval is t el j e s i 11 l évik. A napraforgó-csoportban előirt kö­telezettséget napraforgómaggal, en­nek hiányában hizottsertésse] vagy sertészsírral kell teljesíteni, a köte­lezettség teljesítése után fennmaradó napraforgómagot a .megállapított vám ellenében étolajra és darára cseTél hetik át a termelők, s ezzel szabadon rendelkeznek. A napraforgó magé szabadpiacon eladni nem lehet, A burgonya-csoportban előirt kö­telezettséget burgonyával és hüve­lyessel kell teljesíteni. A rizs vetésterülete után rizst keli beadni. A rizsbeadás mértéke: az ütemtervben, illetve termelési terv­ben előirányzott termésmennyiség 80 százaléka. Az ezután fennmaradó rizst a térmfelö, vám ellenében meg- háhtóltathátja, s a hántolt rizzsel szabadon rendelkezik. Újonnan lé­tesített. vagy kizárólag helyi vízzel öntözött rizs telepekre vonatkozóan a begyűjtési miniszter a beadás kö- eiezettségét mérsékelheti. A törvényerejű rendelet szerint a •aboriaféléket a cséplőgéptől azon­nal, a kukoricát és a napraforgóma­got a betakarításiéi, a rizst a csép- 'éetöl számított öt napon belül, a btír. ionvát a szedéstől' -számított egy na- •bori belül, a szénát és a hüvelyese­ket legkésőbb 1953 szeptember 30-ig kell beadni. A* áfi 8aíLeadás mértéke A törvényerejű rendelet 1953 ma­ciik félévére az állatbeadás kötele­zettségét élősúlykilogrammban álla. pit ja meg. Az igy megállapított kö- clczettség —- a megyei állatállomárv aránvában — sertés, és marliabeadá- si kötelezettségre oszlik. Az állatbe- ;dás kötelezettségének alapja ugyan­az a terület, amely a tenuénybeadás alapjául szolgál. A terménybeadás alól mentes területek az állatbe­adás alól is mentesek kivéve a tsz- ek és a III. tipusu tszcs k lcgelőterü- Ictének a szántóterület 12 százalékát meghaladó részét. A terraelőszövetke. zr'ek és a III. tipusu lszcs-k, birtok- csoportra való tekintet nélkül, a fél­évi íjllatbeadási kötelezettség fejé ben katasztrális holdankint 7.70 kiló. az egyénileg dolgozó parasztok és az I-es e; II-os' tipusu tgzeg-k tagjai 12.60 kiló, á kulákok 13 kiló hu* kötelesek beadni. A sertésbeadás kötelezettségét a sz-ek. a III-as tipusu tszcs-k és a dolgozó parasztok legalább 126 kiló, a kulákok pedig legalább 130 kiló 'iosulyu hizottsertéssel, a marhabe- •idás kötelezettségét a termelők leg­alább 2S0 kiló Üősulyu vágómarhá­val kötelesek teljesíteni. , Azok a termelők, akiknek együttes szántó-, rét. és legelőterülete a 14 holdat nem éri el, egy hizottsertést önkéntes társulás alapján közösen is beadhatnak. Egy-egy liizottsertés be­adására legfeljebb öt dolgozó pa­raszt vagy három kulák társulhat. A marhabeadás kötelezettségének telje, ütésére — a földterület nagyságától függetlenül — legfeljebb 12 dol­(Folytatás a nMül'MJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom