Zala, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-08 / 6. szám

N Y I LT LEVÉL Toplak István gombosszegi dolgozó paraszthoz Kedves Toplak elvtársi Amikor áttanulmányoztam a napokban meg­jeleni 1953• évi állami begyűjtésről szóló rende­letéi, önre gondoltam. Azóta már remélem Toplak elvtárs is elolvasta ezt a: rendeletet és ha ezt ■megtelte, úgy biztosra veszem, hogy alaposan el ■is szegyeibe magát. Ugye tudja, hogy mire gondolok? Arra az eseményre, amikor kint jártam Gombcsszeg községben és Ön azt hiresztelte a dolgozók között, hogy ebben az évben már 100 öl szőlő után is lesz borbeadás, ezért nem is ér­demes szőlőt termelni, legjobb lenne minden tő* két kivágni- Amikor mi megpirongadtuk ezért, tikkor azt válaszolta, hogy másoktól hallotta. Nem. gondolt arra, hogy az ellenség rémhíreit terjeszti, akik igy akarják elvenni a dolgozók kedvét a munkától- így születtek az idei beadással kapcso­latos további rémhírek: januártól ivem lehet sér­tési vágni, a malmok január 1-től nem adnak kor. pút a gabona őrlése után, meg hogy 60 darab tojást kell leadni egy hold föld ütem. Toplak elvtárs ezeknek a rémhíreknek tovább­adásával az ellenség szekerét segistelle tolni, amely azt akarja, hogy megálljon a termelés az or- szagban, hogy ne sikerüljön ötéves tervünk. Ha, csdk vgy kicsit is gondolkozott volna az ellenség híreszteléseinek hallatára, könnyen rá. jött volna, hogy ők be akarják Önt- csapni és esz­közül akarják felhasználni aljas céljaik elérése érdekében.. 1945 óta már annyit suttogott az el­lenséges propaganda , de egyetlen egy esetben sem lett igazid:- ön nem tanult még ebből? Biztosra veszem, hogy emlékszik még a fel­szabadulás iclőtU időkre, amikor egy.egy képvise­lőválasztáskor, vagy egyéb hasonló esetekben annyi ■Ígéretet kaptunk ez uraktól, hogy észben sem le­hetett tartani. De vájjon emlékszik-e csak egyet­len esetre is, amikor ezekből az »úri“ ígéretekből valóra vált valami? Ma viszont más a helyzet. Pártunk vezetőitől hallottunk először olyan ígéreteket, amelyek pont. ról-pontra meg is valósultak. Ezt már Övnek is kellett tapasztalnia. Éppen ezért csodálkoztam, hogy még mindig felült az ellenség gyalázatos rá. galmainak. Az ellenségtől ugye azt hallotta, hogy 100 öl szőlő után lesz borbeadás? Nos, népköztársasá­gunk kormánya csattanós vtvlaszt adott erne az uj begyűjtési rendelettel. Ez pedig ugye azt mond­ja, hogy csak 400 öl szőlő után van borbeadás. Ebben tehát már kiderült, hogy hazudott az el­lenség- Na de 'menjünk tovább. Nem hatvan to­jást kell leadni, hanem kettő és fél kilói. Ez pedig még az apróbb■ fajtábból sem tesz ki töb­bet 40—45 darab tojásnál. Sertést is mindenki szabadon vághat, aki a beadásnak eleget tett, a korpát is megkapják a malomban. Az ellenségről telié ismét kiderült, hogy gya. lázatos módon hazudott. A szomorú, ebben csak az, hogy Ön, mint dolgozó ember hitt nekik. Ez­zel pedig akaratlanul is azokat segítette, akik életünkre törnek, akik vissza akarják hozni a régi úri bitangokat, újból a nyakunkra akarnák ültet­ni a földbirtokost, a gyárost, a csendőrt. Önnek pedig, mint dolgozó embernek nem a nép ’ellenségei, hanem közöltünk van a helye. Tu­dom, hogy sokat tanult ebből az esetből. Azt min. denes&tre jegyezze meg ’egész életére, hogy csak a mi pártunknak higyjen, csak benne bízzon- így biztosan nem éri többet csalódás. Én most azt tanácsolom, hogy beszéljék meg közösen a többi dolgozóval az uj begyűjtési ren­deletit. Tegye jóvá, hibáját azzal, hogy becsülete­sen felkészül az 1953-as évre és legyen ’első azok között, ahik helytállnak a hazafias kötelezeltsé- gek teljesítésében. Minden tojást, minden barom­fit és minden terményt saját mhgának ad- Ha a haza érdekeit segíti, azzal saját jólétét, bizton­ságát. növeli. Művelje földjét úgy, azokkal a mód­szerekkel, amelyeket felszobaditóinktól tanultunk. Ha idejében vet, ha idejében és alavosan elvégzi a növényápolási munkákat, akkor könnyűszerrel teljesítheti majd beadását. Beszélje ezt meg Gombos­szeg többi dolgozó parasztjával, hogy valameny- nyien igy cselekedve, vethessék Putba erejüket hazánk, a dolgozók hazájánál: mielőbbi felépíté­séért. HORVÁTH LÁSZLÓ tanácselnök, Petrikeresztur« A rossz trágyakexelés — pénzkidobás A növénynek, hogy növekedhes­sen, táplálékra van szüksége. Ezt a táplálékot a termőtalajból veszi, ahol a szükséges elemek — főleg nitrogén, foszfor és kálium — ásványi alakban általában bősé­gesen megtalál ha tők. De a nö­vény nem tudja a talajból közvet.. Ion felvenni ezeket az elemeket. A tápláléknak előbb át kell ala­kulnia, fel kell táródnia. Ez a feltárás, átalakulás a termőtalaj­ban nem tud mindig lépést tarta­ni a növényzet igényeivel, hiszen a termesztett növényeket learat­juk, elvisszük a földről és igy fogyasztjuk a talaj készletét. Szükség van pótlásra, & nyers tápanyag-készlet feltárásának elő­segítésére. Ennek a legtermésze­tesebb, legolcsóbb és legcélrave­zetőbb eszköze az istállótrágya. Egyes elemeket műtrágyákkal pótolunk, de az istállótrágyával le le vényü, humuszt is juttatunk a talajba, mellyel az ásványi anyagok feltárásit elősegítő ta­lajbaktériumokat tápláljuk. Az isfállótrágya tehát nélkülözhntet- len a rendszeres nagy termesek eléréséhez. Azonkívül olcsó is, hi­szen az állattartásnak mindenkép­pen jelentkező mellékterméke, nem is kell külön előállítani, csak fel kell használni. Ennél a hasznosításnál még igen sok a tennivalónk. Országos viszonylatban milliókra megy az az érték, ami a trágya gondatlan kezelése miatt veszendőbe megy, mert, ha a növényeink nem talál­ják meg a szükséges táplálékot, kevesebbet teremnek. Kísérletek adataiból kiszámították, hogy a helytelen trágyakezelés követ­keztében csak a tápanyagokban évente legalább 100 forintra tehe. tő veszteség éri a. termelőt szá­mosállatonként. De még sokkal nagyobb a veszteség az elmaradt rmésemelkeclés folytán. Egy számosállat után ... állan­dó istállózás mellett --- évente 125 mázsa friss trágyát lehet számítani. Ebből, ha nem kezelik lesz 50 mázsa kihordható trágya ami negyeahold erületre elegen. <*ő. — Kiig, ha jól keze'ik, 100 máasa tesz kihordható, ami fél­holdra is elegendő. Helyes trá­gyake.'/..léssel tehát elérhető; hogy az óllal állomány növelése nélkül is kétszerannyi terület kap. hat évente értékesebb istállóira- gyát, mint eddig. De nem jelent-e nagyobb költ­ség. és munkatöbbletet a gondos trágyakezelés ? Nem, nem jelent. Mert nincs szükség betonból készült telepre, a telep mellett trágyalékutra, szi vattyura; enélkül is lehet egészen jóminöségü trágyát érlelni. A helyes trágyakészités az is­tállóban kezdődik. Megfelelő al- mozás az állatgondozás szempont­jából is mindenképp . szükséges. Itt tehát nincs többletkiadás. Ugyancsak szükséges & napon­kénti kihordás is. Az istállóból kihordott trágyát általában nyir­kosán és tömötten kell tartani, akkor érik be jól. Ha lazán ma­rad, gyorsan bemelegszik. Bizo­nyos mértékű bemelegedásre szűk. ség' van ugyan, de a levegő foko­zatos kiszorításával meg kell aka. dályozni a túlságos felmelege­dést, yini elszenesedésre, penésze, sedésre vezetne. Ezért nem helyes a régebben szokásos laposraká- sos kezelés, ahol számosállaton­ként 4—6 négyzetméter területű trágyatelepet készítetitek, és ezen vékony réjtegben teregették szét a trágyát. így gyorsan kiszáradt, gyakran öntözni kellett. Ha viz. hatlan fenékkel, betonból készí­tették a telepet;, abban megál­lóit a lé, a trágya befulladt a nedvességbe, nem erjedt jól ki. A magasrakásos kezelés a leg. egyszerűbb erjesztés! módszer. Itt sokkal kisebb területet számí­tunk egy számosállatra: csak egy-két négyzet,métert. Nem kell alapot épiteni, legfeljebb simára döngölni a főidet. A helyet úgy válasszuk meg, hogy az esöviz a telep alá ne folyhasson. A döngölt alapra rakjunk egy réteg nedv­szívó almot, töreket stb. és erre szakaszosan — vagy még kisebb alapnál annak teljes terü­letén .... úgy rétctgézzük az istái ’óból kihordott friss trágyát hogy egv egv négyzrtrné erre kb 250— ”00 k’Iő súly kerüljön. sr űzőmben például: K0 triton úton tehenenként napi 30 kiló trágyát számi va 10—12 néí-ysí9tmf.ter kell. Ha szakaszosan, mintegy, 30 cm vastag rétegben rakjuk a trá. gyát, úgy azt le kell taposni, Vas­tagabb rétegekben, naponta uj réteggel terhelve nem .is kell kü­lön letiporni, a saját súlya is fo­kozatosan kiszorítja a fölös leve­gőt a telepből, de célszerű a tele­pet állandóan takarni Építés alatt — amíg rétegenként kb. két méter magasságot el nein ér — deszkával, vesszöfonadékkal takarjuk, árnyékoljuk •— még jobb, ha betonlapokkal vagy kö­vekkel terhelt deszkalapokkai (keszthelyi módszer), mert ezek alatt állandó egyenletes nyomás alá kerül a trágya. Ha az osz­lop elérte a kelméiér magassá­got, úgy befejezzük és földréteg­gel terhelve takarjuk be, mellette pedig uj oszlopot (tornyot) kez­dünk. A kiszivárgó trágyalé fel­fogására sekély árokkal ve­gyük körül az oszlopot és a levet időnként lőrékkel stb. felfogva, dobjuk fel a telepre. Alapépít­mény, oMaliépitmény nem kell magasrakásos telephez, de annál fontosabb azt alámosástól, szél­től védeni. Szál-védelmet jól szol­gálhat a fásítás is, de az oszlop­nak . vesszöfonadékkal stb, való falazása is célszerű, ha nagyon nyílt helyen, áll. Az ilyen telep aztán védve vara az állatoktól is. A betonlapos kezelés adja a leg­jobb trágyát a legkevesebb vesz­teséggel, de a nagyüzemben is jól megfelelő magasrakásos keze­lés betonlapok nélkül is jobb és több trágyát ad, mint a régi ke­zelési módszer. Kísérletek szerbit 180 mázsa friss trágyából beton, lapos kezeléssel 104 mázsa kitűnő minőségű trágyát nyertek, mig fedetlen, de tipratott kazalban 77 mázsa, fedetlen és nem tipratott kazalban 63 mázsa trágyát. Egy­szerű magas rakással ISO mázsa friss trágyánál megmentünk 41 kiló pétisóért éket. Ne tűrjünk tehát gondozatlan szemétdombot! Rakjuk a trágyát védett helyen, kis alapterületű magas kazalba. A helyes takaró kos-kodás elsősorban a meglévő értékek megmentésénél kezdődik A 7. is‘ é.hó' Kgyribojt rer~e'eg ér j éke1 képviselő növényi tápanya gunk van, aki veszni hagyj-, ezt azi érteket, úgy tesz, mint aki pénzét kidobja az ablakon. Zimn? erm a n n O ti szí á v íl tBÉzövelM Misiin leilolíi meggyoisilja a lengyel fart dialista átalakulását Eddig százezer oarasztcsaiád tömJrllli 4.630 fermelászöveikezeibe A. lengyel dolgozó parasztság egyre tömegesebben csatlakozik a termelőszövetkezeti, mozgalomhoz. 1952-ben számos meglévő terme­lőszövetkezet erősödött meg szer­vezetileg és gazdaságilag, ért el ennek következtében magas jőve. delmet, ami lehetővé tette dől go zó szövetkezeti parasztság jólé­tének további fokozását. A szövet, kezeti gazdálkodás minden irá­nyú fejlődése nagyjelentőségű ha­tást gyakorolt az egyénileg gaz­dálkodó parasztokra. A szövet­kezetek megerősödésének ténye szétzúzta a kulákok ellenpropa- gandáját és megcáfolhatatlan ér­vet jelent amellett, hogy a közös­ségi gazdálkodás magasan fölöt­te áll az egyéni gazdálkodásnak. Sorra keletkeznek az uj ter­me lösizö vet kezetek, uj tagokkal gyarapodnak a mái meglévők, alakulnak az alapitó bizottságok. Lengyelországban jelenleg 4.630 a termelőszövetkezetek száma. Ezek közül 1600 ebben az évben keletkezett. A szövetkezetekbe 100.000 parasztcsalád tömörült. A szövetkezetek földjei mintegy 1 millió hektáron terülnek el A szövetkezeti mozgalom fejlő­dése a wroclawi vajdaságban volt a, legjelentősebb. December 1-ig 930-ra emelkedett itt a termelő szövetkezetek száma. A dolgozó Ids. és középparasztok az év fo­lyamán több mint 400 szövetkeze te;t alakítottak. Egyetlen hónap­ban, novemberben 59 uj szövetke­zet alakult. Gyorsan gyarapszik a szövetke­zetek száma a póznául vajdaság­ban is. Novemberben 19 község­ben létesítettek termeiöszövet ke - zeteket és ezzel a társasgazdasá­gok száma 477-re emelkedett. A kielcei vajdaságban is egyre töb. ben ismerik fel a társasgazdá'lko. dás előnyeit. Erre mutat a no­vemberi statisztika, amely 24 uj szövetkezet létrehozásáról számol bő. ö tszázö tvenöt termelőszövetke. zet tagjai választották az u. n. I/b szervezeti szabályzatot. Ez a forma megkönnyíti az egyénileg gazdálkodó parasztoknak az át­menetet a magasabb tipusu szö­vetkezetek felé. A szövetkezetek főleg a szomszédságukban egyé­nileg gazdálkodó parasztokra gya. karolnak nagy hatást. A meglé­vő szövetkezetekben 11.100 uj tag lépett be az év során. Közülük 2000 novemberben. A Paraszt önsegély Szövetség rendszeres kirándulásokat szer­vez az egyénileg gazdálkodó pa­rasztok számára, akikét megismer­tetnek a már működő szövetkeze, tek életiével és sikereivel. Ezek a kirándulások igen népszerűek. A szövetkezeti munkával rnc°-toner, kedett parasztok közül sokan azonnal alapitő bizottságokat léte. sitenek. A budafai Koroingyár Éoimmmistái ígéretet tettek: letörlesztik adósságukat Dolgozóink a negyedik negyed­éves tervet december 30-án 20 órá­ra 100-1 százalékra telj esi tett ék. A ritka soros égők alkalmazásá­val' októbertől december 31-ig több mint 4 millió köbméter gázt rakaritoltunk meg. A december 30-án megtartott 'taggyűlésen a kommunista dol­gozók fogadalmat tettek pártunk­nak, Rákosi elvtársnak, hogy a 1:3 ionná koromtermelési lemara­dást az 1953-as évben teljesen be­hozzák, s már az első negyedév­ben 2 ■ tonna korommal többet ter­melnek. Vállalásunkat és tervünket csak úgy tudjuk jól teljesíteni, ha a termelési osztály is segítsé­günkre lesz és jó minőségű gázt ad a Koromgyárnak. Ez különös­képpen vonatkozik Kiss és Hor­váth mérnökökre, akik —• ha megvan bennük a jóakarat, s a dolgozó népünk iránti szeretet —, nagy mértékben elősegíthetik f Koromgyár munkáját. (Ffíhér Sándo'r pártt-üikár.) pArthirek A politikai gazdaságtan I. évfi> vezetői és Zalavári elvtárs szemi. náriumáiiak hallgatói részére ja­nuár hó 10-én, szombaton délután 2 órakor konferenciát tartunk sí Pártoktatás Házában. tk A párttörténet I. évfolyam hall. gatói részére január hő 10-én,, szombaton délután 3 órakor kon­ferenciát tartunk Zalaegerszegen a Párt oktatás Házában. Járási te. mieten pedig a Járási Pártbizotl. súg által megjelölt helyen és idő'-, pontban, AZ MSZT. VEZETÖSÉGVÁLASZTAS HÍREI: Balatonmagyaród, Garabonc,. Kiskomárom községekben januári 8-án (csütörtökön) tartja a Ma-« gyar-Szovjet Társaság vezetőség« és küldőfctválasztó taggyűlését. SPORT £ BEFEJEZŐDÖTT A II. OSZTÁLYÚ . MINŐSÍTŐ SAKKVERSENY NAGYKANIZSÁN A VTSB rendezésében 1952 november lö.én Ili részvevővel megkezdődött a vá­rosi egyéni sakkverseny, mely egyúttal II. osztályú minősítési jelleggel is bid. 1953. január 4-én volt az utolsó forduló, melyen teljesen tisztázódtak a helyezé­sek. A verseny komoly -és .száj) küzdel­met liozoit és sakkozóink jó felkészült­ségükről tettek tanúságot, hogy a.jövő­ben szocialista sportunk fejlesztésében még komolyabb erőpróbákat is kiállja- uak. . . I.—If. Mándoki Ferenc, (Bányász Sk) 13 ponttal, 86 százalék. 1—II. Kollarics Sándor, (Bányász SK.) 13 ponttal, 86 százalék. III. Vékási Károly. (Bányász SK) 12 es fél ponttal, S3 százalék. IV. Kopár József, (Bányász SK) 11 és fél pont, 77 százalék. V. Szittár Antal, (középiskolás) 11 pont, 73 százalék. VI. Barkóczi László, (Lokomotív) 9 és tél pont, VII. Fülöp Lajos, (Lokomotív) 9 pont, Vili. Balogh Imre, (Szpárhikusz) 7 nonltal, IX.—X. Hegedűs. Lóránt (középiskolád) 5 ponttal, IX —X Poót Csaba, (Posta SK) 6 onttal. Az első 3t hehezett felleshette a II. ~sztálvu minősítéshez szükséges 70 szá- •mlétos szintet igy 5 u.iabb éitekes II. ^ztálvn iá'ékos-.ai erősödőd megyei ia- lékosgárdaSnk Az első hat helyezett a VTSS részéről éremdijazásban részesült. BÖHM JÓZSEF ' ■■ ,y .sakk /ö-to-toi 'Inök!!. M ö Z I Zalaegerszeg, január 8—14-ig i V I H A K Nagykanizsa- január S—14-ig; SZÁRNYALÓ DALLAMOK APRÓHIRDETÉS HETI előfizetéses menük igényelhetők ai Vendéglátóipari Vállalatnak " Helyben kiszolgálva 7.60 forint, házhoz "viva 6.90 forint. Helyben kiszolgálva 5.90 forint, házhoz vive 5.33 forint. (634) A MEZÖGAZDASAGI GÉPJAVÍTÓ VÁL­LALAT motorszerelőket keres azonnali belépésre. (1) ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapfa. — Felelős szer­kesztő és kiadó: Darabos Iván — Szerv kesztőség: Zalaegei szeg. Kossuth La|o:u utca 22. Telefon: 250. — Kiadóhivatal: Zalaegerszeg. Széehenyi-tér 4. Telefon: 102. — Készült a Vasmegyei Nyomda­ipari Vállalatnál Szombathely. Kosstsbt Lajos.utca G. Telefon: 75 — Felelős vezető: Hofmann Miklós Olvasd és fer eszd sa&eem a it J 01 lát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom