Zala, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-01 / 1. szám
fILÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! BOLDOG/ ÚJÉVET! AZ MDF ZALHHE6TE1 PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam 1. szám. Ara 50 fillér 1953 január 1. Csütörtök 130 éve született Petőfi Sándor 130 évvel ezelőtt ajándékozta meg' az 1823-as év első napja a magyar népét nagy forradalmárával. nemzeti büszkeségünk egyik legkiválóbb egyéniségével. Petőfi Sándorral. Öt. ünnepeljük ma, róla emlékezünk. Emlékezünk azért, mert a maga korában első volt azok között, akik a forradalomért s ezen keresztül a szabadságért harcoltak. Az elmúlt több mint 100 esztendő alatt ..tilos“ volt Petőfit egészében látni. Eszmei célkitűzéseinek tisztasága, világos politikai látása, éles bírálata az, ami messze kora fölé emelte. Mint költő, mint politikus egyaránt példaképként állt előttünk, mert a forradalomnak katonája, majd vezére let t. A reakció népellencs politikusai és tudósai egész életét és költészetét széítaglalták, darabokra törték. Szerelmi költeményeit és leiró verseit adták a nép kezébe, elliallgattatva ezzel igazi mondanivalóját, forradalmi költészetét. A polgári kritikusok lekicsinylőén ..költői hóbortot“, .,rögeszmét“, . rakoneátlanságot“, „színészi -/mrepjátszást“ láttak Petőfi- bui. Voltak, akik költői és .'usagával próbálták imr ■U'áani. Petőfi nagyságát azonban lörpiteni nem lehetett. Költeményéi a, nemzet széles rétegeinek közkincsévé lettek. Népszerűsége túlszárnyalt az ország határain s ma az egész világon ismert e név. A Szovjetunióban is jól ismerik. A -zovjet emberek lelkesen olvassák verseit. Egyszerű nyelve. versformája, ritmusa és mondanivalójának tartalma az, ami a dolgozók kincsévé tette müveit. Petőfi politikája bizonyíték arra, hogy a nemzeti egységnek. a szabadságharcos erők összefogásának politikája nemcsak összeegyeztethető azzal, de egyenesen megköveteli, hogy legyen egy öntudatos, szervezett, a forradalom vívmányaira és vezetésére éberen vigyázó élcsapat, amely döntő ereje az átalakulásnak és amely válságos pillanatokban meg tudja akadályozni az árulást. Petőfi nemcsak a jobbágy érdekeket képviselte, de képvi- -elte az egész nép érdekeinek egységét. Az ő demokratizmusa ezért volt átfogó, mint Táncsics Mihályé. Ünnepeljük őt. a költőt, aki a demokratikus forradalom vi- barmadara volt, aki költői eszközökkel fejezte ki a magyar nép jussát és jogát a szabadságra, az emberi életre. Versben, dalban, ritmusban és légy vérről a kézben prokla- málta az ország birtokbavételét. Költészetével kiabálta a magyarság fülébe: ne aludjon tovább, hogy: talpra magyar! Ö azonban nemcsak népköl- lö, hanoin népvezér is. Ha népünk Petőfi nevét mopdta, akkor neme,sok a magyar irodalom és költészet népies megújít ójára gondolt, hanem az általa képviselt társadalmi és ipé iiikai programúira is. Petőfi non? esnpán a magyar irodalmi. hanem az egész nemzeti fejlődés számára jelezte az utat. Tudta, hogy a magyar szabadság és függetlenség útja csak akkor van jó kézben, ha az a nép kezében van. Volt bátorsága és tettereje a nép- tömegekro támaszkodni. Társaival, Jókaival, Irinyivel, Vasvárival szervezte a pesti tömegmegmozdulást és a forradalmi utón kivívott szabadság befejezett ténye elé állította Pozsonyt és' Bécset is. Petőfi Sándornak, a forradalmi politikusnak nagysága abban állt. bőgj" ismerte és alkalmazni akarta a forradalmi átalakulásokat, azt a főtörvényét, amely szerint kíméletlen crcllyel le kell számolni az ellenség cimboráival és szövetségeseivel saját táborunkban. Petőfi népi forradalmár volt és világosan látta, hogy a magyar szabadságharc része egy nagy szabadságmozgalomnak, amelytől elkülönülni nem szabad és amellyel vállalni kell a közösséget. A népek demokratikus szolidaritásának, a világszabadságnak, a magyar nemzeti ügy és a vr lágszabadság ügye egységének nem volt nála nagyobb tudója és vallója 1848-ban, av.y.k'v még ° szahadságharc táborában, is sokan voltak, akik értetlenül és idegengedve nézték, hogy a magyai honvédségbe más nemzetek fiai is sereglettek. Révai, elvtárs mondja: ,,Tartozunk Petőfi szellemének azzal, hogy nem a mai életünk problémáitól elvonatkozva ünnepeljük. Petőfi öröksége nem holt töke. Petőfi nem múlttá kövesedéit klasszikus, kiapadt forrás, amelyből nem fakadhatnak már eleven hatások a mai ember teendői számára. A munka, amelyet mi végzünk ma, az ő műveinek folytatása és munka közben az ö példáját követjük és követni fogjuk tovább A magyar népi demokrácia váltotta valóra Petőfi örökségét. Folytattuk és befejeztük a jobbágyfelszabadítás művét. A „magyar nemest.“ elűztük és birtokát annak kezébe adtuk. aki azt művelte. Leszámoltunk a belső bitangokkal“. Petőfi szellemében jártunk el a függetlenségünket veszélyeztető imperialista bérencek leleplezésekor, de Petőfi gondolatát váltjuk valóra, amikor kemény ököllel sújtunk le belső' ellenségeinkre is. Petőfi szellemében cselekszünk akkoráimkor leleplezzük azokat, akik a prédikációt használják fel uszításra, a népek békéiének megbontására. Ezért valljuk, hogy Petőfi a miénk, ezért tartjuk olyan nagy tiszteletben életét, munkásságát és harcát. Ma a költő útja nem az az ut, amelyet Petőfi járt. Ma a költő boldog, békés építő nép életét önti dalba. A dal a termelés és az épi'és csodáiról zeng nálunk. Ma Petőfivel boldogan mondjuk: El egy nép a Tisza táján, Mely már megtalálta magát Mely nem halni, hanem, élni 1 készül, • Amely hittel építi az aj hazát. A világ* népei összefogtak a békéért folyó harcban, s nincs erő, amely ezt az összefogást semmivé tudná tenni Magyar békekiiNIöUcii beszámolója a Népek Békekoaigresszaisáróf A népek bécsi békekongresszusán részéveit magyar küldöttek kedden déip'án Budapesten a Sportcsarnokban nagygyűlésen számoltak be a kongresszus tanulságairól, a békeharc újabb feladatairól, A.«flies Erzsébet ektársnő beszámolója A nagygyűlést Mekis József elv. társ, a vasas szakszervezet elnöke, az Országos Béketanács tagja nyitotta mag', majd Audios Erzsébet elv társnő, Kossuth-díjas akadémikus, a Béke Világtanács tagja, az Országos Béketanács elnöke tartotta meg beszámolóját. — A bécsi békekongrésszus az egész világ népeinek, az egész emberiség képviselőinek hatalmas és nagytekintélyű tanácskozása volt, amely joggal viselte a Népek Békekou- gicsszusa büszke elnevezést — mondotta bevezetőben Andics elvtársnő. A népek kongresszusa a legkülönbözőbb békeirányzatok, a békére törekvő legkülönbözőbb személyek és csoportok összefogásán! együ'[működésén alapult a Béke Világ-tanács vezetése alatt. A népek békekongresszusángje minden várakozást felülmúló sikere a nemzetközi béTieniozgalom nagy diadala. A kongresszus a legiia'tározot- abb és legvilágosabb formában "oglalt állási azzal az imperialis'a elfogással szemben, hogy a nemzeti függetlenség túlélte magát, hogy ellentétben áll a modern világ követelményeivel. A .kóngresz. szus egyönte'ü álláspontja, hogy a béke alapja valamennyi állam függetlensége; a nemzetek függetlensége elválaszt. hatatlan a béke ügyétől. A nemzetközi békemozgalom az 1 elnyomott népek reménységévé vált. Ezt tükrözték a nyugateurópai és gyarmati országok küldőt cinek felszólalásai. Az elnyomott népek fokozódó szembeszegülése az imperialista erőkkel valóban alkalmas arra, hogy alapjaiban aláaknázza ezek háborús készülődéseit. Andics elvtársnő. ezután rátért a jelenleg dúló háborúk azonnali megszüntetésének kérdésére. A kongresszus teljes egységben követelte, hogy ezeknek az embertelenségeknek haladéktalanul véget kell vetni és minden eszközzel meg kell akadályozni, hogy az amerikai gengszterek Koreához hasonló szörnyűségeket zúdítsanak az egész világra. A kongresszus a harmadik napirendi pont keretében a nemzetközi feszültség kérdéséről tárgyalt. Különösen fontosnak és haladéktalannak tartotta a kongresszus unnak cl erasehogy az öt nagyhatalom korma, nyai kössenek békeegyezményt. Hangsúlyozta Andics elvtársnő, hogy a bécsi béketalálkozó legkiemelkedőbb pon'jai a szovjet küldöttek bölcs, határozott és világos beszédei vol ak. Felszólalásaikban a szovjet népek bölcsesége, ereje, a világ békéjének megvédésére való ál'ha atos törekvés jutott kifejezésre. világ* «epei ismeréssel adóznak; ifi niag’ya« nép erőfeszítéseinek Ezután rámu'atobf, hogy a kongresszus megfeszített niu kájábóla magyar küldöttség is kivette ré. szét. A magyar delegációt mindenütt nagy szeretettel fogad.ák, Jetéül annak az elismerésnek és megbecsülésnek, amellyel a világ népei z magyar rép nagy erőfeszítéseinek és sikereinek adóznak A népek kongresszusa egészen köz. vétlenül a mi ügyünkkel foglalko. zott,-amikor Iratároza ában a legenergikusabban követel. te, hogy vegyék fel az Egyesült Nemzetek Szervezetébe azt a 14 államot is, amely eddig nem hallathatta hangját ebben a szervezetben. — A bécsi Konzer haus nagytér méhen — foly a Ka Andics e-'v-árs hő —, a világ népei fcg'ak ossz: és nincs erő, amely ezt az ö-sze- fogást semmivé tudná tenni. A népek igazi, még soha nem látott ‘araszát éljük át, amelyhez foghatót nem ismert az emberi történe lem. — Minke', magyar küldő teket. ott a ko: gresszuson elfogott a kimondja1 atlan hála érzése, a hála á nagy szovjet nép és Sz'álin elv. társ iránt. Ehősorban nekik köszönhetjük, hegy az emberiség megtalálta és eg re inkább inogta tálja a l'iwlat, abból a főn elemből, amelyet az amerikai iinpvi Pisták, ezek a néphyuzó háborús < yui. :ogaiók az emberiség számára készítenek. ' . De a büszkeség érzése is elolto tt bennünket, a kimondhatatlan büszkeség érzése afölött, hogy a mi népünk is, a magyar nép is a népek békére törekvő nagy családjához, a béketáborhoz tartozik, a helyes utón, a sztálini utón halad. Az imperializmus szörnyű anyagi és sz-euemi nyomása alatt sínylődő népek szenvedései, hősies küzdelmei arra in te; ek bennünke., hogy nekünk, szabad ország boldog népének meg kell i izszereznünk erő. feszítéseinket a béke érdekében- — Táborunkban, a békemozga lomban va>n helye minden becsületes magyar férfinek és nőnek, a mag g:r nép minden fiának és Iá. nyáriak — mondotta befejezésül Andics elv társnő- — Legyen a magyar békemozgalom tényleg olyan erővé, amely — min1 Rákosi elvtárs nvmdo'.ta —, egé-z dolgozó népűn r átfogja és átha ja. Fe sió a tí«ok A hat; ’más tapssal fogadott be- ■ A móló után elsőnek Szádeczky Kar less Elemér, Kossuth.díjas tudós ópett az emelvényre. Arról beszélt, milyen nagy a tudomány szerepe a ’áboru és béke kérdésében. Jelentős A fontos a tudósok részvétele a bérharcban. Harcolniuk kell az árulók Tlen, akik hajlandók a tudományt a pusztítás szolgálatába állítani. Ugyanakkor harcolniok kell a tudomány fejlesztéséért és széleskörű békés alkalmazó,sóért. Bécsi élményeivel kapcsolatosad elmondta, hogy j ott nagyon sok tudós van állás n< } Mil, azok pedig, akik állásban van ■ nak, olyan nyomorúságos bért k írnak, hogy néhány hónappal ezelőtt az osztrák egyetemi tanárok bérsztrájkot kezdtek. Tollas Sándorné, a debrecen-ró- kosi telepi Petőfi tszcs tagja, a k.i vetkező felszólaló elmondotta, hogy az osztrák főváros lakói nyomorban, kifosztottan élnek. — A küldöttek között négyszáznegyven nő volt — folytatta — és én arra. gondoltam, hogy mi négyszáz, negyvenen a világ valamennyi asszonyának nevében döntünk az élet nagy kérdéseiben. \ mi hangunkon megszólalt minden igaz asszony és édesanyja hangja; — Beszámolt arról a megható jelenetről, .milyen nagy .szeretettel vették körül a koreai asszonyok küldöttét. — Abban a pillanatban, amikor egymást átölelve láttam a koreai asszonyt g az amerikai küldötteket, minden eddiginél jobban éreztem, milyen jó is az, hogy mindenütt a világon élnek hozzánk hasonló, velünk egyformán gondolkodó, velünk egy célért küzdő emberek. Olyanok, akiktől fél az ellenség, olyanok, akik nyugtalanná teszik háborúra spekulálók életét. Számomra ez vol- a rtgJiagv ■ ébrén. — a békét akaró emberek nagy erejének felismerése. M óJhé János római katolikus püspöki helynek a- többi között elmondotta: Becsben a hatóságok megaka dályozták őket abban, hogy vasárnapi szentmiséjüket elmondhassák. — Hazatérve előttünk állnak az uj feladatok a bókoharc uj állomásai — folytatta. — Tudjuk, bogy elsőrendű kötelességünk a bécsi tanulságokat paptestvéreink cs hi veink közkincsévé tenni, hogy a béke szeri ügyéért folyó harcból ue maradjon ki hazánkból senki. Ezu'án Puskás Ferenc olimpiai bajnok labdarugó szólalt fel. Be zánrolt az osztrák ifjúság hatalmas békevágyáról, majd így foly atta: — Mi. a békeko-ngr;sszusmi részvevő I sportemberek sokat beszélgettünk egymással. Beszélgetéseinkben arra : z eredményre jutottunk, hogy nekünk, port embereknek mindent cl kell kötetnünk, hogy a jövőben is nemzet, közi versenyeken, olimpiássokon, a sport nemes csatáiban találkozzunk 's mérjük össze erőinket — nem pedig a harctereken. Moray Tibor elvtárs, a Szabad Nép munkatársa beszélt a bécsi kon. vresszus felejthetetlen élményeiről, 8- küldöttekről, akik közül soknak meg iltották, hogy résztvegyenek a koiv- rresszuson, mégis megjelentek azo’ Hangsúlyozta, hogy a békeharcosok egysége legszebben, a legnagyobb meggyőző erővel a koreai kérdési* .>.vjIvánult meg. A harc a koreai bé kéért néhány nappal ezelőtt felmér- heteden értékű támogatást kapott a nagy Sztálin szavaiban. A sztálini szavak uj erőt. uj hizlalást adtak a koreai békéért harcoló tömegeknek. Vívjuk mi magyarok ezt a harco- felemelt szóval és fokozott munka, val kemény honvédelemmel és nemzetközi összefogással. Legyünk büszkék tuna, hogy jó ügy, igaz ügy; a béke ügye nielleti állunk. százmilliók mellett állunk, Sztálin táborában állunk — fejezte be beszédét Méray Tibor elvtárs. Ezután Meki? József elvfávs mon. dőlt záróbeszédet.
