Zala, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-27 / 303. szám

T Á R TÉLÉI.L Propagandistának lenni megtiszteltetés Irta: Horváth László elvtárs propagandista, Petrikeresztur 1950-ben Csondor Vilmos elv- társ, a járási pártbizo'tság titkára látogatott mag. Beszélgetni kezel­tünk a párt előtt álló, feladatok végrehajtásának módszereiről, töb­bek közt a pártokta-tásról. Ekkor mondo la Csönden' elvtárs: — Hor­váth, elv társ, fontos feladatt al bí­zunk meg. Petrikeresztur község párttagjait és a pár'.c;-kívüli akti- vislákat fogod tanítani, nevelni, reád bízza ezt a párt. Ügy vigyázz rájuk, mint szemed világára, ta- niísd, neveld őket szocialista em­berekké­Azt gondoltam, hogy nem tudom i A kéthetenként Zalaegerszegen megtartandó propagandista szemi­náriumokra gondosan felkészülök. Állandóan jegyzetet készítek a tan­anyagról. Elolvzsom és jegyzetet készi’ek a kötelező irodalomból és ha lehetőségem van rá, « javasolt irodalmat is. Itt. hiányosság az, hogy könyvtárunkban nem minden könyvet találok meg és ez bizonyos fokig akadályoz a tanulásban. Az idomhoz mérten, szépirodalmai olvssok. Egyrészt a szókincsem gyarapítására,másrészt pedig azért, hogy a hallgatóim részére érdekes beszámolókat tarthassak a tan­anyaggal kapcsolatban. A foglalkozásokra minden héten készülök. A meglévő jegyzeteimet kiegészítem. A fő és alkérdések vázlatát elkészítem, hogy a *og:ai- kozások menete ne akadozzon. Adatokat és példákat, gyűjtök- a község életéből, hegy az elmélet és gyakorlat szoros összetartozását érez'essem. A foglalkozásokat rövid sajtóhe- sz anno lókkal kezdjük- Megvitatjuk a legfontosabb nemzetközi és bel­politikai eseményeket. Majd kon­zultációi tartunk a vitás kérdések­ből. Ezután kezdjük el az anyag Tárgyalását. Fő- és alkérdések megadása után vitát indítok. Az önkéntes jelentkezés elvét betart- í e feladatot megvalósítani. De tud­tam, hogy segít ebben a páriazer vezet és a járási pártbizobság. Le­győztem kétségeimet. Vállaltam a pártmegbizatást és elindultam a propagandamunka utján. 1930—51-cs oktatási évben alap­fokú politikai iskolát vezettem 25 hallgató részvételével. Eredményes munkám jutalmául a járási párt­bizottság az 1951—52-es oktatási évben középfokú esti politikai is­kola veze ésével bizott meg. A 25 hallgatóval indult politikai isko­láról egyetlen hallgató sem márad! el- Az oktatási év befejezte után sem hagytam abba a tanulást. To. vábbképeztem magamat. Nagy se­gítségemre volt a 8 hetes propa­gandista továbbképzőtanfolyam. Ezenkívül rengeteget tanultam a magam szorgalmából is. A mai’x. izmus-leninizmus klasszikusait ta­nulmányoztam és sok szépirodalmi müvet ovas'am el a. nyár folya­mául. Ez segített abban, hogy az 1952—53-as oktatási évre alaposan felkészülhettem. így kezdtem el az uj oktatási évet. Most Petn- keresztur község pártszervezete po­litikai iskolája II. évfolyamának propagandistája vagyok. Az okta­tás kezde'áa alaposan tanulmá­nyoz'am a Politikai Bizottság ok­tatási munkáról szóló határozatait cs így még inkább látom megbiza- ! tásom nagy jelentőségét. i A gondos, lelkiismeretes felké­szülésem eredménye, hogy a pro­pagandista szemináriumokon aktí­van hozzászólhatok és a vitában résztvehofek. Fejlődésemet Nagy Ferencire elvi'arsnő, a járási párt­bizottság agil.-prop. titkára segít­ségének is köszönhetem, aki sokat foglalkozott velem és nem egyszer önálló munkával bízott meg. Sok. szór vitát vezettem, sőt egy esetben a szemináriumot is vezethettem. Ezek a megbízatások még* nagyobb követelmények elé állítottak és ép­pen ezért még alaposabban tanul­tam, hogy továbbfejlesszem poli­tikai képzettségemet. juk, de ha valamelyik hallgató elv. 'árs nem jelentkezik szólásra, ak­kor megnevezéssel az ö vélemé- nj'ét is kérjük. A szemináriumokon egy-egy szépirodalmi könyvből részleteket olvasunk fel, vagy én, vagy pe­dig a hallgatók közül egy-egy elv- társ. Forradalmi dalokat éneke, lünk és tanulunk s ezzel mindig élénk a hangulat. A szeminárium végén röviden összefoglalom a kérdéseket. Majd utána meg­tartom az előadást, amely min­dig rövid, tömör és érthető. A legfontosabb részeknél külön fel­hívom a hallgatók figyelmét a jegyzetelésre és szükség esetén mégegyszer elmondani azt a részt. Az előadási után rövlcl konzultációt tartunk, amikor megbeszéljük az előadás nehe­zebb részleteit. A foglalkozás végén értékeljük munkánkat. Ezt különösen most a kongresszus anyagának a ta­nulmányozásárnál alkalmazzuk. Én lö, hallgatóim is tudjuk, hogy az SzKP XIX. kongresszusa anyagá­nak tanulmányozása fontos ese­mény pártoktatásunk életcócn, mert ez az a/nyag útmutató a pártunk és dolgozó népünk előtt álló feladatok megoldásához, hisz ebből a szocializmus építéséhez bőséges tapasztalatokat kell el­sajátítanunk a Szovjetunió Kom­munista Pártjától. A kongresszusi anyag tanulmá­nyozásánál hallgatóink létszámát magasabbra emeltük. Minden párttagot, valamint a község élenjáró becsületes dolgozó pa­rasztjait meghívtuk és most sok esetben 40-en is megjelennek. Legutóbb népnevelő értekezletet tartottunk, amely után sok dol­gozó paraszt ott maradt a sze­mináriumon. Kérték, hogy résat- vehessenek ezután is a tanulás­ban. Munkám hiányossága iról Néhányon több esetben hiá­nyoznak a foglalkozásokról. Egyesek megjelennek a szeminá­riumon, de nem igyekeznek hoz­zászólni. Éppen ezéi’t sok tenni­való akad még munkámban. Ke­vés bírálat és önbirálat hangzik el a szemináriumokon. Ez szüli a lazaságot. A legfontosabb fel- adatomnak tekintem, hogy min­den hallgatóval személyesen be­szélgessek erről, Felkeresem az iskola hallgatóit lakásukon is, hogy érezzék a propagandista se­gítségét. aki valóban szivén vi­seli fejlődésüket. Nagyobb gondot kell fordítani a technikai problémák megoldá­sára is. Sok esetben nincs gon­doskodva a fűtésről, világításról, valamint a tisztaságról. Ezért főleg a helyettes propagandista a felelős, de felelős vagyok magam is, mert nem ellenőriztem ezek •megvalósítását. Eredményeink növeléséhez még jobb munkát kell végezni. Ehhez pedig az szükséges, hogy a járási pártbizottság több segítséget ad­jon munkánkhoz. Az oktatás kéz. dote óta a járási pártbizottság niég* nem ellenőrizte a politikai iskolát. Könnyebb és jobb lenne a munkánk, ha a felsőbb szervek ellenőriznék munkánkat és hely­színen nyújtanának segítséget hiányosságaink kijavításához. Felkészülésem az előadások tartására és a szemináriumok vezetésére A foglalkozások vezetésének módszere Ifi a !u i«> si its»y a ró «1 példája nyomási UfondosfiáOilf asiak íöldmü vessző vet kőzetei sík a részjegy befizetési terv tetjesi lésérői A földmüvesazövetkezeti tagság­gal járó elemi kötelezettség a le­jegyzett részjegyöíszeg befizeté­se. Azonban mégis nagy számot fesz ki azoknak a szövetkezed ta­goknak száma, akik erről a kőié. Jez-e'-tségükrő! megfeledkeznek. Minden részjegy fejében befize­tett forint a szövetkezete,t ercsiű és elősegíti annak eredményes működését. Nem ke!] annyi hitelért folyamodni és ezál'a! a szövetke­zetnek kevesebb kamatot kell fi­zetni. Ma a falvak dolgozóinak és dolgozó parasztjainak áruval, ipar­cikkekkel való ellátása csaknem ilOO százalékban földmüvesszövci- kezeteink feladata. 280 földmü- vesszöve’kezeli bolt áll megyénk dolgozó parasztsága igényeinek kielégítésére. Ezek között vannak kisáruházak, ruháza'i szaküzletek, vasszakiizletek, vegyesboltok és fiókból tok. E széles bolthálózat kiépítéséhez járult hozzá a szövetkezed tagok által befizetett részjegyösszeg. Je­lenlegi bob hálózatunkat azonban még fejlesztenünk keil, hogy dolgozó parasztságunk növekvő igényeit ki •tudjuk elégíteni. Ezi; a körülményt legpé!damu'a. tóbban a balatonmagyaródi föld müvesszöve'kezet dolgozói, vezető­ségi tagjai ás tagsága értet'ék meg, akik a lejegyzett részjegyüket tel. ,ies egészében befizették. Persze vannak olyan föidmüvesszöve'ke- zs'eink is, mint. Zalaapáti, Tornyi- szentmii-dós és Tűrje, ahol x rész­jegy befizetési (érv teljesítése csak egy-kel százalékos­A lemaradók vegyenek példú1 a ió munkát végzőkről, köztük a balafonmaeryarédiakról. s a dolgo­zó parasztok közöl végzett feívi. lágort'.ó munkával biztosítsák a részjegyek nuradéktalsn befize­téséi. PÄRTOKTÄTAS HIRES Folyó hó 27-én délután 2 óra­kor az egész; megye területén a szokott helyen konferenciát tar­tunk a párttörténet I. évfolyam hallgatói és a politikai gazdaság­tan I. évfolyam konferencia ve­zetői részére (Zalaegerszegen a Pártoktatás Házában), valamint Zalavári elvtárs konferenciájá­nak hallgatói részére. December hó 215-én este (« órakor előadást tartunk köz. ponti előadóval „A Szovjet­unió Kommunista Pártja a vi­lág kommunista és munkáspárt­jainak példaképe" címmel. Az előadáson a. propagandistáknak, kád/, rokíatáa hallgatóinak, párt-, tömegszervezeti funkcionáriusok­nak és gazílaságvezetöknek a megjelenés kötelező. Egész párt- ta ff Ságunkat szeretettel várjuk az előadásra. Előadások helye: Zalaegerszeg Pártoktatás Háza. Nagykanizsa Városi Pártbizottság. A munkavédelem megjavításával a terv sikeréért December 7-én, a Szakszervezetek Zala megyei Tanácsánál munkavé­delmi értekezletet tartottak. A be­számolóban Bados István elvtárs, a SzOT megyei elnöke röviden vázolta a mnnknvédolmi értekezlet feladatát-, majd rámutatott azokra a hiányos­ságokra, amelyek a munkavédelem területén még mindig tapasztalha­tók. — A minisztertanács és a SzOT határozata alapján — mon­dotta Bavtos elvtárs — a szovjet munkavédelmi törvény mintájára mi is megteremtcfkiik a magyar mun­kavédelmi .előírások rendszerét. Ma már elmondhatjuk, hogy lényegében rendelkezünk mindazokkal az előírá­sokkal, amelyek a munka teljes vé­delmének előfeltételét képezik. A munka biztonsága és a termelés ked­vező feltételeiről már az üzemek építésénél, berendezésénél gondos­kodunk. Az összes üzemekben, ipar­ágakban részletesen kidolgozott mun­kavédelmi óvórendszabályok írják elö a biztonsági és egészségvédelmi rcn_ delkezésekot. A munkavédelmi elő­írások végrehajtásához népgazdasá­gunk tervében hatalmas összegek állnak rendelkezésre. — Ebben a tervben az olajbányá­szait, a vasút és az építőipar szá­mára kormányzatunk teljes mérték­ben biztosítja a dolgozók .munkakö­rülménye ín ok meg j avif úsát. A. továbbiakban Barfos elvtárs rámutató ft, hogy a munka védelemnél igen sok káros ideológiai örökség maradt reánk. Ez a munkavédelem lebecsülésében jelentkezik, mégpedig egyes mű­szaki vezetők és szakszervezeti funk­cionáriusok részéről. Sok helyen az igazgatók zaklatásnak tekintik aá üzemi orvos látogatásán, az utasítá­sait pedig nem tartják be. Ez elő­fordult mind az építőiparnál, mind pedig az olajbányászatnál. A megye területén a munkavédelmi rendelkezések be nem tartása követ­keztében nagyon sok baleset fordult éld, azonban minden esetben azt ál­lapították meg, hogy a dolgozó volt a hibás. Egyetlen esetben sem von­ták felelősségre a, baleset megtör, tiniéért a vezetőt. Ez, súlyos hiba. Előfordul az le, hogy a mun­kavédelmi beruházásra szánt össze­get más célra használják fel, mint o, zalalövői téglagyárnál is, ahol kéményt, akarnak építeni abból a. pénzből, amit munkavédelmi célokra kellene fordhaniok. Az üzemekben az újonnan beke­rült dolgozókat gyakran még a munkavédelem elemi szabályaira sem oktatják ki. Nagyon sok igazgató azt, az elvet vallja, hogy mindenki vigyázzon magára, úgy, ahogy tud. Erre jellemző példával szolgál o.z oroszlányi gépállomás igazgat ója, aki azt mondta, hogy csak az ügyet­len dolgozót éri baleset. Ugylátscik as igazgató is ügyetlen volt. mert a traktor indító fogantyúja eltörte a karját, — Az igazgatók nem tartják be és meg se követelik a munkavédelmi rendelkezések betartását — folytat®» Fartos elvtiárs, — pedig pártunk ne_ kik is éppen úgy kötelességükké tette, mint. a szakszervezetnek, hogy á munkavédelmi töm'ény. rendelőtök, óvórendszabályok és a kollektiv szer. zűriéiben vállalt kötelezettségek meg. valósitó.sá t dletiőr izzék. A beszámoló befejező részében azokról a munkavédelemmé] kapcso­latos feladatokról beszélt Bartos elv. társ, amelyeket a vállalatok igazga­tóinak, üzemi bizottságoknak, mun­kavédelmi megbízottiaknak sürgősen meg kell valósi tani ok. Az értek ez hűen, részvevők közül bzenketten szóltak hozza a beszámo. hüioz. Molnár elvtárs elmondotta felszólalásában, heg v a zalaegerszegi Magasépítési \ állaiabnál a munkavé- 'b-bni szemléket rendszerese» meg. •ártják, szerveztek eerv bizottságot í“; amely fölülvizsgálja a munka- vblelmi berendezéseket. Az épifckezé. '• ■knól novemberi>eii mindössze egy -'1'vset fordult elő. Nagylengyelben o. munkavédo- r:ie terén, nagy hiányosságpk vannak. A munkavédelmi felügyelő nincs függetlenítve — mondatta'Tóíh La­jos clvtárs — s arra hivatkozik, hogy egyéb munkája mellett nem tudja ellátni a munkavédelmi fel­adatokat. — Az utolsó három hó­napban nem tartottuk üzemi szemlét, mert Nagylengyelben nincs bizott­ság, sőt bizottsági tag se- Eunck tu lajdonilliató, hogy a tornyoknál nincs védőkorlát, de még ponyva sincs biz tositva. Tóth elv társ ezeken kivm ntég egész sor hiányosságot sorol* fel. Lakics clvtái?, aki a megyei ta­nács részéről vett részt, az értekezle ten, az ellenőrzések során tapasztal •> hiányosságokról beszólt majd el­mondotta, hogy a jövőben szigorú­an felelősségre vonják a mulasztó­kat. EiniOn elvi árs, a nagykanizsai fíUöház munkavédelmi megbízottja arról beszélt, hogy az utolsó hárOm hónapban a fütőMzuáí a balesetek száma BG százalékkal csökkent, amit annak köszönhetnek', hogy náluk jól dolgoznál’ a munkavédelmi megbi- zattak. Minden műhelyben meg vaui szervezve a munkavédelem s rendszer résén oktatják a dolgozókat is, Balogh Elek hozzászólásából art tűnik ki, hogy a munkavédelem teréül Lovásziban is javulás mulatkoziki Augusztus és szeptemberben 7—7, míg novemberben csak három balosén fordult elö. Hiba, hogy egyes fertile-., teken még nem biztosítótilák »1 gyógyszert. Ez a szakszervezet hiá­nyos ellenőrzéséből adódik. Kiss Imre, a zalaegerszegi Ma­gasépítési Vállalat munkavezető jo rámutatott, hogy a szakszervezet éa a vállal alvezeíőség között nem a leg_, jobb volt a viszony s ez nagymér­ték ben. gátolta a munkavédelmi ren­delkezések végrehajtását is. Jelenleg mindkét téren javulás mutatkozik^ Az a hiányosság azonban, még min.- dig fennáll, hogy a műszakiak le-i becsülik a munkavédelem jelentősé-, gét. Esőké Györgyi, az Építők megyei munkavédelmi felelőse arról 1 részéit* hogy hogyan, milyen eszközökkel szüntessék meg üzemeink a munka­védelemnél mutatkozó hiányosságo­kat. Kacs elvtárs, a MEDOSz megyei elnöke elmondotta felszólalásában,, hogy a legtöbb hiba abból adódik, hogy a munkahelyeken még mindig nagy a szervezet! enséff és a. fegyelmezetlenség. A mezőgaz­dasági üzemeknél sok baj vau a műszakiakkal, akik nem segítik elég­gé a fizikai dolgozókat, Még több hozzászólás is hangzott el, majd Bartos elvtárs válasza utón a/. alábbi határozati javaslatot hoz­ták : A területi bizottságok a műszakiak leg&zélcsebbkörü bevonásával szak­mánként rendezzenek munkavédelmi konferenciákat a. szakma bálesefelhá. rifcási munkájának megjavítására. Határidő: 3 hét. A szakmák konferenciái hozzanak határozatot az alábbiakra: 1. Minden vállalat a baleseti sta­tisztika alapján mérje fel azokat a veszélyfarrá,sokat, amelyek a leg­több balesetet okozzák a készítsenek» numkatervet azok felszámolására. 2. Azoknál a vállalatoknál és üze­meknél, ahol a legtöbb baleset tör­ténik, munkavédelmi konferenciákat kell rendezni. 5. Az üzemi bizottságok ellenőr­zési. és nevelési munkájának" meg­javítására, o. szakszervezeti aktíváik számára esti munkavédelmi tanfo­lyamokat keli szervezni. 4. Az üzemi, bizottságok vállalat- vezetőségek vegyék alapul munká­juknál a minisztertanács és a fizOT határozatát, hogy a baleseteikérttást erederényesebbé tehessék. Gondoskod- janak arról, hogy a minisztertanács és a fizOT együttes határozatát min. den dolgozó, szakszervezeti és mii. szaki vezető megismerje és végre­hajtsa. AZ MSZT V EZETŐSÉGV AJLASZTA S NAFTÁRA December 27-én Szepetnekcn és Mura kercszturon. 30 án Felsörajkon tartanak MSsT-sservezetek vezet őségvá ­lasz.tó taggyűlést.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom