Zala, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-21 / 299. szám

R zalaegerszegi Dicsőség Sztálinnak tsz verseny vállalása az állatállomány veszteségmentes átieleltetésére 'A zalaegerszegi Dicsőség Sziá­miinak tsz vezetősége és tagjai cső. portértekezleten beszélték meg a minisztertanács és pártunk Központi Vezetőségének határozatát, valamint éí, Vas megyei Acsád község Petőfi •termelőszövetkezetének az állatállo­mány és takarmánytermelés fejlesz- Késéről szóló versenyvállalását. Ezek. után felmérték takar miíinykószletü­két és megállapították, hogy a ven. delkezésre álló íakarmúnymennyi- sóggel állatállományukat zökkenő­mentesen tudják átteleltetni, ha alt takarékosan és gondosan hasz. múlják fel. Ugyancsak biztosítani tudják az állatállományuk további fejlesztését és az állati termékek mennyiségét is növelhetik. Az ái<te* Jeltetés biztosítása érdekében a kö­vetkezőket vállalták: 1. A szarvasmarhák részére szá­mosállatonként 7.5, a sertésállomány részére 50 köbméter silót biztosítót, iák. Ezen kívül naponkint 150 li- ier konyhai moslékot etetnek fel a sertésekkel. 2. A begyűjtött takarmányokat gondosan tárolják. 3. A széna pótlására 300 mázsa bűz asz a! mát. tárnak fel, 130 mázsa pillangós szénát lisztté őrölve ser­tésekkel etetnek fel. amivel 90 má­zsa abrakot takarítanak meg. A gyökér és gumós takarmányokat csak párolva etetik a sertésekkel. Bevezetik a porciózást a lovaknál és a szarvasmarháknál. A téli időszak^ ban a lovakkal abrakot nem etetnek, igy 60 mázsa abrakot takarítanak meg. a takarmánypazaTlókat szigo­rúan felelősségre vonják. 4. Az cl Lések után a megfelelő időre minden tehenet és kocát befe- <1 ez tétnek. Alkalmazzák az egy ivar­zás alatti kétszeri fedeztetést. 5. 1953. óv végére 100 tehén után 70 darab borjút, anyakocánként két. szeri elletéssel 18 malacot nevelnek fel­6. Az állatállomány egészségének megóvása érdekében a fertőtlenítő ládák tartalmát rendszeresen kicse­rélik, az istállókat 3 hóaaponkint kimeszelik. Az ellető részt minden ollós után fertőtlenítik, rendszeresen szellőztetnek és a téli időkben rend­szeresen j áltatják az állatokat. 7. 1952. december 31-re kijavítják a lóistállót és még a tél folyamán elkezdik egy 50 férőhelyes tehénis- t'álló rendbehozását. 8- A meglévő közös állatállományt tervszerűen továbbfejlesztik. így a jelenlegi sz&rvasmarhaáílományukat 91 darabról 1953. év végére 162-ro sertésállományukat 325-ről 650.re, baromfiállományukat 152-röl 550-re emelik. 9. Bevezetik a napi háromszori fejest, tőgymasszázst és az egyedi takarmányozást Tehenenként, a je­lenlegi 1500 liter fejési átlagot 2400 literre emelik. Alkalmazzák a. fehér hússertés anyáknak mangalica kannal való keresztezését. 1953-ban 20 borjut itatásos módszerrel nevel­nek, amellyel 8000 liter teljes te­jet takarítanak meg és amiből 3.2 mázsa vajat készíthetnek. 10. A törzskönyvezés és a tenyész­tési munka megjavítása érdekében a házi feljegyzéseket pontosan vezetik. 11. Az állammal szembeni kötele­zettségüket szarvasmarhából 102, hizottsertésböl 102, baromfi. 6s to­jásból 60, tejből 100 százalékra tel­jesítik. Tojás- és baromfibeadásból a lemaradást pótolják és az 1953-as évi kötelezettségűket állatból és álla­ti termékből 103 százalékra teljesí­tik. 12. Az állattenyésztésben jelenleg dolgozó női munkaerők mellé még két nőt vonnak be. 13. Az állattenyésztésben lévő 9 legjobb dolgozót szakmai tovább­képzésben részesítik. A tsz tagsága politikai és szakmai oktatáson vesz reszt. Az állatállomány áttcleltelése. a terv teljesítése, valamint az állam­mal szembeni kötelezettség pontos teljesítése érdekében csatlakoztak a Vas megyei acsádi Petőfi tsz ver­senyfelhívásához. Ezenkívül verseny­re hívják megyénk összes termelő­szövetkezeteit, párosversenyre a nagy- kanizsai Vörös Csillag tsz tagjait. A Dicsőség Sztálinnak tsz tagjai egyénenkint is tettek vállalásokat, átérezve e nemes és egyben nagyje­lentőségű versenyt. Tóth István te­henész vállalta, hogy a gondjaira bí­zott tehenek 1952. évi 1500 literes tejclésl átlagát 1953. év végére 2500 literre emeli. A teheneket, egy ivar. zás alatt kétszer fedezteti. Párosver. senyre hívja a nagykanizsai Vörös Csillag tgz-lböl Virág Gyula tehe­nészt. Horváth János sertésgondozó vál­lalta, hogy a hasas fehér hússertés anyakocák után évenkimt 19 malacot nevel fel 18 kilós választási súllyal. A malacokat már 5.—6 napjr>s koruk­ban pörkölt árpával eteti. Párosver­senyre hívta a megye legjobb sertés- gondozóját, IIusv Józsefet, a zala- szentgróti Uj Barázda tsz tagját. Németh János sertéáhizlaló vál­lalta, hogy a tgz 1953. évi hízott, sertés beszolgáltatására, 135 kilós súlyra expressz-hizlalással készíti elő a hízókat. A hizlalás első idő­szakában. vizenyős siló és zöld ta­karmány etetésével sertésenkint 1 mázsa abraktakamiányt takarít meg. Párosversenyre hívta a novai Vörös Zászló tsz sertésgondozóját. Orbán Jánosaié baromiigondozónö vállalta, hogy a magyarfajta ba- romfiknál 1953-ban darabonkint 130 darab tojás termelést ér el és be­vezeti a vándorólanáfet. Párosverseny­re hívta a nagykanizsai Vörös Csil­lag tsz-böl Varga Jánosáé baromfi- gondozónőt. A zalaegerszegi Dicsőség Sztálin­nak termelőszövetkezet dolgozói pár­tunk Központi Vezetősége és a mi­nisztertanács határozatát megvaló­sítva harcolnak a maguk és ha­zánk dolgozói életének szebbé, bol­dogabbá tételéért. Becsületes és lel­kes munkájukkal, a szocialista ver­seny fokozásával segítik 5 éves ter­vünk megvalósítását, népünk bol­dog jövőjének, a szocializmusnak mielőbbi felépítését. Rákosi elvtárs beszéde nyomán takartnínybiztősitási tervet készítettek a zalaszentgyörgyi Béke tszcs tagjai takarmány lesz biztosítva a nö­A zaíaszerjfgyörgyi Béke terme­lőszövetkezeti csoport tagjai cso- por.osan hallgatták népünk szere­tett vezetőjének, Rákosi 'Mátyás elvtársnak az országgyűlésről rá­dión keresztiül közvetíteti beszédet. A csoport 1952 august usában alakúi: 27 családdal és 128 hold földdel. Az eszi munkákat határ idő előtt befejezték. Most, amikor már el fagyó’t a mezei munka, ösz- szeadták állataikat. Közös gazda­ságukban 22 darab !ó és 50 darab szarvasmarha van. Az állatok ta­karmányáról már akkor gondos­kodtak, amikor még egyéni "ulaj- ■donukban volt- Az állatokkal be­ad ák az összes takarmányukat. Az ősz folyamán közös erőve! na­gyobb mennyiségű silót készítettek, hogy biztosítsák az állatállomány áttelel'etésé't. Azok a tagok, akik borjukkal szerződtek, a korpát is beadták, A 'tagság elha'ározte, hogy a következő időkben is szer ződ'etnek borjukat és az azok után járó korpát szintén az állatokkal etortk fel, igy nagyobb tápér’ékü vendekül, átoknak. A Béke termelócsoport tagjai jól megjegyez ék maguknak Rákosi elvtárs szavait: „Vigyáznunk kell, hogy a rendelkezésünkre álló ta­karmányt gondosan őrizzük meg. takarékoskodjunk a meglévővel és biztosítsuk, hogy az állatállomány addig is, rnig újra zöld takar­mánnyal táplálhatjuk, ne csökken­jen.” A beszéd befejez éve! a 'szcs tagjai számolni kezdtek. Ki­számolták, hogy az állatokkal együtt közösbe vi'tlt takarmányból május 1-ig naponkint egy-egy ál­lati,ad 1,40 kiló szénát, 2.50 kiló zabszalmát törekkeverékkel, 3 ki­ló feltárt buzaszalmát 1 udnak fel­előim. Mindezek melletti időben gondoskodtak silótakarmányról, amelyből ebben az időben napon­kint egy tehénnek 8, egy növen­déknek 3 kiló siló jut. Kora ta­vaszra pedig úgy bia'osi'ő’ták a zöldtakarmányt, hogy 1 hold bi- borherét és 7 hold takarmányke­veréket- vetettek most ősszel. Az uj év első napjaiban a sertéseiket is összeadják a közös állományba, erre az időre készülnek el a ser- iésólak építésévé]. Kiszámították, hogy a makkszedéssel a sertések részére is elég a takarmány. A tejbeadás túlteljesítéséért járó kor­pát is a sertéseknek adják, mivel a szarvasmarhaállomány részére megfelelő mennyiségű és minősé­gű takarmány van biztosi’va. Az állatállomány á'iteieUe'éséről közö­sen egy tervet készíttettek és meg­fogadták, hogy Rákosi clv’árs Út­mutatását követve, a- takarmány pontos beoszításával, a- makkoFetási lehetőségeik széleskörű kihasználá­sával és a szalma hzmuluggal való feltárásával fejlesztik állatállomá­nyukat. Példát akarnak mutatni Zala megye valamennyi termelő- szövetkezete csoportjának .szaksze­rű takarmányozásukkal, az állat- állom ány á‘ítelelfelésével. Jó téli munkával készítik elő a jövő évet a gelsei Zöld Mezőben Ha mosolygós és megelégedett arcú ember, akarunk látni, akkor •eSafe a gelsei „Zöld Mező“ míme­lő csoportba kell elmenni. Lang János, a termelőeseport elnöke az aszályon kívül talán másért nem is tudna panaszkodni. — Miér; is lenne panaszra szük­ség, mikor a csopor ujjkmtk min. den tagja derekasan megállta he­lyé” a munkában — mondta Lang elvtárs, — Az erőnk közös, s falán éppen azért érezzük az.:, hogy bát­ran szcmbejiézhe ünk a nehézsé­gekkel. A tagságnál nagy a len- ríüle' és talán még nagyobb kedv. vei dolgoznak, mint ázsiók. Az őszi mu" kákr.ál meglátszott ag- eigunk közös, jó munkáj ának ered­ménye. Időben elvégeztük az őszi ve’é&eket és - munkálaiokaíh Volt ve‘őmaghianyunk, de vettünk 20, tnazsa búzát, 23 mázsa roasof. A' meglévő hiányt a csoport tagjai ad ák össze. így el tud unk ve ni 65 hotel búzát- Ipart növényeket is szerelnénk termelni: 8 holdon bí­bort, 5 ön ezöszösrozsoií és rep­cét, 15-ön cukorrépát. 5-ön ma­kói, 5-ön hibridkukoricák 5-ön kerti növény ekek A jövőávi veté­sünk alá foszfóros műtrágyával biztecsü-aLuk a tápanyagot. Meg­alakulásunkkor az állam segítségé utján kapunk 8 anyasertév és egy kant. Szarvasmarhaállománya a csoportnak 69 darab. Közös is­tállónk még' nincs. Az áü‘©'éltetést úgy biztesttjuk, hogy arányos elő zásban ki é vannak az áüa- íok a tagságnál. így mindernd ma­ga gondolkodik az állat érteleit©- tér,érc’- Elegendő mennyiségű si­lót készít ekünk. Sertéseinknek vettünk 10 mázsa makkot, 5-öL meg az asszonyaink közösen .szed­tek. így más eürtnivaió mellett na­gyon jól fel tudjuk használni a makkot is. Szere’nénk, ha növény­termelésünk és állattenyésztésünk megjavulna. Ezért küldtük. 5 hó­napos brigád vezetői iskolára Kása János ál'» fenyőágtól és Rács Jenő növénytermesztőt. Az oííi; szerze' t tapasztalataikat, majd Itthon megvalósítják, amivel csoportunk előrehaladását segítik elő. Köny­velő' is fogunk kinevelni tágjaink közül egy következőben induló is­kolán, — Szakmai előadásoka! majdnem minden hé' en haí gteunk a párt­ós a tanács segítsők biz o sí'jak att előadókat. A Szabid Föld Téli Es'ék iá nagy segítsé­get nyújtanak munkánkhoz. Tag­ságunkkal csoportülése-ken beszél­jük meg- a problémákat, az elot- tünk lévő feladatokat, B. A. Rituper Józsefné tudja a kőíeíességét RITUPER JÓZSEFEK ott laknak, ahol a Zalaszentmihályról kivezető út áthalad a síneken, majd hirtelen emelkedést vesz, hogy szeszélyesen kanyarodva tovább haladjon Pacsa felé- Az épület még a régi idők cse­lédlakásainak jellegét viseli, de az emberek, akik benne laknak, már mások, ők már az új országot építő társadalom katonái. A föld, ami azelőtt csak keserűsé­get hozott nekik, kiszívta az utolsó cseppig életerejüket, most az övék, nekik terem- és az új, boldog élet biztos alapjának forrása. Zalaszcntmihály szövetkezeti köz­ség. Rituper Józsefek a Felszabadu­lás tszcs tagjai. A fiatal asszonyka azok közé tartozik, akik nemcsak felismerték a szövetkezeti gazdálko­dás előnyét, hanem már megvannak bennük a szocialista ember legfőbb jellemvonásai. Október elsejéig 214 munkaegysé­get szerzett. A legtöbbet Zalaszent- mihály valamennyi termelőszövetke­zeti csoportjának asszonyai közül. Mindemellett odahaza négy kis gyer­mekének kell gondját viselnie. A legfiatalabb egy éves lehet, a leg­nagyobb pedig most kerül iskolás­korba. Amíg beszélgetünk vele, önkénte­lenül is azokra a tszcs-asszonyokra gondolunk, akik gyermekeikre hi­vatkozva vonják ki magukat a kö­zös munkából. Pedig Riruper József­né nem is akárhogyan végezte el fel­adatait. Amikor sürgetett az idő — például a szénagyüjtés idején elő­fordult, hogy éjjel-nappal dolgozott. Magáénak érezte a szövetkezet va­gyonát és tudta: most szükség van a helytállásra. Volt olyan időszak is, amikor egy-egy nap alatt 3.8—4 munkaegységet szerzett. Tavasszal nagy kitüntetésben része­sült. Felvették pártunk tagjelöltjei közé. — Hogy mivel érdemeltem ezt ki? — adja vissza a kérdést. Mielőtt fe­lelne, elgondolkozik. Valóban nem könnyű erre a válasz, hiszen nem egyetlen nagy cselekedet, hanem mindennapi szívós, kitartó munka kell ahhoz, hogy valaki az élcsapat tagjai sorába kerülhessen. Rituper Józsefné sem egyik napról a másik­ra alakult át olyanná, ami méltóvá tesz valakit erre a megtiszteltetésre. El is mondja. •— Már régóta párttag lennék, ha a férjemre hallgatok. De a múltban nagyon belém verték, hogy az asz- szonynak hallgass a neve. Azt hit­tem-, hogy nekem nem kell politizál­ni. Azután lassan megértettem, hogy az is politizálás, ha én jól dolgo­zom. A munkából igyekeztem is mindig kivenni a részemet. Tavaly több mint 220 munkaegységem volt. Arattam, kapáltam, mindegy, hogy hová állítottak, mindenütt igyekez­tem megállni a helyemet. A helyi pártszervezet, de a megyei MNDSz- titkárság is sokat foglalkozott vc-lem, így sikerült levetkőznöm a múlt ne­velését. Ma már nem adnám sem- miért, hogy a párt tagja lehetc-k. Rituper Józsefek családjában kéz­zelfoghatóan mérhető le az az igaz­ság, hogy a környezet neveli az em­bert. Anyósa és apósa, akivel egy ház­tartásban élnek, már a hatvan-hetven év között járnak, de az igaz ügy iránti harcos kiállásukkal nagy meg­becsülést szereztek maguknak a falu öntudatos dolgozói között. ÖK IS CSELÉDEMBEREK VOL­TAK egészen a felszabadulásig. A Szovjet Hadsereg hozta meg számuk­ra, hogy öreg korukra maguknak dolgozhatnak, megbecsülik őket. Házimunkája közben erősen figyeli most is a beszélgetést az idős asz- szony, de egyszercsak kitör belőle; — Akadnak azért még most is, akik nem- becsülik meg ezt a mai világot. Még olyant is hallottam egy-egy gyorsan felejtő volt cseléd- ember szájából, hogy nem is volt olyan rossz az a régi világ. — Két hasáb fát rádob a tűzre, de mintha: nemcsak a tűz, hanem a mérge is fellobbanna, ahogyan folytatja:—Na­hát, én aztán megmondtam ezeknek a magamét: „Csak nem azt a vilá­got sírjátok vissza — mondtam ne­kik —. amikor kilátszottatok a ron­gyaitokból és sose tudtátok ma, hogy mi lesz holnap. Vagy elfelejtet­tétek az ispánt, a földesurat, a csend- őrt?1’ Erre azután nem tudtak mit szólni. En biztos, hogy soha nem fe­lejteni el azt a sok nyomort, szen­vedést, ami akkor jutott nekünk. Egy kis falipolcon rádió szól, Ahogyan odanézünk, Rituperné is kedves, meleg mosollyal simogatja végig a barna készüléket. — Tavaly vettük a zárszámadás után — mondja szerényen. — Na­gyon szeretjük a rádiót, sokat tanu­lunk belőle. — De jár ide az újság is, a Sza­bad Nép — folytatja. — Éneikül már el sem tudnám képzelni az éle­temet. Hogy ennyi munkaegysége): érteni el tavaly is, az idén is, ezt nagyrészt a rendszeres újságolvasás­nak köszönhetem, mert így tanultam meg, hogy miért kell példamutatóan és jól dolgoznunk. — Akad persze olyan is — csat­tan fel most az ő hangja —, hogy egyesek irigykednek, amiért én a munkaegységem után kaptam ebben az évben két malacot, cukrot, takar­mányt, elegendőt mindenféle ter­ményből. Pénzből még nem tudom pontosan, hogy mennyit kapok, de előlegbe tegnap is adtak ötszáznegy­ven forintot. Ezek az írigykedők az! hiszik, hogy a tszcs fejőstehén, de még a tehén sem ad azoknak, akik nem- gondozzák, nem ápolják. Akik egész évben hanyagul dolgoztak, ugyanannyit szeretnének most a zár­számadáskor kapni, mint pl. Márton József vagy Ferkócza Ferenc, akinek több mint 400 munkaegysége van. Most azután megtanulják, hogy min­denki annyit és aszerint kap, ameny- nylt dolgozott. A termelőszövetkezet nem.- tart el hanyagokat, lustákat. A FELSZABADULÁS TSZCS tag­jai látják ezeket a hibákat a csoport­ban és a párttagok vezetésével most azért harcolnak, hogy mielőbb kija­vítsák azokat. Rituper Józsefné is tudja, hogy csoportjukat továbbfejleszteni, erősL tenj, békénk védelmét elősegíteni csak úgy tudják, ha következetem szívós munkát folytatnak a hibák el­len, Ezért dolgozik ő is példamuta­tóan, mert azt akarja, hogy csoport­juk a következő esztendőben még1 szebb eredményekkel büszkélkedhes­sen. FöUMvssszímtkezs ek zsifíiggyüilésl munkája! A zsirbegyüjtésre földműves- szövetkezeteink többsége jól fel­készült. A rendelkezéseknek*meg. felelően a tanácsokon keresztül ZEirbegyüjíö helyeket, raktárakat biztosítottak. A zsír minőségének megóvása, és az átvétel zavar­talan biztosítása érdekében az e célra, megfelelő tároló edények­ről ig időben gondoskodtak. Különösen említésre méltó a puszkaszenUászlóí és a pókasze pe'ki földműves-szövetkezet e té­ren végzett munkája, ahol a zsirgyüjtö raktárát az egészség- ügyi követelményeknek tisztán tartják Az átvétel folyamatos biztosi tára érdekében időben gon. deskedtak olyan mennyiségű edényzetról. hogy a begyűjtésnél fennakadás nem lesz. Az átvett, zwiimeiwyifiégrö? ki­állított vő-ekjoírvek <?ry né idő óvá' 'rw’-fem*& róná?zárván átad­ják a közséal tanácsnak A 10 napos dekádjelehtések áradásánál sem tapasztalható hiányosság. Persze vannak hanyag és felüle­tes ügykezelő fökhnüvesszövetke­zetek is megyénkben. Hsak kö­zé sorolható Nagylengyel, Tófej és Becsvölgye. Nem gondoskodtak kellő időben zsírbegyüjtőhelyröí és a tároláshoz szükséges edény- Zeitről. Központunk ugyan bizto­sított részükre edényzetet, azon­ban Kovács László kartárs, a nagyi engye-Ii f öldmüvesszövet ke, zet ügyvezetője hetekig nem vált, ja ki azt az andráshidai vasútál­lomásról Ez a helyzet a tófeji és becs- völgyi föltíniüvesszövetkezefnél is. Központunk által részük!»© : biztositett zsírtároló edény zet »• vasútállomáson hever, ahelyett, hogy azt kiváltanák és gondoskod­nának annak rendeltetés!, .helyé­re való szállításáról. A tőfeji föltímüvess'ővetkezethez tartozó ^ak'üttős községben, tároló Mérv hiányában a zsírt nem vet ték át Szövetségünk n«m fog megfeledkezni a felületes munkát végző k*rfár<?ak felelősségre vo­násáról Horváth L.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom