Zala, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-03 / 283. szám

PlRTÉLET* I Tegyük állandóvá a népnevelőmunkát lök hívják meg' a dolgozó parasa­Pártunk II. kongresszusának határozata nyomán járásunkban is javult a népnevelömimka. Hor­váth Márton elvtárs beszámolója a Központi Vezetőség ülésén nagy segítséget adott a felvilágosító munka megjavítására. „A növekvő feladatok mellett csak úgy tarthatjuk és fokoz­hatjuk a szocializmus építé­sének ütőmét, ha a szocialista munkafegyelem visszaszorít­ja üzerRCinkből ős mezőgazda- sági termelésünk szocialista szektoraiból a fegyelmezetlen­ség polgári örökségét, ha emeljük az állampolgári fe­gyelmet egész népünkben, ha fokozzuk ipari és mezőgazda- sági termelésünkben az uj technika elsajátítását s ha mindezt alátámasszuk a marx­izmus Jeninizmus világnézeté­nek elmélyítésével népünk­ben/4 — mondotta Horváth Márton elv. társ. Mindezeket nem minden párt. szervezet hajtotta végié járásunk területén, mert sok helyen meg­mutatkozik a kampányszerüség. Népnevelőink mozgósítása egyes kampányfeladatok végrehajtására jó volt. Megálltak agitátoraink helyüket a békekölcsönjegyzés­ben, a begyűjtési munkákban egy­aránt. Egyes kampányfeladatok­nál járásunk pártszervezetei 1400 —1500 népnevelőt tudtak foglal­koztatni. A kampánymunka elvégzése után ez a szám. 8—900-ra csök­kent. Pedig ezekben a munkákban 150—200 olyan dolgozó tűnt fel, akik csak most kapcsolódtak be a népnevelőm u irkába. Például Zalaszentgróton a békekölcsön­jegyzés alatt 300 tapasztalt és 15 uj népnevelő dolgozott. A kam­pánymunka elvégzése után 130-ra esett vissza, a népnevelők száma. Pedig a népnevelők megvannak, csak nem kaptak feladatot. A pártszervezet más kérdésekkel foglalkozott, elhanyagolták a népnevelőértekezletek megtartását, a népnevelők foglalkoztatását. A zalaapáti pártszervezet felismerte az agitáció fontosságát és a bé­kekölcsönjegyzés után továbbra is rendszeresen megtartották a nép- nevelöértekezleteket. A népne­velők látogatták a dolgozókat, aminek eredménye a begyűjtés­ben mutatkozott meg. Zalaapáti a begyűjtési tervét az elsők között teljesítette, elsőnek fejezte be az őszi vetést, példát mutattak a mélyszántásban. Az agitáció kampányjellegének felszámolása pártszervezeteink központi feladata. Ennek érdeké­ben egyik legfontosabb tenniva­lónk állandósítani a heti népne- velöértekezleteket, ahol a nép­nevelők megismerkednek felada­taikkal, hogy a dolgozók felé el­juttathassák a párt, és a kor­mányhatározatokat s a zolmak ér­vényt tudjanak szerezni. A zala- béri párttitkár elvtárs ismertette a minisztertanácsnak az állatte­nyésztés fejlesztéséről szóló határo­zatát, amit a népnevelők a dolgozók Icai tudatosítottak. Az eredmény megmutatkozott a sertésbegyüj/tés ben, a dolgozók felnevelték álla­taikat és a községi tervet 148 százalékra teljesítették. A népnevelőknek nagy gondot kell fordítaniok a hosszú téli estéken arra, hogy minél több dolgozó paraszt ismerje meg a növénytermelésnek, az állat- tenyésztésnek azokat a módsze­reit, amelyek segítségével ma­gasabb termés, nagyobb jöve­delem érhető el. Ennek egyik fontos feltétele, hogy a népnevelők ismerjék az agro- és zootechnika kérdéseit, amit a népneveiöértekezleteken előadás formájában tanulnak. A népneve­tokát és parasziasszonyokat a Szabad Föld Téli Estékre, vagy a kulturotthonban rendezett egyéb előadásokra, amelyek segítséget adnak a termelés, az állattenyész­tés uj módszereinek elsajátítá­sához. A aalavégi népnevelők már most megbeszélik a dolgozókkal, hogy mit kell tenni az állattenyész­tési terv végrehajtása érdekében. Éppen ezért a dolgozók készítik a silót a takarmányhiány pótlására. Az állandó népnevelőmunka megköveteli, hogy a népne­velők már ismert területen dolgozzanak. így tudják meg­ismerni a dolgozókat, s azok problémáit. így erősödik a népnevelők és a dolgozók kö­zötti kapcsolat s a parasztság bizalma egyre nagyobb lesz a népnevelők iránt. A tapasztalatok azt bizonyítják, hGgy sok esetben a dolgozók ma­guk igénylik a népnevelők segít­ségét és kérik őket, hogy beszél­gessenek el velük. Zalacsány köz­ségben a dolgozók mentek el a népnevelőkhöz, hogy őket is láto­gassák meg. Az eredmény nem maradt el, teljesítették a beadá­sukat, Batyk községben a tszcs- stervezésnél a meglátogatott dol­gozók beléptek a termelőszövet­kezetbe. Ezek az uj tagok ma­guk is bekapcsolódtak a népneve- lömunkába és több mint hatvan családot győztek meg a nagyüze­mi gazdálkodás előnyeiről. Min­den községben, ahol rendszeres az agitáció, az eredmény nem marad el. A népnevelőm unka jobbáiételé- vel a begyűjtést, a IV. negyedévi terv teljesítését győzelemre visz- szük és ezzel méltóan készülünk a nagy Sztálin születésnapjára. Németh László JB ágit. prop titkár Zalaszentgrót A kehidai pártszervezet fordítson nagyobb gondot a tag~ és tag^elöltfelvételre A Politikai Bizottság ez év áp­rilis 10-i nagyjelentőségű l'.itáro- y.si'.'a a párttagság növekedésének, össze tökeiének alakulásával és a .tag- és tagjelölt felvételi mannával foglalkozik. Ez a határozat évekre megszabja a pánt-szerve sd-ek fel­adatait a párttagság minőségének javiása ’terén. A kehidai pártiszer *ezet! ezt a ha ározaíot magáévá teke és igye­kezet-' a határozat szenein men a leg jól bakkal erősíteni sorait Az cin.ült, hónapok tapasztat-v-ai i-zl mutatják, hogy a pár -zcr*.t7.ee munkája visszaesett. Elhanyagol­ják az élenjáró dolgozó parasztok nevelését, ami megmutatkozik ab­ban, hogy az elmuífc két hónapban nem volt tag jelölif elvé* eh Huber János elvtárs párttitkár, mióta a kehidai pártszervezet élé­re került, jól végezte pár'fcmegbi- zhtását- A gyenge pánt szervezetett dolgozó paraszófralta!okkal és élen­járó dolgozó parasztokkal erősitet- ite meg. Jó munkája révén a köz­ség dolgozói előtt megnőtt a >‘ekin- Ifcélye és mindenki szereti a köz­ségben. De az utóbbi időben Hu­ber elvtárs bem végzi olyan lel­kesen a 'munkáját, mint azelőtt. Ritkán látogatja meg a tagjelölte­ket és .kevés segíts éget ad a mun­kájukhoz. A népnevelőmmika is visszaese-t a községben. A legjobb népnevelőkkel, minit Vörös Zsu­zsanna, Sabján Elek, Laposa Zol­tán és Tóth László elvtársikkal a pártiszervezet vezetősége nem fog­lalkozik. Nem adja meg a segít­séget ahhoz, hogy a munkájukat eredményesen 'áldják elvégezni. Benyó István elvtárs, tanácstit­kár, az utóbbi időben nem segíti a pártszervezet munkáját, söl el­lenkezőleg hátráltatja a község fejlődését- Mióta a tanács firkára lett, nem tesz semmit. (Tán el­érte a céljait?) A dolgozó parasztok neveléséről megfeledkezik. Egyes feladatok végrehajtásában megal­kuvó. Több esetben akadályokat gördít a pártszervezet munkája elé. A pártszervezet sürgősen ja­vítsa ki -a belső élőiében meglévő súlyos hibákat és mulasztásait fel­számolva. lásson hozzá a dolgozók neveléséhez. Az olyan fegyelme­zetlen tagokat, mint Benyó irtván elvtárs, aki magatartásával le akarja járatni és csökkenteni akar­ja a párt tekintélyét, — vonja fe­lelősségre ai pártszervezet. A kehidai pártszervezet életé­ben elkövettette hibákért nemcsak a pártvezetőség, hanem a járási pártbizottság is felelős. Hvber elv- társ már többizben felhívta a já­rási. pártbizottság figyelmét ezek­re a hibákra és kérte a segítséget a hibák felszámolásához, de a JB mindeddig nem tteíé semmit. Pedig a járási pártbizottság ellenőrző és segítő munkájától függ az, hogy a pártszervezet meg tudja javítani a belső fegyelmet és a Hágj előli-fel­vételnél meglévő hiányosságokat. A párívezeltőség fokozza szünte­lenül tagsága között a neveiomun- kái. Vonják be okot a párt mur­ik óba és követeljék meg telük a példamutató helytállást a párt iránti áldozatkészsége!. Gondos­kodjon a pártszervezet a tag- és ‘agjelöitutánpótlásról, s elsősor­ban az élenjáró dolgozó parasztok­ból erősítsék soraikat'. (T. M.) A vas­Megyénkben a vas- és fémgjnij. iönapok december 1-én kezdődtek meg. Azok a földmiivesszövetke- zeti ügyvezetők, akik átérzik a hulladékgyűjtés jelentőségét és döntő fontosságát, máris eredmé­nyekről számolhatnak be. A nagykanizsai földmű vessző-! vetkezet dolgozói üzemi értekez­letet tartottak a vas. és fémgyüj. tőnapok negszervesésével és elő­készítésével kapcsolatban. Ezen az értekezleten a szövetkezet dől. gozóinak mintegy 50—60 százalé­ka tett különböző mennyiségű vas­es fémgyűjtésre vállalást. Például Sárecz György boltkezelö íí má­zsa vas begyűjtését vállalta. Eb­ből már november 25-ig 3 mázsa vasat, és 50 kiló fémet gyűjtött be. Kökényes Árpád boltkezelö az értekezleten 10 mázsa vas- és 10 kiló fém begyűjtését vállalta Tel­jesítése eddig G mázsa vas és 10 fiiló fém. Gyimesi György boltkezelö 3 mázsa vas begyűjtésére tett vál­lalásából 150 kiló vasat már be­gyűjtött. Ezenkívül még számos dolgozó tett hasonló vállalást éa most fá­radságot nem ismerve dolgoznak vállalásuk 100 százalékos, illetve azon felüli teljesítéséért. Polgár Dezső, a pókaszepetki földmüvesszövetkezet ügyvezetője is kötelességének tartja a dolgo­zó parasztságnál szerte heverő hulladékanyagok begyűjtését A szövetkezet vas- és fémgyűj­tés! tervének teljesítése érdekében ellátogat a dolgozó parasztok há­zaihoz, megmagyarázza a hulla- dákbögyüjfés jelentőségét és moz. gósitja őket a ház tájékán lévő hulladék anyagok összegyűjtésére. A fentiekről példát vehetne La­posa Margit, a zalaszentiváni íöld- müvesszö vetkezet ügyvezetője; aki ..sok munkája miatt“ nem ■ tud időt keríteni a vas- -és fém- gyüjtönapok megszervezésére. A hulladék felvásárlásához november 27-ig még felvásárlót nem bizto­sított. Szeretnénk tudni, hogy a szö­vetkezet tervét, hogy fogja telje­síteni, mert ehhez a szükséges elő­készületeket. is meg kellene tenni és fómgyüjtönapok hírei Téli építkezési módszerek a Szovjetunióban Irta: M. Kosztyin A Szovjetunióban télen ugyan­olyan ütemben haladnak az épít­kezések, mint nyáron. Az építke­zési dolgozók rendszerint már nyáron felkészülnek a télre. Azo­kat az építési műveleteket, ame­lyeknek elvégzése a téli hónapok­ban nehézségekbe ütközne, még nyáron elvégzik. Jelentősen elősegítik a téli épít­kezések zavartalan menetét az uj munkamódszerek. Az épületek külső burkolását például azelőtt csak nyáron végezték. A moszk­vai építkezéseiméi 1951 elején kezdték meg a házak kerámia- burkolásának tömeges alkalmazá­sát. Ez a módszer csaknem tel­jesen kiküszöböli a homlokzat burkolásának „nedves eljárásait“. Ezt a munkát a legkedvezőtlenebb időjárási viszonyok közepette is el lehet végezni. Moszkvában a Peszesahaja-ut- cában az 58. számú ház például összeül lithaító v-asb stonvázból, üreges kerámiablokkfalakból és szigetelő lemezekből épült. Az épi. tők a helyszínen úgyszólván csak szerelési munkákat végeztek. Ezt pedig a tél természetesen nem akadályozhatta. A régi munkamódszerek mellett nagy nehézséget okozott télen a belső vakolómunka is, amelyet rendszerint kézzel végeztek, ugyancsak „nedves eljárással“. A száraz vakolás bevezetése meg­változtatta az egész belső kikép­zési eljárást, most ezt a munkát a szereléssel és a külső burkolással együtt végzik. Számos építkezésnél alakultak komplex-brigádok a kiképzési munkák meggy őrsi tása és mi­nőségének javítása céljából. Mindegyikhez három — kőműve­sekből, vakoiókből és épületaszta­losokból álló —- csoport tartozik. A csoportok a feladat elvégzése után egymástól veszik át a mun­kát. A hóvihar, a fagy, a rövid téli napok nem akadályozzák az építést. Az építkezési helyek té­len már a koradélutáni órákban fényárban úsznak Ismeretes, hogy külföldön a fala­zást szabad ég alatt, mínusz 5 foknál nagyobb hidegben lehetet, lennek tartják. A Szovjetunióban sikeresen vég­zik a falrakást, bármekkora fagy; van is. A 21 méternél nem maga­sabb falakat mesterségesen szá­rítják. Akárcsak a. falrakást, a beto­nozást és a földmunkákat is el lehet végezni télen a talaj felmele­gítésének segítségével. Az élenjáró szovjet technika, a széleskörű gépesítés, az uj mun­kamódszerek és az építők kezde­ményezései lehetővé tették, hogy a Szovjetunióban az év bármelyik szakában zavartalanul építkezhess senek. Termelőszövetkezete árak állat ál ionaány&nak e^eszség'es átteleltetése Termeiőszövetkezetemk állati* e- nyésrtésének színvonallá az utóbbi években mennyiségben és minő­ségben hatalmas emelkedést ért el. Ennek a tekintélyes álla'állo­mánynak megóvása a betegségek­től elsőrendű feladata az állator­vosoknak, állattenyésztőknek és a termelő-szövet'kezetek vezetőségének egyaránt?. A megbetegedésnek sta­tisztikai és gyakorlati kiértékelése aizlfc mutatja, bogy a kiesések te­kintetében nem a fertőző, járvá­nyos betegségek állnak élőiéiben, hanem azok, amelyek az állatok el­helyezési, tartási, gondozási hiá­nyosságaival vagy a szakszerűtlen takarmányozással állnak össze­függésben. Különös jelentősége van főként télen annak, hogy az istállók és ezek közül is leginkább a sertés- fiaztalók és majd a kora tavasz- szal & csibenevelő helyiségek tisz­ták, szárazaik, világosak, jó leve­gőjűért 'egyenek. Valamennyi ál­lat, de különösen a naposcsibék és malacok kényesek legelsősor­ban a sötét, nyirkos, párás, hideg, huzatos, poros vagy tisztátalan helyiségre. Az ilyen helyiségekben való tartás okozza a malacok béi- h unit jár, köhögését, hurutos-geny- nyes tüdőgyulladását, paratiíuszos hasmenését, bőrkiütését.. Ezen úgy­nevezett fal nevelési betegségek miaft komoly kiesés és fejlődésben való visszamaradás következhet be a, mialacállományban. Ugyanezen okok miatt a csibék közit a légutak hurutja és bélhurut lép fel, de az esetleges tifúszos feriözötü-ég is a szokottnál nagyobb veszteséget okozhat. Átalakításokkal, pótlások­kal gondoskodnunk kel] arról, hogy az irt'.állók ezen fontos higiénikus féké" elei még a tél beállta elő-t mindenütt megvalósuljanak­A Szovjetunió állattenyésztési tapasztalatai, bőven alátámasztják, hogy az állatok edzett, természet­szerű tartása igen lényeges kö­rülmény az egészség megvédése és a betegségek megelőzése szempont­jából. Gondoskodjunk tehát arról, hogy főiként a szopós és nővén- dékállatek a tél folyamán a déli napsa ésss időben legkevesebb fc-í— egy óra hosszat a szabadban mo­zoghassanak. A téli tartás, különösen sötét, párás istállókban, kedvez a bőr­betegségeknek, A tetvesség, rühös- ség, tarlósömör, esetleges jelent­kezésekor azonnal forduljanak ál­la orvoshoz megfelelő kezelési uta- si'ás céljából. Figyelnünk kell az állatok kondícióját és amennyiben indokolbí'lan lesoványodás mu­tatkoznék, esetleg egyéb arra uta- ( ló tünetekkel, feltétlenül belsői élősködők okozta betegségekre) (mételykor, gyomorbélférgesség) is kell gondolnunk. Télen fokozottabban kell gon­doskodnunk, különösen a sertések; a növendék és vemhes állatok ás-: ványianyag és vitaminszükségleté­ről. A takarmány összetételétől függően rendszeresen 1, illetve 2 százalék takarmánymeszet és 0.5, százalék marhasót kell a takart Hiányhoz egyenletesen bekever­nünk. A vitaminokat jó minőségű széna- vagy szénaliszi! etetéssel, VÍ-i Senyős takarmányokkal és nap­fényen való mozgatással biztosít­hatjuk bizonyos mértékben tél fo­lyamán is- Feltétlenül szükséges azonban a 'teljes vitaminellá;ás-> hoz mesterséges vitaminadagolás is, injekció formájában. A fertőző betegségek legfont o- sabbjai (lépfene, sertéspestis, ser- tésorbánc. barcmfipe&'is) ellen á sorbianövő állatok rendszeres vé­dőoltásával, a védettség lejára esetén pedig az oltás megismétlé­sével gondoskodjanak állatorvo­saink. ' Az istállók bejáratainál “ökéletes lábfertődeniteket keli elhelyeznünk és azokat állandóan1 friss fertőtlenítő anyaggal aolS felújítanunk. Idegenek az istállók-* ha ne lépjenek be és ne engedjük meg, hogy az istállókba idegen ál­latokat alkalomszerűen is bekös­senek. Az állatgondozók, brigádve­zetők és állategészségügyi felelő­sük az adatok megbetegedését azonnali jelentsék a kezelő ál la or­vosoknak, merít! a késedelmes be­avatkozás jóval kevesebb ered­ménnyel jár. Nagyobb létszámú istállókban éjjeliőrrel is bizö>si-?> suk az állatok felügyeletét. Általában a betegségek elleni küzdelem tekintetében a hangsúly a megelőzésen legyen- E tekintet­ben az állatorvosok és állattenyész­tők adjanak meg minden támoga­tást a termelőszövetkezeteinknek, tanácsaikkal és ellenőrzéseikkel, a termelőszövetkezetek pedig av éber és lelkiismereti es brigád vezetőkkel, állatgondozókkal biztosi'sák mind­ezek gyakorlati megvaiősrtúsán D<. Gálost István megyei vezető föálla'orvos. Szerda, 193.2 dec. 8.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom