Zala, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-16 / 294. szám
Rákosi Mátyás elvtárs beszéde az országgyűlésen '(Folytatás a 3. oldalról) A mezőgazdaság jüvőévi fej- fl^eatési tervében fontos szerepet ját. iszik állatállományunk minőségének (további feljavítása. Erre a célra (12-000 fajállatot bocsátunk a mező- igazdaság rendelkezésére. Továbbfej- |1észtjük az ipari növények és nj jlcul'üirák termelését. /y gyapotterüle. Hét 38 százalékkal, a riraterületet ■több mint huszonöt százalékkal ki- , vámjuk emelni. — Az idei aszály újra előtérbe állította az öntözés kérdését. Eár jelenleg már hatszor akkora területet öntözünk, imint a Horthy-idő. •ben, e téren, még mindig a kezdet kezdetén vagyunk, mert hiszen öntözött területünk az a&zályos részeknek csak két százalékát te. szí ki. A jövő esztendőben az öntözött területek kiterjedését 56 százalékkal akarjuk növelni. Mindjárt hozzáteszem, hogy idei vizsgálataink eredményei azt mutatják, hogy helyi eszközök és le. hetöségek kihasználásával minden különösebb anyagi befektetés nél. kül, egynegyed millió holdat lehetne öntözés alá venni. Termelő, szövetkezete ink és tanácsaink for. diteanak ezekre a helyi öntözési lehetőségekre nagyobb gondot. A bc^yiijíesrőí — Meg akarok emlékezni röviden a begyűjtésről. Az aszály dacára a begyűjtés menete kielégítőnek mondható, ami az állam- polgári fegyelem megsznái’dulá- sával és a begyűjtő szervek jobb munkájával függ össze. Dolgozó parasztságunk buzabeadási kötelezettségét november végéig 99 százalékra teljesítette. Ezzel szemben erősen lemaradt a kulá- kok teijesitése, ami arra mutat, hogy a tanácsok munkájában még mindig sok a megalkuvás. Előfordul, hogy amit a kulák nem tid be, azt a kötelezettségüket már teljesített dolgozó parasztok, ra utólag kivetik. Az ilyen eljárás sérti a munkás-paraszt szövetséget, törvénytelen is, s ezért • fel kell ellene lépni. A begyűjtési terv teljesítésében is sok az | egyenetlenség. Buzabeadási tér- (vét például Zala megye 114 százalékra teljesítette október vé- Igéig, ugyanakkor Bács-Kiskun jmegye csak 85.5 százalékra. Közte] látásunk zavartalan menete (megköveteli, hogy begyűjtési ter- jvünket, melyet az aszály miatt j csökkent ettünk, pontosan végre- jhajtsuk. Ennek minden előfeltétele megvan. A takarékosságróS — Szólnom kell a takarékos- fiságról. Nem a takarékosságról jegyes konkrét területeken, vagy [esetekben, hanem arról, hogyan [foglalnak állást sokan ehhez a [kérdéshez A kapitalista világban a, takarékosságról a termelésben és fogyasztásban egyaránt gondoskodott a lét bizonytalansága, a holnap bizonytalansága. Az ipari 'munkás vigyázott, hogy íakaré- jkoskodjon a rábízott anyaggal, mert ha ezt nem tette, a kapitalista elbocsátotta és a munkanélküliség, az éhség fenyegette. A mezőgazdasági alkalmazott, a bé. res, a cseléd, akinek a háta mö- igött ott állt a botosispán, ugyancsak takarékoskodott a nagybirtokos javával, mert ha ezt nem ftette, ö is hamarosan az emtberj piacra, a köpködőbe került. De <a gazdálkodó parasztság is vigyázott minden kalászra, minden szem gabonára. mert hiszen éleíe örökös bizonytalanság- volt, sohasem tudhatta, hogy egy rossz termés vagy betegség nem juttatja-o a tönk szélére vagy koldusbotra. Ezért egész életében kuporgatott. Takarékoskodott a munkás, aki sohasem tudhatta, mikor kerül a munkanélküliek közé, zsugorian takarékoskodott a kisember, hogy öreg napjaira legyen néhány garasa. — A népi demokráciában a helyzet alaposan megváltozott. A nnunkanélküliség, a nyomor megszűnt és megszűnt az az ösztönzés, amely a kapitalizmus idején a dolgozó tömegeket a maximális takarékosság irányába szorította. A tőkés nyomorfcgyelme eltűnt és helyette csak most van kialakulóban az öntudatos szocialista fegyelem és vele együtt a szocialista takarékosság tudata. Amíg azonban ez a tudat kifejlődik és megerősödik, fokozottan küzde. nünk kell a takarékosságért min. den fronton. Amíg a munkás húsába és vérébe nem ment át az a tudat, hogy mindenütt magának dolgozik, addig nem takarékoskodik úgy az anyaggal, árammal és munkaidővel, mint a sajátjáévá _Ugyanez áll a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok dolgozóira, is. Az a szövetkezeti tag, aki régente egy világért sem hagyott volna ott egyetlen kalászt a saját földjén, aki gondosan ügyelt arra, hogy gabonája ki ne peregjen, most addig is, amig megtanulja, hogy a szövetkezet ugyanúgy sajátja, mint ré. gente a földje volt, kevésbbé takarékos, hanyagul kezeli a közvagyont, a, szövetkezet javát. A népi demokrácia egyik legna. en nek a bizalomnak egyik megnyilvánulási formája, hogy megszűnt a takarékosságnak az a szorongató érzése, mely a régi idöben a létbizonytalanságból fakadt. De a takarékosság ma is erény, amelyre minden téren szükségünk van és súlyos hibát követ el az, aki ezt szem elöl téveszti. — Ez a bizakodás nem egyszer olyan gondatlanságba csap ál, melyet az ellenség szivesen felhasznál a inaga céljaira. Egyetlen példát hozok fel erre. Mi tavaly december elsején megszüntettük a jegy rend.szert és helyreállítottuk a mezőgazdasági termékek szabad forgalmát. Ez a rendszabály helyes volt és sikerének jó kihalásai úgy gazdasági, mint politikai 1é- ren megmuta koztak. Nem is kívánunk ezen a jövőben sem változtatná. Ennek a rendszabálynak a sitiére azonban jóadag gondatlanságot is eredményez. Előfordult az utolsó hónapokban, hogy Közértboltban az elárusító egyegy vevőnek minden szemrebbenés nélkül hetvenö', vagy száz kilogramm zsírt mért ki. Ez az elárusító — és a főnöke is —, meg volt lepve, amikor felhívtuk a figyelmét arra, hogy ezzel a gondatlansággal a spekulánsok és áruhalmozók kegyobb eredménye, hegy a dolgozó Izére játszik, nép optimista, bízik jövőjében és j — Hozzátehe'em, hogy még néhány Kérlel ezelőtt a mi állami kereskedelmünkben külön jutalmat, prémiumot kapott az a vállalatvezető, aki élelmicikkekből túlteljesítette a tervet, azaz, akinek elárusítói szorgalmasan rábeszélték vevőiket arra, hogy vásároljanak minél több zsírt, cukrot, husi, lisztet és egyéb élelmiszert. Kézenfekvő, hogy ilyen tevékenységre serkenteni állami kereskedelmünk elárusít óit helytelen. De mega a példa mutatja, hogy nem járunk el elég gondosan, hogy nincs meg bennünk annak a tudata, hogy még ránk fér — és a jövőben is szakadatlanul ránk fog férni —, minden téren a takarékosság. Tapasztalhattuk, hogy amikor a kenyér egy részének a színe barnább lett — anélkül, hogy a minősége megromlott volna —, még a jóakarók is némi meglepetéssel vették tudomásul, mert nem is gondolák arra, hogy az aszály következében ilyen rendszabályra szükség van, ha 'közellátásunkai: a jövő aratásig zavartalanul biztosítani akarjuk. Az anyagpazarlással, a takarékosság hiányával minden téren fel kell vennünk a harcot. És küzde- nünk kell a gondatlansággal, az önelégültséggel, az éberség hiányával, mert ezek a hibák hellyel. közzel kezdenek további fejlődésünk akadályozójává válni. Dolgozó népünk egészségesebb és műveltebb, mint bármikor a történelme során — Szólni akarok még egészségügyünkről és népünk kulturális színvonalának emelkedéséről. A népegészség ügyéi legjobban néhány adattal tudom érzékeltetni. Az ezer főre jutó természetes szaporodás 1952-ben 47 százalékkal volt magasabb, mint 1938-ban. Hazánk lakossága most már meghaladja a 9 millió ötszázezer főn Az ezer lakosra eső házasságkötések száma húsz százalékkal nagyobb, mini 1938-ban. A csecsemőhalandóság 1952-ben majdnem fele annak, mint 1938-ban volt. A gümőkónt, melyei hajdan »magyar betegség“-nek neveztek, egy- reinkább háttérbe- szorítjuk és 1952-ben 57 százalékkal kevesebben haltak meg ebben a betegségben, mint 1938-ban- Magyarországon ma már tízezer lakosra több kórháziágy jut, mint Franciaországban vagy Belgiumban. A nép- egészségügy megjavítására fordított munka eredményeképpen Magyarországon a halálozás arányszáma kisebb, mint Angliában, vagy Ausztriában. — Mi mindent megteszünk a jövőben is, hogy népegészségünket megjavítsuk. Erre annál is nagyobb szükség van, mert például bár a csecsemőhalálozás csökkentése terén értünk már el eredményeket, de itt még nagyon sc-: a tennivaló. A népsaaporodás aránya is messze elmarad nálunk a Szovjetunió, vagy Lengyelország népszaporodásáíól. Ezen a téren nagy károkat okoz a lelkiismeretien orvosok és szülésznők garázdálkodása. a magzatelhajtás elburjánzása, melyre csak az utolsó esz'endőben figyeltünk fel és mellyel kapcsolatban egy sor intézkedést fogunk tenni. — E bajok ellenére népünk egészsége ma jobb, mint bármikor ezelőtt és gondoskodni kívánunk arról, hogy tovább javuljon. — Közoktatásunk erőteljesen fejlődik. Az általános iskola első osztályába az 1952—53-as tanévben a tankötelesek 99 százaléka beiratkozott és gyorsan nő azoknak a száma, akik az általános iskola mind a nyolc osztályát elvégzik. Az idén 100 ezer az általános iskola nyolcadik osztályának tanulója és ezzel párhuzamosan 30 ezer felnőtt végzi el a dolgozók általános iskolájának nyolcadik. osztályát. A folyó tanévben 1.19 ezer tanulója van a középiskoláknak, ezenkívül 19-300 felnőtt tanul a dolgozók középiskolájában. Egyetemeinken és főiskoláinkon jelenleg 46 ezer a hallgató, emellett levelezőoktatásban 3300 hallgató vesz részt. — Alaposan megváltozott a középiskolák ts egyetemek tanulóinak szociális összetétele is- A folyó évben a középiskolai tanulók 66.7 százaléka, az egyetemeken és főiskolákon 58 százaléka munkás- és parasztszármazású. — Megváltozott középiskoláink, főiskoláink és egyetemeink képzésének jellege is. Egyetemeink és főiskoláink a népgazdaság szükségleteinek megfelelően egyre több mérnököt, mezőgazdászt, orvost és tanárt adnak, egész közoktatásunkat közelebb hoztuk szocialista építésünk igényeihez és bőven elláttuk mindennel, ami a tanulmányok jó elvégzéséhez szükséges. 1951‘ben 116-f éle egyetemi, 426-féle általános' és középfokú iskolai tankönyvet adtunk ki 7,580.000 példányban. Gondoskodtunk arról, hogy népünk köztudatában az oktatás jelentőségének megnövekedésével fokozódjék a pedagógusok, egyetemi és főiskolai tanáraink munkájának megbecsülése Mindezen rendszabályok következéé ben hazánk, amely különösen az lehetősen el volt maradva, ma kezdi messze maga mögött hagyni e téren a leghaladottabb kapitalista országokat. Magyarországon Horthy idejében 10 ezer lakosra 1.6 főiskolai hallgató jutott. 1952. októberében ez a szám 51-re ment fel, több mint megháromszorozódott. Ebben a tekintetben messze utánunk kullognak olyan hajdani vezető országok, mint Ang egész jövőjére kiható munkát végzett. Rajta leszünk, hogy közoktatásunk mérete és színvonala továbbra is erőteljesen fejlődjön. Rákosi elvtárs ezután a tudománynak a gyakorlattal való szoros kapcsolatáról beszélt, majd így folytatta: — Népköztársaságunk kulturális helyzetét az jellemzi, hogy dolgozó népünk kulturális igényei olyan gyorsasággal emelkednek, hogy bár a népművelési munka terén úgy mennyiségben, mint minőségben jelentős eredményeket értünk el, még! mindig messze elmaradunk a rohamosan növekvő követelmények mögött. Ebben az évben nagy gondot fordítunk a vidék kulturális hálózatának kiszélesítésére s ennek következtében kulturális intézményeink egyre jobban átfogják az egész of* szagot. Jelenleg 1640 a területi kul- túrotthonok száma és 2426 helyiségben rendszeres a ir.ozielőadás. A faluszinház 6025 községben tartott előadást, nagyrészt olyan községekben melyekben azelőtt színházi együttest még egyáltalán nem láttak. Az idén 41 ezer Szabad Föld Téli Estén 3.4 millió dolgozó vett részt. Ez év őszén statisztikába foglaltuk a nyilvános könyvtárakat. (67 esztendő óta ez az. első ilyen összeírás). Az eredmény azt mutatta, hogy jelenleg 8536 nyilvános könyvtár működik, hazánkban. A falvakban 4494 nyilvános könyvtár működik. Jellemző, hogy olyan mezőgazdasági megyében, mint CsongTád, 442 a nyilvános könyvtárak száma. Hozzá kell tennem, hogy ez a, felsorolás nem tartalmazza a mintegy 6200 általános iskolai, 450 középiskolai, több mint 1000 ipari tanuló iskolai könyvtárat, az egyetem, párt, tudományos, műszaki és egyéb könyvtárakat Ezekkel együtt a könyvtárak jelenlegi száma 16— lia, Franciaország, Hollandia, Svájc .17 ezer. Jelenleg nálunk körülbevagy Ausztria.. .................... (lül majdnem minden 600 létekre jut Sz échényi István jo száz evvel ez-j, ,, ‘ V-, , , imái* egy könyvtár. Azt hiszem, előtt azon kesergett: „Elvesz az en 1 , . , ... ’ ... j ■ , ... lezeií a szamok önmagukért benepem, mert tudomány nélkül való ® és nem győzte hangoztatni: „a kiművelt emberfők sokasága teszi erőssé a nemzetet'*. A számok, amiket közoktatásunk jelenlegi helyzetéről telsoroltam, azt mutatják, hogy népi demokráciánk ezen a rendkívül fontos téren is gyors, alapos, népünk egyetemi oktatás terén ezelőtt megLeg fontosa bb feladatai sík szélnek. A következőkben a dolgozó nép kulturális szükségletei növekedésével kapcsolatiban kulturmunkánk eszmei, művészi színvonala, nak emelését tűzte ki célul. — összefoglalva: Mije a legfon. tcsabb feladataink? 3. Fejlesztenünk kell államunk gazdasági erejét, hogy szocialista építésünk fontos szakaszát jelentő negyedik tervévünket is jól telje süsük. 2. Az ipari termelés terén a tervfegyelem megszilárdítása mellett különös figyelmet szentel, jiink az alapanyagok a szén, a fém kohászat, a termelés emelése kérdéseinek. 3. A mezőgazdaság terén állítsuk figyelmünk középpontjába a terméseredmények fokozását és a falu szocialista építésének, a termelőszövetkezetek további egyenletes, szervezett fejlesztésének tér. vét. 4. Úgy a népgazdaság, mint az államigazgatás területén haj coliunk a legszigorúbb takarékosság megvalósításáért, ,*» vezetés meg. javításáért, a bürokratizmus min. den megnyilvánulása ellen. 5. A kultúra, a népművelés, a közegészségügy, a sport terén szüntelenül gondoskodjunk a. továbbfejlődés előfeltételeinek biztosításáról. 6. Erősítsük meg minden esz. közzel a népi demokrácia- állam, polgári fegyelmét, társadalmi rendjét, álla rnvédelinót és honvédelmét. 7. Fejlesszük tovább népünk politikai öntudatát, hazafiasságát. 8. Erősítsük nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja vezetése alatt a munkás-paraszt szövetséget, a Magyar Függetlenségi Népfrontba tömörült demokratikus erfik további összeíorrását. 0. Legyünk még hűebb katonái a felszabadító Szovjetunió vezette hatalmas hékeíábornak és védjük meg minden imperialista agresz. szióvai szemben még elszántakban e iákor ránkeső szakaszát. — Az 1952-es esztendő népi dCmo_ kráciánk további megszilárdulásának éve volt. Ez a megszilárdulás nemcsak a gazdasági, egészségügyi vagy kulturális élet lényeiben és statisztikai adataiban tükröződik vissza. Elmélyült és megerősödött népünk egy. sége, népi demokráciánkhoz való hűsége. Zavartalan volt a munkás.pa- raszt szövetség, a demokratikus ei'ők_ nek az az egysége, mely a Magyar Függetlenségi Népfrontban tömörülve, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével nemzetünk életének minden mozzanatában megnyilvánult. Elme. lyült a béke megvédéséhez szükséges nemzetközi összefogás, a haladó emberiséggel való szolidaritásunk érzése és tudata. Gondoljunk csak a tömegtiltakozásnak és a felháborodásnak arra az egységes, viharos megnyilvánulására mely Beloiannisz elvtárs meggyilkolása után a görög inonarchofasiszíákka), szemben íétre- jött s amely impozánsan megismétlődött^ mikor Duclos elvtársat a. francia reakció börtönbe vetette. Mindannyian tanúi voltunk annak hogy a Szovjetunió Kommunista Parija AIX. kongresszusát egész dolgozó népünk a legnagyobb figyelemmel, rokonszeuvvel követte és tanulmányoz'a. — Ezt a figyelmet és rokonszen- vot alátámasztja és elmélyíti a hála és köszönet érzése mindazért a baráti segítségért és önzetlen támogatásért, melyben felszabadítónk a hatalmas Szovjetunió szakadatlanul részesít bennünket. Ez a rokonszenv ne. 111 kötelezettséget is rejt magában. Kötelezettséget arra. hogy jövendő erőfeszítéseinkkel, áldozatos munkánkkal. szocialista építésünkkel, bé-' kénk védelmével a proletárnemzetköziség erősítésével még jobban rászolgáljunk a forradalmi rohambrigád nevezetre. — Nagy kötelezettséget ró ez al kitüntető elismerés valamennyiünkre de különösen pártunkra, a Magyar Dolgozók Pártjára, juely az elmúlt esztendők folyamán vezető ereje é9 motorja volt- minden sikerünknek és fejlődésünknek. Kötelez bennünket arra, hagy szilárdan, tántoríthataí- lanul haladjunk tovább az eddigi utón. Dolgozó népünk műveltségűnek és kulturális felemelkedésének egyik legjelentősebb gyümölcse, hogy még jobban megérti és méltányolja azt> az áldozatos és eredményes munkát, melyet pártunk a felszabadulás óta eltelt esztendőkben végzett. Dolgozó népünk ‘szilárdan és egységesen követ bennünket, mert tudja, hogy helyes az ut, melyen járunk s biztos benne, hogy újabb sikerek, újabb győzelmek feló vezet. A mi feladatunk, hogy e várakozást valóra váltsuk. Rákosi Mátyás elvtárs beszedés percekig tartó viharos, ütemes taps követte, majd az elnök szünetet rendelt el. Szünet után az országgyűlés javaslatot fogadott el a legközelebbi ülés időpontjára és napirendjére vonatkozóan. Az országgyűlés uj ülésszakának legközelebbi ülése december 16-án, kedden délelőtt 10 órakor kezdődik: az ülés napirendjén az 1953 évi állami költségvetés tárgyalása a hála érzése dolgozó népünkben j szerepel. Az országgyűlés ezután ellángoló lelkesedéssé vált, amikor kongresszuson az egész haladó embé_ tőség nagy vezére, a ml szeretett Sztálin elvtársunk a világ forradalmi roh amimig Aljai közön a magyar népi demokráciát is mc-gemlitette. Mindannyian átéreztük. hogy e meg", tisztelő jelző nemcsak elismerést hafogadta azt a javaslatot Is. amely szerint a költségvetés általános és részletes vitáját, az eddigiektől eltérően, együttesen folytassa le. Ezzel az első napi ülés végétért. Kedd, 1953 dec. 16.