Zala, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-05 / 285. szám

A világ népei készülnek a népek békekongresszusára Berlin. A haliéi kerületben lévő „Emst Thälmazui' ‘ és ..Lenin“ erő­művek dolgozói a népek békék cm­gressznsának tiszteletére vállalták, hogy ebben az évben 400 millió ki­lowattórával több villanyáramot tér. ■melneb. mint 1951-ben. Prága. Ä Csehszlovák-Szovjet Ba. rátgág Hónapja alkalmából ország­szerte megrendezett minden meginoz. ón!ág a békekongresszus előkészüle­teinek jegyében zajlik le. Az üzemi és falusi dolgozók a népek bekekongresszusának cseh­szlovák küldötteihez leveleket intéz­tek: kérik őket. hogy tolmácsolják a békekongresszuson a csehszlovák dolgozók eltökélt- békeakaratát. A Lignum vállalat dolgozói a gotfwaldovi kerület küldöttéhez, a nninh aérd cm rend es Jeronym Ónd- makálioz intézett leveleikben beje­lentik: az idén 1500 köbméter fát és másfélmillió koronát takarítottak meg terven felül. Tirana. Elindult Béesbe a népek bek ok on gresszu sán részvevő albán népi küldöttség. A kongresszus tiszteletére a skod- rai cementgyár, a koreai cukorgyár és több más üzem túlteljesítette no­vemberi tervét. Több más üzem már 1953-as tervének teljesítésén dolgozik. Bukarest. (Agerpress). Pénteken kezdi meg munkáját a Román Or­szágos Békekongresszus. A csütörtö­ki román lapok több cikkben és az ország .minden részéből érkező táv­iratokban adnak képet az egész ro­mán nép lelkes előkészületeiről, va­lamint az országos békekongresszus ‘és a népek békekongresszusa tiszte­letére elért újabb munkasikerekről. A Román Országos Békekongregz. mis küldöttei, valamint a Romám Népköztársaságnak a népek béke- kongTesszusára megválasztott kép­viselői hangot adnak a román nép elszánt elhatározásának. hogy az egész békeszerető emberiséggel váll­vetve kész megvédelmezni a békéit és elhárítani a háborút. Bóma. Vasárnap 29 olasz vá­rosban tartották meg a népek béke- kongresszueának előkészítő gyűlé­seit. Rómában 40.000 körzeti és tömbgyülést tartottak. A firenzei békéért eke zletem 11 delegátust jelölték ki a népek bc- kekongreesznsára. Udine városában nagygyűlés volt, amelyen SjQtOO küldött vett részt. A gyűlés tiltakozott Nyugat-Német, ország felfegyverzése ellen és kö­vetelte az olasz nemzeti független, ség biztosítását. Hága. Sikeresen folyik Hollandiá­ban a gyűjtés a népek békekon- gresszusám részvevő holland küldött­ség útiköltségeire. Valószinü, hogy hatvant-agu holland küldöttség uta­zik Béesbe. London- Az Angol Békebizottság december 1-én este gyűlést szerve­zett Londonban. A gyűlésen Jones, az Angol Bc. kebizotiíság főtitkára elmondotta, hogy Angliában 1 millió 300.000 aláírást gyűjtöttek az öt nagyhata­lom közötti békeegyezmény megkö­tését követelő felhívásra. Kousztantyin Szí mono v iró. aki az Angol-Szovjet Barátság Hónap­ja alkalmából Angliába érkezett szovjet kulturküldöütség vezetője, emlékeztetett arra, hogy a Szovjet­unióban törvényt hoztak a háborús propaganda megakadályozására, majd részletesen foglalkozott az angol és szovjet nép kulturális kap­csolataival. Az ENSz-közgyiilés politikai bizottságának december 2-i ülése Másodszor, ez a határozatterve­zet egyáltalában nem ad alapot a hadifogolycsere kérdésének rendezé­sére. Harmadszor, ez a határozati ja­vaslat nemcsak, hogy nem nyit utat a béke felé, hanem azt célozza, hogy továbbra is elhúzza a hadmű­veleteket Koreában. Visinszkij beszéde után, a Szov­jetunió határozattervezetét tették fel szavazásra. Ez a határozatterve­zet azonnali koreai tüzszünet-et és egy bizottság létrehozását javasolja a koreai kérdés rendezésére. A szovjet határozattervezet mel­lett a Szovjetunióval az élen 5 kül­döttség szavazott 12 ország küldött­sége tartózkodott a szavazástól. Az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének agresszív magva, élén az Egye. sült Államokkal, természetesen a szovjet határozattervezet ellen sza­vazott. Eigyelemreméltó, hogy India Pakisztán, Irak küldöttei, akik de­cember 1-én a szovjet módosítások ellen szavaztak, most tartózkodtak a szavazástól. Az ülés végén a bizottság elnöke, a brazíliai küldött, szót akart adni a liszinmanista képviselőnek. A. J. Visinszkij a szovjet kül­döttség vezetője, tiltakozott ez ellen hivatkozva arra, hogy a liszinma- nisia képviselő egyáltalában nem vett részt a szavazásban. Követke­zésképpen semmi oka sincs arra megindokolja a „szavazását“. f hogy LEGÚJABB HÍREK New-York (TASzSz). December 2-án az ENSz-közgyülés politikai bizottsága ülésén több küldött si­kertelenül próbálta tisztára mosni magát amiatt, hogy az indiai hatá­rozattervezethez fűzött szovjet mó­dosítások ellen szavazott, amelyek az azonnali koreai tűzszünetet és a ko­reai kérdés békés rendezését Írják elő. így Irán képviselője kijelentene: egyetért azokkal az eszmékkel, ame­lyeket a szovjet- módosítások tártál maznak. Majd minden alap nélkül azt állította, hogy ezek az eszmék „más formában“ szerepelnek az in­diai határozattervezetben. Libanon képviselője arról beszélt, hogy Visinszkij felszólalásából fény derült arra, hogy a hadifoglyok akarata nem érvényesülhet szaba­don, mert nyomást gyakoroltak rá jak. A libanoni küldött ezután ön­magának ellentmondva, az indiai ha­tározattervezetet támogatta. Ezután A. J- Visinszkij, a szov­jet küldöttség vezetője rövid beszéd, ben indokolta, hogy a szovjet kül­döttség miért szavazott az indiai határozattervezet ellen. Először is — mondotta Visjnsz- kij — ez a tervezet nem írja elő a koreai tűzszünetet. Nem írja elő a hadműveletek beszüntetéséit. — „OSSZNfcMET NÉPPÁRT“ néven uj párt alakult Nyugat-Né. metországban. A párt vezetői Hei- ncraann volt bonni belügyminisz. ter, Helene Wessel és Hans Bo­densteiner A párt élesen szembe, helyezkedik Adenauer politikájá­val, de nem vesz részt a Wirth ve. zetése alatt álló nyugatnémet el­lenállási mozgalomban. — DONELLY, az USA nyu­gatnémetországi főbiztosa lemon­dott tisztségéről, s lemondásáról levélben értesítette Trumant. — SÚLYOSAN sebesült holland katonák érkeztek haza Koreából Hollandiába. Elmondó ták, hogy az amerikaiak biztos helyre húzód­nak, a hollandokat és a többi or­szág katonáit pedig a veszélyes helyekre küldik. A háboríts szerződések ratifikálási tí táj a a bonni parlamentben Bonn (ADN). Heinz Renner kom­munista képviselő a háborús szer­ződések ratifikálási vitájának meg­nyitásakor követelte, vegyék lo a napirendről a különszerződés cs az úgynevezett európai hadseregről szóló szerződés vitáját. Követelte továbbá, hogy Adenauer ismertesse a szerződések titkos kiegészítő zá­radékait. A továbbiakban erélyes szavakkal hívta fel az összes parlamenti cso­portok tagjait tartsák szem előtt hogy szavazatukkal a német nemzet sorsáról döntenek. A kommunista parlamenti csoport indítványát eh utasították. Willy Brandt, a jobboldali szo­ciáldemokrata vezetőség képviselője levetette az álarcot és közölte, hogy a német szociáldemokrata párt ve­zetősége egyetért Adenauer háborús koalíciójával. Adenauer megerősítette. hogy Nyugat.Németország a különszerző­désben lemond függetlenségi jogai­ról, majd cinikusan kijelentette, hogy ez a német nép érdekében ! történik. A bonni rendőrség brutális támadása a szövetségi gyűlésben a dolgozók küldöttségei ellen Max Reimann fogadta a lakosság küldötteit Bonn (ADN). Szerdán, amikor a bonni szövetségi gyűlés meg­kezdte második olvasásban a há­borús szerződések ratifikációs vi. táját,. Nyugat.Németország lako­sainak küldöttei felkeresték a parlamentet, hogy kifejezzék til­takozásukat: követelik, vegyék le a napirendről a háborús egyez mények tárgyalását és tegyenek lépéseket a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájával megkezdett tárgyalások folytatá­sára. Lehr terrorrendörsége, amely már a kora reggeli óráktól körülzárta a szövetségi gyűlés épületét, fel­tartóztatta a dolgozók küldötteit. Amikor az egyik küldött azt kér­dezte: nem beszélhetne-e telefo­non valamelyik képviselővel, a, rendőrök ezt válaszolták: „az! ilyen csőcselék számára itt nincs telef onösszeköttetés. “ „A parlamenti gestapo“, ahogy a német nép ezeket a terrorlegé- nyeket nevezi, minden mester­kedése ellenére a küldöttségek mégis bejutottak az épületbe Ek. kor brutálisan 'megtámadták őket. A nőket és a gyermekeket meg. verték, a küldöttségek két tagját letartóztatták. A küldöttségek megkísérelték, hogy a pártok képvise’öivel be. szél jenek. A Német Kommunista Párt képviselőin kívül azonban egyetlen párt képviselőcsoportja sem volt hajlandó fogadni a la­kosság megbízottait. A Befqa Kommunista Párt Közoontí Bizottsáaának telies ülése Brüsszel (TASzSz). A „Drapeau Rouge“ beszámol a Belga Kom munista Párt Központi Bizottsá­ga november 29-én és 30-án Brüsszelben tartott teljes ülésé­ről. Az ülésen Edgár- Lalmand. a Belga Kommunista Párt főtitkára beszámolójában beszélt a Szovjet­unió Kommunista Pártja XIX kongresszusának jelentőségéről, majd rámutatott a Belga Kom­munista Párt feladataira a nem­zeti függetlenségért, a demokrá­ciáért és a békéért folyó harc­ban. A Belga Kommunista Párt Központi Bizottsága teljes ülése határozatot hozott, amely a nem­zeti függetlenségért, a demokrá­ciáért és a béke megvédéséért fo­lyó harcban újabb feladatok tel­jesítésére mozgósítja a belga kom­munistákat. A Központi Bizottság felhívja a kommunistákat, hegy tanulmá­nyozzák J V Sztálin „A szocializ­mus közgazdasági problémái a Szovjetunióban“ cimü uj zseniális müvét és J. V. Sztálinnak a Szov­jetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusán mondott beszédét, valamint a többi kongresszusi anyagot IDÖJARA SJELEN TÉS Várható időjárás: Túlnyomóan borult idő, sokfelé még havazás, élénkebb északi szél. A hőmérsék­let alig változik. A várható napi : középhőmérséklet december 5-én, pénteken négy fok alatt lesz. A győztes szocializmus országának alkotmánya A Szovjetunió uj alkotmánya, amelyet 16 évvel ezelőtt fogadtak el, törvény formájában szögezte le azokat a világtörténelmi jelen, íöségü győzelmeket, amelyeket a szovjet nép Lenin és Sztálin párt jártak vezetésével a szocializmus építése terén vívott ki. A szovjet alkotmány másik sa­játossága, amely merőben meg­különbözteti a burzsoá államok alkotmányától, az. hogy a szocia­lizmus pilléreire támaszkodik — a termelőeszközök szocialista tu­lajdonára, a kizsákmányolás és a kizsákmányoló osztályok fel- számolására, a munkanélküliség megszüntetésére, minden állam­polgár munkához, orvosi keze­lésbe*, üdüléshez, művelődéshez való jogának biztosítására, stb. A sztálini alkotmány véget vet a férfi és a nő közötti évszázados egyenlőtlenségnek is. A Szovjet­unióban egyenlő jogokat biztosit a nőnek a férfival a gazdasági, állami, kulturális, társadalmi és politikai élet minden területén. A szovjet alkotmány gyökeresen el­tér a burzsoá alkotmányoktól ab­ban is, hogy a szovjet alkotmány nemcsak leszögezi, de biztosítja is a dolgozók számára a nagy de mokratikus jogokat és a szabad­ságjogot. A Szovjetunióban nincs és nem íh lehet munkanélküliség, mint ahogy nincsenek és nem is lehet- nek gazdasági válságok nem 1949 harmadik negyedévéhez ké­pest a Szovjetunió népgazdaságá­ba» alkalmazott munkások és tisztviselők száma 2,400.000-cl nőtt. Egyedül 1950 harmadik negyedévében 220 ezer oiyan íf jumunkást irányítottak munká­ba az iparhoz, a közlekedéshez és építkezésekhez, akiket a munka- erőtartalékok iskoláiban képestek ki. 1950-ben a Szovjetunióban 500 ezer fiatal szakember végezte el a főiskolákat és technikumokat és nemcsak, hogy valamennyien dolgoznak, hanem az országban egyre nagyobb a kereslet a mun­kások és szakemberek iránt. A szovjet alkotmány a legjelen­tősebb demokratikus szabadságjo­gokat biztosítja a Szovjetunió állampolgárainak: a szólássza­badságot, a sajtószabadságot, az utcai felvonulások é3 tünteté­sek szabadságát. E jogolc érvé­nyesítéséhez a dolgozók a szov­jet országban megkapták a szük­séges anyagi feltételeket is, így középületeket, nyomdákat, hir. adási eszközöket, papírkészlete­ket. rádióállomásokat, stb. A Szovjetunióban az újságok, a folyóiratok, a rádió munkatár­sai, a könyvek és brosúrák szer zőt maguk a dolgozók. Most ami kor a szovjet emberek számára nincs életbevágóbb fontosságú fel­adat, mint a béke megőrzéséért és megszilárdításáért folyó harc, a Szovjetunió több mint S0 népe nyelvén megjelenő minden szovjet újság és folyóirat nap mint nap közli a dolgozók leveleit, amelyek­ben kifejezést adnak békeakara­tuknak, beszámolókat közölnek a békemozgalommal kapcsolatos konferenciákról, gyűlésekről. Amint Sztálin rámutat, igazi szabadság csak ott van, ahol megsemmisült a kizsákmányolás, ahol egyes emberek nem nyom­ják el a többieket, ahol niiics munkanélküliség és nélkülözés, ahol az embernek nem kell re­megnie amiatt, hogy holnap el­veszítheti munkáját, lakását, ke­nyerét. Vájjon milyen szabadságjogok­ról lehet beszélni az Egyesült Ál­lamokban és Angliában, ha ezen országok lakosságának két szá zaléka rendelkezik az ország egész nemzeti vagyonának 60—70 százalékával, a munkanélküliek hadserege pedig évröl-évre feltar. tóshatatlanul nő. Lehet-e beszél­ni a művelődéshez vaSó jogról az Egyestilt Államokban, ahol 10 millió ember Írástudatlan és több mint 20 millió embernek még ele­mi iskolai végzettsége sincs? Az imperialista reakció „a de­mokrácia védelméről“ szóló hazug frázisokkal álcázza magát, ugyan, akkor dühödt támadásokat indít a dolgozók polgárjogainak utolsó maradványai ellen is. Az ameri­kai imperialisták fasizálják az Egyesült Államokat. MacCaren szenátor törvényjavaslata, ame­lyet az amerikai kongresszus jó­váhagyott, egyesítette Mundt Mixon cs mások minden kommu mstaellenes és demokráciaellenes törvényét A törvény koncentrá­ciós táborok létesítését irányozza elő a kommunisták és egyéb ha­ladó szervezetek tagjai számára „kritikus helyzet“ esetén. Az Egyesült Államok számos városé, ban ón államában megtiltották a helyi hatóságok a kommunisták ténykedését. Az Egyesült Álla­mokban kíméletlenül leszámolnak a haladó mozgalmak részvevőivel. Nap mint nap állítják bíróság elé a béke és a demokrácia újabb és újabb harcosait. Az Egyesült Ál­lamokban, Angliában. Olaszor­szágban és Japánban a dolgozók jogfosztoitsága még soha nem öltött olyan tömeges arányokat, mint éppen ma. Az imperialista burzsoázia, amely hal$ps rémülettel tekint a demokrácia és a szocializmus nö­vekvő erőire, előtérbe tolja a fa­siszta pártokat és az elrugaszko­dott reakciót, segítségükkel akar­ja ugyanis elfojtani a dolgozók demokratikus szervezeteit, meg­erősíteni az imperialista nagytő ke helyzetét és kirobbantani egy újabb háborút. A mai burzsoá demokrácia álarc az imperializ­mus legáUatibb ragadozói szarná ra. A kapitalista világ bajokon és szenvedéseken, nyomorúságon és éhínségen, elnyomáson és leigá­záson kívül semmit sem tud ad ni a dolgozóknak. Nap mint nap csökken náluk az ipari termelés, a mezőgazdaságban szűkülnek a vetést érül etek Az Egyesült Ál­lamokban évröl-évre megsemmi­sítik a búza és burgonyatartalé­kokat, ugyanakkor a dolgozók tízmilliói éheznek. Nem tudják elhelyezni a textíliákat és a ruhá­kat, a szenet és az építőanyago­kat, ugyanakkor viszont a dol­gozók százezreinek nincs lakása, rosszul ruházkodnak Szépített hl. vatalos amerikai statisztika sze­rint is 260 ezer olyan család van New-Yorkban, amelynek nincs la­kása és kb. 500 ezer család síny­lődik olyan, „házak“ nyomorta­nyáin, amelyeket a kongresszus különbizottsága már 1901-ben lak. hatatlannak minősített. A kapitalista országok dolgozói már régen felismerték a kapiía. lista „demokrácia“, a Rotscbildok és Stinnesek, a Rockefellerek és Morganok „demokráciájának“ gyönyörűségeit. Ugyanakkor fel­tétlenül mag kell látniok azokat a páratlan sikereket, amelyeket a Szovjetunióban értek el a sztálini alkotmány zászlaja alatt. Az egész világ tudomást szerzett fi nagyszerű sztálini építési tervek­ről. amelyek keretében hatalmas? vízierőművek épülnek a Volgán, és Dnyeperen, gigantikus csator. nákat húznak Turkméníában, Krímben és az Uraiban Az or­szág beláthatatlan területein fő­ijük a természet átalakítása, s az egész világ tudja, hogy mindez a nép érdekében történik. A haladó emberiség megérti, hogy ilyen feszült nemzetközi vi­szonyok között ilyen nagyszerű építkezéseket csakis a győztes szocializmus országa végezhet. Ä Szovjetunió hatalmában világszer­te az emberek tízmilliói látják békéjük cs biztonságuk zálogát, s ezek a tizmiíüók a két rendszer, a szocializmus és a kapitalizmus1 összehasonlításakor saját szemük­kel győződnek meg a szovjet szo­cialista rendszer vitathatatlan elő­nyeiről a kapitalista rendszerrel szemben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom