Zala, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-31 / 306. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Cl Vili. évtolvam 306. szám. IZ NDP ZALinKGYdl RÍ RTBIZOIT§ AttÁ H % M NAPILAPJA 8S®2ü£, Ara 50 fillér 1952 december 31. Szerda A titoista verkezési hajsza és a jugoszláv dolgozók nyomorúságos helyzete A fegyverkezési hajsza, amelyet az amerikai imperialisták cs csat­Hogyan segíti a bányászo érdekvédelmét as iparági társadalombistositás lósaik az uj háború kirobbantása ér­cekében folytatnak, az imperialista tömb minden országában a dolgozók clnyomorodását vonja maga után. Jugoszláviában a fegyverkezési hajsza lázasabb és kíméletlenebb mint bármely más tőkés országban, A múlt év októberében a washing­toni urak és .belgrádi lakájaik ka­tonai egyezményt kötöttek. A bel grádi fasiszta kormány ettől kezdve teljes egészében háborús vágányra állitptta az ország gazdasági éle­tét. A Tito-klikk az idén az állami költségvetés 77 százalékát és az egész nemzeti jövedelem GO százalé­kát háborús készülődésre költi, A békés iparágak termelésé emiatt je­lentősen csökkent, a titoisták hivata­los adatai szerint az idén 1951-hez képest 45 százalékkal csökkent a tex­tiláruk termelése, 40 százalékkal az élelmiszeripari, G2. százalékkal a hús­ipari. 77 százalékkal a gyümölcs, és zöldség-konzervipari, G8 százalékkal a sütőipari, 52 százalékkal a tejipari termelés. A pamutiparban 49 száza­lékkal, a harisnya- és kötszövöttáru iparban 50 százalékkal, a bőr. és cipőiparban 30, a iüll- és vászon- gyártásban 49, az edénygyártásban 3!, ;i szappaniparban 38, a szeg­gyé iámban 3G, a mezőgazdasági gép- biw a dohányiparban 40' százalékkal kevesebb árut állítanak elő, mint tavaly. Ezek a titoisták hivatalos adatai. A 1 ékes iparágak termelésének valódi csökkenése jóval felülmúlja ezeket a számokat. Ugyanakkor a'Tito-klikk a lég­ion t :sabb ipari üzemeket háborús termelésre állította át. A titoista kor­mány az idén azt javasolta, hogy a költségvetési előirányzatok mellett költsenek még mintegy 130 milliárd dinárt uj hadiüzemek építésére vagy a régiek kibővítésére, továbbá hadi- fontosságu utak és vasutak, repülő­terek, hadikikötök és más katonai létesítmények építésére. Az amerikai monopóltökéseknek azonban nincs Ínyére, ha a gyarma­ti és függő országokban bármiféle ipar is kifejlődik, legyen az akár a hadiipar, ök inkább arra törek­szenek, hogy.megfojtsák ezeknek az országoknak nemzeti iparát és tel je sori saját uralmuk alá vessék őket. így aztán az idén julius elején az Egyesült Államok urai azt köve­telték. a Tito-klikktöl, hagyja abba a tőkebefektetést a hadiiparban, vagy bármely más iparban, és használja minden pénzét hadifontosságu utak es vasutak hadikikötök, repülőterek, s'h. építésére. A Tito-klikk engedel­mességgel fogadta ezt a parancsot - Tito már julius 27-én hivatalosan bejelentette, hogy abbahagyják egy csomó gyár építését és az ezévi terv­ben szereplő ipari építkezések több mint GO százalékát beszüntetik. Az alapvető tőkebefektetési ö sz­mogokéi és az ország legfontosabb anyagi eszközeit átállították a hadi­fontosságu utak és vasutak, hadiki­kötők, repülőterek építésére, fegy­vervásárlásra stb. Egyedül’a bel- grád—bar i hadifontosságu vasútvonal építésére kb. 90 milliárd dinárt irá­nyoztak elő, Bari kikötő építésére ki; 10 milliárd'ot, a hadifontosságu utak ép bősére kb. 7 milliárdot stb. A hadiipari és egyéb gyárak és tizeinek építését viszont közvetlenül az amerikai snonopóbőkések vették kezükbe, túrnak a megegyezésnek alapján, amelyet az amerikai kor­mány az idén szeptember elején, kö­pő1 belgrádi szolgáival, a szerződés é. eirnében az Egyesüli Államok kor­mánya biztosítja az amerikai mono- póítökések jugoszláviai tőkebefekte­téseit, A monopóltökések nyilván fél. nek, hogy a jugoszláv nép felszaba ditó harca elsöpri a föld színéről a Tito-rendszert az ö tőkebefektetéseik­kel együtt és ezért követelik, hogy kormányuk biztosítsa tőkéjüket. Az amerikai kormány pedig Jugoszlávia minden anyagi eszközét ellenőrzése és rendelkezése alá vonja, mint zálo. got» a wallstreeti monopóltökések biztosítására. A jugoszláv dolgozó tömegek el­viselhetetlen helyzetbe kerültek Ju­goszlávia amerikai leigázása és az eszeveszett fegyverkezési hajsza miatt. A tőkés-rendszer helyreállítása és az ország gazdasági életének háborús vágányra állítása azt eredményezte, hogy a jugoszláv dolgozók százezrei maradták munka, lakás és kenyér nélkül. A munkanélküliek serege napról-napra nő. 4950-ben Jugoszlá­viában mintegy 170.000 munkanélkü­li volt, 1951-ben a munkanélküliek száma túlhaladta a 200.000-et_ az idén pedig ismét 50-000-rel emelkedett. A munkások névleges bére és reálbére egyaránt állandóan csökken. Esik a pénz értéke és fokozódik az infláció is. Az elmúlt néhány hónapban, a Tito-klikk átlag havi 700—S00 di­nárral csökkentette a munkások bé­rét. Most pedig 20 milliárd dinár­ral, vagyis a béralap kb. 40 száza­lékával tervezik az egész béralap csökkentését. Ez az intézkedés újabb súlyos csapást mér a jugoszláv műn. kasok érdekeire. Nem kevésbbó súlyos a falusi doh gozók helyzete sem. a dolgozó pa­rasztok sorra tönkremennek. Ennek következtében 1951-ben 2-5 milliárd hektár szántóföld maradt parlagon az idén pedig a szántóföldek 30 százaléka. A gabonatermés sokkal alacsonyabb a liáboruelőttinél. 1951- ben a tengeritermés 600.000 tonná­val , csökkent a liáboruelőtti színvo­nalhoz képest. Az idén a titoisták beismerése szerint gabonából és más mezőgazdasági terményekből még ke. vesebbet takarítanak be, mint ta­valy. 1948-tól 1951 végéig a titoista lapok adatai szerint több mint: 320 ezer paraszt teljesen tönkrement. Ugyancsak a titoista lapok beisme­rése szerint ebben az évben újabb 246.000 falusi dolgozó veszti el ja­vait és válik nincstelen zsellérré. Az óriási adók, a mezőgazdasági és ipa. ri cikkek árának egyre növekvő kü­lönbsége, a falusi dolgozókkal vé­geztetett ingyenes kényszermunka az amerikai leigázók érdekében; mind­ez szörnyű nyomorba sodorta a fa­lusi dolgozók millióit. A városokban és falvakban tízez­rével ténferegnek a mezítlábas, ron gyos emberek, akiknek nincs egy fa ’at kenyerük az utcán és parkokban Bszanak, lopásból tengetik életüket Ezekután nem is csodálkozhatunk azon. hogy Jugoszláviáiban a hivata !os adatok szerint csupán tüdővész ben több mint 100,000 ember hal meg évente, a munkásoknak átlag 80 százaléka tüdőbeteg és Jugoszlávia majdnem az első helyen áll a vilá gon a lakosság halálozási arányszé ma tekintetében. A jugoszláv dolgozók azonban nerc mik mindezt tétlenül. Tevékenyen harcolnak a felszabadulásért a fa siszta járom és a gyarmati elnyomás alól, a bekéért, súlyos anyagi helyze­tük megjavításáért. Ez a harc nap­ról-napra fokozódik és minden bi zonnyal a fasiszta Tito-uralpm meg. semmisiiléséhez és a jugoszláv népek felszabadulásához vezet. A társadalombiztosítás' a felsza­badulás óta mélyreható változáson ment keresztül és a népgazdasa­gunkkal együtt állandóan feji'ídik. „Népünk egészsége ma jobb, mint bármikor ezelőtt és gondoskodni kiválnunk arról, hogy tovább ja­vuljon“ — mondo1 ta Rákosi elv­társ az országgyűlés költségvetési vitája előtt tartott beszédében. A szovjet tapasz'alatok alapján Pár­tunk és kormányunk javaslatára fokozatosan valósítjuk meg a szo­cialista társadalombiztosítást. 1950- ben pártunk a "szakszerveze1 ekre bizta a társadalombiztosítást és egységesítette a szakszervezeti in­tézményekét* valamint az ügyin­tézést. 1945-töl a társadalombiztosítási juttatások népünk életszinvonalá val fokozottan emelkednek. A magyar társadalombiztositá? elsősorban a bányászatban terjedi el a múltban az iparágak közöt . A felszabadulás előtt a társada lombiztositá&i, intézetei: mindig a tőkéseket szolgáltálA dolgozók által befizetett összegeket leg öbb esetben az akkori társadalombiz­tosi'ási vezetők, a jobboldali szó ciáldemokrata párt vezetői ..kezel­ték“. A tőkések rendelkezésére bo esájtották a társadalombiztosítás­ra befize'ett összegeket. Az első és a második világháborúra több milliót- fordítottak, saját maguk­nak pedig luxuspalo'ákat építettek a íársadalombiz ositási összegek bel. A felszabadulás előtt a dolgozóknak keresetük 6 százalékától 12 száza, lékáig kellett járulékot fizetniük- Ezt pártunk a felszabadulás után megszüntette és a társadalombizto. sitási segélyeket az állam által juttatott költségekből biztosítja. Az imperialista országokban, an­nak dacára, hogy a dolgozóktól ke resetük 10—20 százalékát vonják le társadalombiztosítási célokra, nem bővilik egészségügyi ellátású ka't- Napról-napra kevesebb táp pénzt, valamint nyugdijat kapnak Az ímperialis'a kormányok a tár­sadalombiztosítási költségeket a háború előkészítésére, fegyverke­zésre fordítják. A dolgozók egész^ ségvédelin-e ezekben az országok­ban mindinkább rosszabbodik. 1953. január 1-évcl pártunk ja­vaslatára közvetlenül a bányász, vasas- és a vasu'as-szakszerveze- ekre bízza a íársadalombiz ősi íás ügyintézését és bevezeti mind. három szakmában az iparági tár sadalombiztositást. E nagy horderejű rendelkezést 'olgozó népünk politikai és gazda­ági téren elért eredményei tették ehetővé. A Magyar Népköztársaság ülnöki Tanácsának és a SzOT-nak . társadalombiztosítás átszervezésére vonatkozó határozata biztosiak arra. hogy végrehajtjuk pártunk prog­rammját, amely célul tűzte ki, hogy a társadalombiztosítás intézményei­ből ki kell küszöbölni a bürokratiz­must, a dolgozókkal szemben meg­nyilvánuló lélektelen közömbösséget. E rendelet végrehajtása a társada­lombiztosítás demokratizálódását je­lenti azáltal, hogy a szolgáltatások ellátását, és az'/ügyviteli szervezet llenörsését magukra a biztosítottak­ra,' a dolgozókra bízza. Nagy meg­tiszteltetés és jó iskola a szakszer­vezetek számára, hogy a társadalom- biztosítási ügyeket önállóan igazgat­ják. Ezen az iskolán a bányaipar­iban a dolgozók bizalmából többezer aktiva vesz részt az üzemi társa­dalombiztosítási tanácsok tagjaként, vagy társadalombiztosítási megbízott, ként, a társadalombiztosítási ügyek izemi irányításában. Ezeket az aktívákat a dolgozók választották meg 1950-ben a szak- tervezeti választások alkalmával. Az iparági társadalombiztosítás bevezetésével minden üzem önálló ársadalömbiztositási költségvetéssel Bog gazdálkodni az állam által o. célra juttatott összegekből. A bá- yász szakszervezet és üzemi bízott- -ég-ok eddig nem vettek részt a tár­sadalombiztosítási ügyvitel gazda­sági munkájában. A dolgozók, a ársadalömbiztositási aktívák nem is nertély hogy az állam milyen ha- almas összegeket fordít az üzemek nrsadalombiztositására, egészségvé leimére, éppen ezért a felhasználó sért nagymértékben csökkent a fele- ’ősség. A vállalat vezetőségek sem ‘smerték az üzemük költségvetési ada tait és igy nem is igen törődtek az "sszegek hovaforditásóval és ellen­-'s-iypt Hiányzott az ösztönző erő a takarék osságra, a munkafegyelem uősitésére, a dolgozók egészségével való fokozottabb törődésre, — a ‘ervszerü társadalombiztosítási mun kára. Ez a hiányosság tette szükségessé a társadalombiztosítás átszervezését ’z iparági társadalombiztositásra. Az átszervezés folytán elérjük, hogy a ányász szakszervezet és a bánya- pari dolgozók a társadalombiztosi- ‘ásnak valóságos vezetőjévé, irányi- ójává és ellenőrzőjévé válnak. A szovjet tapasztalat >k segítségével étrehozzuk vállalatonként az üzenu ' rsadalo.mbiztosítási költségvetéseket Pártunk cs kormányzatunk a bá- '-a'mrnál több millió forintot bo- sót '•'•■’•sadalombiztositási költségek e (táppénz, családi pótlék, üdüüe- és, nyugdíj). Ezzel az összeggel kell a társadalombiztosítási tanácsoknak azdálkodniok. A szakszervezeti tár ■''-dalombiztositási tanácsoknak, vala. mint a vállalatvezetőknek és a társa­dalombiztosítási aktíváknak megnő a felelősségük. Munkájukat a társada ombiztesitási költségvetésük alapján -ni nmld vécrezniök betartva a dol­gozók érdekében az állami pénz ügyi fegyelmet. Az ügyviteli munkában való rész­céléi, a társadalombiztosítási gazdál­kodás feletti ellenőrzés legyen ösz­tönző arra, hogy a szakszervezeti ‘ársadalömbiztositási funkcionáriusok még fokozottabban foglalkozzanak a dolgozó társaik betegellátásával, ■'léi előbb visszakerülhesse­nek a termelő munkába. r A költségvetést a dolgozók jóvá­hagyásával fogják végrehajtani. Erről minden negyedévben az üb.nek a dolgozók előtt be kell szá molnia. Az 1953-as érne elkészített ipar­ági társadalombiztosítási költségveté­sek a SzOT határozata értelmében a ársadalömbiztositási tanácsoknak le­hetővé teszik, — ha jól gazdálkodnak — az előirányzatukhoz képest meg­takarítást érhetnek el, melyet a dol­gozók egészségvédelmére fordíthat­nak. 1955-ban bevezetjük a betegség, megelőző szanatóriumi üdültetést. A bányászok megbecsüléseképpen pár. ‘unk a legtöbb férőhelyet a bánya ipar dolgozóinak biztosította. Párá­don a gyomor- és női betegségben szenvedőknek, Hévizén íredig a reu­matikus u.'tee-s/'frbí'n szenvedők ré­szére. A szanatóriumi üdültetésben z előző üdültetésektől eltérően nem két hétre, hanem három hétre telje­sen ingyen, orvosi felügyelet alatt üdülhetnek a dolgozók. Mindezek '7.t jelentik, hogy a társadalombizto ■itási tanácsoknak komoly felelős­ségérzettel kell végezniük munkáju­kat. Létre kell hozniok a pénzügyi ’bizottságokat, amelyek ellenőrzik ■ költségvetések bgtartását. Megköve­telik ezek a feladatok, hogy a ta­nácsok a vállalatvezetővel fehérk ■ nézzék ■'z üzem egészségügyi hely- Jetét és mindent elkövessenek a lolgozók egészségügyének biztosit;' íra. Az üb-nek és a tanácsoknak Ucn kell őrizniük, hogy a vállalatok a rjúrt- és a kormány, valamint a "■ízOT társadalombiztosítási és egész '■égügyi határozatait betartják-e. A megválasztott társadalombiztosi ási aktívákkal rendszeresebben kelt Aglalkozni. A munkafegyelem ellen­vet őket, önkényes munkaelhagyókat, notórius kimaradókatt ölbetegeket csökkentéit táppénzben, valamint táp nónzelvonássál bűnteiik. Pártunk és kormányunk e nagy iordercjü rendelkezésében a szocia- izmus építése mellett következetesen viszi elövc a szocialista társadalom- biztosítást, azáltal a bányászok •gészségügyét mind fokozottabban biztosítja. Dolgozóink lelkes munka, ját az ötéves tervünk sikeres végre- tajtásában segitse az iparági társa­dalombiztosítás bevezetése, hogy a lolgozók és a szakszervezetek kap­csolata még jobban elmélyüljön. Erezzék a dolgozók szakszervezetünk érdekvédelmi súlyát s nagyobb len­dülettel vegyenek részt.a szakszer­vezet által indított ínünkaversenyben, a szocialista Magyarország felépíts, séért,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom