Zala, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-28 / 304. szám
Fokozzuk a tojás- és baromfi begyűjtés ütemét Az 1952-es év végétől már csak 3pár nap választ el ‘bennünket, Ebben az évben is hazánk dolgozóinak száz. ezrei mutatták meg jó munkájukkal és hazafias kötelezettségük teljosité- pével pártunk és a dolgozó nép államához való viszonyukat. Kormányza. tünk létrehozta a mezőgazdaságban is a sztahanovista kitüntetésekkel való jutalmazást. Az utóbbi időben mezőgazdasági dolgozóink száza1 kapták meg kiváló munkájok jutalmául a sztahanovista kitüntetést. Az állam iránti kötelezettség teljesité. sóért, túlteljesítéséért több dolgozó paraszt kapott dicsérő oklevelet, vagy pénzjutalmat. A begyűjtés érdekében községek és dolgozó parasztok párosversenyben álltak egymással. A begyűjtés eredményei mellett vannak megyénkben hiányosságok is. Egyes községi tanácsok és dolgozó parasztok nem teljesítették vállalásaikat. Az 52.es évből már csak pár nap van hátra, mégis vannak olyan községek, ahol még nagyobb meny- nyiségü baromfi vár beadásra. Ezek közó tartozik Zalabesenyő község is, 9ö százalékos baromfibeadásával. ZalaiMván-d dolgozó parasztjai mint mindenben, a tojás. Ó3 baromfibeadásban ig becsületesen megálltak a helyüket. A kommunisták és a tanács tagjai elsőknek teljesítették ha. zafias kötelességeiket. Népnevelömun- kát végeztek a községben, azonkívül a begyűjtési verseny továbbfoko. jzása érdekében párosversenyeket indítottak. Tóik János 7 holdas és Simán, Sándor 5 holdas dolgozó parasztok baromfiból és tojásból már 3953 első félévére is teljesítették beadásukat. Rajtuk kívül még sok dolgozó paraszt van a községben, akik első feladatuknak az állam iránti adósságuk teljesítését tartják. Varga István és Sabján Antal nem látják, vagy nem akarják látni a község dolgozóinak a begyűjtés sikeréért folytatott harcát. Sabján ■Gyula baromfit és tojást még nem adott be. Varga István pedig csak 50 százalékra teljesítette, annak e] Jenére, hogy a községi, tanács mái ■kora tavasszal ismertette vele a be [adás mennyiségét és határidejét. ’Ezek a gazdák arra hivatkoznak, hogy nincs elegendő baromfiállomá. ínyük, vagy kicsinyek még a tyúkjaik. A valóság’ azonban az, hogy :nem vették tudomásul a községi takács figyelmeztetését. Azzal a szán- idékkal, hogy a nép államának járó beadást nem teljesítik, nem neveltek kellő mennyiségű állatot. Azt gondolta Varga István ég Sabján Anitái. hogy a község többi dolgozója -helyettük is leadja a tojást ég a baI romfit. Természetesen tévednek. A beadás törvény, amit mindenkinek teljesíteni kell. ★ A póhassepetlci dolgozó parasztok is, látva megyénk dolgozóinak ha- talmas vcrsenylondületét. harcoltak beadási tervük maradéktalan teljesítéséért. Baromfibeadásukat 11Ü százalékra, a tojást pedig 9S százalékra teljesítették december 26-ig. A tojásnál még 2 százalék van hátra. Ennek a két százaléknak az eléréséhez azonban tovább kell fokozniok a verscnyleudületet. A községi tanács nem alkalmazza kellőképpen, a törvény szigorát az elmaradókkal szem- ben. Molnár István S holdas dolgozó paraszt beadását tojásból 30 százalékra teljesítette^ baromfiból pedig még erre az évre nem adott be semmit. Mit tett ezzel szemben a községi tanács? Csupán annyit, hogy háromszor felkeresték évközben. a beadás nem teljesítésében azonban elsősorban Molnár István hibás. 8 hold földjét kishaszonbér- ben dolgoztatja, ő pedig a Mélyfúró Vállalatnál dolgozik. Kédakiságá- nak az lett az eredménye, hogy ala posan elmaradt a beadással, földjei nincsenek Tendesen megművelve. Ivétlakiságával súlyosan, károsítja dolgozó népünket. Ezekért az elmaradásokért felelősség terheli a megyei tanács begyűjtési osztályát is. November 30-án, a begyűjtési minisztérium vándorzászlajának átvétele alkalmával fogadalmat tettek, hogy a beadást részlet eiben teljesitik. Ez azonban csak fogadalom maradt, mert ennek a végrehajtása helyett amint a póka. . szepeíki példa is mutatja, a gazda- | lajstromok elkészítését szorgalmazzák. ★ Nagykapor nah községben is 7 százalék van még hátra a toj ágbeadási tetv teljesítéséből. A megyei tanács begyűjtési osztályának kiküldötte egy hónapja volt náluk utoljára. A járási tanácstól a tanácselnök sze rint minden liéten kijönnek, de amint a begyűjtési eredmények matatják, ellenőrző vagy segítő munkájuknak nem nagy az eredménye. Nagy kápolnákon vannak becsületes dolgozó parasztok, akik nemcsak teljesítik, liaDem túlteljesítik beadási kötelezettségűiket. Somogyi Ferenc, a begyűjtési állandóbizottgág elnöke tojás- cs baromfibead ásót 130 százalékra teljesítette. Kiváló munkát végzett a népnevelő, és agitációs munkában is. A község dolgozó parasztjai látják az ő becsületes mun. kaját, hallgatnak szavára, követik példáját. A begyűjtés érdekében jól dolgozik az MNDSz-szervezet. Takács Józseínó, András Istvánná, Tó‘h Gábomó MNDSz.asszonyok 100 százalékon felül teljesítették beadásukat. Feladatuk most az, hogy az eddigieknél fokozottabb felvilágosító munkát végezzenek azok között, akik még tartoznak a nép államának. A terv maradéktalan teljesítése érdekében a még hátralévő rövid idő alatt dolgozó parasztjainknak, köz, ségi, járási, valamint a megyei tanácsnak mindent el kell követniük a még hátralévő beadások teljesítéséért. Nem szabad megengedniük, hogy egyetlen százalék hátralékot is álvigyenek az 53-as évre. A Szovjetunió uj városai Az uj sztálini ötéves terv irányelveiben jelentős helyet foglal el a városik és munkáslakótelepek építése és újjáépítése. Uj városok és lakótelepülések tucatjai épülnek a kommunizmus nagy építkezéseinek vezetőben — a Volga és a Dnyeper örül, a Turkmen főcsatorna utónál án, stb. Ilyenek Volzsszkij, Comszomolszk, Zsigulevszk, Sljuzo- ,’oj. Nova ja Kahovka, Tahia-Tas és ">bb más város. A Sztálingrádi Vizierőmű mellett a Volga balpartján épül Volzsszkij, a vizierőmű építőinek városa. Uj akótelepet létesítenek a Volga jobb. oartján is, a vizierőmű gátjánál. A lujbisevi Víziéiőmü körzetének uj, lágy települései: Zsigulevszk, Konj- ’zomolszk és Sljuzovoj. A körzet 'egnagyobfr városa Novij Sztavropol lesz. Az építőkön kívül ide költöznek yzoknak a községeknek a lakói is. amelyeket majd eláraszt a Kujbise- vi-ienger vize. Négy uj város épül a kámai vizi- erőmü övezetében. Nagy ütemben folyik a városépítési munka az Uraiban és Szibériában is. Cselja- binszkban uj négy-ötemeletes háztömböket építenek a Mólót ov-'uton, a Béke-utcában, a Bogdán Hmelnyic- kij sugárúton és másutt. Állandóan növekszik Sztálinszk — a fémkohászok városa. Hamarosan elkezdik a tizennégy emeletes szálloda. az 1000 személyes színház és más középületek építését. A Szovjetunióban folyó nagyméretű város- és lakásépítkezés is világosan mutatja, hogyan gondoskodik a sztálini korszak az emberről és ugyanakkor szemléltető bizonyítéka. a szovjet állam békepolitikájának is. Efcyre több salai termelöesoporfcfeas?. fezetik be a napi háromszori fejéit Megyénk termelőszövetkezetei és szövetkezeti csoportjai közül ebben az évben tizenöt helyen alkalmazik a háromszori fejes- és a ej termelés növelése érdekében a különböző zootechnikai eljárásokat. A kulákok mindent megtettek azért, hogy különböző liireszi elé sekkel megakadályozzák szőve ke. ze einkben az uj, fejlett módszerek bevezetésé'.. Azt hangoztatták, hogy a gyengébb takarmányozás miatt nem lehet háromszor fejni. Szövetkezeti dolgozó parasz iáinkat azonban nem tudták félreve zetni és azok egyre szebb és szebb eredményeket érnek el a napi háromszori fejőssel, egyedi takarmányozással, tőgymasszázzsal. A ler.dvajakabfai Uj Barázda termelőszövetkezeti csoport például a gyengébb tehénállománya ellenére i«5 négyről hat literre emelte fel a fejési átlagot, amióta bevezették a háromszori fejest. Azonban hibát követtek el abban, hogy nem készítettek takarmányozási tervet és emiatt abbahagy ák a háromszori íejést is. Ez azonnal érez- ‘etíe hatását és néhány napon belül a fejési átlaguk ismét négy literre csökkent. Rákosi elvtárs nagyjelentőségű országgyűlésig beszéde figyelmeztette őket az állati termékek növelésének jelentőségére. Ennek nyomán hogy a mellett — saját kárukon is ckm va —, ismét bevezetik a bárom szőri fejest. December 18-tó: s mét háromszor fejnek napon a Ennek az eredménye máris meg,, muta'kozo t, mert azóta 3 dec. t ‘crrel emelkedett a fejési átlag. A zalaegerszegi Dicsőség S: *4 Urmak termelőszövetkezetben is el- hanyagolták a háromszori fej Rákosi elv:árs országgyűlési be, széde óta nemcsak a szakszerű a karmányozással, hanem a három szőri fejés és tőgymasszázs a'!-. I mazásával is harcolnak a nagy- o tejhozamér1. Elegendő silót;:! > mányt is készite“.ek, amely még« inkább hozzájárult ahhoz, hogy ’ darab tehénnél közel félik rr< emelkedett a napi fejési áflag Szép eredményt ért el a /ab szentgróti Uj Barázda termel ■ vetkezeti csoport, ahol októbe:- hó ‘ól — a napi háromszori fejőssé. —, 8.2 literről 11.7 literre emelkedett átlaguk. A zalaszentlaszlój Uj Alkotmány . termelőcsoport ban 6 literről 9 literre emelkedett u fejési átlag. Az eredmény ill is & napi háromszori fejés bevezetésének köszönhető. A tejtermelés fokozása érdeké- ben újabb 18 termelöszövetkezt'J és termelőszövetkezeti csoport jc«i lentette be megyénkben, hogy be* vezette a háromszori fejőst. elhatározták, takarmány takarékosság jMMMMWMiwriiiriii>MWM»B—BWBa—MB«e—■t—WMWiiiii ■■mwwriMiniP Palmiro Togliatti: Válogatott beszédek és cikkek Togliatti elvtárs müvei először jelennek meg válogatásban Magyarországon és ez jelentősen gyarapíthatja a magyar olvasóközön ség ismereteit a kapitalista országok egyik legerősebb kommunista pártjának életére, harcára vonatkozólag. A kötet Togliatti elvtárs legfontosabb beszédeit és cikkei! tartalmazza 1944-től, tehát a fasizmus bukását közvetlenül követő időktől ez év közepéig. A munkában minden jelentős kérdésben megismerjük olasz elvtársaink állásfoglalását, taktikáiu. ka% problémájukat, hibáikat és időleges fennakadásaikat, — főleg azonban győzelmeiket, s azt az uiat, ahogyan az Olasz Kommunista Párt az ország legnagyobb erejévé, hatalmas tömegpárttá vált. Togliatti elvtái’s Írásaiból megismerjük a párt állásfoglalását a fasiszta maradványok és a náci német megszállók elleni harc, <t háború befejezése tekintetében Látjuk, miként harcol a pár; haladó, következe‘es, demokratikus politikáért a kormányban, majd a kormányon kívül; a demokratikus köztársaságért, a demokratikus alkotmányért. Megismerjük ac olasz ifjúság problémáit, az Olasz; Szocialista Párttal való egyiittmű - ködésnemegy kérdését az egység front, a nemzeti front, a békekor < mány követelését és az értük _fo lyó harcot. Külön nagy jelentősé« gük van azoknak a cikkeknek é,4 beszédeknek, amelyek a békeharc . eal, az Atlanti Egyezmény elleni harccal foglalkoznak és utat mu > tatnak a párt számára, melynek mai legnagyobb feladata: minden; erő Összpontosítása a háború, az; atlanti politika, a fasizálás eben, a demokratikus, békés Olaszoi’szá • gért. Eltávozáson Borbély Pál tizedes elvtárs mel- ■űét a büszke öröm ereje feszítette <a parancskihirdetés után. — Ez igen, . -. dicséret, ... hárem nap eltávozás. Érdemes, jól dolgozni. •Még mindig fülébe csengtek saját szavai: ,,A dolgozó népet szolgálom !’* Milyen jó is ezt ©'mondani sa dicséret után. Ilyenkor még jobban érzi, hogy mit jelent katonának lenni. Pár pillanatra felvillant előtte öreg szüleinek, falujának képe ... és egy mosolygós orcu. barna kislányé, akivel olyan <szép lesz majd az élet. Igen, most határozottan tudta, hogy azért tűnt ki a gyakorlaton, mert rájuk gondolt, eket védt-e akkor is. Már összecsomagolt az útra, amikor eszébe jutott a liba. — Hm, hát ezzel mit csináljak? — ráncolta össze hirtelen a homlokát. A szüleitől kapott két .napja egy csomagot. Abban volt egy szépen kisütött, egész liba. Még alig evett belőle, hiszen bőségesen van mindenük. — Mire visszajövök, megromolhat —, tűnődött tovább. Eh. mit, odaadja a rajának, határozott gyorsan. Mindnyájan jól dolgoztak a gyakorlaton. Megérdemlik. kemény gyerekek valamennyien. így is tett. Megelégedetten ment ki az állomásra. Reggelre hazaér és láthatja szüleit... és Marikát. Odahaza kemény, katonás léptekkel ment végig a falun. A tanácsháznál megállt egy pillanatra. Mohó kíváncsisággal kezdte végigolvasni a dicsérő- és szégyentábJ.íra felírt neveket. Hirtelen mintha szíven ütötték volna. Mégegyszer, szinte betűzve, elolvasta a nevet. — Borbély György, — nyögte ki akadozva, Elmaradt a hiztíttbaromfibeadás- ban. Szégyene a falunak. A hideg, kemény idő ellenére homlokát kiverte a verejték. A tanácsház mellett elfordult és letért a mellékutra. Nem, inkább kerül, de nem akar találkozni senkivel. A tegnapi öröm és büszkeség most keserű szégyenné vált benne. Ezért ő ia felelős. Eddig nem is érdeklődött szüleitől, hogyan állnak a beadásban. Pedig sokszor tolla hegyén volt ez a kérdés. amikor levelet irt, de azután legyintett, tudják odahaza a kötelességüket. ... És most kiderült, hegy mégsem tudják. A szájában valami furcsa, keserű ízt érzett. Úgy érezte, mintha lepett libát evett volna a szüleitől kapott csomagból. Hiszen az az államnak járt volna. Kicsit bosszús is volt, amikor megkapta. Azt hitte, szülei maguktól vonták el. .amikor elküldték neki • ■ • ■ és most kiderült, hegy az államtól vonták el, hiszen adósai a dolgozó népnek, nem teljesítették beadási kötelezettségüket. Még akkor is a szégyen pírja borította arcát, amikor belépett otthon az annyira ismerős kiskapun. Szülei kitörő örömmel fogadták, de ő fáradtan, valami ólmos;, nehéz súlyt érezve a végtagjaiban, kitért az üdvözölgetések elől. A mindent meglátó anyai széniek rögtön észrevették, hogy valami nincsen rendjén. Hangiában nagy-nagy aggódással kérdezte: — Valami bajod van, fiam? — Semmi, anyám, csak az utazás. elfáradtam —- felelte kényszeredetten. Agya lázasan dolgozott. Ugyan, hogyan mondja meg nekik, hogy mi nyomja belül. Megbántani őket? Nem. Hiszen f zereti ezt a két öreget, akik any- nyit aggódtak, dolgoztak érte. Embert neveltek belőle. Hirtelen egy kép ötlött &z eszébe. Talán hét-nyolc éves lehetett, amikor torokgyíkban megbetegedett. Apja akkor még cseléd volt. Orvoshoz kellett volna vinni. A föidesur nem adott kocsit. Orvos akkor még nem volt a faluban, csak a szomszéd községben. Hozzájuk nyele kilométerre. Zimankód téli idő volt. És akkor fogta az apja, bebugyolálták kendőbe és minden rongyba, ami egy cseléd- lakásban akad, karjaiba vette és mint a megszállott vitte, vitte az orvoshoz. Magas láza volt. nem sokra emlékszik, de néha még most is hallja apja néma zihálá oát, a helyéből kiugrani akaró szive dübörgését. De elvitte és megmentették- Ezeket a szülőket bántsa meg? — De mégis szóvá kell tenni — viaskodott tovább gondolataival Ecrbély György nem lehet szégyene a falunak. Ö keményen küzd, dolgozik, hogy erős. lebirhartatlan legyen a haza. Itthon pedig . • • ellene dolgoznak. A szégyen ke- erű érzése megint elfojtotta a torkát. Mint a holdkóros járt-kelt egész estig a házban. Néha már nyúlt a derékszíj és sapka után, hogy átmegy Marikáákhoz, de féiu-ion mindig megállt a keze. Hogyan menjen el hozzájuk? Hogyan fo «.adnának egy olyan, fiút, akinek szülei nem teljesítették hazafias kötelességüket. Estefelé anyja egy nagy fazék áztatott kukoricát ve+-t elő. Behozott egy libát, zsákot terített a földre, leült rá és némán tömni kezdte az állatot. Amikor végzett vele. másikat hozott be, majd még egyet és még egyet. Paliban egy pillanatra felcsillant az öröm. Biztosan ezekből akarják teljesíteni a beadást. Nem állhatta ezó nélkül, hogy közömbösséget színlelve meg ne kérdezze: — Ez megy a beadásra? Anyja felcsatttanó hangja ismét összeszoritotta a szivét: — Még mit nem? Egyet neked hizlalok, egyet bátyádnak. Kettő pedig kell nekünk is. Pali most már nem bírta tovább. Nem bánta, lesz ami lesz, de beszélnie kell. Hangja olyan nyugodt volt, amikor megszólalt, hogy maga is csodálkozott rajta: — Nem jól teszik édesanyámék. ha igy gondolkoznak. A hadseregben gondoskodnak rólunk. Nagyon jó kosztunk van. És mit gondolnak, miért tudnak jól ellátni bennünket ruházattal, kiváló fegyverekkel, bőséges élelemmel? Azért, — adta meg mindjárt a választ, — mert a mi dolgozóink nafi.y többsége becsülettel eleget tesz a kötelességének. A gyárainkban, üzemeinkben túlteljesítik a terveket, a falusi dolgozók pedig jól művelik a földeket és becsülettel beadják az államnak. amit tavasszal elvállaltak. Ezeket a libákat- akkor adja igazán nekem édesanyám, ha elviszi a be- gyüjtőhelyre. Ebből jut nekem, ebből jut a városi dolgozóknak, ezért kapnak maguk több gépet, nrhát, könyvet, cipőt. Ajkáról megállás nélkül ömlött •» szó. A kéL öreg először meghök- kenve nézett rá. Apja többször s2ólni is akart, de ahogyan ránézett a fiára, a mellén meg-meg- ’ csillanó „Kiváló lövész" jelvényre, kezdetit megzavaredni a maga vélt igazában. Eszébe jutott S- cselédsors, meg a hírhedt Jurcsek- féle beadás ideje, amikor azért; vittek el minden szem gabonát, minden terményt, hegy a Dor- mellé hajtott magyar parasztok- munkások meghosszabbíthassák a-p, úri világot. Most meg ruhagyár épült a szomszéd városban. Jófajta kabátokat is gyártanak ott- Ő is abból vett az őszön. Rajta, volt a címkén., hogy hol készült. A faluból is sokan dolgoznak eb ben a gyárban. Községük villányii, kapott, most épül a kulhirház. Ea mind abból van, hegy ez a sokmillió ember itt az országban beérni eltel helytáll. Na és itt a fia. Katona, tizedes lett- Ök tényleg azért vannak, hogy megvédjék ezt a ruhagyárat, a kuUurhäzau a Villanyt, a falut. Mélységesen szé- gyelni kezdte magát. Már nem akart közbeszólni, csak csendben bólogatott és kezében megreszketett a. gyufa, ahogyan rágyújtott a pipára. Szemét egy pillanatra elhomályosította a könny, köhögött, mintha a torkára szaladt volna a füst. Restellő, hogy eny- nyire ellágyult. Nézte, nézte még esy darabig a fiát, aki most már elhallgatott, azután odament hozzá és gondbarázdálta arcához hosszan, melegen odaszoritotía fia fejét, . ■, És Borbély Pál tizedes elvtárs másnap boldogan, büszkén, katonás léptekkel indult Mariká- ékhez. Baloghi Zoltán
