Zala, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-04 / 284. szám

December 13-től leltet Jelentkezni az építőipari szakiskolára A mulft rendszerben a dolgozó osztály csak szigorúan megsza­bott, szűk körön belül 'mozogha­tott. Az érvényesülés utján tila­lomfák, leeresztett sorompók áll­tak. Jól össze kellett szednie ma­gát annak, aki egy-egy ilyen so­rompót át akart hágni. Hosszú utánjárásra és protekcióra volt szükség még ahhoz is, hogy egy üzemi dolgozó, vagy egy dolgozó paraszt fiát ipari tanulónak — ré. gi nevén nevezve: inasnak — adja. Az elsőség a tőkés szekerét toló, jól alkalmazkodó, sok esetben még munkásbecsületét is árubabocsátó egyéneké és a kulákoké volt. A becsületes dolgozók gyermekei­nek az inas évek alatt szenvedés és megaláztatás volt a sorsa. Nem volt elég, hogy a mester 3— 4 évig ingyen dolgoztatta a tanulót, általánosan bevett szokás volt a durva testi fenyítés is. Ha a tanuló szüleinek volt va­lamije, például néhány hold föld­je, ez azt jelentette, hogy a mes­ternek a gyermek után busás ter. mészetbeni járandóság is dukált. A gyermek akként gyai-apodott szakmai tudásban, ahogy a hombár, vagy a zsirosbödön buta. Ellenkező esetben még a tanuló­idő utolsó évében is mezei, vagy házkörüli munkát kellett végeznie a tanulónak. Jól bevált nevelési módszernek tartották az ütlegelést és a kop­1 alt at ást. Ha szép szóval nem megy, majd megy bottal — gondolták a régi mesterek és a gondolatot igen könnyen követte a tett. Ami­kor aztán a tanuló, évek múltán, zsebében a segédlevéllel munka után indult, akkor találkozott csak az igazi, a leglesujtóbb való. Sággal >a sivár munkanélküliség­gel. Hogy néz ki most a tanulók élete? Államunk a legmesszebb menően gondoskodik az ipari ta­nulókról. Tanításukat olyan mes­terekre bízza, akik valóban mes­terei a szakmának, s akik emellett értenek a neveléshez is —. tisztá­ba vannak a szocialista nevelési módszerekkel Arról, hogy milyen nevelésben, tanításban részesül fiatalságunk, mely az ipari szakmát választot­ta élethivatásul, maguknak a ta­nulóknak a levelei tanúskodnak. Albert János nagykanizsai fiú ezt Írja: „Édesapám Szabadszálláson a 44/4 szánni Építő Vállalatnál dol­gozik, mint kőműves. Én is ott dolgozom, mint segédmunkás. Nap-nap után saját szememmel látom, hSgyan foglalkoznak az építőipari tanulókkal, hogyan ne­velik őket szakmunkásokká. Én is jelentkezem építőipari tanuló­nak. Ezt azért is teszem, mert Így több segítséget adhatok szo­cialista államunk felépítéséhez.“ Hasonlóképpen ir Kuti Imre, akinek az apja a földesur kaná­sza volt a felszabadulás előtt Bol­dogan írja levelében, hogy pár­tunk, népi demokráciánk neki is megadta a lehetőséget ahhoz, hogy szakmunkás legyen. Százával jelentkeznek a 17—-18 éves fiuk a Munlcaerötartalékok Hivatala által szervezett építőipari szakiskolám, ahol 10 hónap alatt sajátíthatják el a kőműves, ács, vasbetonszerelő és a betonozó szakmát. A tanulmányi idő alatt otthont, munkaruhát, egyenruhát, csekély térítésért teljes havi ellá­tást és havi 344 forint fizetést kapnak. Az iskola 1953 január 3-án kéz. dödik. A Munkaerőtartalékok Hi. vatala minél több fiatal számára akarja lehetővé tenni, hogy arány, lag rövid idő alatt képlett építő­ipari dolgozó váljon belőlük De­cember 15-ig öiZ egész ország te­rületéről írásban kérhetik felvéte­lüket a következő címeken: MTH Északmagyarországi Igazgatósá­ga, Miskolc, Hunyadi-u. 26., vagy MTH Délmagyarországi Igazgató, sága, Pécs, Bercsényi-u. 2. szám, A felvételi kérelemhez csatolni kell a születési bizonyítványt, isko. lai bizonyítványt, szülői beleegye­zést, és orvosi bizonyítványt ar­ról, hogy a jelentkező a válasz­tott szakmára alkalmas.e Megyénk silózásának eredményei és hibái Az állattenyésztés fejlesztésével kapcsolatos párt. és kormányba, tározat teljesítésének jelenleg egyik igen fontos kérdése az ál­latállomány átteleitetése. Az idei kedvezőtlen időjárás a takarniánytermelésben megyénk­ben is éreztette hatását. Pártunk •.és kormányzatunk útmutatása miapján a hiányzó takarmány pót­lására minden zöld növényt vagy növényi hulladékot, ami mérgező anyagot nem tartalmaz, fel kell liasználni siló készítésére, hogy állatállományunk' részére minél több silótakarmány álljon rendel­kezésre. Termelőszövetkezeteink kötelesek a teljes kukoricaszár- és •napraforgókészletüket lesiilózni, •ezenkívül minden silózásra alkal­mas növényt és növényi szárrészt. Pártunk és kormányzatunk útmu­tatását sok termelőszövetkezetünk megfogadta és minden erejével tö­rekszik a silótakarmány növelésé, ■re. Például a batyki „Vörös Me­ző“ tsz 200 köbméteres terve he­lyett 300 köbmétert, a zalaszent. györgyi „Béke“ tszcs terven felül 50 köbmétert silózott. A bocföldei ..Szabadság“ 180 százalékra telje­sítette előirányzatát. Vannak azonban hanyagok is. A pölöskei „Béke“ tsz pedig ta­karmányozási gondokkal küzd, mégis csak 100 köbmétert siló­zott 400 helyett és ugyanakkor a kukoricaszár egyrésze és a napra, forgószár kint van a mezőn, a cu­korrépafejet pedig alá akarták szántani. Az állami tartaléksiló •löszére a kukoricaszárat a fölü- müvesszövetkezet vásárolja fel métermázsánkén,t 7 forintért és a siló felett az állami szervek ren­delkeznek. Ezen a téren Balaton, magyarodon 154 százalékra telje­sítették a tervet. Egyes községek­ben azonban még nem látják az állami tartaléksiló jelentőségét és értelmét. így a kiskomáromi föld. müvesszövetkezet az állami gaz. dasággal állapodott meg. hogy az készíti el és ezért a silógödrö­ket a községtől távol, az állami •gazdasághoz pedig közel ásatta. Nagykapomakon az állami gaz­daság silóját jelentették be köz. ségi silónak. Dolgozó parasztsá­gunk rendelkezésére a földműves- szövetkezeteink úgynevezett bér­silót készítenek. Itt a gazdák a beadott kukoricaszár súlyának megfelelő silótakarmányt kapnak vissza métermázsánként 7 forin­tos áron. A silóhoz a silőzás al­kalmával répaszeletet is kevernek. Ezen a téren jó munkát végeztek a hagyárosböröndi, lebenyei, boc­földei tanácsok és földmüvesszö- vetkezetek. Hiba volt azonban Csesztregen, ahol a község a bér- siló tervét a „Petőfi“ tszcs anya­gával teljesítette, holott a tszcs-nek is megvan a maga külön terve. Pórszombaton a bérsiló tervét az állami gazdaságéval közös verem­be teljesítették aizEal, hogy a lesi- iózott takarmányt az állami gaz­daság veszi meg, holott a bérsilő megfelelő térítés mellett a dol­gozó parasztságé. Tanácsaink a mezőgazdasági ál­landóbizottságok bevonásával, a párt- és tömegszervezetek segít­ségével sok helyen jól szervezik az egyéni dolgozó parasztok egyé­ni silózását. így például Zala- istvándon 135 köbméteres terv helyett 558 köbmétert silóztak, Zaiakoppányban 117 százalékra, Garaboncon 170 százalékra és Sár. hidán 452 százalékra teljesítették egyéni tervüket. Egyes tanácsaink, mint TórnyjL szenímiklós, Csapi, Sánc, hallani sem akartak a silózásról és csak sok noszogatásra tesznek valami keveset Vájjon az ilyen tanácsok dolgozó parasztsága annyira bő­ven el van látva takarmánnyal, hogy nem szükséges a silőzás? Vagy ezek nem akarják átteleltet­ni állatállományukat? Vagy az el­lenség befolyása alá kerültek az ilyen tanácsok? A vsilózási terv teljesítésében legjobb a zalaegerszegi járás 79 százalékkal, a sereghajtó szere­pét pedig a Ietenyei járás tölti be 41.4 százalékkal. Gépállomásaink­nak is fontos feladata a silózás ütemének meggyorsítása. Legjobb a csesztregi és a türjei gépállo­más, a pölöskei gépállomás ellen­ben nagyon keveset tesz a silózás sikeréért. Tanácsaink és íöldmüvesszövet. kőzeteink feladata, hogy jól szer­vezzék továbbra is a silózás mun. kaját, minden gépet állítsanak erre a célra üzembe. Ne elégedje­nek meg a tervek papíron való elkészítésével, hanem gondoskod­janak annak végrehajtásáról, von­ják be ebbe a munkába a mező- gazdasági állandóbizottságokat és végezzenek minél jobb felvilágosi, tó munkát. Járási tanácsaink ellenőrizzék a községi tanácsok siiózási munká­ját, s a mulasztókat vonják fe­lelősségre és . szervezzék a ver­senyt a zalaegerszegi járás ver­senyfelhívása szellemében. Dolgozó parasztságunk szor­galmas munkája mellett megtalál, juk a kulákoknak ellenséges mes­terkedéseit, nem silóznak, vagy sok helyen rothadt gazzal töltik meg a silókat. Tanácsaink vé­gezzék ezen a téren a legszigo­rúbb ellenőrzést és szigorúan bün­tessék meg őket és ellenséges mesterkedésüket a dolgozó pa­rasztság előtt széles körbőn tuda. tcsitsák. A Szovjetunió mezőgazdaságá­nak állattenyésztési gyakorlata és a hazai tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy az áll at állomány átteleltetésát úgy oldhatjuk meg biztosan és helyesen, ha döntö mértékben silótakarmányokra tá­maszkodunk. Éppen ezért első­rendű feladata ezekben a napok­ban tenm elősző vetkezet einknek, földműves,szövetkezeteinknek' és az egyénileg dolgozó parasztsá­gunknak, hogy minél nagyobb tö­megben készítsenek állatállomá­nyuk részére továbbra is silóta­karmányt, mert állataink olcsó átteleltetésát és gazdaságos ter­melését biztosítjuk ezzel. Köves­sünk el mindent a silózással kap­csolatban, állat állományunk á tte­leitetése érdekében. Megyénk or­szágos viszonylatban a silózásban második helyen áll, de ha taná­csaink. termelőszövetkezeteink földmüvesszövetkezeteink és egyé­ni parasztságunk a hibá­kon okulva még jobb munkát vé­gez, elsők lehetünk ezen a téren. Németh Antal M. T, agropropagandista Lcváltoíiák a zalaszentbalázsi tanácselnököt és titkárt Zataszentbalázson lebecsülték a politikai felvilágosító munkát n dolgozó parasztság körében, A köz­ségi tanács volt elnöke és titkára megalkuvó módon dolgozott a be­gyűjtés érdekében. Szabotálták a ’beadás ütemet. Hanyag és felületes munkájukért leváltották ókéi. A községi tanács jelenlegi elnöke és titkára észrevette a felvilágosító munka hiányát és első feladatuk an­nak kiszélesítése volt. Azóta javul­tak az eredmények de az azelőtti közigazgatási munka rajtliagyla a bélyegét. Beadásuknak november 22-ig kukoricából 6S, burgonyából 90, tojásból 117, baromfiból 84, Ser­tésből 84, tejből 110 százalékra tet­tek eleget. lő szervezesse*, seiltes miinlcával a Vasgyüjtő Napek sikeréért! Az elmúlt hét esztendő alatt na­gyot változott hazánkban az élet. Traktor szánt a földeken az egyko­ri fogatna eke helyett, kombájn aratja a gabonát és itt is ott is uj épü­letekkel, gyárakkal gazdagodott or­szágunk. Elmaradt mezőgazdasági ország voltunk és néhány év • alatt fejlődő ipari országgá lett hazánk. Ez a fejlődés hosszú évek mun­kájának eredménye. A Szovjetunió felszabadította országunkat, de az uj ország alapjait már pártunk ve­zetésével dolgozó népünknek kellett leraknia- A dolgozó nép megtette a magáét. Bizonyítják ezt az elért eredmények, az elkészült hatalmas építkezések, az épülő erőmüvek, Inota, Sztálin város, a tiszaloki épít­kezés és a többi hatalmas béke- alkotás.­A szocializmus felé vezető utón azonban nem állhatunk meg. Ipa­runk megfeszített erővel dolgozik a megnövekedett szükségletek kielégí­tésén és napróLnapra több és jobb traktor, kombájn, marógép vagy esedtergapad kerül lit gyárainkból. Hatalmas feladatot jelent ez nép­gazdaságunknak és nem könnyű do­log a gyárak nyersanyaggal való ellátása sem. A mi hazánk gazdag ország, föld­jén minden megterem, gazdag szén­bányáink vannak, de ércben szegé­nyek vagyunk. Pedig az érc, és az ebből készített acél nélkülözhetetlen nyersanyag. Külkereskedelmünk ha­talmas összegekért, drága valutáért szerzi be külföldről a szükségletet. Pedig ha jobban körülnézünk, itt­hon is találunk vasat és fémet. Nem a föld mélyén, hanem a felszínen, a házak táján, falvakban és a vá­rosokban, az erdők fái között vagy éppen a szántóföldeken, a széncsata hősei, a tatabányai fiatalok az el­múlt hetekben egy nap alatt 150 mázsa vasat .bányásztak^ és na­gyot segítettek ezzel is népgazda­ságunkon. Végig járták városuk há­zait, benéztek a padlásokra és a pincékbe és felkeresték a környező földeket is. ócskavasat gyűjtöttek, elhasznált fémet, mert tudták^ hogy ez a nehézipar egyik fontos szük­séglete. A korszerű acélgyártásnál a vi­lág minden gyárában nagymennyi­ségű ócskavasat kevernek a nyers­vashoz. Ez olcsóbbá és egyszerűbbé teszi a gyártást. így dolgoznak min­denütt és ezt teszik a mi gyára­inkban. is. Az ócskavas fontos nyersanyag, beszerzésével hatalmas mennyiségű nyers vasat takarítha­tunk: meg. Nem mindegy a népgaz­daságnak, hogy öt vagy nyolc óra alatt termel uj acélt a Rákosi Má­tyás müvek, vagy a Diósgyőri Vas­gyár Martin-kemencéje. December 1-én kezdődtek meg megyénkben az őszi Vasgyüjtő Na­pok. A tíz napos gyűjtés alatt a legnagyobb és legfontosabb feladati ifjúságunkra, elsősorban DlSz- fiataljainkra vár. Nekik kell meg­szervezniük a gyűjtést és lelkes mun­kájukkal mindvégig élenjárni a gyűjtő munkában. \ városi és köz­ségi szervezetek osszák fel az isko­lák, üzemek fiataljai között a ha­zakat és jól szervezett gyűjtő-bri­gádok végezzék a gyűjtést. Az ipari tanulóktól és az úttö­rőktől is jó munkát várunk. A paj­tások már a tavaszi Fémgyüjtö Hónap alatt is jó munkát végeztek, de most még jobbat kíván tőlük kormányzatunk. Hívják versenyre egymást az iskolák uttövö-rajai és dolgozzanak a ,10 Icilős mozgalom' * megvalósításáért hogy a Vasgyii.pő Napok alatt minden úttörő leg­alább tíz kiló vasat gyűjtsön. A földműves-szövetkezetekre váró munka is jelentős. A íalvskban X szövetkezetek a vasgyiijtés gazdái és feladatukat a jó gazda módján kell cllátniok. Nem maradhat lei egyetlen dolgozó sem a gyűjtésből. Ügy igyekezzenek, hogy a Vasgyüj- tö Napok végére egyetlen kiló par­lagon heverő vas se maradjon X megye területén. A tanácsoknak és társadalmi szer­vezeteknek az agitáció és a fia­talok megmozgatása jut. Keresse­nek fel minden dolgozót és magya­rázzák meg a vasgyüjfés nemzet­gazdasági jelentőségért. Aktíváik ad. janak meg minden segítséget a fia­taloknak és mutassanak maguk is péld'áífe a tanulóknak. Zala megyében már megindult a gyűjtés. Az első két nap alatt egye­dül Zalaegerszegen közel 100 má­zsa vas gyűlt Össze és egyik-másik földműves szőve [kezet is szép ered­ményt ért el. De vaunak még hibák, amelyek: nagyban hátráltatják az eredmé­nyes munkát. A megyei DlSz.bizott. ság még egy lépéssel sem jutott túl az ígérgetésen és még gyermekcipő­ben jár a. DISz szervező munka. Az első napok már elmúltak és már itt: az ideje az eredményes gyűjtésnek. Sürgősen javítsa meg munkáját a DISz és pótolja be eddigi mulasz­tását. Ossza fel a városok utcáit a gyűjtő brigádok között és mozgassa meg a városok fiatalságát. Csak igy érhető el jelentős eredmény és jó' helyezés a megyék vasgyüjtő versenyében. Induljon meg tellát a munka mi­nél előbb. Tartsák meg az iizenu fiatalok a kötelező üzemíakaritás/, kezdjék meg a gyűjtést a középis­kolások és az úttörők és ha jól dol­goznak, a Vasgyüjtő Napok után büszkén jelentheti majd a megye: megteltük a kötelességünket, nyers­anyagot adtunk az ipainak. segítet­tül-: ötéves tervünk megvalósítását. Előre tehát a Vasgyüjtő Napols sikeréért! Tü!>]> dot fordH$»nak minőségre sí teslk&ndi téjSfSsigyársasai November 24-én kirendelés foly­tán a teiskándi téglagyárnál jár­tam- Meglepődve tapaszba! am. hogy az újonnan épült kis teskárr di téglagyárnál ,az esőzések foly'án sok félkészáru ment tönkre, amit pedig mégis megvédik,-k, az a fagy­kár áldozata le'k. Ezekből a hiányosságokból okul­va, úgy készüljünk fel jövőévi ter­vünk teljesítésére, hogy a fentiek­hez hasonló károsodások ne érjék népgazdaságunkat. A másik hiányosság az, hogy a ■tégía égetését tanulóra bízzák. A testkándi téglagyár kiváló minőségű téglát gyárt, az azonban, hogy az égetést gyakorlatlan ember végez­te, jelentős mértékben csökkentéi­be a nagyszilárdságúnak készülő tégla értékét. Igyekeztem a teskándi tégla­gyár dolgozóit szakmailag segíte­ni, ahhoz azonban, hogy ezen a té­ren teljes eredményt érjek el, nem elég néhány nap. A kemence meg- saerkesz'ésénél is hibák vannak, ami ugyancsak azt indokolja, hogy képzett égetőt kell beállítani. Teskándi látogatásom óta javu­lás mutatkozik a munkánál. Ha igyekeznek, elérhetik, hogy a mi* nőségi munkánál a megyei tégla­gyárak között a legjobbak lesz­nek Lőrinc Márton, I égetemester. A Fémáru^rár is befejezi éves tervet december 2l~re A nagykanizsai Féínárugyár dol­gozói a novemberi első dekád­ban csak 50 százalékos tervtoljosl- tégt értek el. A lemaradás oka r.z voh, hogy a szükséges anyagot nem kapták meg kellő időben. A máso­dik dekádban a nehézségek részben megoldódtak. Ezt az is mutatja, hogy tervüket 109 százalékra tel­jesítették. A hónap utolsó dekád iá­ban — habár az eredmények decern, her I-én még nem voltak lelje? egészében értékelve — behoztak elő­ző lemaradásukat. Az üzem dolgozói nem akarnak elmaradni azok mögött, akik vál­lalták, hogy éves tervüket december 21-re teljesítik. Csatlakoznak az élen­járó üzemek vállalásához s mindent elkövetnek, hogy Sztálin elviárs születésnapját éves tervük befeje­zésével ünnepelhessék. Csütörtök, 19ő‘í dec. 4.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom