Zala, 1952. november (8. évfolyam, 259-281. szám)

1952-11-10 / 263. szám

IS éves kora óta harcol a boldogabb jövőért Angyalost elvtárs \ nagykanizsai Ásványolaj Gep- •ii gyár irodaházának első emele­tén, a 7-es szánni szobában dolgozik Angyalosi Zoltán elvtárs, a vállalat személyzeti osztályának vezetője. Azért Írjuk le ily pontosan még a szobaszámot is, mert ez a szobaszám tökéletesen egyezik egy másik helyi­ség számával. Azt a másik helyiséget 7-es számú cellának hivták. A bras­sói hadbíróság Ítélete folytán került ebbe a börtöncellába Angyalosi elv- társ. Előzőleg a marémi olajtelepen dol­gozott, mint hegesztő. A hadbíróság azt róta fel bűnéül, hogy a grivicai vasutassztrájk idején a marémi •olajtelepeken kommunista magatar­tást tanusitott, szította a sztrájkot. Valóban igy volt. Kommunista magatartására azonban a brassói hadbíróság ítélete nem tehetett pon­tot, mert kiszabadulása után min­dent ott kezdett, ahol annak idején abbahagyta. Legfeljebb annyi vál­tozás történt, hogy az imperialisták iránti gyűlölet még jobban elme lyült benne. H a élhetünk ezzel a kifejezés­sel — mondhatnánk a kom­munista magatartás nála öröklött tulajdonság volt, mert már az apja is, aki kocsivizsgáló lakatos volt, részt vett az 1909-es brassói sztrájk­ban. Angyalosi Zoltán alaesonyterme- tii, zömök, gömbölyded arcú férfi. Tekintete fiatalosan élénk. Barna arcbőrének vonásai határozottságot árulnak el. 48 éves. Félrövidre vá­gott haja kétoldalt engedelmesen •simul, de a homloka felett apró hul­lámokba egyesülnek az ezüstös szá­lak. — 14—15 éves koromban apám sokat beszélt az 1905-ös orosz for- iradalomról — emlékezik vissza. — (Mozgalmi ember volt ő már akkor (azt mondta; csak látszat, hagy lever­itek a forradalmat Meggyőződése (volt, hogy a forradalom együtt, de nem egyenlő mértékben növekedik a jkapitalizanussal. A jövő a forradalom |erőié. Apám szavai 1917-ben beigazo­lódtak. S ok idő telt el, mióta Angya­losi elvtárs kiszabadult az 'imperialisták börtönéből. Már 1917- jben olvasta Marx könyveit. Egyszer ; sikerült egy majdnem az olvasha­tatlanságig elnyűtt Lenin-könyvet is szereznie. Nagy kincs volt ez akkor. (A dolgozók úgy vigyáztak rá, mint ia szemük világára. Tudták, hogy a i sok olvasástól, rejtegetéstől elron- gyolódott könyv egy szebb világ- elő­készítésének törvényeit rejti magá- ’ ban. Állandóan saját bőrén érezte a so­viniszta gyűlölet átkait. 1940-ben, amikor Horthy megjelent Kolozsvá­ron s elrendelte az államfőnek járó ünneplést, Angyalosi Zoltán nem ün­nepelt. Horthyban nem a dolgozó • nép képviselőjét látta — nem is lát­hatta. Ő pedig azt várta. Persze, nem Horthy és nem Horthy csend­őreinek személyében. Ebben az időben került Magyar- országra. 5 gyermeke volt. Úgy gon. dolla, itt kisebb a nyomor. Téve­dett. Az imperialisták Magyarorszá­gon is ugyanolyanok voltak, mint Romániában. 45-ig nem is történt semmi különösebb változás az életé­ben. A bázakerettyei olaj fúrásnál dolgozott. 1945. tavaszán aztán megkapta a kárpótlást a 7-es számú celláért, a szenvedésekért, az üldöztetésért. El­hozták a szabadságot azok, akikről apja annakidején oly sokat beszélt, azok, akiknek elődeik az 1905-ös for­radalomban már a világ dolgozóinak szabadságáért ontották a vérüket. A Magyar Kommunista Pártba 1945-ben az elsők között lé­pett be. Minden erejét latba vetve dolgozott- a párttal a pártért a dolgozó nép boldogabb jövőjéért. 1948-ban lett elmünkéi? — akkor, amikor Gerö elvtárs. 1949-ben a párt kiemelte. A nagykanizsai Állami Er- dőgazdaság igazgatója leit. Itt is elsőrendűen megállta a helyét, úgy végezte a munkáját, mintha már a bölcsőben az erdészetet tanulta vol­na. — Negyvenkilencben már bebizonyo­sodott — jegyzi meg Angyalosi elv­társ — hogy a munkásosztály nem­csak a forradalmi harcokra, hanem a forradalmi harcok vívmányainak továbbvitelére, a vezetésre is meg­érett. Tavaly októberben kérte a pártot, hogy helyezzék vissza a termelő munkába. Ezzel a lépésével a szak- munkáshiányon akart csökkenteni. Nem sokáig dolgozhatott azonban a szakmájában, mert a vállalat a sze­mélyzeti osztály élére állította. Ez nem azt jelenti hogy kikapcsolódott a termelő munkából. Ellenkezőleg. Minden idegszálát a termelés emelé­sének szolgálatába állította. Angya­losi elvtársat már kora reggel a gyárban lehet találni, de alaposan kiveszi a részét a pártmunkából is. A III. körzeti alapszervezetnél ve­zetőségi tag. Az az elve, hogy nem állhat.j a meg a helyét a termelésnél az, aki lebecsüli a pártmunkát. Au- gyalosi elvtárs nemcsak vallja, hanem meg is valósítja ezt az elvet. Esze­rint él. J ó munkája elismeréséül 19-iS- ban megkapta a Köztársa­sági Érdemérem bionz fokozatát ez- •V áprilisában pedig a Magyar Mun- kaérdemrend bronz fokozatát nyerte el. Kilenc gyermeke van, Közülük kelten néphadseregünknél szolgál­nak. Mindketten párttagok. \ töb­biek még fiatalabbak, tehát van mi­re elköltenie Angyalosi elvtársnak az 1500 forintos fizetését. Ennek elle­nére a békckölcsönjegyzésnél példát mutatott: 2000 forintot jegyzett. Nagyon sok a munkája, talán ép­pen ez buzdítja, ez serkent! arra, hogy bátran, igazi kommunista mód­ra szembeszálljon a nehézségekkel. Ha az üzemben siránkozást hall, nem siránkozik a siránkozókkal, ha­nem megkeresi a hibát, megvizsgálja, mi hátráltatja a terv teljesítését, egy-egy munka határidőre való befe­jezését. Nagy előnye, hogy nemcsak jő kommunista, hanem jó szakember is. Megtalálja mindig azt- a gyenge területet, ahol az ő segítségére van szükség. A míg hivatalában voltunk s be­szélgettünk vele, két olyan dolgot is elintézett, ami különbén csalr napok esetleg hetek /múlva nyert volna elintézést. Szombathely­re kellett volna utazni valakinek, hogy egy fontos nyersanyagot meg­kapjanak. Angyalosi elvtárs fogta a telefont. Felhívta Szombathelyt s megmagyarázta, mily hátrányt je­lent a gyár tervtéljesitésénél, ha az anyagot csak személyes megbeszélés­re s napok múlva kapják meg. Érvei oly meggyőzőek voltak, hogy a kíván­ságot teljesíteni kellett. Az üzemben mindenkit ismer. En­nek tulajdonítható, hogy a munka­erők helyes beállításánál, a munka­erővel való gazdálkodásnál is min­dig biztosan számíthatnak reá. Az üzemi pártbizottság titkárával és az üzemi bizottsággal szoros kapcsola­tot tart. Élete összenőtt- a gyár lük­tető életével. A jövőért dolgozik amiről biztosan tudja, hogy napról- napra szebb lesz. A míg munkájáról, életéről be- szél, többször is felveszi a telefonkagylót. Segít, intézkedik, hogy a gépgyár, minél jobban telje­síthesse a tervét. Az a forradalmi erő, amely a marénai olajmunkásokat sztrájkba vitte, most az építő munka lüktetésével párosul. A nagy harc győzelemmel végződött, de az utolsó csapás még hátra van. Jó .munkájá­val ennek az utolsó csapásnak a si­keréért küzd Angyalosi elvtárs. Békeiiázakai avatnak Nagykanizsán TV' agykanizsán az elmúlt na­1 ^ pókban avatták békehá­zakká a Magyar-utca 18, 25 és 36. számú házakat. Hétfőn délután került sor a Vörös Hadsereg-utja 16/c szám alatti háts avatására. A békeháeak szervezését a. nagykanizsai MNDSz az Ingatlan, kezelő Vállalat dolgozóival karölt. ve végzi. Felkeresik a ház lakóit, elbeszélgetnek velük. Elmondják hogy a Szovjetunió oldalán pár­tunk, dolgozó népünk mily hatal. más harcot viv a béke megvédé­séért, azért, hogy békében épít­hessünk, békében dolgozhassunk. Beszélnek arról is, mit kell tenni mindenegyes dolgozónak — igy & ház lakóinak is — azért, hogy pártunkat a békéért vivott harcá­ban segíthessék Iveket osztanak ki, amelyekre a lakók felírják, mivel veszik ki részüket a béke­harcból. Azt, hegy egy-egy há­zait békehádzá avassanak — ki kell érdemelni. A lakóknak be kell bizenyitaniok, hogy érdemesek arra, hogy a békeház lakói legye, tnek. Az avatás ünnepélyes keretek között történik. Megjelennek a kis úttörők. Szavalatok, énekek hangzanak el, majd egy-egy MNDSz-asszony elmondja, mi a jelentősége a békeházavatásnak. A Vörös Hadsereg-utja 16/c számú ház avatásánál az ■úttörők szavalata és énekszámai után Steiner Pálné, a ház lakója Is hozzászólt az avatási beszéd­hez. — Mi, e ház lakói — mondotta többek között Steiner Pálné — örömmel vettük tudomásul, hogy az MNDSz és az Ingatlankezelő Vállalat minket is érdemesnek tart arra. hogy házunkat béke­házzá avassa. Büszkék vagyunk, hogy a Vörös Hadsereg utján a mi házunk lett az első békeház. Ez a megtiszteltetés arra kötelez minket, hogy a jövőben még szi- vósabban harcoljunk a békéért. Ezt a harcot örömmel és lelkese­déssel végezzük, hisz nekünk asszonyoknak, anyáknak elsőren­dű és legszebb feladatunk, hogy minden tőlünk telhetőt elköves­sünk a békéért. A III. békekon­gresszus tiszteletére tett felaján­lásunkat teljesítettük. Mi. e ház lakói ígérjük hogy a jövőben minden olyan munkából, amely a béke megvédéséért folyik, még fokozottabb mértékben vesszük ki a részünket. Az MNDSz asszonyok és a Közületi Ingatlankezelő dolgozói naponta tartanak egyes házaknál röpgyül'ésekot s a röpgyülések nyomán állandóan újabb és újabb felajánlások születnek. A Néphad- sereg-utja 11. számú ház udvarán mintegy 30-an gyűltek össze. A szomszéd házak lakói is resztvet­tek a röpgyülésen, amelyet az út­törők szavalata és éneke tett ked. vesse és változatossá. A Magyar-utca 25. számú ház állami tulajdont képez. A lakók előzőleg nem törődtek vele, az udvar is teljesen el volt hanya­golva. Mielőtt azonban békeház­zá avatták, nemcsak az udvart hozták rendbe, hanem szépen ki is meszelték a falakat, sőt a va­kolatot is megjavították. A ház­ban üzemi dolgozók laknak. Jó munkájukkal szereztek érdemet arra, hogy a házat békeházzá avassák. A lakók Nyakasáét vá­lasztották küldöttként a városi békeértekezletre. — őt tartjuk a legjobb békeharcosnak — mon­dották — legméltóbbnak tartjuk, hogy a városi békeértekezleten képviseljen bennünket. Horváth Zsigmondira, a Néphad. sereg-utja 9. számú hás lakója vállalta, hogy a házat, amely az állam tulajdonát képezd, küteöleg és belsőleg is állandóan rendben tartja. A közeljövőben 11 békeház lesz már Nagykanizsán. Azok a há­zak részesülnek ebben a szép és nemes kitüntetésben, amelyeknek lakói jó munkájukkal bebizonyí­tották, hogy élenjáró bűkeharco- sclí. PÁRTHSKS& November 19-én este 6 órakor előadást tart a Pártoktatás Há­zában Molnár István elvtárs a politikai gazdaságtan II. évfolyam részére; „Szocializmus építése a népi demokráciákban“ címmel. November 11-én délután 5 óra­kor a Pártoktatás Házában elő­adást tart Szigeti István elvtárs, a Megyei Előadó Iroda és Elméleti Tanácsadó tagjai részére „Megyei Előadó Iroda és Elméleti Tanács­adó szerepe a pártpropaganda ki­szélesítésében“ címmel. November 13-án este 6 órakor a Pártoktatás Házában előadást tart Busa János elvtárs a töme­gek részére „A ül. Magyar Béke- kongresszus jelentősége“ címmel, A zalaegerszegi Ruhagyárban a „Zala’“ legutóbbi bírálata nyo­mán emelkedett a termelékeny­ség és javult a minőség. Az üze­mi bizottság, a műszaki vezetőség és a pártszervezet gondosabb és alaposabb munkát végzett, amely­nek máris meglátszik az eredmé­nye. Különösen az elmúlt hét óta. a november 7-re való felkészülés­kor iörténtek változások. A 6-os ifi-szalag október havi tervtelje- sitése elérte már a 103.8 százalé­kot. Felszámolták a hiányossá­gaikat. Kihasználnak minden munkapercet, bizonyos, hegy tel­jesíteni fogják a 105 százalékos mennyiségi és 99 százalékos mi­nőségi vállalásukat. A jobb ter­melési eredmények elérésében példát mutatott a 2-es szalag i?:. A ió munkaszervezés nyomán októberben 105-4 százalékot telje­sítettek. A 21-es szalag dolgozói 110.5, a 26-os szalag dolgozói Pe­dig 111.2 százalékra valósították meg a múlt havi tervüké1. Ugyan­csak jó eredményeket mutattak fel a 15-ös és a 31-es szalag dol­gozói, akik 104 százalékot telje­sítettek. A november 7-e tisztele­tére indított munkaverseny sza­kaszban hátul kullogtak a 11-os, a 23-ap és a 24-es szalagok dolgo­zói; tervüket 100 százalék alatt teljesítették. Vegyenek példát a lemaradók azoktól a szalagoktól, amelyek élenjárnak a termelés­ben. amelyek becsülettel teljesí­tették november 7-re tett vállalá­saikat. As Állami FaJuszinház előadásai Zala megyében Az Állami Faluszinház „Móricz Zsigmond’l-társulata november 8-tól 20-ig tarló Zala megyei sze­replése során a Tűzkeresztséget mutatja be- Az előadásokat egyes községekben az alábbi napokon tartják: November hó 10-én, kedden Zalaapáti, 11-én Egervár, 12-én Becsvölgye, 13-án Pusztaszent- lászló, 14-én Pacsa, 15-én pedig Kehida kerül sorra. Ezekben a Hat nap helyett három nap A nagykanizsai Gyümölcs-Szesz­ipari Vállalat munkáját hát. ráitatták az elavult toldott-foldot't gázcsövek. Sok esetben a legsürgő­sebb munka idején sípolva tört elő a gőz valamelyik beteg cső hasadó­kán. Ilyenkor le kellett állnia az üzemnek, hogy a hibát kijavítsák. A sok egy-két órás, félnapos, vagy egésznapos kiesés nagymértékben hátráltatta a vállalatot a terv telje­sítésénél. S az egy papos állás mint­egy 10 ezer forinttal csökkentette a termelés értékét. Hogy havi tervüket a hiányosságok ellenére is már 28-án 136 százalékra teljesítették, az teljes mértékben a jó vezetésnek, a tökéle. tes munkaszervezésnek és a dolgozók lelkes munkájának köszönhető. A vállalatnál havonta termelési elszámolást tartanak, amely két na­pot vesz igénybe. Az elszámolás ók- tóber 29-én kezdődött, tehát az üzem­nek le kellett állnia. Bizonyos okok miatt csak november 3-án, tehát 6 nap múlva indulhattak volna újra. Buvári Gyula szeszfőző ekkor azt mondta Fiegler István üzemlaka­tosnak: — Ha jól hozzáfognánk a munkához, a hibás gőzvezetéket (i nap alatt teljesen át is építhetnénk s akkor nem fordulna elő a gyakori kényszerállás. M indent alaposan megvizsgál­tak. A munka, amit cl kell végezniük nagyon soknak látszott. Elgondolásukat a többi dolgozóval is megbeszélték. Ennél a megbeszé­lésnél már jelen volt Széli János, a vállalat igazgatója és Bonos József műszaki igazgató is. — Aztán meg­született az uj felajánlás. — Ha a vezetőség megteremti a műszaki feltételeket ;— mondotta Buvári Gyula, — és Czigány Endre. Berike József, ezenkívül Nagy Antal is segítenek, akkor november 7. tisz­teletére vállalnánk, hogy a gőzcső teljes átszerelését 5 nap alatt elvé­gezzük. — A munkát én is megvizsgáltam — mondta Borsos József műszaki igazgató. — Ne végezzünk gyors, de rossz munkát, inkább fejezzük be 7 nap alatt. — Helyes — szóit közbe Benke József. — Hat nap alatt úgy is készen leszünk, ha minőségi munkát vég­zünk, persze alaposan hozzá kell fognunk, — mondta Buvári Gyula majd megkérdezte: — Vállaljuk ez t mi ndannyian ? — Vállaljuk! — hangzott az egy­hangú válasz. így történt meg az uj felajánlás 9 nappal november 7 előtt. Másnap — október 30-án — meg­kezdték a munkát*. A főgőzvezeték uj esőből készült, de a kisebb részeknél igyekeztek mi­nél több hulladékanyagot felhasznál­ni s igy mintegy 15 méter megtaka­rítást értek el. Lelkesedéssel folyt a munka. Fiegler István üzemi akatos hegesztett, peveonezett és a hasznave­hetetlen csövek közül egyre több •<u haszna vehet övé. A műszaki igazgató is velük együtt dolgozott. \ terv, ame­lyet az uj gőzvezetékről készített, óiáról-óráva jobban kezdett kitelje­sedni. Ezelőtt, ha valamely részen fújt a gőzcső, az egész üzemnek lo kellett állnia. Az uj vezetőket több szelep beiktatásával — úgy ké­szítették, hogy a gözesö valamely ré­szének megsérülése ne érintse az egész üzemet, csupán azt a készülé­ket, amelyhez tartozik.' Most egysze­rűen annyit kell tenniük, hogy el­zárnak egy szelepet — s egy kivéte­lével valamennyi készülék dolgozhat. November 1-én este 3 nappal a vállalt határidő előtt már az utolsó pakolásokat rakták be. Czigány Endre fent a magas kúp mellett egy keskeny állványon kuporgott s kezé­ben két csavarkulccsal szorongatta a csavarokat. Egy másik részen Borsos József műszaki igazgató és Fiegler István üzemlakatos dolgozott. Buvári Gyula és Nagy Antal pedig a pako­lást. vágtáik a megadott minta sze­rint. mig Benke József a süni, ra- ! V olajos anyaggal mázolta he lkára vágott tömitő anyagot. \7 alóságos verseny indult, ki ’ végez előbb és jobban a maga munkájával. Czigány Endre néhány perecéi megelőzte a többie­ket. Elkiáltotta magát: — Részem­ről jöhet a gőz. A gőz azonban még nem jöhetett, mert a másik flaacsni beesavarozásá- val még nem végeztek. Nem telt el azonban 5 perc sem, amikor Borsos József és Fiegler István is befejez­ték a csavarozást. — Most már valóban jöhet a gőz, A következő pillanatban duruzsol­ni, zúgni kezdtek a csövek — aztán, hirtelen fülsiketítő sűrítés hallat­szott, Ott, ahol előzőleg Czigány Endre dolgozott, hatalmas erővel tört elő a gőz. Amíg a főgőzszelepet nem zárták el, nem is lehetett hallani az emberi hangot, de a dolgozók sem voltak láthatók. Süni gőzfelhöbe burkolóztak. A villanyégők mint tá­voli világítótestek pislogtak át a tej szí nii. sűrű gőzön. A mikor ismét csend lett, a mű­szaki igazgató megjegyezte: — Nem elég az. ha esalc gyors munkát végzünk, jó munkát kell vé­geznünk. Szétszerelték a csövet. Kiderült, hogy Czigány Endre ott hibázott, hogy nem vizsgálta, meg elég­gé a cső peremét. Nem volt alapos a munkája. Nem vettg, észre a peremen mutatkozó egyenet­lenséget, A hegesztésnél alig észreve­hető fémeseppek kerültek a flaues, nira, 9 ezek elősegítették, hogy a gőz utat törjön magának. Azonban 10 perc sem telt el, a csövet ismét összeillesztett ék. s újból elhangzott a kiáltás: — Jöhet a gőz. Most már rendben volt minden. A jó munka meghozta eredményét. A dolgozók vállalták, hogy 6 nap ain't befejezik a munkát és befejezték 3 nap alatt. Mindent alaposan meg­vizsgáltak. a vezeték tökéletes volt. Az idő már 9 óra körül járt. A nyirkos őszesti levegő beáramlott a tárt ajtón. Nem érezték a hideget fűtötte őket a győzelem. Túlteljesí­tették felajánlásukat — jó munkát végeztek. ; községekben 1—1 előadás lesz. 16- án Zalaegerszegen 2 előadást, 17- én Türjén, 18-án Dióskálon, . IS-én Hahóton, 20-án pedig Gél. [ sén tartanak 1—1 előadást. A 16-i zalaegerszegi két elő­adást a termelésben élenjáró dol- i sozók és a begyűjtésben példát ' mutató dolgozó parasztok tiszte- ; leiére tartja az Állami Faluszin­ház „Mpricz Zsigmond“-társulata. November T^re iaviiSt a miunfca & fhshéjgyárrsá!

Next

/
Oldalképek
Tartalom