Zala, 1952. november (8. évfolyam, 259-281. szám)

1952-11-11 / 264. szám

Uj iskolát építettünk kimondta; Nagyváradi Mihály, a 'agyar Népköztársasági .Érdemérem ;>ron;: x'oközatáyal -ldtüiitctett -'.peda- gógu$.' •' . . . ZalnszunimiMlv, I&52. nov. 7. 1932. áprilisiéban, gondoltunk elő­ször arra, hogy iskolánkat korszerii- •ritjük. Tervünk az volt, hogy egy uj •tantermet létesít inak a régi egy tan­terem mellé. Társadalmi munkával szándékoztuk a tervet megoldani, •Így hát ott kopogtattunk, ahol. a munka megindulásához egyelőre a legtöbb segítséget várhattuk: össze­hívtuk a szülői munkaközösséget. • A terv megnyerte a szülők tetszését, hiszen iskolánk 300 tanulóját három különböző helyen tanítottuk a köz­ségben, Nemcsak mi, pedagógusok, a ctzülők is érezték, hogy a gyermekek széttagoltsága jelentősen, hátráltatja az iskola nevelőmunkáját. y szülői értekezleten szárnyat kapott, az egész terv s igy született meg a község szocialista vállalása: társadalmi munkával s anyaggal segítik az isko­laépítést és nem egy, hanem három uj tantermet építünk — legyen uj is­kolája a községnek. A. lelkeg elhatározást népköztársa­ságunk hatalmas összegű állami tá­mogatásiban. részesítette.' A szülők, tömegszervezetek, s maguk az úttörők 238 ezer lórim értékű társadalmi rumiká-t. végeztek, a község 110 ezer téglával és.. 45 köbnajter épületfával -járult az építkezéshez. Tervünket határidő előtt egy hó­nappal teljesítettük, hiszen terveink szerint november végére kellett volna elkészülnie az uj iskolának, A falu. a szülök> gyermekek s az építkezésen dolgozók lelkesedése nem isméit ne­hézségeket. Pedig az ellenség lépten nyomon elhintette a kétkedés mag­ját. Nem egyszer lehetett hallani az építkezés társadalmi munkáját vég­zők között: ez eohasem lesz iskola. Menhely lesz, nekünk öregeknek. Vagy éppen laktanya. Már akkor le­szereltük az ellenség hangját, s most, amikor vidáman folyik a tanítás az uj iskolában, az ingadozók és kétke­dők is meggyőződhették arról, hogy minden, and ebben az országban tör­ténik, az őértük, gyermekeikért, a jövőért van. Az uj iskola, hatása szerte érezhető. Fegyelmezettebbek lettek a gyerekek s mások lettünk mi is, pedagógusok. Fogékonyabbak a .szülök, gyermekek egyaránt az is­kola feladatai megoldására. Éppen ezért, indítottunk újabb harcot a ta­nulmányi eredmény fokozására, a lemorzsolódás teljes megszüntetésére, a szertárak és a szakkörök fejleszté­sére. Adottságaink megvannak, Nyolcán dolgozunk pedagógusok az uj iskolában, iá tudjuk mivel tarto­zunk az uj iskoláért az államnak s a falu dolgozóinak is.. . (Nagyváradi Mihály elvtáí’s, a. Magyar Népköztársasági Érdemrend bronzfokozatát kapta a mai napon munkája elismeréséül. A piros doboz­ba helyezett érdemrend itt van a kö­zében. Bizonyságul, hogy dolgozó né­pünk megbecsülése egyaránt kijár a vasöntőnek, a kiváló állatgondozó­nak, a- művészeknek s a pedagógu­soknak is. Kitüntetéséről keveset be­szél. Inkább terveikről. Hiszen Za. laszentmihály sem szűnik meg fej­lődni, -az uj iskola csak kezdet ná­luk is.) A régi iskolában óvodát, napközi- otthont szervezünk. . Ezen is múlik, hogy milyen eredmények lesznek a termelőszövetkezetben. Mentesítjük az anyákat a napi gondoktól. Itt kint, az uj iskola udvarán pedig tor. natéímet fogunk építeni, a vidéki, is­koláik között először, (S az őszi esőben, ahogyan végig­nézzük a tágas udvart, magunk előtt látjuk már a tornatermet, az. udva­ron a röplabdapályákat s a vidám gyereksereget. ■ Ahol ennyi szeretettel, s állandó gondoskodással egyengetik'-a jövő út­ját, nem kétséges, mindez, meg ife valósul.) íPORt HagyKanizsa kosánalidasiiortjáróJ Ifjú Hári Zsigmond helytállása A •felszabadulást követő V években, fia-' talmas’ léptekkel indult nies Nagykani­zsán- a kosárlabdasport fejlődése. Az akkori Szikra, majd Építők es ezt köve. tő Lokomotiv és KASÉ térít és női csa­pata mintegy bizonyságként szolgáltak. A kanizsai kosai labdasport fejlődése nagyméretű, minőségi és mennyiségi vo­nalon jelentős. Az akkori kanizsai ko­sárlabdaszövetség jó munkát végzett. Ennek eredménye, hogy 1950.ben már közel 200 volt az igazolt kosárlabdázók száma. Az aktívan működő csapatok száma 7 volt, ebből az Építők női csa­pata az NB II-ben szerepelt, majd. ugyan­csak az Építők férfi csapata megyei bajnok lett, mig ezt megelőzően a Zala, Somogy ■ összevont megyei bajnok­ságban a kanizsai csapatok az első négy helyen végeztek. A. tél- szezonban sori a látogattak el a Dunántúl legjobb férfi és női. együttesei, sőt egyizben • a magyar bajnokcsapat Haladás együtte­se is szerepelt. Az akkori vélemények szerint Nagykanizsa kosárlabda sportja a lehető legjobb, utón haladt, ezt bizo­nyltja a Magyar Kosárlabdázók Szövet­ségének . kitüntetése, aranyérem jutalom­ban részesítette Harangozó Lajost, aki mint u kasári abdászövcKség elnöke ve­zette Nagykanizsa .kosárlábdaspórtját. Jelenleg mi a helyzet? -1952. novembe­rében Nagykanizsán egy férfi és egy női kosárlabdacsapat, van. A játékosok száma még az 50-et sem éri el. Után­pótlás terén javulás mutackozoü (Petőfi, Bányász), -de ezeknek még sokat kell fejlődni, hogy minőségűig elérjék a megyei bajnokság színvonalát. Hol van az Építők férfi és női csapata? A Me­gyei Kosáilabda Szövetség értesítést kapott a két csapat visszaleptetéséről, a női csapat még a bajnokság közben, a férfiak pádig a bajnokság befejezése után, mivel a sportkör nem tudott meg­felelő anyagi támogatást biztosítani. Az Építők sportkörében egy-két lelkes dolgozó kivételével általános ellenszenv uralkodott a sport iránt. Jelenleg minőségileg egyedül a Loko­motív férfi és női kosárlabdázói működ­nek Nagykanizsán. A ' városi kosárlabda szövetségnek nyoma sincs, de nem vál­Í toztat ezen az állapoton a megyei Ko­sárlabda Szövetség sem Némán nézik és tűrik, hogyan esik vissza a város fej­lődőképes kosárlabdasportja. Valaki ta­lán mégis felelős ezért? fi gabonabeayüjtésben országos viszonyiatboo eteü község fiatallal a sportban ts jól megállják 'ftsr/axet “--------1 ttju • J Zsigmond fj j még nem. ...ij régé« : alsóerdei téglagyár munkása volt. Tár. iái, akik­kel egy brigádban if dolgozott úgy beszélnek róla, mint fegyel­mezett dolgozóról • Aki tőle tanult, -íz helytállási tabuit. Ifjú Hári Zsigmond a munkás- ruhát nemrégen kátonaruhával ’ cserélte fel. Apja, altivei együtt dolgozott a téglagyárban, büszkén olvasta a levelet, melyet fia ala­kulatának parancsnokától kapott. Fia, Hári Zsigmond élhonvéd lett. »Hám Zsigmond 'kiválóan látja el feladatát — írja az alakulat pa­rancsnoka- — Élenjár a katonai és a politikáé kiképzésben egy­aránt. Példamutató, fegyelmezett. Élhonvéd lett. többször kapóit di­cséretet. Amikor a Néphadsereg Napjára készült, kiváló eredmé­nyeket ért el, s elben fáradhatat­lanul segítette társait is. Köszörűjük, hogy ilyen elvtársat adtatok néphadseregünk szármára ciki példamutató magataiiásaoal és kivédő munkájéival tűnik ki. Büsz­kék lehetnek rá szülei, faluja, s üzeme minden dolgozója, büszkén követhetik példáját a munkában brigádja tagjai, s azok, akik ez- uhln lesznek tagjai néph-adsere- .,günknek Az alsóerdei téglagyár munká­sai örömmel vették- a? hirt. társuk­ról, Idős Hári Zsigmond még ke­ményebben fogja a munkát, azért teljesít brigádja nap-nap utón 410 százalékot. Hiszen valamennyien a bókéért dolgozunk, a békét védjük. Kulturotthon-avatások a Na gy Október évfordulóján •Az ötéves terv keretében léte­sülő kultitroU hónaink közül az csévi beruházások két legjelentő­sebbjét a galambok! és a zala- tárnoki kultúrát thont november 7-én, a Nagy Októberi Forrada­lom évfordulóján avatták fel. Galambokon 70.000 forint álla­tni hozzájárulással s mintegy 150.000 forint társadalmi hozzá­járulással készült el az uj kul­túrotthon, mely megyénk egyik legszebb, legjobban felszerelt kui- turotthona lett. A kultúrotthon­avató ünnepségen Dér Ambrus elvtárs, a járási pártbizottság titkára tartott előadást, majd Hadnagy László elvtárs. az MT népin. oszt. vezetője adta át a kuiturotthont a község dolgozói­nak. Színvonalas kultúrműsor szórakoztatta ezután a zsúfolásig megtöltőn terem közönségét, me­lyen a kultúrotthon megyeszerte ismert, kitűnő táncegyüttese mu­tatta be műsorát. A kultúrmű­sor után filnielöadás volt. A kul- tui'cttho.nban ezzel megkezdőd­tek a rendszeres filmelöadások is. Zalatárnokon 110.000 forint ál­lami támogatással s mintegy 200 ezer forint társadalmi hozzájáru­lással készült el megyénk leg­szebb, teljesen felszerelt kultur­ott hona. Az avatási ünnepségen Fehér Ferenené elvtársik), az MT osztályvezetője tartott előadást és adta át a kuiturotthont a község dolgozóinak. Egész napos ünnepi műsor követte az avatást, mely­nek keretében vendégszerepeit a zalaegerszegi vasutasok kitűnő tánccsoportja is. A T UZKERESZTSE mutatta be az Állami Faluszinház Bakon Guíoríöide 1200 lakosú kis község a megyében. A félszabadulás előtt a Bart- ha-ícle uradalom árnyai nehezedtek a község- lakóira. 1200 hold birtokosa volt a környék mindenható urasága, aki „mellékesen” versenylovak tenyésztésé­vel is foglalkozott. Jó! emlékeznek még a gutodökliék arra az időre, amikor az uraság versenyparipái jobban élték, mint ők. Nem egyszer előfordult — mondja az egyik kérgeskezü paraszt —, hogy cuk­rot - és egyéb-nyalánkságot etetett lovai­val, a mi' gyerekeinknek - pedig még ke­nyérre sem telett. . A felszabadulás Guíoríöide arculatát is megváltoztatta. Az elnyomottak a föld igazi gazdái lettek és a hírhedt versenytenyészet helyén ma már az ál­lami gazdaság dolgozói vallják és tud­ják magukénak az egész gazdaságot. A felszabadulás meghozta Gutorföldére is a szabadságot és lakói igyekeznek is ezt jó munkával meghálálni. Szabad és bol­dog életünket azze! tudjuk legjobban biztosítani — mondja Jónás Károly ta­nácstitkár —, ha állandóan fokozzuk a munkát és ezzel csapást mérünk az el­lenségre, mindig jobban és jobban gyen­gítjük erejét. Szükség is_ van erre itt a Tito.szomszédságban, hadd lássák a ju­goszláv nép elnyomói, hogy uralmuk nem tarthat sokáig. Valóban, a 477 százalékos . begyűjtési eredmény legsúlyosabb csapás, amivel egy község "dolgozói- az ellenség erejét gyengíthetik. Mert Gutorfölde a nyáron 477 százalékot ért cl a begyűjtésben és ezzel országos viszonylatban első. lett a községek között. Az alkotmány ünnepén adták át ünnepélyesen a vándorzászlót részükre. Nagy napja volt ez- a falunak, amilyen még nem volt soha. A zászló átvételekor megfogadták, hogy tovább fokozzák a munkát, mert a' vándorzászlót nemcsak ebben az évben akarják meg tartani, hanem jövőre és. azután is. Regi igazság az, hogy ahol jól megy a munka, ott jól megy a sport is. A gu- torföldick példája bizonyítja legjobban, hogy a termelő munka és a sport elvá­laszthatatlanok egymástól. Sportolóink a legteljesebb mértékben kiveszik részü­ket a munkából, is — dicsekszik vele Sényi Lajos sportfelclős. — A begyűjtés­ben úgy segítettünk — veszi át a szót Bódi József vasúti váltókezelő, a labda- rugócsapat tagja —, hogy brigádokat alakítottunk-és mindig ott sejtettünk, ahol legsürgősebb volt a munka. De nemcsak csépeltek és arattak a sportolók, hanem a felvilágosító munkából is kivet­ték részüket. A. tana.»titkár a vándor- zászló átvételekor .külön is megdicsérte ezért a sportolókat. — Sportolo.uk nagy segítséget adtak a begyűjtésben — inon doha többek között. — Ha valahol kissé nehezebben ment a beadás, oda elküld­tük a sportolókat és egész biztos, si­kerrel jártak. . Ez azzal magyarázható, hogy a község -apraja-nagyja szereti a sportot és amit ők kérnek, azt megcsi­nálják. A sportban Gutorföídén is legnépsze­rűbb a labdarúgás. Labdarugócsapatuk egyike a ■ legjobbaknak a lenti járásban. Tavaly a 2. helyen végezték a járási baj­nokságban;- az idén azonban minden re­mény megvan -az elsőségre, illetve arra, hogy a jövő tavasszal már a megyei bajnokságban fognak szerepelni. De nemcsak a labdarúgást sí éretik a gutor földiek, hanem az MHK-t is. Tervükéi már eddig- 130.5 százalékra teljesítették és ez az .eredmény növekedni fog. Két jól sikerült szpártákiádot rendeztek. Az egyiket teljesen öntevékenyen, minden járási, vagy megyei segítség nélkül. A járási és megyei TSB is csak akkor érte-' sült róla, amikor az eredményeket be­kül dlék. Kaptak is dicséretet érte és az „öntevékenyen működő spo'tkör” cím alatt példaképül állították' a többiek elé, A szeptember 21-én megtartott szpűrj tákiádon Somogyi Ilonka is résztvetí. Azelőtt még soha nem sportolt és sem­miféle- versenyen nem szerepelt. Csűri Anna vasúti forgalmista, aki egyébként kosárlabdázó, beszélte rá, hogy vegyen részt a versenyen. Somogyi Ilona vc'gül is engedette rábeszélésnek és a 100 mé­teres síkfutásban elindult, Csiiii Anna-' ve! együtt. De csak az indulásnál vol-, tak együtt, mert a célba Csűri Anna előtt Somogyi Ilona, aki még soha nem futott versenyszerűen, 15 rnp-cs idővel elsőnek érkezett be. Mondani sem keli, hogy mennyien gratuláltak neki. A , szpártákiád érmeit nem régen osz­tották szét. Jóval 9 óra után fejeződött be az éremkioszíás és a 100 méteres futás győztese boldogan vitte haza sz első érmet. Már az egész család- aludt, de-_ Ilonka felverte a hazat és övömtől csillogó szemmel mutogatta az első ér­met. _— Látja édesanyáin, én csak most futottam először és első lettem — új­ságolta boldogan. A vidám sportolást Guíoriöldén csak egy körülmény zavarja meg. Pályájuk a megye egvik legszebb és mondhatni leg­jobb pályája. Azért szeretik’ annyira, m_eri_ ő'k maguk építették.- Ezen a szép pályán a sportolásnak egyetlen' akadá­lya az, hogy fölötte magas feszültségű villanyvezeték húzódik végig. Ezt már többször sérelmezték illetékesek előtt, azonban eddig csak ígéret van, semtnf egyéb. Pedig helyesen jegyezte meg az egyik sportoló, hogy könnyebb lett volna az oszlopokat a szerelésnél a pályától valamivei odébb felállítani, mint most a pályát „elvinni” a helyéről. A jó munka eredményeképpen a sport­kör most kapott 7000 forint értékű fel­szerelést. Van benne kosárlabda, atlétika, laoaarugó síb. felszerelés. Ä községben október 19-én avatták 'fel az uj kuiturhá- zat. /Mindkettő a dolgozóké, a sportolóké lesz. Gutorfölde, a déli határokon levő kis község gyarapodik, erősödik a sport­ban, a kultúrában, hogy még erősebb legyen a munkában. (SZALAY GYULA) .4 z Állami Faluszin­"r*- ház Móricz Zsig­mond társulata szomba­ton este mutatta be Za­la megyében a „Tüzke- iTsztség'“-et. Urban Er­nő Kossuth-díjas író szín. müvét. Félórái késéssel lehetett csak megkezdeni az előadást, ez azonban nem rontott a szereplők hangulatán. Nagy lelke­sedéssel jöttek el ide Bakra is. mint a ah egye többi községébe, hogy .'Xgitsék a falusi dol­gozókat a kultúra ma­gasabb fokára, segítse­nek, hogy falvainkban felismerjék mindenütt a jobbat, az újat, a fejlő­dés útját. A "zer.eplök valameny. nven jól megállták a helyüket. Ható Ignác szerepét Almási József a lakitotta. Minden moz­dulatából jól látható a középparaszt egyénisége. Szijártóné, Sohár Lidi szerepét Szőke Vilma vitte színpadra. Szőke Viliihia az uj szlnészge- neráció tagja, zalaszent. mihályi, leány, aki hosszú ideig élt a kaszaházi majorban is. Tudása ja­vát adta. Köröm Sán­dort a „Két Október“ el­nökét Keleti Árpád ala­ki Lobba. Az Állami Falu. színház többi dolgozója: Deák Ferenc, Máriái Endre, Tamóczi László, Barta Mária, Fodor De­zső és Fehér Gyöngyi be­bizonyították, hogy fél- készülten jöttek el Za­lába. Tudták, hogy a mi parasztjaink igénye­séit és élnek a bírálat j'o. gával. . TVT éni csalódtak, mert ' a nagyszámmal rész Ivett parasztok kö­zül számosán bímondok ták véleményüket. Hor­váth József nyolc holdas dolgozó paraszt ezeket mondotta a „Tüzkercszt. ség“-röl: Nálunk még nincs termelőszövetke­zet:, de már sokat hal­lottunk róla.. Itt látom, hogy tényleg a felemel­kedés útja ez. Nekem legjobban az tetszett hogyan vezették rá meg. gyeséi munkával Ható Ignácot a helyes útra s az. hogy hiába, mester­kedett a kuiák. Simon Vendel 11 hol­das középparaszt is meg­nézte síz előadást. — Ilyen előadást még soha nem láttam. Minden ré­sze olyan volt, mintha itt közöttünk, játszódna le. Ezt az előadást érde­mes megnézni mindenki, nelc. Az Állami Faluszinház Móricz Zsigmond társu. latinak szereplése után Kalaotnár József elvtárs, a kultúrotthon igazgatója köszöntő meg a község dolgozó parasztjai névé. ben a jól sikerült elő­adást. Hl O X í Zalaegerszeg, november (5—12-ig: ERKEL Nagykanizsa-, november 10—12-ig: IIÜ BARÁTOK APRÓHIRDETÉS HASZNÁLT boroshordókat minden nagy. ságban és mennyiségben vásárol a Zala megyei MÉH VáUalat. Nagy ka- zsu. Somogyi Béla-utca 15. sz. <371) HÁZI VÁGÁSÚ sertésbőrért kg.ként 25 forintot és kilogrammonként 0 forint fejtési jutalmat fizet a Melléktermék és Hulladékgvüjtő Vállalat, valamint a földfhüvesszöveíkezetek. (572) EGY Jö KAR BAU lévő 100-as motorkerék pár eladó. Cím: Petőfalvi József, Hallót. (586) EGESZNAPI elfoglaltságé magános dol­gozó riíi november 15., vagy december í.t'e, küiönbejáratu bútorozott szobát keres Nagykanizsán. Cim a kiadóban. (585) ' ''ZALA ■ A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapja — Felelős szerkesztő: Szántó Jenő. — Felelő-, kiadó: Darabos Iván. — Szerkesztőség. Zalaegerszeg, Kossuth Lajos.utca 22. Telefon: 250. —' Kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 102. — Készült a Vasmegyei Nyomdaipari Vállalatnál Szombathely, Kossuth ■ Lajos-utca- 6. Telelőn: 75. -■ Felelős vezető: . Hofmann- Miklós. ELŐNYŐS, KÉNYELMES BIZTONSÁGOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom