Zala, 1952. november (8. évfolyam, 259-281. szám)

1952-11-26 / 277. szám

Kegyetlen faji üldözés ai Egyesült Államokba!! Tudvalevő, hogy a.z Egyesült Államokban a négerek egy meg. gomlolatlan mozdulót, egy óvatlan sró miatt könnye« a börtön rá- esa mögé. vagy a lintís kötelére kerülhetnek t Ar Associated Press amerikai hírügynökség november 1,2-1 távirata arról tanúskodik, hogy már egy pillantás is ilyen következményekkel .jár. Mint az említett -ügynökség je­lenti, Észak-Karolina állam bí­rósága elmarasztalta Mac Ingram negyvenöt esztendős néger bérlőt egy fehér lány elleni „erőszak“ bűnében, mert Ingram „kétértel. műén nézett a tőle lmsz méterre álló leanyrä“. Ahogy mondani szokás.' itt min. den magyarázat fölösleges. MIKSZÁTH KALMAN: A gózom szűzmária (Részletek) Azért let* olyan népszerű a keresztény vallás is, mert- egy szép szőke asszony van az istenek 'között. Az ő szelíd égi arca segített meghódítani - az emberiséget. S ábrándos, álmodozó emberek­nek, kik hisznek benne, ő jelenik meg a legtöbb­ször, Kutak fenékéről jön, «. Bágy hullámaiból kel ki, vagy azv erdő titokzatos homályában mű­nk ja meg magát azoknak, akik jók, akikéit meg­szeretett. Látta már néhai Préda János is, azokkép­pen Szűcs Gergelyné, nemkülönben Sánta-Nagy Mi-háTynak 'az apja, de meg azeüőtt is kell, hogy megjelent légyen az elődöknek, mert nemhiába épiitellték a gózoni gesztenyeerdeberu a kilenc ká­polnát a kálváriával. Már ami a bagyiakat illeti, azokból csupán Gughi Pannának adatott meg, hogy a Mária megjelenik előtte s elbeszélget, vele a szent ku> nál, valahányszor búcsú van, ment ő a legjámbo- rabb a hívek között, s oly szép, ájtatos hangok énekli a 'zsól'arokat, hogy az előéneklő Mindég Jancsi, ki a koszorús Krisztust- viszi, nein győzi mondogatni': „Ez aztán a hang, a kántoré otthon, az semmi“. De még a vén Mindég Jancsinál ás nagyobb bámulója a' menyecske hangjának, meg... ki tudja.. • talán ti két piros orcája, csípőn ringó karcsú derekának is Csuz Gábor, éppen azért, inert olyan kihiresztelfc vallásos - legény, hogy nála még Gughi Panna sem buzgóbb búcsú járó. Rebesgetik-.. Ivi is beszéltté csak? ... Alig­hanem a 'cséplők a Biziék szérűjén, hogy ott náluk Csoltón, ahol tavaly szolgált, valami Ko­vács Maris nevű. érdemes hajadonnal járt mát- kaságbam, s úgy megvette a szivét, hogy az eszét is elvette. Ezek a becsületes emberek egé­szen fel vannak háborodva a magaviseletén; mi kor szerencsétlenné tette, otthagyta. Hiába ^üzen­get neki szegény Maris, hogy megöld a szégyen, hogy égeti fejét a párta, rá sem hederit, felé sem néz. Nem lesz ennek így jó vége. Egyszer . csak itt toppan a leány szégyenével együtt. Vigyázzátok meg jól ezt a Csuz Gábort, van annak az apró- szürke szemeiben valami alatto­mosság, akárhogy fordítja is őket az ég felé. Ha meg Kovács Marist emlegetik előtte, kenete­sen himez-hámoz, hogy Így, hogy úgy, volt ugyan köztük villáim, de a leány lutheránus, esze ágá­ban sincs elvenni, neki, a buzgó katolikusnak! De őszen, Csuz Gábor, ilyen' dolgokat már nem kíván az Isten, , ' Tisztelet-becsülei Gughi- faunának, de ez már alighanem az ő dolga, mert vagy hülye a legény és ő veri bele a vakbuzgóságot vagy vi­szony van köztük-., hej Farinai, Gughi' Panna! —• már Uram bocsáss meg, ha vétkeztem —, de nem egészen tiszta dolog az ő szent élete sem­Igaz, hogy imádság a ‘fekvése, ébredése, s ötféle olvasó is van a rokolyája zsebében, a hó­bortos ura,' meg a falu is -úgy, becsüli, mint egy szentét; azt sem lehet tagadni, hogy gráciában áll a mennyeié:: előtt; ha valakinek baja van, ö a közbenjáró a holdogsagos szűznél; de már az nagyon gyanús, hogy ami pénzt küldenek tőle az ügyes-bajos emberek a Máriának, abból egy lyukas tallért múltkor fölismert a kartali bol­tosnál Bede Erzsi, tulajdon az a pénz, me. ly-'-t ő küldőt; a Máriának. Meg is kérdezte Pan­náitól, hogy odaadta-e? — Oda bizony, húgom. A Boldogasszony meg­ígérte, kiengeszteli az. édesanyád szivét a Szűcs Pali iránt. Átvette a tallért is, köszöni alássam No már, hogy volt, hogy nem volt, senki sem •tudhatja, liánéin az az egy áll, lipgy maga a Szűz Mária csakugyan nem. vihette ‘ a tallért a ka; tali zsidóhoz. Hanem hiszen úgy félig-meddig mentien Ki­világlott rá egy hétre a gózoni őszi búcsún. Szép, enyhe napok voltak. Sokait mentek Bagyról: Tímár Zsófi talpig fekete gyolcsruhá- ban, az öreg Bizi Józsi, . Kőnyomé,, még az isten­nőén Filesik István is egész háznépestől (bizony visszájáéul fordul már a világ!), ott- volt a hety- ke-pcüyke Vér Klári (hogy nem szegyei embe­rek közé járni a gyalázatos!), meg ki. győzné el- számlálhi a lobbit.: voltak jók-rosszak vegyes , közit ük mondanom sem kell Gughi Pannát ős Csuz Gábort. Nagy sokadalöm, vagy harminc precesszió jött a környélkről. Gőzön. Bo-dok, Kai tál, Szilke, Tarján, Beléd, Kosziról, Csoltóról a palócok, még ián a messze Najornokról is a katolikus rész- ilyenkor volna jó kivenni árendába a papoktól a perselyeket! A bágyiak hajkfl-t estén érkeztek, s alig hogy megjárták térden a kiiefte kápolnát s^áeiórul-s'á- ciőra, idejük sem vo'P szé‘n°zni a mézeskatácso- •sok közt, hol légiókban hullámzott a nénség, mindjárt beső'étedete, s ott, ahol éjjelre megte­lepedjek, a nagy részét nyomban elnyomta a btizgósáe csak kevesen hallgatták Gughi Pan­nát, ki csodás dolgokat beszélt ei a gó’zoni Szűz Máriáról. — Hát aztán, aat-ám... mondjad csak tovább, édes Panna ilányom! — ösztökéli Filcsikné* — Mit mondott még a Szent Szűz? — Mindent el kell neki beszélnem kegyel­metek felül. — Óh, óh, óh! — hajtja a ragyás Bön-gér Panna éneklő hangon — de boldog is, aki olyan istennek tetsző, mint te! Ne adjam alád ezt a nagykendöt is Pannus? Úgy nézem, kemény a fekhelyed, drágám. Te pedig, Csuz Gábris, pisz­káld meg egy kicsit azt a tüzet, hadd lássuk a galambom arcát, mikor beszél. Gábornak nem volt kifogása: megcsóvált egy végén zsará'no-k fahasábot, s úgy világította meg a tömött fekete hajat, g a szemvesztő két gödröcskét, mely azon a piros arcon mintha fe­nekeden verem volna, hova a nyugalma, lelke odaveszett. — Mondjad csak, édes szivem — faggatja Filcsikné —, hogy néz ki a Mária?. ­— Jaj, nehéz azt elbeszélni... Vakító fehér arc, aranyos szőke haj, egész vállára omlik, bá­natos kék szemek, hófehér jobb karján, mely tö­vistől vérzik, egy kicsike ''gyermek édesdeden alszik----­— Az. ám... a kis Jézus... Szakasztott így f an lefestve az én ini újságos könyvemben... — Meg a bodoki templomban! — teszi hoz­zá Gábór, s átszellemülve szívja magába Panna minden szavát; hogy jön, hogy távozik a Szűz, ’ vakító fény Övezi néha, máskor meg egyszerű kai'tonruha van raja. De csak ő láthatja, ha egyedül van ott a Mária-fáknál­— Hát ma meglátod-e? — kérdik. ■— Nem tudom; álmomban szokott hind —* felelte Panna, aztán Gáborhoz hajolt és a fülébe súgta: — De te azért csak gyere el, amikorra mondtam! Hosszú, hosszú idő telt ei, míg végre meg- kondult fent a kálvárián a harang. Látta föl­kelni Pannát az asszonyok közül, s eltűnni az éjben: várt előbb egy félórát, úgy volt neki meg­hagyva, s aztán ő is ellopódzotit. Sietve ment az erdő tövisbokrokkal szegett gyalogút] án, néha megállt, a tüskét kivenni lá­baiból, s ilyenkor mintha lépteket hallana a hála mögött. Követi tán valaki? De ugyan ki követné? Lihegve ért a Mái-ia-fákhoz. . Panna már várba- Ótit- ült a kút párkányán, fekete, lebon­tott hajával játszadozott, s a csillagok fénye mellett nézte magát -a kút vizében. — Sokáig maradtál, Gábor! Gyere no, ülj te mellém! — suttogó lágyan. Kigyulladt a Csuz Gábor szürke szeme, oda is ült mellé, de nem merte átkarolni. — Miért félsz tőlem? Hajtsd a fejedet az ölembe. Te is az Ur hive vagy, megjavítottam a lelkedet. A Szűz Mária megengedte, hogy gzs­. ressük egymást. — Igazán mondta? — hebegő a legény ba­bonás áhítattal, s mégis kétkedői eg. — Isten a tanúm rá-. ­E pillanatban a hold tányérja mintha a föld­re vágódva összetört volna ét; széles cserepei szétesve bevilágiiíot'ák a selyem gyepet. Hús szellő suhant, át az erdőn., Gyönge zö­rej,jel váltak szét a gallyak, s hirtelen öaszecsa- pódtak... •.. S eléjük lépett a fák közül egy mennyei .látomány, egy nő: vakító fehér arc, aranyos szőke haj egész vállára omlik, bánatos kék sze­mek... hófehér jobbkarján,'mely tövistől vérzik, egy kicsike gyemnek édesdeden alszik-. • — A Szűz Mária! — sikolt Panna rémülten., Gábor némán fedte el' arcát kezeivel­— Jaj nekem,-Szjüz anyám! — Oh, könyö­rülj rajtam! — verte mellét Panna kétségbeeset­ten, s léborult a földre. — Bűnös vagyok. A pénzedet loptam, nevedre hazudtam. ■. A szomorú-arcú anya szelíden elmosolyodo'-1 • — Semmi közöm hozzád, jóasszony! Nézz ide, Gábor, a kis fiadat hoztam el. Ott a népek között nem akartalak megszégyenítem. Akadozva és szemérmesen folytatta: — Meglestelek... utánad jöttem, 3 itt meg­találtalak. Gábor megdörzsölte. érdes kezével a homlo­kát és félénken ' közeledett a beszélő felé., A .gyermek éppen most nyitotta ki a szemecslcéit, s mosolygóit. — Megtaláltál, Kovács Maris, de- nem is* veszítesz el soha többé, ha megbocsá’asz... •Maris nyájasan nyújtotta neki engesztelőéül a gyermeket. Mohón kapott utána, de csakha­mar oler.asate'te. — Nem, nem! Hadd nézzelek még- Olyan •szép vagy vele! ("UTák, papok dőlyféVim eleget tűr Kik...“ rinnt könyvből.) ipOr t Szocsa ista soor.unK fejlődése eredményezte az attaiános szakosztályon megaianitását farkas Mihály elvtárs a Központi Vezetőség 1952. jnnius 27—2S_án tartott beszámolójában az ifjúság nevelésével kapcsolatban többek között a következő­ket mondotta: „Csak bátor, tettre kész, minden elpuhultságtól. kényelmességtől, a nép ügye iránti közömbösségtől mein tes ,ifjúság alkalmas arra, hogy az uj, szocialista világ épitője és védelmezője szerepét méltóan betölthesse,” Farkas eivtársnak ez a megállapítása annyit je­lent, hogy tovább kell fejlesztenünk szo­cialista sportunkat, azt jelenti, hogy az ifjúság körében még szélesebbre kell tár­ni a sport kapuit, még nagyobb szervező munkát kell végezni, ha azt akarjuk, hogy sportunk a béke ügyének szilárd védelmezője és támasza legyen. Helytelen lenne azonban azt gondolni, hogy csák az ifjúság szélesebb körű sportolását kell előkészíteni. A béke nemcsak a fiatalság ügye, hanem az idő sebbeké is, mindenkié Éppen ezért min: den ép, egészséges dolgozó érdeke ere. jenek fejlesztése, egészségének megőr­zése, hogy a haza biztosan számithas. son rá ínúnkában és harcban egyaránt. Ezeknek .a feladatoknak megoldásában mint mindig, most is segítségünkre siet a Szovjetunió, ahol az általános szakosz­tályok megalakításával a GTO.n keresz­tül biztosítják a sport tömegesítését és minőségi fejlődését. Mi is hát az általá_ nos szakosztály? Az első állomás, ahol a dolgozók a sport különböző ágaival megismerkednek, ahol. megszeretik, ki­választják azt a sportot, amelynek tíze­séhez tehetséget és kedvet éreznek. Az általános szakosztály tehát a sportkör kincsesbányája, ahonnan az utánpótlást biztosíthatja, a tartalékot merítheti, egy. szóval:va sportkör erőforrása. De nem. csak ez ac általános szakosztály, hanem ennél még több. Benne nemcsak azok a íiatalok, dolgozók foglalnak helyet, akik most kezdenek el először sportolni és akik idővel valamely .'sportágban az or­szágos, vagy akár a világranglistán fognak szerepelni, hanem azok a dol­gozók is, akik bármely oknál fogva nem akarnak versenyszerűen sportolni, de igen is akarnak fejlettek, egészségesek, erősek maradni. Velük éppen úgy fog. 1 atkozni kell. mint a többiekkel, mert nem lehet közömbös az, hogy valaki sportol.e rendszeresen, vagy sem. Az általános szakosztályok megalakí­tását szükségszerűen írja elő sportunk eddigi fejlődése. Az MHK testnevelési rendszer egyre nagyobb és nagyobb tö­megeket mozgat meg. Évröl-évre és hó. naprói-hónapra megyénkben is állandóan emelkedik a lepróbázottak száma.. A fejlődés jelenlegi szakaszában azonban ez mar nem lehet elegendő. A szocializ­mus épitése a sportra is nagyobb tel. adatokat ró, melyeket csak úgy lehet megoldani, ha az MHK nemcsak tavasz, és őszi sportja lesz a dolgozóknak, _ ha­nem egész éven át megszakítás nélkül benne élnek, nevelődnek és erősödnek- Ezzel az MHK. nálunk is valóban az lesz, ami a Szovjetunióban a GTO: ál­landó testedzés. Az általános szakosztályok lesznek hivatva arra, hogy állandóan összefog jak az üzem, sportkör, hivatal valameny. nyi dolgozóját a sportban, áz MHK.hali. Feladatuk lesz megszüntetni azt a hiá­nyosságot, ami eddig az MHK-ban meg_ mutatkozott, hogy azokkal a dolgozókkal, akik valamely sportot nem űztek rend. szeresen, a próbázásokon kívül nem foglalkoztak rendszeresen. Ennek azután az volt a következménye, hogy a dol­gozók tekintélyes része tulajdonképpen kívül maradt a spoiton azért, mert a próbák letétele után a sportkör vezető, sége szinte természetesnek vette, hogy feladatának eleget tett. Az általános szak­osztályok felállításával ezek a hiányos. Ságok mind megszűnnek. Mindenkinek alkalma, sőt az alkotmányban biztosított joga van ahhoz, hogy az általános szak­osztály tagja lehessen és sportolhasson, szórakozhasson. Az általános szakosztálynak nagy }e_ lentősége van sportunk további fejlődése szempontjából. Az elmondottakon kivü! csak emeli jelentőségét az a körülmény, hogy fog'alkozni kel! benne a sportolók — különösen az ifjúság — szocialista szellemben való nevelésével. Ebben a te­kintetben nagy feladat vár a pártszerve, zetekre és üb-kre, de különösen a DISz.re. Feltétlenül szükséges, hogy megadják a segítséget a sportkörök ré­szére az általános szakosztályok meg. alakításánál, mert eredmény csak akkor várható, ha a szakosztály tagjai harcos szellemű, nehézségeket nem ismerő sport aktívákká nevelődnek. Fentiekből következik, hogy az általá­nos szakosztályok élére olyan vezetőket kel! állítani, akik a követelményeknek mindenben megfelelnek. Tekintve, hogy a szakosztály munkájának alapja az MHK.ra való felkészítés, kiegészítve labdajátékokkal (röplabda, kosárlabda), vagy más szórakoztató sportokkal, igen fontos, hogy vezetésében megfelelő szak­ember, testnevelési oktató és társadalmi elző is résztvegyen. Ha a sportkörök eredményes szervező és mozgósiló mun kát végeznek ezen .a téren, az általános szakosztály lesz a legnépesebb szakosz­tályuk cs alkalmas arra, hogy „az uj szocialista világ épitője és védelmezője szerepét méltóan betölthesse.” NAGY JÓZSEF I iusági labdarugó válogattunk hatalmas küzdelemben győzőit Budapest csauafa ellen ZALA MEGYE-BUDAPEST 1:0 (0:0) Ajka: 500 néző. Vezette: Szörényi. Zala: Vass — Kovács, Szőcs, Leveli (Németh) — Kerkai, Tamás — Mózsi, Magasházi, Kovács II., Bölcsföldi, Né­meth II. Budapest:’ Várhidi — Lábúd!, Le- sinszky. Irtási — Szabó,-Schédl --- Mu. • rár, Csányi, Prudics, Kőhalmi, Győrvári. Ifjúsági válogatottunk vasárnap ját­szotta legnehezebb mérkőzését .Budapest labdarugócsapata ellen. A választásnál a fővárosiaknak kedvezett a szerencse, s igy csapatunk orkánszerü szél ellen kezdte a" játékot. A kezdeményezést azon. nal a fővárosiak rhgadták magukhoz és nyomasztó fölénybe kerültek. Egymás- ulán szálltak a lövések Vass kapujára, aki Győrvári, majd Murár nagy lövését tette ártalmatlanná. 15 perc alatt 14 sa. rokrugáshoz jutott a budapesti csapat? védelmünk azonban kitünően tömörült és élén a nagyszerűen védő Vassal, min­dig tisztázni tudott. Alig néhányszor jutott át az első félidőben csapatunk a félvonalon, de ekkor mindig veszélyes helyzetet hozott össze. Gólnélküli félidő után megyénk váloga. foltja fölénybe került s egymásután ve­zette támadásait. A második félidő 15. percében Kovács il labdájával Mózsi elszaladt, jó beadását Kovács II. nagy­szerűen fejelte kapura, azonban Várhidi jó Érzékkel kivédte a biztos gólnak lát. szó labdát. Két perccel később Kovács II labdájával^-E;ölesföldi tisztán tört a kapura, lövését azonban a jó ütemben kifutó kapus srvezte meg. Nemsokkal később Magasház'' magas lövését' húzta íe _a fővárosi kapus. Budapest ebben a játékrészben a mezőnyben helyenként szépen tologatott, azonban a szorosan záró zalai védők mellett úgyszólván egyetlen gólhelyzetet sein sikerült össze. hozmok. Az egyetlen gól a II. félidő 23- percében született. Schédl szabálytalanul választotta el Mózsit a labdától, a ka­putól 35 méterre. Mózsi szabadrúgása nagy ívben szállt a kapu felé, Lesinszki belemozdult a lövésbe, az utolsó pilla, iratban azonban elhúzta fejét a labda elöl. mely a földre esett és a jobb kapufa mellett, a hálóba pattant. A félidy hátra­lévő részében is ' a zalai csapát tárna, dott, de újabb gólt már nem sikerült elérni. Bírálat: A nagv tét és az orkánszerü szél rányomta bélyegét a mérkőzésre, melyet a szél ellen jobban védekező za­lai csapat megérdemelten nyert meg. Jók voltak: Vass, Szőcs (a mezőny leg. ióbbja), Németh J., Tamás, Mózsi és Kovács II. Szerény! jó! vezette a mér- , kőzést. - ; AZ IFJÚSÁGI BAJNOKSÁG ÁLLASA: • 1. Zala megye 4 4 — — 10: 4 s 2 Budapest 4 2 1 l 11: 4 5 3. Veszprém megye 4 2 — 2 9:14 4 4. Komárom megye 4' i 1 2 7: 6 3 5. - Győr megye 4­1 1 2 9: 9 3 6. Vas megye 4- ( 3 G: 15 f AZ -IFJÚSÁGI VÁLOGATOTT EDZÉSI Ifjúsági Iabdarugőváíogatoltunk csü­törtökön ismét Nagykanizsán tartja edzé­sét. Ellenfele a Nagykanizsai Bányász csapata lesz. A délután fél 2 órakor sorrakerülő edzőmérkőzésre az MTSB vá. lógató bizottsága az alábbi játékosokat hívta meg: Vass, Mózsi, Kovács II. (N.‘ Lokomotiv), Kovács, Leveli, Magasházi, Németh II. (N. Bányász), Szőcs, Bölcs- röldi, (Z. Vörös Meteor), Tamás (Búza. kerettyei Bányász), Kerkai (Z. Építők), Németh (Z. Vörös Lobogó), Cseh. ' (?■ Dózsa). - 1 mozi Zalaegerszeg, november 24—-2G-ig: Hű' BABÁTOK Nagykanizsa, november 24—26-ig: ,, BT; TORHÓNAP“ nov. 10—december 10-ig. IGY GYŐZTÜNK AZ OLIMPIÁN 1 iUTORÉRTÉKESjTő V. APRÓHIRDETÉSEK MELASZ tárolására alkalmas hordók kaphatók a Zala megyei MÉH Válla, latnál, Nagykanizsa, Somogyi Béla. .. uí 15. (597. ÜZEMI _ ^SZAKÁCSNŐNEK ajánlkozom vagy üdülőbe, vagy honvédséghez, sok. ■ éves gyakorlattal, özv.- Takács János­áé.. Nagykanizsa, Hamun Kató.ut -17. ■ . (G05)i ÉRTÉKES húlószobabuíor eladó. Németh Jenő Nagykanizsa, Zrínyi Miklós-u. 15. (606) Zalaegerszeg, Mar.v-íér ü. Nagykanizsa, Ady Jjj.-u. 4. alatti boltjaiban nagy választékban * , kaphatók: , : konyha, hálószoba, stb. berendezések. \ ' ' i l’l • - ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zala megye) Bizottságának lapja. — Felelős szer kcszlö és kiadó: Darabos Iván. — Szer kesztőség: Zalaegerszeg. Kossuth Lajos utca 22. Telefon: 250 — Kiadóhivatal Zalaegerszeg. Széchenyi tér 4. Telefon 102. — Készült a Vasmegyei Nyomda ipari Vállalatnál Szombathely, Kossuth Lajos-Utca Ö.' Telefon; 73. — Felelős vezető; .Pofin an 11 Miklós. Olvasd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom