Zala, 1952. november (8. évfolyam, 259-281. szám)
1952-11-25 / 276. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Világszerte lelkesen készülnek a népek békekongresszusára I német nép harca as egységért és szabadságért A.35 MDP MLiME€}¥El PÍRTBIZOTT8A«A«AK NAPILAPJA Vili. évfolyam 276. S2ám. Ára 50 fillér 1952 november 25, Kedd —— Az amerikai monopolisták uralma fokozza a dolgozók nyomorát Jugoszláviában A titoista banda a tömegek' akarata ellenére összefűzte Jugoszlávia és népeinek sorsát a:* amerikai é.s angol imperialista káborus uszitók bűnös terveivel. A belgrádi fasiszta diktátorok lehetővé tették az imperialistáknak, hogy háborús készülődéseikhez elrabolják Jugoszlávia hadászati fontossági! nyersanyagait, urai legyenek a jugoszláv piac- ,nak és kezükbe kaparintsák a népgazdaságot. Tiioék szolgai alázatosságukban egyre kevesebb színesfémet használnak fel a. belföldi iparban, hogy annál több jusson gazdáik- nak. Erről tanúskodnak a kivitel adatai. Míg a háboruelötti Jugoszlávia évente körű'belül 5 ezer tonna cilmot exportált, addig 1951-ro ez a mennyiség 56.500 tonnára szökött fel, ami az egész ország ólomtennelésének 92.3 százaléka. Az 1951-ben előállított 453.281 tonna bauxitbol 449.365, tonna, vagyis az egész termelés 99 százaléka exportra ment, az 1951-ben előállított 41.341 tonna krómból pedig 35.392 torma hagyta el az ország területet. - A jól-megfizetett belgrádi lakájok sutbadcbták az ország belső szükségleteit. Intézkedésükre fiiiácniden ferrokrőmot kiszállítanak Jugoszláviából Azzal sem törődnek, hogy igy a jugoszláv vállalatok egész sorának kapuit kell becsukni és a munkások százezreit keli az utcára tenni. Köztudomású, hogy a negyedmillió jugoszláv munkanélküli azért áll kenyér nélkül, mert Titoék bűnös politikája felszámolja a nemzeti ipart és az országot a rosszminöségü amerikai áruk értékesitési piacává alakítja, át. Az Amerikába kiszállított jugoszláv nyersanyag mennyisége 1950-ben ötször annyi volt, mint 1948-ban. 1951-ben újabb 25 százalékos emelkedés mutatkozott az előző évi színvonalhoz képest. Hozzávetőleges számítás szerint az amerikai trösztök 1952 januárjában legalább négyszer annyi nyersanyagot vittek ki Jugoszláviából, mint 1951 bármelyik hónapjában. A titoista lakájok szolgaleikü- sége odáig megy, hogy a stratégai nyersanyagokat nemcsak az Egyesült Államokba szállítják, hanem minden olyan oi'szágba, amelyet gazdáik megjelölnek szá- mukra. Ilyesformán a titoista árulók például buzgón segítik a bonni bábállatm hadiiparának helyreállítását. A háborús bürüs Krupp üzemei ma jelentős részben a titoistáktól kapott ólom, réz és más nyersanyagok segítségével gyártják a fegyvereket. Nyugat-Németország egyébként 1951-ben a második helyet foglalta el Jugoszlávia stratégiai nyersanyag-kivitel ében. Jugoszláviában éhezik a nép. mert a Tito-fasiszták kegyeit élvező monopóliumok kiszivattyúznak az országból minden mezőgazdasági terméket is. A washingtoni vezető körök lapja, a ,,New-York Times“ nemrégiben ezt irta: „A nyugati hatalmak a Tit" kormány tudomására hozták hogy Jugoszláviának fokoznia kell a mezőgazdaság termelését és az agrártermékek kivitelét." Titoék tengerentúli gyámjai tehát arra kárhoztatják Jugoszláviát, hogy agrárország maradjon és élelmezze az imperialista országokat. Ilyen szellemben fogai, mázták meg Titoék az idén kötött külkereskedelmi szerződéseket is. Az 1952. évi jugoszláv-angol szerződés értelmében Jugoszlávia füstölthust, vágottbai’omfit, tojást, tengerit, friss és aszalt gyümölcsöt, konzervet, sít'. köteles exportálni. A június 16-án. Franciaországgal kötött kereskedelmi egyezményben Titoék óriási gabonamennyiség' leszállítását vállalták. Jellemző, hogy három nappal az egyezmény aláírása után Újvidéken egy szem gabonát sem lehetett a piacon látni. A belgrádi fasiszták Horvátországból roppant mennyiségű élőmarhát ős húst exportálnak, közben a lakos, ság számára a húsos étel a legritkább ünnepek közé számit. A rabló jellegű exportszállítások következtében a jugoszláv piacon rohamosan emelkednek az élelmiszerárak. Tuzla városában például a következő árakat jegyezték. fel: bab kilogrammja 60 di nár, burgonya kilogrammja 75 dinár, a tej literje 40 dinár, zsír kilogrammja 600 dinár. Az imperialisták gyarmatává züllesacett Jugoszlávia, ipari üzemeiben és bányáiban dolgozó munkások azonban ismerik siralmas helyzetük okait. Tudják hogy a belgrádi kormány segítse. gét élvező amerikai trösztök rabolják. el az ország természeti kincseit, tiporják sárba a nemzet, gazdaságot, s elsősorban ez az oka a jugoszláv munkásosztály nyomorúságos helyzetének. A munkások titokban szervezkednek és komoly harci feladatokat hajtanak végre. A szerbiai fémmunkások az „egyetlen tonna stratégiai nyersanyagot se az amerikai háborús gyujtógátoknak" jelszó megvalósításával a múlt évben több mint egy milliárd dinár kái't okoztak a fasiszta államnak. A Vares-acélmüvek kohóinak kapacitását a fémmunkások különböző formákban megnyilvánuló ellenállása miatt csak 30—50 százalékban tudták kihasználni. A Vares. és Ljuba-bányák munkásainak 42 százaléka a múlt évben rendszeresen távolmaradt a munkától. A bojkott és a szabotázs váltogatja egymást azokban a jugoszláviai vál- latokban, amelyeknek termékeit amei’ikai exportra vagy — amerikai utasítás alapján — háborús előkészületekre szánták. A bányászok és száll hómunkások határozott fellépése következtében a hadiipari rendeltetésű szén kitermelése 1951-ben 300 ezer tonnával esett vissza. A jugoszláv hazafiak, akik a Tito—Rankovics fasiszta klikk uralmának megdöntéséért, az imperialista rabszolgaság megszüntetéséért harcolnak, kérdőre fogják vonni az árulókat, akik az országot koldusbotra juttatták. A jugoszláv hazafiak vissza fo rják állítani országukban a néni demokratikus rendet, megteremtik a jugoszláv nép boldogulásának és jólétének nélkülözhetetlen feltételeit. „Hz etcnvéforrott nép lebirfiatatlan ereiével védelmezzük békénket a külső és belső ellenség minden merénylete ellen“ Befejezte tanácskozásait a III. Magyar Békekoiigresszus A III. Magyar Békekongresszus vasárnap folytatta tanácskozásait. A felszólalók az ország minden részéről tolmácsolták a dolgozók üdvözletét s elmondták hogyan harcolnak a béke megvédéséért-. A kongresszus külföldi vendégei. közül vasárnap felszólalt Brandweiner professzor, a Béke Világ tanács képviselője, a Koreában, járt nemzetközi jogászbizottság vezetője, Han Hjo Szán követ és meghatalmazott miniszter, a koreai nép képviselője, Carlo Possi, az Olasz Béketanács tagja, Versztűvsek Borist.', a jugoszláv emberrablók karmaiból kiszabadított forradalmi emigráns, Marin Mihalache, a román, minisztertanács mellett működő művészeti bizottság elnöke, a román nép képviselője. A vasárnapi ülésen többek között felszólalt még Péter János református püspök. Wolf Johanna, sztálinvárosi főmérnök, Kodály Zoltán kétszeres Kossuth-dijas zeneszerző, Veres Péter Kossuth-dijas iró, Beresztóczy Miklós, a katolikus papok országos bókebizotteágának elnöke, Desséry László evangélikus püspök, Liptai Ervin őrnagy, a néphadsereg képviselője, Lukács György Kossuth-dijas akadémikus. Az alábbiakban ismertetjük a III. Magyar Békekpngresszus Sztálin elvtárshoz intézett táviratát, Rákosi elvtárshoz intézett levelét, a kongresszus határozatát, az újonnan megválasztott Országos Béketanács tagjainak névsorát és a népek bé* kekongresszusára utazó magyar küldöttség tagjainak neveit. A I>él% ekoii »• i»ess*ifts távirata Szí állít elvtársitok A BÉKÉÉRT HARCOLÓ NÉPEK BÖLCS VEZÉRÉNEK, JOSZIF VISSZARÍONOVICS SZTÁLINNAK Moszkva Drága Sztálin elvtársi A harmadik magyar békekongresszus küldöttei a magyar nép nevében köszöntik önt, a világ békéért küzdő’ népeinek vezérét. Ez a nép sokat szenvedett ezeréves történelme során, külső és belső ellenségtől kinzottan vérzett és pusztult, százszoros árat fizetett minden falat kenyérért, minden pihenő órájáért. Mi. akik ma e nép nevében itt összejöttünk, igaz szívvel állíthatjuk: nincs az országnak egyetlen zu. ga, nincs egyetlen városa, falva, tanyája, amelynek népe ne tudná feknérni teljes jelentőségében, hogy mit jelent a béke megvédése. Biztos, nyugodt kenyerünket jelenti, tisztes munkánk biztosítékát, szilárd alapot az alkotó szellem számára, egészséget és szabadságot, szép kommunista jövőnk zálogát. Jelenti férfi és nő számár?, a boldog családi életet, fiataljaink számára a merész szép jövőt, gyermekeinek számára a fejlődés lehetőségét, öregeink számára a megnyugvást. És izzó gyűlöletet jelent minden magyar dolgozó szivében a népgyilkos amerikai imperializmus és Tito rabló, tábora ellen. S mert mindezt a mi népünk jól tudja, azért mondhatjuk nyugodt szívvel: a béke nagy ügyét minden erőnkből támogatjuk, minden tudásunkkal, erőnkkel és elszántságunkkal óvjuk és védelmezzük. Beszámoltak a mi kongresszusunknak mindazok, akiknek hazánk földjén drága a béke ügye. Az országépités élén járó munkások és újjászülető parasztságunk képviselői megfogadták, hogy visszaverik azok támadásait, akik vissza akarják őket taszítani a régi, emberhez méltatlan rabságba. A béke védelmére sorakoznak fel a hazafias magyar nép minden dolgozó rétegének képviselői, a háborúra készülődő imperialisták ellenségei: egyszerű Iiáziasz. szouyok és agg tudósok, néphadseregünk ifjú tisztjei és annak a városnak tervező és építő mérnökei, amelynek tanácsházán az ön neve tündököl, Sztálin elvtárs. Megtalálták helyüket a béke harcosainak első soraiban tudósaink, akik az ön nagy tanításai nyomán már nálunk is megváltoztatják a föld arculatút, költőink, akik dalba foglalják népünk érzelmeit; és elszántságát, szobrászaink, festőink, szülésze, ínk, akik egyre tisztább formában fejezik ki a mi békés életünk szépséges tartalmát, A. dolgozók nagy példaképe, a tudósok merész ösztönzője, irók és művészek ihletének kiapadhatatlan forrása az ön harca, Sztálin elvtárs, a békéért és az emberiség jobb .jövendőjéért. Mi, a harmadik magyar békekongresszus küldöttei, üzemi munkások, dolgozó parasztok, ér- tebniségiek egész népünk nevében mondjuk: békét akarunk és megvédj ük a békét. Mi, apák és anyák megvédjük gyermekeinket, mi, fiatalok, megvédjük jövőnket. Megvédjük a nagy kort, amelyben élünk és a még nagyobbat, amely ezután jön el. Mindennapi munkánkkal, hazafias helytállásunkkal valósítjuk meg az első magyar békeharcosnak, az ön legjobb magyar tanítványának, a mi Rákosi Mátyás elvtársunknak szavait; „Mindenütt ott leszünk, ahol a béke nagy' ügyéért küzdeni és áldozni kell“. A HARMADIK MAGYAR BÉKEKONGRESSZUS A békékongi*e§§ziis levele Mákost eivtárslioz Drága Rákosi elvtárs / A harmadik magyar békéhongress- ss-vs, a béke minden magyar harcosa, forró szeretettel köszönti Ont, a béke legnagyobb magyar harcosát. On tántoríthatatlan küzdelmet folytatóit, szembenézett halállal és börtönnel, szenvedéseket viselt el és áldozatokat hozott azértt hogy kivívja számunkra a bekét és a szabadságot. Magasra emelte a béke zászlaját az elnyomás sötét évtizedeibenm a fasiszta háborít közepette. Azelőtt a béke számunkra csupán annyiban különbözött a háborútól, hogy ágyúgolyók és szuronyok helyett nyomor, munkanélküliség és ezernyifajta népbetegség tizedelte sorainkat Most a béke: népünk korlátlan fej lődését diadalmas országevitö mur káját jelenti. Ezért van az, hogy r mi népünk száméira a béke neve i nz ön neve, Rákosi elv társ, eggyi forrott Az ön nevével indulunk Jcüsdelenibe, hogy megvalósítsuk az ötéves tervet. A nagy békealkotások terve ez, amelyek megváltoztatják és még szebbé teszik hazánk képét és egyre gazdagabbá azt a kultúrát, amelynek fénye világit magunknak, fiainknak és leányainknak. Az ön nevével indulunk küzdelembe azért, Pákosi élvtárs hogy magvédelmezzük békénket. Az ön neve egyesit bennünket abban a nagy táborban, amelyből nem hiányzik sem a munkás, sem a dolgozó paraszt, sem a néphez hű, haladó értelmiségi; amelyben óit vannak a férfiak és a nők, az ifjak és az öregek. Helyei kap ebben a táborban minden becsületes, hazafias dc- ".okratikus erő, bármilyen világné- 61, hit, vallásfelekezet vagy poli- :kai meggyőződés hívének vallja is vágót. Az ön neve a mi közös lo- yónk, amely alatt elfér a béke vinden harcosa, egyre teljesedő lemseti egységben. Az ön vezetésével sorakozunk fél a bekének abban a nagy, nemzetközi táborában, amelynek élén a legyőzhetetlen béke or ?:ág, « Szovjetunió áll, am-, y neje vezérlő csillaga a nagy Sztálin, amelynek százmillióit semmiféle erő sem tartóztathatja fél többé a teljes diadal utján. Az ön tanításait követő magyar nép üzenetét visszük majd cl, Pákosi elvtárs, a népek ez év december 12-én kezdődő nagy bécsi, világkongresszusára. Az- ön útmutatása lelkesít bennünket, hogy falként álljunk az amerikai imperialisták háborús uszítása ellenében, hogy őrt álljunk a dollárbérenc, gaz Tito provokációival ős a hazaárulókkal szemben. Fogadjuk önnek, Pákosi elvtárs, hogy áldozatot nem kiméivé, rendíthetetlen elszántsággal, az eggyé forrott nép lebirhatat- Jan erejével védelmezzük békénket a külső és belső ellenség minden merénylete ellen. A HAPMAD1K M AGY All BEKEKON GEES SZU 8 A Ha rimád ?k Maggyai* Békékon^ressziis határozata Mi, a béke kongresszus k üldöttei a békeharcos milliók képviseletében beszámoltunk tetteinkről és hangot adtunk akaratunk!! ak. Tetteink nem kevesek. Kőben j és acélban, megváltozott tájaink- i ban, népet nevelő, könyvekben beszélik el hogy nálunk a szocializ. mus építése és a béke védelme elvé' szhataDan, A magyar békemozgalom e nagy seregszemléjéről szálljon messzire szavunk, amely az egész békeszerető magyar nép üzenete, megbízása és fogadalma, üzen yi k a szabadság és a éke élenjáró országa, a kommá, uizmust építő hatalmas Sz«r=.
