Zala, 1952. november (8. évfolyam, 259-281. szám)

1952-11-25 / 276. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Világszerte lelkesen készülnek a népek békekongresszusára I német nép harca as egységért és szabadságért A.35 MDP MLiME€}¥El PÍRTBIZOTT8A«A«AK NAPILAPJA Vili. évfolyam 276. S2ám. Ára 50 fillér 1952 november 25, Kedd —— Az amerikai monopolisták uralma fokozza a dolgozók nyomorát Jugoszláviában A titoista banda a tömegek' akarata ellenére összefűzte Ju­goszlávia és népeinek sorsát a:* amerikai é.s angol imperialista káborus uszitók bűnös terveivel. A belgrádi fasiszta diktátorok lehetővé tették az imperialisták­nak, hogy háborús készülődéseik­hez elrabolják Jugoszlávia hadá­szati fontossági! nyersanyagait, urai legyenek a jugoszláv piac- ,nak és kezükbe kaparintsák a népgazdaságot. Tiioék szolgai alázatosságukban egyre kevesebb színesfémet hasz­nálnak fel a. belföldi iparban, hogy annál több jusson gazdáik- nak. Erről tanúskodnak a kivi­tel adatai. Míg a háboruelötti Jugoszlávia évente körű'belül 5 ezer tonna cilmot exportált, addig 1951-ro ez a mennyiség 56.500 tonnára szökött fel, ami az egész ország ólomtennelésének 92.3 százaléka. Az 1951-ben előállí­tott 453.281 tonna bauxitbol 449.365, tonna, vagyis az egész termelés 99 százaléka exportra ment, az 1951-ben előállított 41.341 tonna krómból pedig 35.392 torma hagyta el az ország területet. - A jól-megfizetett bel­grádi lakájok sutbadcbták az or­szág belső szükségleteit. Intéz­kedésükre fiiiácniden ferrokrőmot kiszállítanak Jugoszláviából Az­zal sem törődnek, hogy igy a jugoszláv vállalatok egész sorá­nak kapuit kell becsukni és a munkások százezreit keli az ut­cára tenni. Köztudomású, hogy a negyedmillió jugoszláv munka­nélküli azért áll kenyér nélkül, mert Titoék bűnös politikája fel­számolja a nemzeti ipart és az országot a rosszminöségü ameri­kai áruk értékesitési piacává ala­kítja, át. Az Amerikába kiszállított jugo­szláv nyersanyag mennyisége 1950-ben ötször annyi volt, mint 1948-ban. 1951-ben újabb 25 százalékos emelkedés mutatkozott az előző évi színvonalhoz képest. Hozzávetőleges számítás szerint az amerikai trösztök 1952 január­jában legalább négyszer annyi nyersanyagot vittek ki Jugoszlá­viából, mint 1951 bármelyik hó­napjában. A titoista lakájok szolgaleikü- sége odáig megy, hogy a straté­gai nyersanyagokat nemcsak az Egyesült Államokba szállítják, hanem minden olyan oi'szágba, amelyet gazdáik megjelölnek szá- mukra. Ilyesformán a titoista árulók például buzgón segítik a bonni bábállatm hadiiparának helyreállítását. A háborús bü­rüs Krupp üzemei ma jelentős részben a titoistáktól kapott ólom, réz és más nyersanyagok segítségével gyártják a fegyvere­ket. Nyugat-Németország egyéb­ként 1951-ben a második helyet foglalta el Jugoszlávia stratégiai nyersanyag-kivitel ében. Jugoszláviában éhezik a nép. mert a Tito-fasiszták kegyeit él­vező monopóliumok kiszivattyúz­nak az országból minden mező­gazdasági terméket is. A was­hingtoni vezető körök lapja, a ,,New-York Times“ nemrégiben ezt irta: „A nyugati hatalmak a Tit" kormány tudomására hozták hogy Jugoszláviának fokoznia kell a mezőgazdaság termelését és az agrártermékek kivitelét." Titoék tengerentúli gyámjai te­hát arra kárhoztatják Jugoszlávi­át, hogy agrárország maradjon és élelmezze az imperialista or­szágokat. Ilyen szellemben fogai, mázták meg Titoék az idén kötött külkereskedelmi szerződéseket is. Az 1952. évi jugoszláv-angol szerződés értelmében Jugoszlávia füstölthust, vágottbai’omfit, to­jást, tengerit, friss és aszalt gyümölcsöt, konzervet, sít'. köte­les exportálni. A június 16-án. Franciaországgal kötött kereske­delmi egyezményben Titoék óriási gabonamennyiség' leszállítását vállalták. Jellemző, hogy három nappal az egyezmény aláírása után Újvidéken egy szem gabonát sem lehetett a piacon látni. A bel­grádi fasiszták Horvátországból roppant mennyiségű élőmarhát ős húst exportálnak, közben a lakos, ság számára a húsos étel a leg­ritkább ünnepek közé számit. A rabló jellegű exportszállítások következtében a jugoszláv piacon rohamosan emelkednek az élelmi­szerárak. Tuzla városában pél­dául a következő árakat jegyez­ték. fel: bab kilogrammja 60 di nár, burgonya kilogrammja 75 dinár, a tej literje 40 dinár, zsír kilogrammja 600 dinár. Az imperialisták gyarmatává züllesacett Jugoszlávia, ipari üzemeiben és bányáiban dolgozó munkások azonban ismerik siral­mas helyzetük okait. Tudják hogy a belgrádi kormány segítse. gét élvező amerikai trösztök ra­bolják. el az ország természeti kincseit, tiporják sárba a nemzet, gazdaságot, s elsősorban ez az oka a jugoszláv munkásosztály nyomorúságos helyzetének. A munkások titokban szervezkednek és komoly harci feladatokat haj­tanak végre. A szerbiai fém­munkások az „egyetlen tonna stratégiai nyersanyagot se az amerikai háborús gyujtógátok­nak" jelszó megvalósításával a múlt évben több mint egy milli­árd dinár kái't okoztak a fasisz­ta államnak. A Vares-acélmüvek kohóinak kapacitását a fémmun­kások különböző formákban meg­nyilvánuló ellenállása miatt csak 30—50 százalékban tudták ki­használni. A Vares. és Ljuba-bá­nyák munkásainak 42 százaléka a múlt évben rendszeresen távol­maradt a munkától. A bojkott és a szabotázs váltogatja egy­mást azokban a jugoszláviai vál- latokban, amelyeknek termékeit amei’ikai exportra vagy — ame­rikai utasítás alapján — háborús előkészületekre szánták. A bá­nyászok és száll hómunkások ha­tározott fellépése következtében a hadiipari rendeltetésű szén ki­termelése 1951-ben 300 ezer ton­nával esett vissza. A jugoszláv hazafiak, akik a Tito—Rankovics fasiszta klikk uralmának megdöntéséért, az im­perialista rabszolgaság megszün­tetéséért harcolnak, kérdőre fog­ják vonni az árulókat, akik az országot koldusbotra juttatták. A jugoszláv hazafiak vissza fo rják állítani országukban a néni demo­kratikus rendet, megteremtik a jugoszláv nép boldogulásának és jólétének nélkülözhetetlen felté­teleit. „Hz etcnvéforrott nép lebirfiatatlan ereiével védelmezzük békénket a külső és belső ellenség minden merénylete ellen“ Befejezte tanácskozásait a III. Magyar Békekoiigresszus A III. Magyar Békekongresszus vasárnap folytatta tanácskozásait. A felszólalók az ország minden ré­széről tolmácsolták a dolgozók üd­vözletét s elmondták hogyan har­colnak a béke megvédéséért-. A kon­gresszus külföldi vendégei. közül vasárnap felszólalt Brandweiner professzor, a Béke Világ tanács kép­viselője, a Koreában, járt nemzet­közi jogászbizottság vezetője, Han Hjo Szán követ és meghatalmazott miniszter, a koreai nép képviselője, Carlo Possi, az Olasz Béketanács tagja, Versztűvsek Borist.', a jugo­szláv emberrablók karmaiból kisza­badított forradalmi emigráns, Marin Mihalache, a román, minisztertanács mellett működő művészeti bizottság elnöke, a román nép képviselője. A vasárnapi ülésen többek között fel­szólalt még Péter János református püspök. Wolf Johanna, sztálinvárosi főmérnök, Kodály Zoltán kétszeres Kossuth-dijas zeneszerző, Veres Pé­ter Kossuth-dijas iró, Beresztóczy Miklós, a katolikus papok országos bókebizotteágának elnöke, Desséry László evangélikus püspök, Liptai Ervin őrnagy, a néphadsereg képvi­selője, Lukács György Kossuth-dijas akadémikus. Az alábbiakban ismertetjük a III. Magyar Békekpngresszus Sztá­lin elvtárshoz intézett táviratát, Rákosi elvtárshoz intézett levelét, a kongresszus határozatát, az újonnan megválasztott Országos Béketanács tagjainak névsorát és a népek bé* kekongresszusára utazó magyar kül­döttség tagjainak neveit. A I>él% ekoii »• i»ess*ifts távirata Szí állít elvtársitok A BÉKÉÉRT HARCOLÓ NÉPEK BÖLCS VEZÉRÉNEK, JOSZIF VISSZARÍONOVICS SZTÁLINNAK Moszkva Drága Sztálin elvtársi A harmadik magyar békekon­gresszus küldöttei a magyar nép nevében köszöntik önt, a világ békéért küzdő’ népeinek vezérét. Ez a nép sokat szenvedett ezer­éves történelme során, külső és belső ellenségtől kinzottan vér­zett és pusztult, százszoros árat fizetett minden falat kenyérért, minden pihenő órájáért. Mi. akik ma e nép nevében itt összejöt­tünk, igaz szívvel állíthatjuk: nincs az országnak egyetlen zu. ga, nincs egyetlen városa, falva, tanyája, amelynek népe ne tudná feknérni teljes jelentőségében, hogy mit jelent a béke megvédé­se. Biztos, nyugodt kenyerünket jelenti, tisztes munkánk biztosí­tékát, szilárd alapot az alkotó szellem számára, egészséget és szabadságot, szép kommunista jövőnk zálogát. Jelenti férfi és nő számár?, a boldog családi éle­tet, fiataljaink számára a merész szép jövőt, gyermekeinek számára a fejlődés lehetőségét, öregeink szá­mára a megnyugvást. És izzó gyű­löletet jelent minden magyar dol­gozó szivében a népgyilkos ame­rikai imperializmus és Tito rabló, tábora ellen. S mert mindezt a mi népünk jól tudja, azért mond­hatjuk nyugodt szívvel: a béke nagy ügyét minden erőnkből tá­mogatjuk, minden tudásunkkal, erőnkkel és elszántságunkkal óv­juk és védelmezzük. Beszámoltak a mi kongresszu­sunknak mindazok, akiknek ha­zánk földjén drága a béke ügye. Az országépités élén járó munká­sok és újjászülető parasztságunk képviselői megfogadták, hogy visszaverik azok támadásait, akik vissza akarják őket taszítani a régi, emberhez méltatlan rabság­ba. A béke védelmére sorakoznak fel a hazafias magyar nép min­den dolgozó rétegének képviselői, a háborúra készülődő imperialis­ták ellenségei: egyszerű Iiáziasz. szouyok és agg tudósok, néphad­seregünk ifjú tisztjei és annak a városnak tervező és építő mérnö­kei, amelynek tanácsházán az ön neve tündököl, Sztálin elv­társ. Megtalálták helyüket a bé­ke harcosainak első soraiban tu­dósaink, akik az ön nagy tanítá­sai nyomán már nálunk is meg­változtatják a föld arculatút, köl­tőink, akik dalba foglalják né­pünk érzelmeit; és elszántságát, szobrászaink, festőink, szülésze, ínk, akik egyre tisztább formában fejezik ki a mi békés életünk szép­séges tartalmát, A. dolgozók nagy példaképe, a tudósok merész ösz­tönzője, irók és művészek ihleté­nek kiapadhatatlan forrása az ön harca, Sztálin elvtárs, a békéért és az emberiség jobb .jövendőjé­ért. Mi, a harmadik magyar béke­kongresszus küldöttei, üzemi munkások, dolgozó parasztok, ér- tebniségiek egész népünk nevében mondjuk: békét akarunk és meg­védj ük a békét. Mi, apák és anyák megvédjük gyermekeinket, mi, fiatalok, megvédjük jövőnket. Megvédjük a nagy kort, amely­ben élünk és a még nagyobbat, amely ezután jön el. Mindennapi munkánkkal, hazafias helytállá­sunkkal valósítjuk meg az első magyar békeharcosnak, az ön legjobb magyar tanítványának, a mi Rákosi Mátyás elvtársunknak szavait; „Mindenütt ott leszünk, ahol a béke nagy' ügyéért küzde­ni és áldozni kell“. A HARMADIK MAGYAR BÉKEKONGRESSZUS A békékongi*e§§ziis levele Mákost eivtárslioz Drága Rákosi elvtárs / A harmadik magyar békéhongress- ss-vs, a béke minden magyar harco­sa, forró szeretettel köszönti Ont, a béke legnagyobb magyar harcosát. On tántoríthatatlan küzdelmet foly­tatóit, szembenézett halállal és bör­tönnel, szenvedéseket viselt el és ál­dozatokat hozott azértt hogy kivívja számunkra a bekét és a szabadságot. Magasra emelte a béke zászlaját az elnyomás sötét évtizedeibenm a fa­siszta háborít közepette. Azelőtt a béke számunkra csupán annyiban különbözött a háborútól, hogy ágyú­golyók és szuronyok helyett nyomor, munkanélküliség és ezernyifajta népbetegség tizedelte sorainkat Most a béke: népünk korlátlan fej lődését diadalmas országevitö mur káját jelenti. Ezért van az, hogy r mi népünk száméira a béke neve i nz ön neve, Rákosi elv társ, eggyi forrott Az ön nevével indulunk Jcüsde­lenibe, hogy megvalósítsuk az ötéves tervet. A nagy békealkotások terve ez, amelyek megváltoztatják és még szebbé teszik hazánk képét és egyre gazdagabbá azt a kultúrát, amelynek fénye világit magunknak, fiainknak és leányainknak. Az ön nevével indulunk küzde­lembe azért, Pákosi élvtárs hogy magvédelmezzük békénket. Az ön neve egyesit bennünket abban a nagy táborban, amelyből nem hiány­zik sem a munkás, sem a dolgozó paraszt, sem a néphez hű, haladó értelmiségi; amelyben óit vannak a férfiak és a nők, az ifjak és az öregek. Helyei kap ebben a tábor­ban minden becsületes, hazafias dc- ".okratikus erő, bármilyen világné- 61, hit, vallásfelekezet vagy poli- :kai meggyőződés hívének vallja is vágót. Az ön neve a mi közös lo- yónk, amely alatt elfér a béke vinden harcosa, egyre teljesedő lemseti egységben. Az ön vezeté­sével sorakozunk fél a bekének ab­ban a nagy, nemzetközi táborában, amelynek élén a legyőzhetetlen bé­ke or ?:ág, « Szovjetunió áll, am-, y neje vezérlő csillaga a nagy Sztálin, amelynek százmillióit semmiféle erő sem tartóztathatja fél többé a teljes diadal utján. Az ön tanításait kö­vető magyar nép üzenetét visszük majd cl, Pákosi elvtárs, a népek ez év december 12-én kezdődő nagy bécsi, világkongresszusára. Az- ön útmutatása lelkesít bennünket, hogy falként álljunk az amerikai impe­rialisták háborús uszítása ellenében, hogy őrt álljunk a dollárbérenc, gaz Tito provokációival ős a hazaárulók­kal szemben. Fogadjuk önnek, Pá­kosi elvtárs, hogy áldozatot nem kiméivé, rendíthetetlen elszántság­gal, az eggyé forrott nép lebirhatat- Jan erejével védelmezzük békénket a külső és belső ellenség minden merénylete ellen. A HAPMAD1K M AGY All BEKEKON GEES SZU 8 A Ha rimád ?k Maggyai* Békékon^ressziis határozata Mi, a béke kongresszus k üldöttei a békeharcos milliók képviseleté­ben beszámoltunk tetteinkről és hangot adtunk akaratunk!! ak. Tetteink nem kevesek. Kőben j és acélban, megváltozott tájaink- i ban, népet nevelő, könyvekben be­szélik el hogy nálunk a szocializ. mus építése és a béke védelme el­vé' szhataDan, A magyar békemozgalom e nagy seregszemléjéről szálljon messzi­re szavunk, amely az egész bé­keszerető magyar nép üzenete, megbízása és fogadalma, üzen yi k a szabadság és a éke élenjáró országa, a kommá, uizmust építő hatalmas Sz«r=.

Next

/
Oldalképek
Tartalom