Zala, 1952. november (8. évfolyam, 259-281. szám)

1952-11-16 / 269. szám

n jugoszláv emberrablák biinperének tárgyalása 99ék jugfosxláv diplouiaiák egyik iőícladaia, hogy az UDB ügynökeit irányítsák és pénzelj él*4­Ezután. Dr. Bálint György III. r. E ádlott kihallgatása kezdődik. A tanácselnök kérdésére Bálint ryörgy elmondotta, hogy a budapes. J Pázmány Péter Tudományegyete­men. szerzett államtudományi dokto­rátust, 1943-ban. A Horthy-hadsc- iregben zászlósi rendfokozatot kapott. (1950-ig a belvárosban volt csemege- (üzlete. Állandóan több segéddel dől. gozott. Bálint Lászlót fiatal korától (ismeri, tudja róla, hogy züllött éle- ftel élt. Többször betársult Bálint [László bűnös üzelmeibe. [ Ezután elmondta, mikor és ho­gyan szervezte be öt- Bálint László ja kém- és terrorista bandába. I Az UDB budapesti terror és kém- (központját villájában rendezték be. fitt rejtegették az amerikai fegyvere, get és kábítószereket is. Ölti: Hogyan tartotta Bálint [László a belgrádi UDB'-vel Budapes­ten a kapcsolatait? I Bálint György: .Amikor Bálint [László megérkezett Budapestre, fei- ühivta a budapesti jugoszláv követsé­get. Jelentkezett náluk, leszidta (őket ugyanis ez volt az előre meg­beszélt jel, amelyet azután, a buda­pesti jugoszláv követség’ rádión to- [vábbitott az UDB-nek, Bálint Lász. ló elmondotta ugyanis, hogy az UDB Magyarország elleni kémtevékenysé­gében a követségnek jelentős szere­pe van. A jugoszláv diplomaták egyik főfeladata, hogy az UDB ma­gyarországi ügynökeit irányítsák és pénzeljék. Amikor eltávozott Bálint László, akkor is bejelentette a ju­goszláv követségnek távozását és irányát, amit szintén a rádión to- vábbitoriak az UDB-nek, hogy az UDB biztosítsa részükre az átme- Diést. Bálint György ezután a két elözír fieg kihallgatott vádlottal egyértel- tgnüen elmondja a két emberrablás történetét. Bevallja, hogy a terroris­ta cselekményekben maga is tevé­kenyen résztvett. Vall a „vitéz“ horthysta pilóta Ezután Tapos János IV. rendű vádlott áll a bíróság elé. Elmondja, hogy őt Kenyeres szervezte be a bandába. Ki akart szökni Jugoszlá­viába. Ölti: Hát miért akart maga Ju­goszláviába szökni? Tapos János: Mert ellensége vol­tam a népi demokratikus rendszer­nek és arra gondoltam, hogy hortys ta pilóta múltam és a vitézi címem előnyöket fog biztositani a titoisia rendszerben. Ölti: On is kapott fegyvert, önt is fölfegyverezték? Tapos Jáno-s: Igen. Beszervezésem után Bálint László átadott részemre egy darab belga pisztolyt, nyolc da. rab tölténnyel. Ölti: Vegye fel kérem, azt a pisz­tolyt a bűnjelek közül. Melyik volt? (Púpos János vádlott felvesz egy pisztolyt a bűnjelek közül. Első és másodrendű vádlottakhoz) Maguk is fogják meg kérem a fegyverüket. (Bálint László vádlott felveszi fegy­verét. Kenyeres Sándor vádlott a bűnjelek között válogat, a g'ép- pisztolyt Kenyeres Sándor magához veszi) így kérem. Ekkor már igy nézett ki fölfegyverezve a banda. Ez komoly tűzerőt képvisel. Púpos János ismerteti a banda összeköttetését a budapesti jugo­szláv követséggel, majd Versztovsek Borisz elrablásáról vall. Ölti: Mi volt az utasításuk aka­dály esetére útközben, mit kell tenni? Tapos János: Akadály esetén a magyar határőrséget a nálunk lévő * kézigránátokkal és géppisztolyokkal 1 megtámadni és az UDB által adott zóaótüzet felhasználva szökjünk át Jugoszláviába. Tapos János kihallgatása után Tupos Istvá?i vádlottat vezetik elő- Kijelenti, hogy bűnösnek érzi magát, és elmondja, hogy többszörösen bün­tetett előéletű. A továbbiakban arról vall, hogy fivére, Púpos János szervezte be őt a bandába. Elmondja, hogy Versz­tovsek Borisz elrablása céljaira ő lopta a teherautót. Ezután Haffai Béla vádlottat ve­zetik elő. Az újvidéki gyűlés célja és háttere Raffai Béla vádlott kihallgatása során elmondotta, hogy demokrácia- ellenes beállítottságú. Egy ideig a néphadsereg’ tisztiiskolájára járt, majd Jugoszláviába szökött. Itt az UDB börtönébe vitték. Később az Északi Cukorgyár közelében titkos UDB gyűjtőhelyre került, ahol olya­nokat tartanak, akiket be akarnak szervezni a Magyarország elleni kém­kedésbe. Beszámol ezután az Újvidéken az UDB által megrendezett emigráns- gyűlésről Az UDB gyűjtőhely őrize­tesei közül az UDB tisztek több foglyot kiszemeltek arra, hogy ve­gyenek részt a gyűlésen. Ölti: Mi volt a célja az UDB- nak e gyűlés megszervezésével? Baffai: Tapasztalatom szerint az volt az UDB terve ezzel a gyűlés­sel, hogy a magyar népi demokrá­cia ellen rádió utján, mert rádióköz- vetités volt az újvidéki gyűlésről, rágalmakat szórjon a magyar népi demokrácia felé. Meggyőződtem ar­ról is, hogy a gyűlésbe a bel­grádi amerikai követségnek is volt beleszólása és végeredményben az egész tőle indult ki. Ezt a későbbiek folyamán Hidegkúti UDB százados­tól hallottam. Ölti: És mi volt az ön szerepe ezen a gyűlésen? Baffai: A gyűlés előtt való este Milenko századostól eligazítást kap­tam arra, hogy a másnapi gyűlésen beszédet kell mondanom. Milenko százados átadta a legépelt beszéd- vázlatot, hogy erről kell beszélnem, vagy ha akarom, fel is olvashatom. Ölti: Milenko készítette el a ma­ga beszédét? És másnap ezt olvasta fel? Baffai: Igen. Ezt olvastam fel. Ez a beszéd tartalmazta elsősorban a rágalmakat a magyar néphadsereg felé, másodsorban gyalázta a magyar népi demokrácia vezetőjét. Aztán úgy tüntette fel a dolgot, hogy Ma­gyarország megszegte a békeszerző­dést. Ölti: Mondja kérem, a többiek ré­szére is UDB-tisztek készítették el a beszédeket? Baffai: Igen, ezt tudom, mert Gergics József szintén kapod ha­sonló feladatot, de nem tudta vég­rehajtani. mert berúgott. Ölti: A gyűlésen részvevő TJDB- ez redes a gyűlés utáni vacsora alkalmával mi után érdeklődött- ma- ganai? Raffai: Magához hívott és azt mondotta, hogy meg’ volt eléged­ve a beszéddel, kár, hogy ő nem' ért magyarul és igy nem értette. Ölti: Milyen utasítást, milyen következő feladatot kapott maga? Raffai: Hogy szervezzék be az őrizeteseik közül amennyit csali le­het. Meg kell nézni egy csoportot, hogy milyen beállítottságú és meg­nézni, hogy kiket lehet felhasználni Magyarország elleni kém- és di- verzáns-akciók végrehajtására. Befejezésül elmondja, hogy üz UDB tanácsára elváltoztatta kül­sejét. de amint átjött a határon, az Államvédelmi Hatóság rögtön felismerte és őrizetbe vette. Szünet után a tanúkihallgatá­sok következnek. A tanúkihallgatások során első­nek Versztovsek Boriszt hallgatja ki a bíróság. A tanú ápoló kísére­tében, két mankóra támaszkodva áll a bíróság elé. Részletesen be­számol elrabol tatás áról és arról, hogy a banditák útközben életve­szélyesen fenyegették. Előadja si­kertelen menekülési kísérletének történeté1, melynek alkalmával súlyosan megsebesült. Ezután igy folytatja: — A banditák összekötöztek és fenyegetni kezdtek, hacsak még egyszer megpróbálok szökni, mind- j árt meggyilkolnak, agyonlőnek- Öt-lmtszor nagyon részletesen meg­magyarázták, hogyan fogják ’át­vágni a torkomat. Azután is, ami­kor a. hajók ott^ jártak, mindig egy valaki préselte a kezét a számra. Gyávák voltak, és _ ezt a, gyávaságot később is, amikor húztak tovább — láttam. Például mindig gondosan elkerülték a la­kóházat, falut, még a magános házakat is, mert féltek a néptől. Vagy ha volt egy gyanús hang, vagy zaj, közel, akkor nagyon idegesek lettek és akkor inindíg betömték a számat, Versztovsek vallomása végén el­mondja, hogy az Államvédelmi Hatóság szabadította ki, a bandi­tákat pedig elfogta- Ezután Sste- vemov Júliát hallgatója ki a bí­róság. Ezt követően Gramanics Sándor tanúkihallgatására került sor. Rádiáközvetifés a jugoszláv emberfajok bünoeréröl A Kossuth rádió vasárnap dél­ben 13.30-tól 14.30-ig egyórás helyszíni közvetítést ad a jugo­szláv emberrablók biinperének tárgyalásáról. Min iszterínnács elnökhelyettesi és miniszteri kinevezések * NEMZETKÖZI SZEMLE * A Népköztársaság Elnöki Ta- jírtácsa Gerö Emö elvtársat. Nagy Imre elvtársat, Hidas István elv- kársat, Kiss Károly elvtársat és (Házi Árpád elvtársat a miniszter, [tanács elnökhelyetteseivé válasz- jiotta meg. j A Népköztársaság Elnöki Ta­kácsa ugyanakkor felmentette Gerö Ernő elvtársat államminisz. téri, Nagy Imre elvtársat be­gyűjtési miniszteri, Kiss Károly elvtársat külügyminiszteri, Házi Árpád elvtársat belügyminiszteri és Molnár Erik elvtársat igazság, ügymmiszteri tisztsége alól. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa egyidejűleg Molnár Erik elvtársat külügyminiszterré, Győ­ré József elvtársat belügyminisz­terré, Tisza József elvtársat be­gyűjtési miniszterré és Décsi Gyu­la elvtársat igazságaigyminisztérré választotta meg. (MTI) A begyűjtési minisztérium versenyjelentése A megyék összesített versenyé­tnek állása: 1. Zala, 2. Győr, 3. .Vas, 4. Komárom, 5. Nógrád, 6. Pest, 7 Fejér, 8. Heves, 9. Vesz­prém, 10. Borsod, 11. Szolnok, 12. iSzabolcs, 13. Tolna, 14. Békés, 15. Hajdú, 16. Somogy, 17. Bara- tnya, 18. Csongrád, 19. Bács. A kukoricabe gyűjtésben tovább­ra is Győr niegye vezet, 2. Sza­bolcs, 3. Komárom, 4. Vas, 5. 'Szolnok, 6. Borsod, 7. Zala, 8. iFejér, 9. Pest, 10. Nógrád, 11. Tolna, 12. Békés, 13. Veszprém, f"14- Heves 15. Somogy, 16. Haj- .■du, 17. Baranya, 18. Bács, 19. “Csongrád. A napraíorgóbegyüjtési ver­senyben Fejér megye visszasze- jrezte első helyét, miután több (mint 1 százalékkal megelőzte Vas [megyét. 3. Győr, 4. Nógrád, 5. iZala, 6. Szabolcs, 7. Komárom, 8. (Hajdú, 9. Heves. 10. Veszprém, |ll. Tolna, 12. Borsod, 13. Somogy. (14. Szolnok. 15. Pest, 16. Bara- ínya, 17. Békés, 18. Bács, 19. 'Csongrád. Burgonyabegyüjtési tervét már (nyolc megye teljesítette, Fejér megyét pedig 6 tized százalék vá_ riasztja el tervének teljesítésétől. ! A burgonyabegyüjtési verseny ■állása; 1 Győr. 2 Komárom, 3. .Vas, 4. Zala, 5. Borsod, 6. Nóg­rádi, 7. Pest, 8. Baranya, 9. Fejér, 10. Veszprém, 11. Tolna, 12. Sza­bolcs, 13. Somogy, 14. Heves, lő. Bács, 16. Hajdú, 17. Szolnok. 18. Békés, 19. -Csongrád. A hizottsertésbegyüjtésben. 1. Zala, 2. Heves, 3. Csongrád, 4. Pest, 5. Szolnok, 6. Komárom, 7. Nógrád, 8. Vas, 9. Békés, 10. Fe­jér, 11. Győr, 12. Borsod, 13. Tolna, 14. Veszprém, 15. Hajdú, 16. Bács, 17 Somogy, 18. Bara­nya, 19. Szabolcs. A lojásbegyüjtésben az élenha. ladó Győr megye Titán Vas megye is elérte évi tervének, teljesítését, 3. Zala, 4. Szabolcs, 5. Veszprém, 6. Heves, 7. Komárom, 8. Borsod, 9. Nógrád, 10. Békés, 11 Pest, 12. Szolnok, 13. Csongrád, 14. Hajdú, 15. Somogy. 16. Baranya, 17. Tol­na, 18. Fejér, 19. Bács. A baxcmfibegyüjtésben élenha- ladó Békés túlhaladta a száz szá. zalékot. 2. Győr, 3. Csongrád, 4. Pest, 5. Komárom, 6. Zala, 7. Nógrád, 8. Veszprém, 9 Heves, 10. Szolnok, 11. Hajdú, 12. Vas, 13. Fejér, 14. Bács, 15.’ Tolna, lo[ Somogy, 17. Borsod, 18. Baranya, 19. Szabolcs. Időjárás jelentés Várható időjárás: Nyugaton túlnyomóan borult csapadékos idő, keleten csökkenő felhőzet ke­vesebb eső. Több helyen köd, a nappali hőmérséklet keleten kissé emelkedik nyugaton alig válto­zik. A várható napi hőmérséklet no­vember 16-án. vasárnap 4 fok alatt lesz. A háború és a béke erőinek harca az ENSz-ben Már az ENSz 6. ülésszakán is megmutatkozott, hogy nyikorog és akadozik a valamikor hibátlanul mű­ködő amerikai szavazógép, Idén nem egyszer már csődöt mondott ez a bűvös gépezet. A békére vágyó né­pek egyre gyakrabban kényszerítik arra kormányaikat, ENSz-beli kül­döttségeiket, hogy egy-egy kérdés­ben — de nem ritkán az agresszorok egész politikájában — szembefordul­janak a háborús gyujtogatókkal. Az amerikaiak kielégíthetetlen terjesz­kedési vágya, az amerikai monopo­listák olthatatlan profitéhsége egyre élesebb ellentéteket szül magán az agresszív tömbön belül is. Világosan megmutatkozott ez már a koreai kérdés napirendre tűzésének vitájá­ban is, amikor az amerikaiak a leg­féktelenebb nyomással is csak húsz aláírást tudtak gyűjteni arra a javas­latukra, amellyel meg akarták aka­dályozni e kérdés érdemben való megtárgyalását. Még súlyosabb vereséget jelentett a háborús tábor számára a délafrikai kérdés napirendre tűzése. Az impe­rialista hatalmak számára semmi­képpen sem kellemes, ha az ENSz a délafrikai fasiszta politikáról tár­gyal, hiszen — mint a közmondás tartja — „akasztott ember házában nem jó kötélről beszélni". Az Ame­rikai Egyesült Államok imperialistái, akik mind nyíltabban nyúlnak a fa­sizmus fegyvertárához, riadtan lát­hatták, hogy legmegbízhatóbb csat­lósaik — ha ezúttal csak Dél-Airl- kára, vonatkoztatva is — tiltakoznak a fasizmus eilen. A fasizmus iránti gyűlölet oly erős a világ népeiben, hogy még a függő országok vezető körei sem foglalhattak nyíltan állást mellette. A vitában számos küldött­ség volt kénytelen megszólaltatni az elnyomott, gyarmati sorban tartott népek hangját. S ez a hang elég erős volt ahhoz, hogy meghátrálásra kényszerítse a gyarmatosítókat. Az amerikai küldöttség — a hatást látva — maga is kénytelen volt a kérdés napirendre tűzése mellett sza­vazni. Anglia és Franciaország kül­döttsége még nehezebb helyzetben volt. Hiszen nemcsak a Délafrikai Unióról volt szó — szó volt őróluk is. A délafrikai fasiszta kormány bűntettei mellett napvilágra kerültek az angol imperialisták kenyai, a francia imperialisták északafrikai kegyetlenkedései is. De Anglia és Franciaország küldöttsége sem mert tovább menni annál, minthogy tar­tózkodott a szavazástól. Negyvenegy küldöttség szavazott amellett, hogy a közgyűlés vitassa meg ezt a kér­dést és csak egy küldöttség — a Délafrikai Unió küldöttsége — sza­vazott a javaslat ellen. Az elmaradott országok helyzeté­ről szóló vitában A. A. Gronűko rántotta le a leplet a gyarmatosító hatalmak politikájáról. Az adatok gazdag tárával bizonyította be, hogy az imperialista tábor vezető hatalmai a népek millióinak nyomora árán töltik meg a bankárok és fegyver- gyárosok pénzszekrényeit. Bebizo­nyította, hogy Ázsia, Afrika rab­szolgasorban élő gyarmati népei — de még a latinamerikai népek jó­része is — íeirhatatlan nyomorral küzd. Megmutatta, hogy a kultúra vívmányai elérhetetlenek a gyarmati és félgyarmati országok népének százmilliói részére. Gromiko elvtárs saját fegyverüket fordította az impe­rialisták ellen, magának az ENSz titkárságának jelentésével bizonyí­totta, hogy a világ lakosságának kö­rülbelül egyharmadát számláló or­szágok nemzeti jövedelme nem egé­szen 5 százaléka a világ összes or­szágai nemzeti jövedelmének és egy főre eső része az évi 50 dollárnál is kevesebb. „Ennek a helyzetnek — fejtette ki Gromiko elvtárs — az az oka, hogy az elmaradott országok politikai és gazdasági tekintetben az imperialista nagyhatalmaktól és a külföldi mono­póliumoktól függenek." Ugyanakkor Gromiko elvtárs az adatok egész so­rával bizonyította be: milyen hatal­mas a fellendülés azokban a szovjet szocialista köztársaságokban — az Üzbég, Kazalt, Kirgiz, Turkmen és Tadzsik Köztársaságban — amelyek az Októberi Forradalom előtt ha­sonló körülmények között éltek, mint a ma is elmaradott országok. Ezeknek az országoknak termelése, kulturális színvonala valamikor egy- szinten állott Törökországgal, Irán­nal, Pakisztánnal, Egyiptommal, stb- Ma termelésük és lakosságuk élet­színvonala sokszorosan felülmúlja az említett országokét, önálló nemzeti kultúrájuk van, felszámolták az írás­tudatlanságot, mig az elmaradott —• kapitalista iga alatt élő — országok lakossága ma is tudatlanságban, sö­tétségben él. Adatokkal bizonyította Gromiko elvtárs, hogy az Észt, Lett. és Litván Köztársaságban — ame­lyek nem olyan régen még messze mögötte maradtak Észak-Európa más országainak — ma magasabb szín­vonalon áll a termelés, virágzóbb a kultúra, mint Belgiumban, Hollan­diában és a skandináv országokban. Az ENSz-ben folyó viták — bár­hogyan is dönt egyes kérdésekben az amerikai „többség" -— világosan megmutatják a világ közvéleményé előtt a két ut — az imperialista és a szocialista ut — közötti különb­séget, a két tábor — a háborús tá­bor és a béketábor-közötti különbsé­get. Bebizonyítják a világ népei előtt, hogy kik fenyegetik a békét, kik fenyegetik az emberiség boldog jövőjét, s kik azok, akik tántoritha tatlanul a béke és a haladás ügye mellett állanak. Az ENSz 7. ülésszakának esemé­nyei is világosan érthetővé teszik Sztálin elvtárs kongresszusi szavait: „Ami a Szovjetuniót illeti, annak érdekei egyáltalán nem különíthetők c-1 az egész világ békéjének ügyétől". .....................5 Va sárnap, 1952 nov. 16,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom