Zala, 1952. november (8. évfolyam, 259-281. szám)

1952-11-13 / 266. szám

A szovjet iskola 35 éve írta A. ARSZEXm-, az OSzSzSzK közokUi tási miniszterhelyettese A Nagy Októberi Szocialista Forradalom eredményeként, a Szov­jetunióban az iskola igazi népi is­kola lett. A. Szovjetunió közokta­tási sikereit nagyszerűen kifejezik az alábbi számok. '1914-tő.l .1915-ig a. cári Oroszországban az általá­nos iskoláknak 7.9 millió tanulója volt. A tanulók oktatását 241 ezer tanító látta el. 1952-ben az ország összes általános és középfokú ok­tatási intézményeiben körülbelül áS millió iskolás tanult, akinek oktatását 1 millió 900 ezer tanitó végezte­Azért, hogy az iskolák megnyíl­janak a »széles néptömegele előtt, a Nagy Októberi Szocialista For­radalom után, a szovjet hatalom első éveiben Inár végrehajtották az- iskolaügy demokratizálásának nrogrammját. Mindenekelőtt a kü­lönböző társadalmi rétegek és kü­lönböző vagyoni helyzetű szemé­lyek számára létesített iskolák he. lyébe megszervezték, nemre, nem­zetiségre és szociális helyzetre va­ló tekintdt nélkül minden, polgár számára az egységes iskolai okta­tás rendszerét. Bevezették a szov­jet ország minden nemzetisége számára az unyanyelven való ok­tatást. Az oktatás ingyenes lett, az iskolákat különválasztották az egyházból, mindenfelé uj iskolák nyíltak. A szovjet kormány nagy figyelmet fordított a tanerők kép­zésére és anyagi helyzetük meg­javítására. Megszervezitek azoknak !a felnőt­teknek az oktatását is, akiknek a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom előlit nem volt lehetőségük arra, hogy tanuljanak. Csupán L920AÓ1 1040-ig- 50 millió ember tanult meg" irni-olvasni. Az uj iskolák létesítése, a íani- tók nagyszámú serege lehetővé tet­te, hogy a kormány 19ő0-ban tör­vényt hozzon a kötelező általános iskolai oktatásról. A törvény feladatul tűzte ki, hogy 1983-ra meg kell valósítani a ‘kötelező általános iskolai okta­tást és fokozatosan rá kell térni az általános hétosztályos old at ás kifejlesztésére. A célkitűzés 1930- ra teljes mértékben megvalósult. 1939-ben, a párt XVIII. kong­resszusán J. V. Sztálin azt a fel­adatot tűzte ki, hogy minden mun­kást és parasztot müveit és kép­zett emberré kell lenni. Ezért ki­tűzték, hogy a hétosztályos okta­tásit' mindenütt meg kell valósítani, a városokban át kell térni a tíz- osztályos oktatásra, a falvakban és nemzeti köztársaságokban pe­dig: a tízosztályos ■ oktatás kiszéle­sit'ésére. A fasiszta Németország támadása egy időre megakadályoz­ta e feladat valóra vált ás át, de már 1949—1950-től. kezdve a szovjet kormány határozata alapján min­denütt megkezdődött az általános kötelező hétosztályos oktatás meg­valósítása. E feladat végrehajtása most fejeződik be. A nagyarányú kulturális beruházások során * a háboruutáni években 23.500 is­kolát építettek, ' , Hatalmas méretekben kiszélese- deüt. a közép- és felsőfokú szak­oktatás. A technikumokban- és más középfokú szakiskolákban a tanu­lók száma 1940-tel 1951-ig 40 szá­zalékkal, a főiskolák diákjainak száma pedig 67 százalékkal emel­kedett. A szovjet iskola további fejlesz­tésének területén nagyszerű, fel­adatokat tűznek ki a XIX. párt- kongresszus határozatai. Eszerint az ötéves terv végéig a köztársasá­gok fővárosaiban, városaiban, a területi, határterületi és nagyobb ipari központokban be kell fejezni az áttérést a hétosztályos oktatás­ról az általános középfokú (tíz­osztályos) oktatásra és meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a következő ötéves tervben az általános középfokú oktatás minden vái'osban és faluban telje­sen megvalósuljon. Ezzel kapcso­latban mintegy 70 százalékkal több városi és falusi iskolát kell épí­teni, mint az első ötéves tervben, 1951-től 1955-ig1 az 1946—l!)50'-es évekhez viszonyítva 45 százalék­kal kell emelni a pedagógiai főis­kolákra felvett hallgatók számát. Csak az OSzSzSzK városaiban a nyolc—tizedik osztályos tanulók száma 'több, mint négyszeresére, a falvakban pedig több mint ötszö­rösére fog emelkedni. A szovjet állam hatalmas ősz- szegeket fordít a közoktatás fej­lesztésére, a dolgozók kulturális színvonalának állandó emelésére- A Szovjetunió 1952 évi költségvetése kulturális és. szociális célokra 124-8 milliárd rubelt fordított, vagyis a költségvetési kiadások 26-2 száza­lékát. Ebből az összegből 60 mil­liárd rubel jut oktatási célokra. Hogy a közoktatásügy ilyen ha­talmas méretekben fejlődött, hogy létrejött- a világ legdemokratiku­sabb iskolai nevelési és oktatási rendszere, hogy minden szovjet polgár megszerezheti a közép- és főiskolai képzettséget — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vívmányainak egyik ragyogó meg­nyilvánulása. Külföldi lapok Bt ERKEL óim j uj magyar filmről ROMÁNIÁI MAG Y Ali SZÓ, BUKAREST Az .Erkel“ című film. nagy éi- eleme, hogy - a zeneszerző élet­művének bemutatásával — első­sorban a szabadság, a haza forró szeretet éré nevel. A film híven tükrözi Erkel honszeretetét. hű­ségét és határtalan ragaszkodá­sát a dolgozó nép iránt. Az „Er­kel“ film megismerése ugyanak­kor a kozmopolitizmus elleni harc­ra mozgósít. Az „Erkel“ megalkotása a ma­gyar filmgyártás újabb büszkesé­ge, mert nagy lépést jelent a nem­zeti haladó hagyományok ápo­lása és művészi, életrekeltése terén. A film legnagyobb alakja ter­mészetesen Erkel és igy e szerep megformálása • igényelt nagyobb gondosságot, Erkelt Pécsi Sándor alakítja valóban dicséretreméltó művészettel. .A film nagy sikere többi között a rendezőt, Keleti Márton Kossuth-dijast dicséri. DER ABEND, WIEN Az „Erkel" című film abba az időszakba vezet, amikor a ma­gyar nemzet a Habsburgok elnyo­mása alatt szenvedett. Csak ke­vés zenebarát ismeri Erkel Fe­renc magyar zeneszerző nevét, a nemzeti himnusz és á „Hunyadi László“ című opera nyitánya ré­vén. Ezt a kivételes tehetségű operaszerzőt zenéjének vonzó ma­gyaros jellege miatt az osztrák- tisztviselők ugyanúgy elnyomták, mint nagy kortársait, Smetanát és Dvorákot a cseh királyságban, ugyancsak erősen nemzeti jellegű művészetük miatt. Csak most, amidőn Magyarországon már a nép kertelt uralomra, értékelik végre megfelelően a magyar klasszikusokat. A film méltó emléket állít Erkelnek, életraj­zának keretében részleteket ad legfontosabb operáiról. Ezeket a budapesti Operaház művészeinek előadásában mutatják be, a film sajátos kifejező módjának eszkö­zeivel. A közreműködő énekesek világviszonylatban is elsöraugu- ak. Erkel magyarosan tüzes és ro. mantikus dallamai sok uj barátot fognak szerezni a magyar zené- írek azoknak körében, akik eddig nem ismerték muzsikáját. A tech­nikailag is tökéletes film annál inkább figyelemreméltó, mert hőt hónap alatt készítették el. Ä burgonya tárolásáról A burgonya nélkülözhetetlen élelmezési cikk és ipari nyers­anyag, _nem lehet közömbös el őttünk az, hogy minél keve­sebb veszteséggel tartsuk télen át. A legtöbben egyszerűen pin­cébe ijntik és nem is méznek felé addig, míg felhasználásra nem kerül. Bizony sok esetben azt látják, hogy nagyrészt megrom­lott, vagy hosszú csirát hajtott. A burgonya, amikor kiszedik, még él, sejtjei duzzadnák, tele van. nedvességgel. Ha meleg Íred­re kerül, csírázásnak indul, eset­leg szeszes erjedésbe keszd, reite' bad. Ha hideg éri, megfagy vagy lassan édeskés ízt kap. Mindkét végletet cl kell kerülni. Az eltartás + 2—4 fok közti hőmérsékleten a legkevesbbé vesz­teséges.. Ha a hőmérséklet 40 fok fölte- emelkedik, megindul a gyorsabb csírázás. 2 fokon alul pedig már felveszi a kellemetlen ízt. A pincék hőmérséklete .általá­ban nem megfelelő, leginkább t uhud cg. Ha ebben a levegőtlen nyirkos helyiségben még* magas halomba, is rakjuk, feltétlen beme­legszik és romlik. Tárolásra csak ;■ teljesen száraz jói szellőztet, hetö pince alkalmas, ennek hiá­nyában inkább a szabadban, priz. mában tartsuk a'burgonyát. Az eltartásra kerülő burgonyát gondosan meg kell válogatni. Fel. tótien el kell belőle távolítani a rothadó, sérüjrt, kapavágott gu­mókét A V‘töguvnőkat válogas­suk és tároljuk külön. A kiválogatott gumót alaposan le kell hűteni, ki kell szellőztetni, nehogy felmelegedve, nedvesen kerüljön a pincébe vagy prizmá­ba. A legjobb tárolási mód a kes­keny prizma. Száraz, védett he­lyeken, ahova talajvíz, esővíz nem fut össze, egy méternél nem szé­lesebb alapon összerakjuk a bur­gonyát úgy, hogy hosszirányban közepén két élével egymásnak döntött deszkából szellőzőcsator­nát állítunk, Ennek két vége ki­ér a prizmából és hideg időben Szalmával betömjük. De lehet egy araszos árkot is húzni a prizma alatt végig, erre rácssze- íüen léceket, ágakat teszünk és ennek tetejére a burgor^’át. így az árok pótolja a szellőző desz­kacsatornát. A prizmába rakott burgonyát ne takarjuk le azon­nal. Ha nincs fagyvcezély, úgy legfeljebb a napsütéstől védjük vékony szakmaréte.ggel. De hű­vös éjszakára is huzzuk le a szal­mát. Ha. már kellően megszik- kadt, kihűlt a burgonya, úgy hü. vös, száraz hajnalon még a nap­pali felmelegedés előtt takarjuk vastag, száraz szalmaréteggel. A szalma legalább 80 centi vastag rétegben borítsa, igy védi meg a hidegtől, a melegtől. Ha vé­kony p, szalmaréteg, hamar át­ázik, áz ázott prizma pedig rom­lásnak indul. A szalmát fagyok beálltával földréteggel is védjük, de a valódi védelmet nem a föld, } hanem n szalma adja meg, Ha ez elég vastag és száraz és a taka­ráshoz á burgonya nem volt kb. 4 foknál melegebb, úgy nyárig is eltartható, minden romlás és csírázás nélkül. Tehát a nyári ül. tetősre szánt vetogumót is igy tároljuk. A prizma további ke­zelése abból áll, hogy a szellőző­csatornákat szükség szerint nyit­juk, vagy zárjuk, a hőmérsékletet lehetőleg többször hőmérővel el­lenőrizzük. Kibontani nem szük­séges, legfeljebb, ha gyanús jelet pl. süppedést, vagy hideg időben „pipálást" veszünk észre, Ä nyári ültetésből származó burgonya nem mindig érik be, né­ha. foszlós marad a héja. Ez nem jelenti azt, hogy nem tartható el. Mindenesetre nagyobb figyelmet igényel, kíméletesen kell vele bán. ni, nehogy a, vékony héja ledör- zsölödjön. Elkülönítve tároljuk, alaposan kiszikkasztva. Az erősen foszlós héjú burgonyát száraz ho. rrrokba is szokták tenni. A rosz- szul tárolt burgonya leginkább idő előtt csirát hajt, pedig a sö­tét pincében vagy a prizma bel­sejében ez a csira színtelen és hosszú, de törékeny, igy kiültetni nem lehet. Azt mondják erre még sokan: nem baj, lecsirázzuk. újra eltesszük, de arra nem gon­dolnak, hogy minden lecsii'ázás gyengíti a gumót és hogy első­nek a legerősebb rügyek hajta­nak ki, tehát azokat vesztették •el. ipOr v November 15-én kezdődik az országos kosárlabdabajnokság középdöntője „A megyei bajnokságot nyert féri és női kosarlabdacsápaíok országos közép- dön-tője .november i5-én, szombaton kéz dódik. Zala (negye női bajnokcsapata, ä Z. Lokomotív szombaton és vasárnap Diósgyőrben játszik a Budapesti Ili. sz. Vörös Lobogó, a Szolnoki Lokomo­tiv es a Nagyatádi Kinizsi csapata ellen. A megye férfi bajnokcsapata, a Z. hasty a ugyanezen időpontban Sopron. bari játszik. Lliei.ic:. Budapesti Ha­ladás, a Szombathelyi Lokomotív és á Nagy küllői Kinizsi .•;.••• pala lesz. Az országos középdöntőkről Szots Já­nos, a Z. Lokomotív eur.őjo a köveiké, zőket mondja: Alapos edzésekkel ké­szültünk fel az országos középdöntők­re. Remélem, hogy amint a megyei bajnokságban, úgy itt is becsülettel meg fogja állni helyét mindkét csapat. Elkészül» az „öl megye kosárlabdabajnokságá“-nak sorsolása Az „öt megye kosárlabdabajnokságá” nak sorsolása megtörtént. A sorsolás szerint a férfiak bajnokságában 17 csa­pat, a női bajnokságban pedig 11 csa­pat vesz részt. A férfi csapatok a kö_ vetkezők: Soproni Lokomotiv, Soproni Vörös Lobogó, Veszprémi Dózsa, Szom­bathelyi Dózsa, Szombathelyi Honvéd, CeUdömölki Lokomotív, Tatabányai Bá­nyász, Komáromi Lokomotív, Zalaeger. szegi Bástya, Szombathelyi Postás, Szombathelyi Lokomotív, ' Esztergomi MTH, Soproni Haladás, Nagykanizsai Lokomotiv, Péti Szikra, Veszprémi Ha­ladás, Zalaegerszegi Vörös Meteor. — Tekintettel arra, hogy a férfiaknál 17 csapat nevezett, náluk a bajnokságot két csoportban bonyolítják le. Férfi I. csoport: November 23-án: Veszprémi Haladás- Szombathelyi Lokomotiv,’ Nagykanizsai Lokomotiv—Péti Szikra, Esztergomi MTH —Soproni Haladás, Szombathelyi Postás —Zalaegerszegi Vörös Meteor. Novem­ber 30-án: Szombathelyi Lokomotív— Szombathelyi Postás, Zalaegerszegi Vö­rös Meteor—Esztergomi MTH, Soproni ■Haladás—Nagykanizsai Lokomotiv, Péti Szikra—Veszprémi Haladás. December 7.én: Péti Szikra—Szombathelyi. Loko­motiv, Veszprémi Haladás—Soproni Ha­ladás, Nagykanizsai Lokomotiv—Zalaeger­szegi Vörös Meteor, Esztergomi MTH— Szombathelyi Postás. December 14jen: Szombathely: Lokomotiv—Esztergomi MTH. Szombathelyi Postás—Nagykani­zsai Lokomotiv, Zalaegerszegi Vörös A4e- teor—Veszprémi Haladás, Soproni Hala_ dás—Péti Szikra. December 21-én: Sop­roni Haladás—Szombathelyi Lokomotív, Péti Szikra—Zalaegerszegi Vörös Mete, or, Veszprémi Haladás-Szombathelyi Postás. Nagykanizsai Lokomotiv—Eszter­gomi MTH. Január 11-én: Szombathelyi Lokomotiv—Nagykanizsai Lók.. Eszter, gomi MTH—Veszorémi Haladás. Szom­bathelyi Postás—Péti Szikra, Zalaeger­szegi Vörös Meteor—Soproni Haladás. Január 18.ám Zalaegerszegi Vörös Me­teor-Szombathelyi Lokomotív. Soproni Haladás—Szombathelyi Postás. Péti Szikra—Esztergomi MTH, Veszprémi Ha­ladás-Nagykanizsai Lokomotiv. Ferii II. csoport: November 23-án: Zalaegerszegi Bástya —Komáromi Lokomotiv, Szombathelyi Honvéd—Tatabányai Bányász, Soproni Vörös Lobogó (Pamut) —CeUdömölki Lo_ komotiv. Veszprémi Dózsa—Szombathelyi •Dózsa, Soproni Lokomotiv—X. Npvember 30-án: Tatabányai Bányász—Zalaeger­szegi Bástya, Soproni Lokomotív— Szombathelyi Honvéd, Szombathelyi Dó., zsa—Soproni Vörös Lobogó, Veszprémi Dózsa—Komáromi Lokomotív, CeUdö- mölki Lokomotiv—X December 7-én: Zalaegerszegi Bástya—Soproni Lokomo. tiV, Szombathelyi Honvéd—CeUdömölki Lokomotív, Soproni Vörös Lobogó—Vesz­prémi Dózsa, Komáromi Lokomotiv—Ta­tabányai Bányász, Stombathel vi Dózsa —X. December 11 én: CeUdömölki Loko­motív- Zalaegerszegi Bástya, Szombat­hely: Dózsa—Szombathelyi Honvéd, Sop- róni Vörös Lobogó—Komáromi Loko. moliv. Soproni Lokomotiv—Tatabányai Bányász, Veszprémi Dózsa—X. Decem­ber 21-én: Zalaegerszegi Bástya—Szóm, balhelyi Dózsa, Szombathelyi Honvéd— Veszprémi Dózsa, Tatabányái Bányász— CeUdömölki Lokomotív, Komáromi Loko­motiv—Soproni Lokomotiv, Soproni Vörös Lobogó—X. 1953. január 11-én: Veszprém mi Dózsa—Zalaegerszegi Bástya, Sop­roni Vörös Lobogó—Szombathelyi Hon­véd. Szombathelyi Dózsa—Tatabányai Bá m ász, CeUdömölki Lokomotiv—Soproni Lokomotív. _ Komáromi LokomoÜv--X. Január' 18-án: Zalaegerszegi Bástya— Soproni Vörös Lobogó. Soproni Loko­motiv—Szombathelyi Dózsa, Tatabányai Bányász—Veszprémi Dózsa, Komáromi Lokomotív—CeUdömölki Lokomotív, Szombathelyi Honvéd—X. január 25-én: Szombathelyi Honvéd—Komáromi Loko motiv, Soproni Vörös Lobogó—Tatabá­nyai Bányász, Veszprémi Dózsa—Soproni Lokomotív. CeUdömölki Lokomotiv—■ Szombathelvi Dózsa, Zalaegerszegi Bás­tya—X. Február 1 .én: Zalaegerszegi Bástya—Szombathelyi Honvéd, Soproni Lokomotiv—Soproni Vörös Lobogó, Cell- dnmöiki _ Lokomotív—Veszprémi Dózsa, Szombathelyi Dózsa—Komáromi Lokomo­tiv, Tatabányai Bányász—X. AZ NB I. . ÁLLASA: 1. Bp. Honvéd 2! IS 3 _ 76 :15 39 2. Bp. Bástya 22 16 5 I 76:28 37 3. Bp. Dózsa 21 12 5 4 51:35 29 4. Bp. Vasas 22 11 7 4 48:34 29 5. Csepeli Vasas 22 9 3 10 43:43 2» G. Szombathely 22 8 5 9 20:41 2! 7. Dorog 22 7 5 10 30:34 IS 8. Bp. Kinizsi 22 7 5 10 25:47 19 9. Győr 22 7 4 11 43:48 18 10. Salgótarján 22 7 3 12 37:46 17 11. Bp. Postás 22 6 4 12 29:47 16 12. Diósgyőr 22 6 3 13 27:48 15 13. Szegedi Honvéd 22 4 5 13 28:48 13 14. Pécs 22 3 7 12 17:46 13 Egy magyar csúcseredmény és két.két csucsbeálliiás az országok közötti súly­emelő-versenyen. Csehszlovákia—Magyar^ ország 4:3. Dudapest ökölvívó-csapat bajnokságáért: Kinizsi—Vörös Meteor 13:7, Bástya—Kis_ text 16:4, Honvéd— Vasas 14:6, Dózsa— Lokomotiv 12:3. MOZI Zalaegerszeg, november lő—I6-ig: B.-ÜCtY Nagykanizsa, november lo—16-ig: ' B-ÜGY APRÓHIRDETÉS HASZNÁLT borosiiórdókat minden nagy. Ságban és mennyiségben vásárol a Zala megyei MÉH Vállalat, Nagyka-, zsa. Somogyi Béla-utca 15. sz. (571) HAZIVAGÁSU sertésbőrért kg.ként £5 forintot és kilogrammonként _3 forint fejtési jutalmat fizet a Melléktermék és Hulladékgyűjtő Vállalat, valamint a földmüvesszövetkezetek. (572) EGÉSZNAPI elfoglaltsága magános dol­gozó nő november 15., vagy december l.re, különbejáratu bútorozott szobát keres Nagykanizsán. Cint a kiadóban. (583) ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapja. — Felelős szer­kesztő és kiadó: Darabos Iván. — Szer­kesztőség: Zalaegerszeg, Kossuth Lajos, utca 22. Telefon: 250. — Kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-lér 4. Telefon: 102. — Készült a Vasmegyei Nyomda­ipari Vállalatnál Szombathely, Kossuth Lajos.utca 0. Telefon: 75. — Felelős vezető: Hofmann Miklós. MIELŐBB TAKARÉKBETÉTBE Előnyös .kényelmes, biztonságos/ Első Békekölcsön in. SORSOLÁSA DEBRECENBEN, AZ ARANY BIKA SZÁLLÓ NAGYTERMÉBEN November 18-án délután fél S órakor ünnepélyes megnyitó Os sorsolás. November 14-én délután fél 5 órától sorsolás, szabad belépés. November 15-én délután 3 órától sorsolás, szabad belépés. November 16-áu délelőtt 9 órától sorsolás, szabad belépés. Zimmermann Gusztii >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom