Zala, 1952. november (8. évfolyam, 259-281. szám)

1952-11-13 / 266. szám

VILÁG PROLElARJAI Visinszkij elvtárs beszéde a koreai kérdésről az ENSz-liözgyülés Politikai Bizottságának november 1CM ülésén =■* V11L évfolyam 266, szám* AZ UDP ZALANE6TEI P4RTBIZ«TT§AgAKAK NAPILAPJA mbhbbbbmbmmmwwbí iiwwib—win wEmsmmmmmmmmmmmmm-ammmmmmmmmm Ára 50 fillér 1952 november 13, Csütörtök Minden gazdasági beszámolt legyen lé fegyvere a lermeiászöveinezetek további erösödés£nejf A begyűjtési verseny döntő szakaszának élenjárói: A zárszámadás a 'termelőszövetke­zetekben. minden évben, komoly fel­adat és igen fontos esemény. Az idén különösen nagy gondosságot követel meg . az egészóvi munka mér­legének összeállítása és a gazdasági beszámoló elkészítése. Jóval több III. típusa termelőcsoport és önálló termelőszövetkezet készít most zár­számadást; mint tavaly. De nemcsak azért és nemcsak a megyei, járási tanácsok dolgozóinak jelent na­gyobb feladatot ez a munka, hanem minden egyes tér,melőszö vetkezet­nek is. .Nagyobb feladat az idei zárszám­adás cs a gazdasági beszámoló elké­szítése mert olyan1 év munkájáról kell számvetést csinálni, amely min­den termelőszövetkezetnek komoly erőpróbája volt. S éppen az elmúlt gazdasági óv sok hasznos tapaszta­lata és az előttünk álló megnöveke­dett feladatok miatt csak fokozott felelősséggel és szakértelemmel tud. ják az elnökök jól összeállítani gaz. dasági beszámolóikat. Nagyobb fel­adat az idei zárszámadáskészifés azért is, mert az osztályharc élesebb és bonyolultabb viszonyai között zaj­lanak le a mérleget ismertető köz­gyűlések, mint eddig bármikor. Az ellenség műiden alkalmat megragad arra,- hogy rossz hangulatot keltsen, megingassa a tagok bizalmát a szö­vetkezeti gazdálkodásban, bomlasz- sza a szövetkezetét. A mérleg adatai és az egészévi tapasztalatok alapján úgy kell elké­szíteni és megtartani a gazdasági beszámolót, hogy a szövetkezet egész tagsága tanuljon, uj erőt merítsen belőle. A gazdasági beszámoló ak­kor jő, ha mozgósít a kiváló’ ered­ményeket hozó munkamódszerek al­kalmazására. a hibák gyors kijaví­tására, a nehézségek leküzdésére, s ezzel jelentősen elősegíti a szövet­kezet további erősödését. Mit kell tenni azért hogy a gaz­dasági beszámoló elérje célját? Ho­gyan készüljön az elnök ennek a döntő fontosságú feladatnak a, si­keres elvégzésére? Mindenekelőtt arról kell gondos­kodni, hogy a zárszámadás nem csu­pán az elnök, a könyvelő, s esetleg még néhány vezető beosztású tag, hanem az egész tagság ügye legyen. Ezért szükséges, hogy a brigád- és muiikacsapatvezetök, a szövetkezet legjobb tagjai, élükön a kommunis­tákkal, beszeljenek a tagokkal a zárszámadás jelentőségéről. Elen­gedhetetlen feltétele ez annak hogy érezze, tisztán lássa minden tag: az ö legközvetlenebb érdeke a. mér­leg ismer tető közgyűlés sikere. Az ö boldogulásához járul hozzá minden jó javaslat, kemény, de igazságos bírákat, értékes határozat, ami a közös munka, a társas gazdálkodás eredményesebbé tételét szolgálja. Hi­szen a közös vagyon növekedése, a szövetkezeti gazdálkodás jövedelme­zőségének fokozása a biztos alapja annak, hogy évről-évre több része­sedés jusson a tagoknak. Nagyon fontos az is, hogy egyet­len elnök se tartsa elegendőnek a mérleg adatainak ismertetését a gazdasági beszámolóban. A számok felolvasása önmagában nem sokat ér. A tagság érdeklődését akkor kelti fel a beszámoló, ha jól meg­világítja, hogy milyen helyes mód szerek, vagy hibák, kiknek a szor­galmas munkája, vagy hanyagsága, miatt alakultak úgy az eredmények, ahogyan a mérleg adatai mutatják, áz ilyen beszámolóhoz hozzászólnak a tagok, az ilyen beszámolót termé­keny vita követi. A jó gazdasági beszámolóban ér­vényesül a. bírálat és az önbirálat. az elnök jár el helyesen, aki beszámolójában túlzás nélkül ismer, teti az eredményeket, érdemük sze­rint. dicséri a legjobb tagokat, de őszintén elmondja a hibákat is és bátran feltárja a nehézségekéit. Szé- pitgetós nélkül rámutat arra is, hogy' hol hibázott a vezetőség, mit kell kijavítani a brigádvezetőknek, a tagoknak ahhoz hogy az idén elkövetett hibák jövőre már ne gá- .o'lják a szövetkezet erősödését. Az idei kedvezőtlen időjárás ká­rosan befolyásolta a termelőszövetke­zetek eredményeinek alakulását. En­nek ellenére szép számmal vannak olyan szövetkezetek, amelyek a nö­vénytermelésben, az állattenyésztés­ben jó eredményeket értek el. Ezek­nek a szövetkezeteknek a példája azt bizonyítja, hogy ahol hozzáértő és erőskezü a vezetés, ahol betartják az alapszabályt, követik a párt és a kormány útmutatásait, ott le tud­ják győzni a nehézségeket. Vaunak azonban olyan szövetkezetek, ame­lyekben nem teremtették meg az eredményes gazdálkodás legfonto­sabb feltételeit sem. Ez a legfőbb oka annak, hogy számos termelő- szövetkezet nem tudta teljesíteni" ter­vét, gyengébb, eredményeket, ért el. Ká kell mutatni a gazdasági be­számolónak, arra, hogy a tagság s különösen a vezetőség munkájától függ, mire halad a szövetkezet. A példák sora igazolja ezt. minden ter­melőszövetkezetben. a szövetkezet olyan, amilyenné tagjai teszik. az igazságot megértetni és bizonyí­tani a gazdasági beszámolóban alapvető feladata minden elnöknek. Feladatukat azonban csak akkor tudják sikeresen' teljesíteni az elnö­kök — szövetkezetük és. minden tag érdekében —, ha legelőször saját magukban győzik le a megalkuvás a sopánkodás, a nehézségektől való meghátrálás legkisebb megnyilvánu­lását is. Gazdasági beszámolóikkal csak igy tudják növelni azt az erőt, amit a tagság egysége, összeforrott- sága. fegyelmezettsége, közös aka­rattal végzett lelkes munkája je­lent. Az elért eredmények ismertetése és okainak megmagyarázása mellett az a célja a gazdasági beszámoló­nak, hogy világosan megmutassa, hogyan lehet és kell kijavítani a hi­bákat; mit kell tenni az erednié- ijek. a jövedelem növeléséért. Ezzel kell részletesen foglalkozni a növény- crmelési, az állattenyésztési terv tel­jesítésének ismertetése során éppen úgy'-, mint a munkaszervezés 09 mun­kafegyelem, a gépállomással való kapcsolat vagy az állami fegyelem kérdéseinek tárgyalásánál. Különö­sen fontos, hogy a gazdasági beszá­moló meggyőzően foglalkozzék a nagyobb eredményeket biztosító uj termelési eljárások széleskörű alkal­mazásának jelentőségével, azoknak a fejlett módszereknek az előnyeivel, amelyek a jövedelmezőség fokozásá­nak legfőbb eszközei. Számos példával bizonyítja a gazdasági beszámoló azt is, hogv belső tartalékok hasznosítása, a min­den téren való takarékosság a közös vagyon állandó gyarapításának gaz­dag forrása. Az egész szövetkezet Cs egyben saját maga érdekeit is az a Iig szolgálja helyesen, aki minden erejével azon van, hogy hasznosítsa a közös vagyon növelésének összes lehetőségeit. S kárt okoz a szövetke­zetnek is, magának is mindenki, aki nem becsüli meg, hanem pocsé­kolja, prédálja a közös vagyont. A szovjet kolhozok tagjai min­den évben nagy felelősséggel, jóelör készülnek a mérlegismertető közgyü. lésre, a gazdasági beszámolók meg­vitatására. A kolhozok évi'öl-évre jobb eredményeinek elérésében igen N AGYKANIZSAI JÁRÁS; NAGY LAJOS begyűjtési osztályvezető. kukorica burgonya napraforgó tanácselnök, titkár % •/* c/o Garabonc no 110 14S Molnár József, Jantli József Komárváros in 104 108 Kisva rga Imre, Andó Ferenc Magy arszentmildős 100 10S 170 Hol János, Gáspár Teréz Miklősfa 145 112 116 Dómján István —­Somiás 102 101 121 Csordás Ferenc, Zsoltul Ferenc Zalakaros 113 113 118 Horváth József, Bakonyi. Jolán Zalaszabar 110 101 106 Dezső Sándor, Bánfj Zoltán Zalau jlak 10» 101 388 Budi Gáborné, Fekete Erzsébet A nagykanizsai járás legtöbb községe bebizonyította, már, hogy az állami készletek biztosításáért folyó harcból1 méltóan kiveszik ré­szüké'. A begyűjtés sikeréért még sokat kell tenni, s ebben feladatai van­nak a nagykanizsai járásnak is. Szélesítsék ki még jobban a ver­senyt, tegyék még ismertebbé a verseny eredményeit. Arra töre­kedjenek, hogy senki se legyen adósa az államnak. A népnevelők legyenek az elsők a versenyben, az adósság lerovásában és mások ■meggyőzésében. Akik megelégedtek a félsikerrel: Dömefölde FelsőszenterZsébet Iklódbördöee Kálócfa Kozmadombja Kissziget Nova Rédies kuko rjca •/« 8.1 89 80 80 40 94 95 75 burgonya °!o 120 138 109 100 101 118 129 146 napraforgó % 17 18 68 70 51 54: 55 59 A minisztertanács zászlójáért fo­lyó harc döntő szakaszában va­gyunk. A november 7-i verseny- szakaszban megyénk kiváló ered­ményeket ért el a begyűjtésben, ? első helyen halad az országos ver­senyben,. A sikerek jó oldala mel­lett az elmúlt napokban elhatal­masodott begyűjtésünkben a pihe­nő, ünneplő hangulat, ami lazasá­gokhoz vezet- Sok helyen nem gondolnak arra, hogy az eddig el­ért eredmények csak félsikert je­lentenek az egészévi begyűjtési ter­vek teljesítése nélkül. A kapások begyűjtésének most vagyunk a le,gjelentősebb szakaszában. A lenti járásban is, mint min denütt, most arra kell törekedni hogy a járás minden községe és 1 tisárnap kövérharoiníi szerződéses napot tart a megyében a Baromfig’yujtő Vállalat Zala miegye a legutóbbi kiérté­kelés szerint a kövérbaromfi hiz­lal ási akcióban a megyék rangso­rában a legutolsó helyen áll. A begyűjtési minisztérium érté­kelése szerint megyénkben a töb­bi megyéhez viszonyítva nagyfo­kú lemaradás mutatkozik a kövér­baromfi hizlalás], akcióban. Az ellenség azt hireszteli, hogy a szer­ződéses akcióban nem is lehet eredményt elérni, mert nincs ku­korica hogy a termelők, miután eleget tettek szerződéses vállalá­suknak, nem fogják megkapni a li­bánként biztosított 20 és a ka­csánként biztosított 10 kilogramm kukoricát. Szigorúan fel kell lép­nünk a kulákok híresztelésével szemben, mert tudvalévő, hogy kormányzatunk az idei kukorica­termés adottságaihoz viszonyítva megfelelően csökkentetne a kukori­cabeadási kötelezettséget oly mér­tékben, hogy annak minden gon­dosan termelő gazda eleget tud tenni és amellett feleslege is ma­rad- Arra vonatkozóan pedig, hogy a termelők nem kapják meg a szerződés teljesítése után a kuko. vicát, az eddigi példák bizonyít­ják, hogy a kártevők ezúttal is eL számitokák magukat. Számos ter­melő, akik nemcsak leszerződtek, hanem a szerződésben vállalt kö­telezettségüknek eleget is tettek, már ki is váltotta a földműves- szövetkezettől a szerződésre be­adott kövérbaromfi után a kukori­cát. Párt- és tömegszervezeteink erélyesen leplezzék le az ellenség aljas rágalmait. Zala megye, amely a párt- és tömegszervezetek jó munkája következteben a begyűj­tési verseny eddigi szakaszában az első helyen áll, a kövér baromfi szerződéses akcióban is foglalja el az első helyet. Az eddigi lemaradás felszámo­lása érdekében november 16-án, vasárnap általános kövérbaromfi szerződéses na,p lesz. Tömegszer- vezeteínk osszák fel a községeket utcarészekre, hogy ezen a napon minél több termelőt meggyőzhesse, nek a szerződéses akció előnyeiről és fontos népgazdasági jelentősé­géről A Zala megyei Tej-, Tojás és Baromfigyüjtő Vállalat jutalmaz­ni fogja a legjobb eredményt el­érő községi DISz- és MNDSz-szer- vezetet 500 forint értékű könyv juttatásával. tanácselnök, titkár Tóth Ferenc, Kovács Teréz Tóth Kálmán, Péter Elek Illés János, Kerekes József Varga Gyula, Lukács Károly Varga Gyula, Luk*cs Károly íludas József, Szita Károly Tóth János, Gerencsér János Borsos József, Kertész Tibor dolgozó parasztja részleteiben is teljesítse tervét — ezen múlik me­gyénk győzelme a minisztertanács vándorzászlójáért folyó harcban Az agitáció terén- most sókkal ke­ményebb feladatokat kell végre hajtanunk, a korábbi tapasz-als­ók felhasználásával. S ebben nineg hiány a. lenti járásban sem —* cs*fc hasznosítani kell azokat. Készítsünk minél több siiótakarmányt A tél folyamán a jól készített siló- takarmányok képezik a takarmányo­zás gerincét. Törekedjünk arra, hogy silótakarmányokból számosállaton­ként legalább 7 köbméter álljon ren­delkezésre. Silótakarmány készítésére használjunk fel minden takarmányo­zásra alkalmas és a gazdaságban fellelhető hulladékot, melléktermé­ket. Minden zöld növény, vagy nö­vényi hulladék, ami mérgező anya­got nem tartalmaz, siló készítésére kiválóan alkalmas. A siló- zásra alkalmas anyagok felhasználá­sánál arra kell vigyázni, hogy a jó erjedést biztositő szénhidrátos anya­gok kellő mennyiségben jelen legye­nek. így a burgonyaszár, savanyufü, sás, esetleg zöldlucerna silózásánal használjunk cukorgyári nedves répa- szeletet, kukoiicaszárat. Elsősorban a betonsilókat töltsük meg. Betonsilók hiányában készítsünk ávoksilót. A si­lózásnál gondoskodjunk — különös* képpen a kukoricaszár silózásánál — a nedvesség biztosításáról. Erre a célra vízzel hígított melaszt, ennek hiányában 2 százalékos sós vizet használjunk. A takarmányok siló- barakását keverten végezzük, rend­szeres, folyamatos megtaposásárél feltétlenül gondoskodni kell. Ä meg­telt silót földeljük le, a földréteget pór nap múlva vastagitsuk meg. A2 esetleges repedéseket rendszeresen tüntessük el nagy szerepe van annak, hogy nem­csak a, vezetők, hanem az egész tag­ság gazda módjára, legjobb tudása szerint járul hozzá az egészévi mun­ka eredményeit és hibáit felmérő, s a következő, gazdasági év feladatait megszabó közgyűlési sikeréhez. Az ü példájukat követve töreked­jen minden termelőszövetkezei ve­zetősége és tagsága arra, hogy a Tftzdasági beszámoló jó megvitatásá­val a szövetkezet további erősödésé­nek fontos állomása legyen a zár­számadást ismertető ‘ közgyűlés Olyan esemény legyen, amely jelen­tősen elősegíti, hogy jövőre többet termeljen a föld, nagyobb hasznot hozzanak az állatok, gyorsabb^# gyarapodjék a közös vagyon, s szor­galmában végzett munkájuk után több jusson, a tagoknak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom