Zala, 1952. november (8. évfolyam, 259-281. szám)

1952-11-11 / 264. szám

Az agrotechnikai eljárások alkalmazása és eredményei az andráshidai állami gazdaságban Növénytermelésünk fejlődése el­sősorban az agrotechnikai eljárá­sok helyes alkalmazásán múlik. [Amikor agrotechnikáról beszédünk, minden esetben szemelőtt kell tar­tanunk, a viljamszi komplexu­mot, melynek segítségével nagy eredményeket tudunk elérni a me­zőgazdasági növénytermesztés ter­méshozam áriak emelkedésében. A viljamszi komplexum a föld helyes megművelésével kap­csolatban arra tanít bennünket, hogy nem szabad elvontan az egyes agrotechnikát alkalmazni, hanem egy sor tényezőt, ami elő­mozdítja a magasabb termésho- zamokat, egymással összefüggően kell alkalmazni. Ezenkívül fontos, hogy a talaj művelést és növény- ápolást kellő és meghatározóit időben, valamint megfelelő talaj­művelő eszközökkel, gépekkel kell elvégeznünk. (Például ha csak he­lyes trágyázást végzünk, de nem harcolunk a gyornosodás ellen, nem végezzük el a helyes talaj- művelést, eredménytelen lesz a munkánk.) Hazánk szocialista fejlődése szükségszerűen megköveteli tő­lünk a mezőgazdaság szocialista fejlesztését. Csak az a társada­lom győzedelmeskedhetik a másik társadalom felett, mely a termelt anyagi javakból mennyiségileg és minőségileg többet és jobbat ter­mel az előző társadalomnál. Ez a mi feladatunk, ezt kell minekünk agronómusoknak megoldani, ez a mezőgazdasági dolgozók feladata is. A feladat nem könnyűi, de szép és megtisztelő, melynek megoldá­sára póriunktól és kormányza­tunkból minden segítségét megka­punk, a Szovjetunió hatalmas se­gítségére támaszkodva, _ melyet mezőgazdaságunk fej Icdésének adott és ad a fejlett agro*echni- kai módszerek átadásával. Az a feladatunk, hogy a szovjet agro­technikai módszereket elsajátítsuk és azokat, mind szélesebb körben gyakorlatilag megvalósítsuk. A magasabb terméshozam érde­kében a növénytermelés vonalán az egész évi munkánk összefüg­gésben van a terméshozammal. (Például a tarlóhán’tással a ta­lajban lévő nedvességet őrizzük meg, a kipergett gyommagvakat kikelésre serkentjük, a kikelt gyom. magvakat meghatározott időben a tar!óhán!ás u'tán 4—5 hétre újabb tál a j műveléssel megsemmisítjük. Ezzel az eljárással gyomirtást vé­geztünk és megakadályoztuk a gyomok tápanyag- és nedvesség felhasználását és még egy fontos munkát végeztünk, megsemmisí­tettük a gyommag vakon, illetve gyomokon előszeretettel tanyázó állati kártevőket, melyek megtá­madják növényi kultúráinkat. A tarlóhántás Iegfon’osabb eszköze a tárcsás borona, gruber és hen­ger.) Az őszi mélyszántás jelentősége abban mutatkozik meg, hogy a mélyen szántott terület kedvező hatással van a növények gyökeré­nek kifejlődésére- A jövő esz'en- dőre tárolja a téli csapadékot és a faa'v hatására kémiai és fizi­kai változáson megy keresztül, melynek segítségével feltárulnak a talajban kötött állapotban lévő fontos tápanyagok, melyek szin­tén nagyban elősegítik a növényi kultúrák fejlődését. (Legfontosabb eszköze az előhántoló, fraktorvon- tatásu eke.) Soron következik tavasszal az Őszi mélyszántás helyes művelé­se, melynek célja, olyan állapotba hozni a talajt, hogy a tárolt téli csapadékot a nyári száraz hóna­pokra is megőrizzük. (Legfonto­sabb eszközei: a simító, borona, gruber-) Tavasszal forgató talaj­mű velőeszközöket ne használjunk. Az ekével felforgatott talaj a ta­vaszi felmelegedés idején elpá­rologtatja a talajban lévő nedves­séget. További munkánk az év be- fejeztéig a helyes növényápolás időben való elvégzése betakarításig. A vetés helyes agrotechnikájá­val kapcsolatban legfontosabb te­endőnk az időben végzett, beérett, •movz'olókoíny tatai, illetve magágy biztosítása. A ve'éselötti mélyszán­tást, különösen Ő-szi pabonanemünk alá. vetés előtt számított legalább 21 nappal végezzük el. Ezáltal el­érjük a fentemüteft kívánalma­kat. Ilyen magágyban az elvetett mag csírázása és fejlődése biztosít­va van. Nagy gondot fordítsunk a vetőmagvak tiszti1, ására, csávázá- sára és kellő mélységbe való elhe­lyezésiére, a mag részére szüksé­ges tenyészterület biztosítására. It-t mutatkozik meg a keresztsoros vetés hatalmas jelentősége és ter­mésfokozó hatása. A keresztsoro- san vetett növénynek kedvezőbb a tenyészterülete, jobban el van oszt­va a talajban, közvetlen, több tápanyagot tud felhasználni, job­bam éri a napfény és a nedvesség felhasználása is kedvezőbb. Az elmondottak mellett igen nagy jelentősége van gabonane- müeknél az elővefemények helyes megválasztásának. Őszi gabonane- müink előveteménye a korán leke­rült pillangós növények, korai ka­pások és szükség szerint a késői kapások. Gabonát gabona után ve'ni helytelen, a gabonaneinüek legrosszabb előveteménye, mivel utána erősödik a gyornosodás és megsokasodik az őszi kalászosok e<rvik legveszede'mesebb állati kár­tevője, a futrinka. 'k Gazdaságunk 1949 őszén alakult, volt úri birtokon, mely jelenleg is állandó fejlődésben van. Kormány­zatunk és pártunk ^ segítségével korszerű mezőgazdasági gépekkel és fejlett álla-1 állománnyal rendel­kezünk. A helyes agrotechnika al­kalmazásával ebben az évben az alábbi eredményeket értük el: Az őszi gabonanemiiek alá 1951 őszen idejében végeztük el a ve­téselőtti mélyszántást, kellően üle­pedett, morzsalékos magágya* biz­tosítottunk, a vetőmagvakot meg­tisztítva csáváztuk és a miniszter­tanács határozata előtt 10 nappal vetettük el. Az őszi gabonanemiiek 90 százalélcát korai kapóis és pil­langóvirágos növények után vetet­tük eh területünk 20 százalékán al­kalmaztuk a keresztsorosve'ést. Megfelelő arányú műtrágyákkal pótoltuk £ talajban a tápanyaghiá­nyokat (foszfor és nitrogén, mű­trágya) • Tavasszal időben ^ végez­tük el az ősziek boronálását, ^fej- trágyázása’, acatolását és búzában a rozsolástt. Az agrotechnikai eljá­rások eredményesnek bizonyultak, mivel a.z idei kedvezőtlen időjárás ellenére is búzából 12, rozsból 12.6, őszi árpából 12.2 mázsás át­lagtermésünk lett. A tavalyival összehasoTüitva búzából 2 múzsa, romból 3-8. őszi árpából 1 mázsa rtÖbbtermelésünk volt a tavalyi esz­tendővel szemben. Ugyanakkor a közvetlen szom­szédságunkban egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztok kisüzemi parcelláig! a legmagasabb termés­átlag ősziekből nem haladja meg a 8 mázsát, mig nálunk az átlagos terméseken kívül, külön részletezve egyes üzemegységeke1: a zéli üzemegységben a kereszteo- rosan vetett és a pilíangósnövény előveteménykánti biztosítása és a_z előhántoló ekével végzett talaj- előkészí'és u*án őszi cü'pából 16, búzáéból 16 mázsás állagtermést ér­tünk el. a bődéi üzemegységben 11 mázsa búzatermés volt az ered­mény holdanként. Tavaszi árpánál a terület 50 százalékán jarovizáU vetőmagot vetettünk, mely az idei, különösen a tavaszi gabonafélékre kedvezőt­len időjárás ellenére, a ía.rovizált területen 7.5 mázsát hozott, míg a jarovizálatlan területen mindössze csak 5 mázsát 'takarítottunk be holdanként. A tavasz folyamán 58 hold rost­leniinkct keresztsorosau vetettük, melynek eredményéként tervünkön felül 100 mázsával tudtunk többéi adni államunknak a termelt rost- lenkóróból. Talajaink táperejének biztosítá­sa érdekében az elmúlt esztendő­ben a terület 20 százalékán végez­tünk szervestrágyázást. Az idén a terülő1 25 százalékán szervest rá. gyázást alkalmaztunk, ennek 70 százalékát nyáron szántottuk alá. Az idén szervestrágyázási tervün­ket 110 százalékban kívánjuk tel­jesíteni. Tavaszi kapásnövényeinkef szer­vesen ’ trágyázott földbe vetettük. A növényápolási munkákat ezen növényeknél a betervezett 47 szá­zalék helyett 50 százalékban gé­pesítettük, mellyel nagyban hozzá­járultunk az önköltség csökkenté­séhez. Őszi vetési munkálatainknál az idén a jövőévi termés növelése érdekében fokozottabb feltételeket tudunk biztosítani. A vetések előtt 3 héttel, végeztük el a vetési mély­szántást. a meglévő öszes előhán­toló ekék teljes kihasználásával. A búzát 75 százalékban, a rozsot 50 százalékban a talajviszonyoktól függően kér eszí sorosan vetettük. Az őszi árpát szeptember 15-re, a rozsót szeptember 25-re, az őszi takarmánykeveréket 3‘7 százalék­kal túlteljesítve, szeptember 30-ra elvetettük. Az ősrí búzát október 25-re vetettük el. Nagy gondot fordítódunk gazda­ságunkban a helyes munkaszerve­zésre. 4 területi brigádot szervez­tünk, melyeknél széleskörben tud­tuk alkalmazni egy-egy területen a fejleE agrotechnikai módszere­ket. Emellek! állandóvá tettük a termelési, versenyt, mely egész éven keresztül motorja volt a mun­kák időben való elvégzésének és az önköltség csökkentésének. Brigád­jaink párosversenyben álltak egy­mással. Ezenkívül hosszúlejáratú Versenyszerződést kötöttünk a gel- sei állami gazdasággal, A nemes versengésből. győztesein kerültünk ki és jutalmul elnyertek a Megvei Párteizoííság ,legjobb gazdaság" cimü várdorzászloját. Brigádjaink versenyében legjobb eredményt a bődéi, szentmibályfal- vai Táncsics-brigád érte el, amely eves tervét 120 százalékban tel­jesítette. Traktorosaink megindítót iák a ta­vasz folyamán a 105 százalékos- mozartimat, melyet ezideig 110 százalékban teljesítettek. Kimagas­ló eredményeket értek el a trakto­rosok közöd: Devecser Ferenc és Őri Antal, traktorosok, akik évi tervüket szeptember 15-re befejez­nék, A növénytermelésben egész éven át pé'domutatean dolgoztak és * éli esiUvÁny ükéi óMaaosán 130 százalékban teljesít ették: Török ■János, Németh Gizella, Barabás Talán. Tub oly Ibolya és Sünig Má- ria növénytermelési dolgozók. Munkánk eredménve=s°gé*- nagy­ban elősegítette a szakköri munka. A szakkör a hallgatóinak noay se- nitságcJ adott az agrotechnikai el­járások elsajátításában és azok széleskörű gye teória t i alkalmazásá­ban. A legtöbb szakkör-hallga­tóinkból leitek jó hrinádvezctöink és mimkacsa vei vezetőin k. Az aero+echnikai módszerek szé­leskörű alkalmazásával, helyes fa­lai művelés sei, íó munkaszervezés­sel. nárturk segtesécteel harcolunk o béke megteremte teert é-s a me­zőgazdaság szocialista éoité?é=rt, inpq-volóri-tea oártunk és kormány­zatunk határozatait. Felházi Sá,ndor A Zala megyei Termény forgalmi Vállalat MSzT-szervezete december 21-re tovább növeli taglétszámát Az újonnan megalakult III. ke­rület} MSzT-szervezet a felszaba­dító Szovjetunió és Sztálin elviárs iránt érzett szeretettől áthatva készül december 2l-re. nMéltóan akarunk ünnepelni — Írják levelükben. — E'séH vállal­juk, hogy a szervezet tagságú* meglátogatjuk, s létszámunkat újabb 180 taggal növeljük. Válla­latunk dolgozói egyemberkénl siet­nek elhatározásiül/,- meg valósításá­ra, s valamennyien resztveszne,k ebben a munkában. Füli őket a hála, hogy Sztálin elvtárs 73. szü­letésnapján ismét kifejezésre jut­tassák a szovjet nép iránt érzed t | barátságukat, ezért a szabadságén és boldog életéri. melyet 1915-be. j elhoztak nekünk". KOVÁCS JÓZSEF, MSzT üzemi titkár. A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusa elfo­gadta a Szovjetunió fejlesztését szolgáló 1951—1953. évi ötödik öt- éves tervre vonatkozó irányelveket. Az ötödik ötéves terv végére 1913-hoz viszonyítva 234 százalékkal emelkedik majd az állam­nak beadott gabona mennyisége. Grafikonunk a gabonabeadás eredményest és várható mennyi­ségét ábrázolja. A Szovjetunió üzemeiben és gyáraiban rendszeresen tanulmá­nyozzák a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának anyagait. Képünkön: a Ieningrádi Kari Marx-gyár szerelőműhelyé­ben Sztálin elvtárs kongresszusi beszédét beszélik meg. A „Tilalmann“-kolhoz tehenészetében Anna Ajusejeva és Dór. gór Nyírna je va fejőnők használat után elmossák a villanyié,jogé. pékéi. A Szovjetunió Kommunist Pártja és a szovjet kormány a egész szovjet népgazdaság fejt (lésének magas színvonala melle biztosította a gazdasági szem pontból elmaradt nemzeti terül tele meggyorsított fejlődését. Fe számolták a múlttól örökölt ga; dasági és kulturális egyenlőtlei séget Szovjetunió népei közöt A szovjet nemzetiségek fejlődé6-! nek sikeréről számol be két. k< pünk is. Zaargandantuj burját-mongol« falu „Thälmann“'-kolhozában e: évben bevezették a telefont a go; dasági épületekbe és a koíhozpr rásztok lakásába. Képünk Barim Saldanova telefonosnöfc mutálj be a kolhoz házi telefonköznon Beszélő képek I

Next

/
Oldalképek
Tartalom