Zala, 1952. november (8. évfolyam, 259-281. szám)

1952-11-11 / 264. szám

VILÁG PROLETÁRJAI Fokozódnál* u tja«da<áofi válságok a lökés országokban Olasz vámosok lakosainak hureu as amerikai megszállás ellen /&Z MDP lüLAWE:@fi:i PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK WAPll.AP^A mmmmmTmrTmaM' i, ..............................—MiPTTnni .................................... wianmiffiiiin™^ V1 11. évfolyam 264. szám. Ara 50 fillér /952 november 11. Kedd "" UZSZKPXIX. KONGRESSZUSÁNAK „ ÚTMUTATÁSA A HELYI IPAR FEJLESZTÉSERE A november 7*i wersenyszakasz lendületével december 21»i*e, Sztálin elvtárs születésnapjára készül a zalaegerszegi állami erdőgazdaság A zalaegerszegi állami erdőgaz. dóság dolgozói felajánlást tettek december 21-re, Sztálin elvtárs születésnapjának ünnepére. — Felajánlásaink teljesi'ésc ér. deliében versenyre hívjuk a nagy- kanizsai állami erdőgazdaságot az alábbi szempontok alapján: Fakitermelés: A fa' érméid mun­kások 117 százalékos átlagos tel­jesítményt érnek el- Az előirt S3 százalékos szerfakihozatalt 2 szá­zalékkal növelik, ami . által 399 köbméterrel több ipari -fát .adunk népgazdaságunknak. A norma tűk cdj esi lésével '2389 • munkanapot táíkariiánk,'meg, amivel az önkölt­ségeit -csökkentjük" ék a híubkaerő- • lányt megszüntetjük. Szállítás: Fogaíosaink az eddigi 21 köbméteres átiag'el j-esi-tmén vü- két 2.7 köbméterre fokozzák, ami 247 fogatmunkanap megtakarítást, 24.700 forint önköltségcsökkentést jelent. 2119 köbméter faanyagot köz. vétlen tő mellől a MÁV rali odóra szállítunk a közbeeső rakodók-meg­kerülésével,-ami a le- és felraká­sok elkerülésével 0145 forint meg. takarítást jelent. Saját fogatainkkal . 2-430 köbiné. 'er anyagot szállítunk. Csépié''encvelés: A csemetcneve- lésnél szakszerű munkával, a-gé­pierő alkalmazásával, a munkaidő helyes kihasználásával 1700-forint megtakari'ás't érünk el. '* Az uj csemetekeiái,munkálatok­nál 3000 forint értékű anyagmeg- íakariíást érünk él. ■ • A talaj ápoló-brigádok megszer­vezésével, lóvontatásu és kézitoló­kapák bevezetésével 5200 forint megtakarítást érünk el. Erdőművelés: Az erdész-íisatitő­ollók bevezetésével, irtókapák Iiasz - nálatávai 58 hefc.ár tisztításnál 2610 forint megtakarítást érünk el. A melléktermékek és mellék- hasznok ■ vonalán 31.000 forint megtakarítást vállalunk. Erdőgazdaság-úrk üzemegységei egymással párosversenyben van­nak. Versehyszerzödésük fő pont­ja az önköltségcsökkentés, vala­mint évi tervük december 2l-re való befejezése. Erdőgazdaságunkban párosver- senyben áll egymással a fenti szempontok alapján 24 brigád, 39 .munkacsapat, 24 üzemi foga'os és 102 fő. A párasversenyszerzödégt kötők számát december 21-re. ÍOÓ százalékkal növeljük. Szekeres Gyula igazgató, Bisrómai Antal h. igazgató, Negyédes Magdolna üb-clnök. A za!ászénfírrőti és a zalaegerszegi járások megtartották küídöttválasztó békeértekezieteiket Dolgozó népünk mindennapi szük­ségleteinek- kielégítésében, a nagy üzemek mellett egyre nagyobb szerep jut o. helyi tanácsok irónyitáí-a alati működő vállalatoknak, a helyi ipar­nak valamint a kisipari szövetkeze­iteknek.. Mindjobban bővül azoknak a tömegfogyasztási cikkeknek — ru­házati- és divatáruknak, háztartási- ■és lakberendezési tárgyaknak, já­tékáruknak • stb. —köre és mennyi- sége, -amelyek a helyi és szövetkezeti .ipar műhelyeiből kerülnek ki. Az iparnak ez az ága — mint a nagy­ipar kiegészítője —• a helyi szükség­leteket elégíti ki és ez azt is .je­lenti, hogy termelésének az • illető j megye, község .vagy város dolgozói-, uak igényeihez, Ízléséhez kell igazod- ; nia. a helyi és szövetkezeti ipar a lakosság közvetlen ellenőrzése mellett I működik, s ez megköveteli, hogy az i igenyéket egyre jobb minőségű áru- i val, gazdag választékkal elégítse ki. Hely és szövetkezeti iparunk ma I már erőteljes ütemben fejlődik. Alig : két évvel ezelőtt még csak Budapes­ten. és néhány vidéki városban lehe- j tett lielyiipail vállalatot, vagy kis­ipari szövetkezetét találni. Napjaink­ban. a varosokat ipari településeket | és községeket a helyi szükségletekre ! termelő üzemek széles hálózata szövi ’ át. De ha vannak is már eredmónyj- iuk — a munka dandárja még' hát­ra vak. Az eredményekre is, do a feladatokra is fényt vet, ha meggon­doljuk, hogy helyiipaxi vállálataiűk termelése 1952 végéig az- 1950, évi- ! nak íöbb mint hétszeresére nő" és ! jövőre lilái-, az 1950. évi termelés ki­lenc és-félszeresét .kell- elemünk. Szövetkezeti .iparúnknak 1953 végé­ig el kell érnie az 1950. évi terme­lésnek csaknem négy és félszereset. Eddigi eredményeinket elsősorban az a nagyszerű példa segítette elő, amelyet a Szovjetunió helyi ipará­nak tapasztalatokban gazdag múltja ■ és nagyszerű jelene nyújtott szá­munkra. Most az tSzKP XIX. kon­gresszusának anyagából megismertük a hatalmas szovjet állam helyi ipa­rának ragyogó jövőjét is és ez lehe­tővé tette, hogy merészebb terveket készítsünk, következetesebben és gyorsabban tárjuk fel hazai tarta­lékainkat és igy a dolgozó nép Ízlésé­inek megfelelő, több és jobb árut gyártsunk a jövő esztendőben. M. Z. Szaburov elvtársi, a Szov- ijetunió ÁUami Terv-bizottságának elnöke az SzKP XIX. kongresszu­sán beszédében kiemelte, hogy jelen- jtös mértékben bővíteni kell a kgz- I-ziikségleti cikkek, háztartási és gaz. j-Jasági eszközök, helyi ópitőanyagolí jgyártását a helyiipari vállalatokban és kisipari szövetkezetekben. Ez a mi helyi- és szövetkezeti ipa­runkra is érvényes. Nekünk is fő feladatunk, hogy növeljük a köz­szükségleti és háztartási cikkek gyár. húsát. Fokoznunk keli a, kisebb ház­tartási gépek' és felszerelések gyár­tását, hogy megkönnyítsük a nők háztartási munkáját. Több evőesz­közt, edényt és más apró háztartási cikket kell gyártanunk, mint ed;, dig- Még nagyobb figyelmet kell fordítani az egyes tájak sajátos igé Ínyeinek, a videlcenkiut változó Ízlés­nek a kielégítésére, különösen a bútorgyártásban. Rendeznünk kell a helyi és szövet­kezeti ipar termelési profilját is, hogy mint -a nagyipar kiegészítője, valóban hivatásának megfelelően ter­meljen»- Ennek érdekében az ipari minisztériumoktól át kell vennünk íöbb olyan tömegfogyasztási' cikk gyártását, amellyel a helyi ipar be­hatóan tud foglalkozni amazokat pedig csak feleslegese^.' terheli. íme. egy sereg- termelési feladat, amely-különös súllyal kerül napirend­re az SzKP XIX. . kongresszusának útmutatásai nyomán. A helyi iparnál azonban nemcsak ■ az a- fontos* hogy termeljen hanem az is igen lényeges, hogy miből ter­mel, más szóval: -milyen anyagokat használ fel, kiaknázza-e azokat az anyag-forrásokat, amelyek a nagy­ipár részére' nem hozzáférhetőek, vagy 'éppen azokat, amelyeket a nagyipar nyújt a számúra. Az SzKP XIX. kongresszusának határozata erről igy szól: - „Fejlesszék lei cá szö­vetségi köztársaságok saját- nyers, anyagbázisát; helyi iparuk és ]cp'- ■ipari szövetkezetek száméra“ . A határozat iránymutatása alap- ’jan nekünk is teljes erővel folytat­nunk kell a helyi- anyagok és ipar hulladékok feltárását, _ összegyiijtósó l és felhasználását. .Van már e téren némi eredmény. Gyűjtjük és nagy- mértékben felhasználjuk kosárfélék készítésére a csiüiéjt (kükoricalevél), a zsupszalmát, a fűzfavesszőt. Elég- szépen folyik a helyi lelőhelyeken kitermelt agyag- és kefélek feldolgo­zása részben építőanyaggá, részben edényekké. Olyan mennyiségben kell a jövőben ezeket kiaknázni,, hogy a helyi'szükségleteket- teljésen ki tud­juk elégíteni. Kísérletezünk a cirokszár préselé­sével, hogy a. drága, külföldi, fenyő­fa -pótlására fehiasználhafsuk a la- dagyártáspaii. A. rizsszabpa!;. káipi- tosanyag-ként fogják értékesíteni, a közeljövőben. Ez a rizsszalmakészit meny kitünően pótolja majd az afri- _kot„ sőt .a.kenderkócot is. Dp. lehetne még tovább. is sorolni a lehetősége. kc\ inert bőven vannak.— csak még f okozo t-abban kell kihasználnunk ‘ őket. A helyi anyagok &- az ipari hul­ladékok feltárása,, ipari nyersanyag ként való értékesítése valósággal korlátlan lehetőséget nyújt, az idén . már mintegy 240 millió forint az igy - hasznosított helyi- és hulladék- anyagok értéke. Az SzKP XIX.kongresszusának határozata kimondja: ^Fokozzák: a helyi szovjetek szerepét a helyi ipar és a kisipari szövetkezetek irányitá- rsában.“ A szovjeteknek az a fel­adatuk — amint Szaburov elvtárs hangsúlyozta —, hogy előmozdítsák a helyi huiladékmiyagok feldolgozá­sát és bővítsék a közszükségleti cik­kek választékát. Fokozottan vonatkoznak o meg­állapítások a mi helyi tanácsainkra. Tanácsaink — különösen pedig ipari és kereskedelmi osztályaik — nem ismerik eléggé a helyi ipar problé­máit.. Gyakran bürokratikusán, író­asztal mellől vezetnek. .Pedig a helyi ipar nem fejlődhet a taroácsok köz­vetlen irányítása nélkül. Gazda sze­me hizlalja a jószágot: márpe­dig a helyi ipar gazdái a tanácsok -— s alaposan kell ismerniük az üze­mek problémáit, hogy konkrét útmu­tatást nyújthassanak nekik. Mélyre hatóan, alaposan tanulmányozniok kell a helyi szükségletet, mert csak igy ismerik meg á lakosság ízlését kívánságát, amelyeket ki kell elégi tenüülr. A szövetkezetek munkájának irányításához, is bátrabban kell meg­adniuk az irányelveket tanácsaink­nak — természetesén úgy, hogy a sző vetkezeti . demokráciát ne sértsék meg, sőt éppenséggel védelmezzek Különösen a járási tanácsoknak kell megjavítani munkájúidat a helyi és szövetkezeti ipar irányításában.- A helyi és szövetkezeti iparnak feladatai megoldásával gondtalanak bá.. könnyebbé, kényelmesebbé kel1 tennie‘a dolgozók . mindennapi éle­tét. (A Szabad Fég nov. 9,-i számából) A ZAL ÁSZÉN TGKÖTI JÁRÁS legjobb békeharcosai Zalaszent. grófon a járási kultúrotthon fel­díszített nagytermében tartották meg értekezletüket. Niki: Károly, általános iskolai igasgatő. ünnepi beszédét többször nregszakitoDá ä hosszantartó taps; az' egységes akaratot kifeje.' zö meg-nyilatkozás,' .A^z; ünnepi beszédet, követő szü. netben a békeküldöttek- megtelein, tették a szomszédos teremben rendezett köuyvkiállitásfc. Sokan közülük ideológiai és szakköny­veket vásároltak. Kovács Mihály a kéhidai mezőgazdasági szakis­kola hallgatója 6 drb könyvet vá. sárolt, melyeket ajándékba vitt haza az iskola békebizottságának, A szünet befejezésével a 2aia- széntgróti területi. DlSz-szerve- zet küldöttsége és úttörő csapata üdvözölte a békeértekezletet. Az MNDSz-szervezet küldöttsége pe­dig meleg szavakkal adta át- a í>2 Levelet tartalmazó gyönyörű bé­ketarisznyát. A sok hozzászólás közben viha­ros taps Ívméretében jelentette be ödor. Józsefné,- a bajtyki Vprösnae zö tszcs tagja, a község békékul- tíötte-, hogy községe dolgozó pa­rasztjai közül 74-en a nagyüzemi gazdálkodás útjára léptek, eszel is .bizonyítva békeakaratukat. _ A ill. Magyar Békekongrcsszust pe­dig, mint szövetkezeti község ün­nepeljük — mondotta többek kö­zött. ­A felszóla’ók az ország legjobb békeharcosainak szóló számtalan levelet cs mintegy 500 levéllel teie 8 béketarisznyát nyújtottak át. Az értekezlet részvevői ezután megválasztották küldötteiket a békekengresszusra és forró lelke­sedéssel küldtek táviratot szere­tett vezérünknek, Rákosi Mátyás elvtársnak. Az értekezletet késő délutánba nyúló kultúrműsor követte. A ZALAEGERSZEGI JÁRÁS BÉKEÉRTEKEZLETÉT Zalaegerszegen, a járási kultúr­otthon nagytermében tartották, A járás dolgozó parasztjai bebi­zonyították harcos békeakarafu- kat a begyűjtési versenyben' is, melyből országosan elsőnek ke­rültek lei.. A békeértekezlet megkezdése után Pacsa és Pusztaszent lászlő szövetkezeti községekből és Botfa községből a fiatalok békestafé- fcája indult. A staféta valamennyi községből a már teljesített béke- védelmi szerződéseket hozta. A Paesáról induló staféta 80ü ilyen békevédelmi szerződést adott át az értekezlet elnökségé­nek. melyekben szerepelt a be­gyűjtési kötelezettség túlteljesíté­se is. Megyénk termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztsága vál­lalta, ^ hogy az őszi mélyszántási munkála okát november 15-ig tel­jes egészében a minőségi munka fokozásával befejezi. Az eddigi eredmények azt mu­tatják, hog-y dolgozó parasztságunk egyes területeken cihái yagolja az őszi mélyszántás munkáit, de ez­zel egy időben elhanyagolja az is­tállótrágya kihordása! és alászán- tását is. Járási és községi taná­csaink vegyenek példát, a z&la- szentgróii járásról, ahol a tanács­tagok és li mezőgazdasági állandó- bizottsági. tagok ezen a téren sze­mélyes példaínAatás melle’! jó fel- világosító munkát végeznek a dol­gozó parasztság között és mély­szántásV napokat szerveznek, hogy Ígéretüket, vállalásukat maradék- nélkül teljes:'hessék. Elég jól ha­lad az őszi mélyszántás a zala­egerszegi járásban és igyekeznek felzárkózni a lenti és letenyei já­rások, de erősen lemaradt a nagy­kanizsai járás, amely a vetéster vek teliesi'éseben is állandóan se­reghajtó volt a járások között. Gépállomásaink közül erős har- col vívnak az őszi mélyszántás gyors végzéséért a pölöskei és a Mozgósítsunk ni ináén erői a« őszi mélyszántás elvégzésébe * palini gépállomások, de nagyon le­maradtak a munkaszervezés hiá­nya miatt a szentliszlói és felsö- bagodi gépállomások. Gépállomá­saink dolgozói vegyenek példát Szabó István pölöskei trak tori vá­rói, aki őszi tervét eddig 217 szá­zalékban teljesi>'ette, vagy a pali- ni Előre brigádról, amelynél; tag­jai Fazekas Mihály brigádveze ő vezetésével tervüket 80.4 százalék­ban teljesítették Az elmúlt évek tapasztala4a be­bizonyította. hogy7 kimagasló nagy 'érméseket csak akkor tudunk el- ú’ni. ha az őszi mélyszántás* idő­ben és jő minőségben végezzük éh A korán elvégzett őszi mélyszán- ás segítségével az őszelejei esők­kel lehullott csapadékot is össze­gyűjtjük es tároljuk a tavasszal verésre kerülő növények számára. Minél mélyebben végezzük ei az őszi mélyszántást, aurái nagyobb- menaiyiségü csapadéköfc fogad be földünk. A minisztertanácsi ha- ározat is e'cirja, hogy traktorra) 22—25 cm, fogattal pedig 20—2o cm. mélyen szántsunk. A mélyszántással a kártevők és gyomnövények millióit irtjuk ki, mert azok a barázda fenekére ke­rülve a levegőtől elzárva, ■elpusz­tulnak és ugyanakkor jő, morzsí lékc-s talajt biz ositunk. Viljamsz akadémikus rámuts toti arra, hogy a talaj felszíné 10 cm-es rétegben a morzsalékc szerkezei elrombólődik- Ez a fe se réteg a mélyszántással aláfm dúl és a felszínre morzsalékos vi íeg kerül. A morzsalékos szerlo zet kialaki’ását különösen elős< gííi az előhántós eke. Az előháht ugyanis a talaj felső 7—10 cm-( szerkezet-nélküli, elporosodott rét< gét a barázda fenekére tolja í tökéletesen alá, akarja azt. A mélyszántást se végezzü mindig ugyanolyan mélyen, 3—; em el eresszük mélyebbre az eke a tavalyinál, nehogy a barázd .fenekér kemény, tömött réteg ke letkezzék. Az őszi mélyszántásban . hatal más éeiinésf okozó hatás rejlil Teljes erővel végezzük, hogy a őszi csapad-k minden szeme fel szántott földre bullion. Járási és községi tanácsain' végezzenek íó munkái ezen a k riileter is és hassanak óda, hov termel Őszövó' kézéi eir k és egyé n.ileg dolgozó parasztségon-k a őszi mélyszántás munkájú* a váj Iáit időre jó . minőségben elvégeáM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom