Zala, 1952. november (8. évfolyam, 259-281. szám)

1952-11-07 / 262. szám

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi jelentősége Harmincöt év telt el .azóta, hogy Oroszországban győzött a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom. Minél több idő múlik el az óriási világtörténelmi jelentőségű esemény óta, annál világosabbá válik az Ok­tóberi Szocialista Forradalom nagy u enizetb özi j cl ont ősege. Az Októberi Forradalom legfonto­sabb következménye az volt, hogy a. Szovjetunióban felépítették a szo­cializmust és a szocializmus győzel­me végleg meghiúsította az imperia­listáik ama reménykedéseit, hogy Szovjet-Oroszország nem tudja meg­szüntetni az imperialista államoktól való függését és visszatér a kapita­lizmus fojtogató karjai közé. A szocializmusnak a Szovjetunió­ban aratott győzelme azt jelentette, hogy az imperializmus frontjának 1917 októberében történt áttörése nem valami epizód, nem időleges és átmeneti törés a világot átfogó im­perialista rendszer egységében, ha­nem a dolgozók harcának szilárd és tartós eredménye, amely az imperia­lizmus szempontjából további fenye­gető következményeket rejt magá­ban. A szocializmus győzelme a Szovjet­unióban megmutatta, hogy az uj gazdasági rendszer — amelynek le­hetőségét is tagadták az imperialis­ták — nemcsak életképes, hanem nagy előnyökkel is rendelkezik a ka­pitalista gazdasági rendszerrel szem­ben. A szocialista gazdasági rend­szerben nem lehet válság, munkanél­küliség és tömegnyomor. Ellenkező­leg, ez a rendszer biztosítja a nép anyagi és kulturális színvonalának állandó emelését, J. V. Sstálvn „A szocializmus Ms. gazdasági problémái a Szovjetunió­ban*“ cimii művében megfogalmazta a. szocializmus és a mai kapitalizmus alapvető gazdasági törvényeit, ezzel •feltárta azt a mély ellentétet, amely :i szocialista gazdaság és a mai ká­rpit alizmus gazdasága között feon- íóll. .T. Y. Sztálin arra tanít, hogy a ■mai. kapitalizmus alapvető gazdasági törvényének fő vonása és követelmé­nyei a következők: „A maximális lökés prolit biztosítása az adott or­szág lakossága többségének kizsák­mányolása, tönkretétele cs nyomorba ^Öntése ut ján, más országok, különö­sen az elmaradt országok népeinek 'leigázása cs rendszeres kifosztása ■utján, végül pedig háborúk és a nem. zetgazdaság militarisálása utján, amelyeket a maximális profit bizto­sítására használnak fel“ A szocializmus alapvelő gazdasági törvényét jellemezve, J. V. Sztálin a következőket Írja: vd szocializ- i mus alapvető gazdasági törvényének lényeges vonásait és követelményeit körülbelül igy lehetne megfogalmaz­ni: Az egész társadalom állandóan ■növekvő anyagi és kulturális szűk. ’ségletei maximális kielégítésének biz- Jositása a szocialista* termelés szün­telen fejlesztése és tökéletesítése ut- 'ján, a legfejlettebb technika alap. jani ‘ A szocializmus alapvető gazdasági törvényének megnyilvánulása a nép­gazdaság tervszerű fejlesztése. Amikor a Szovjetunióban hozzá­kezdtek az első ötéves népgazdasági buy megvalósításaihoz, a Szovjetunió ellenségei azt mondották, hogy eb­ből a tervből nem lesz semmi. Tagadták a gazdaság tervszerű ve­zetésének a lehetőségét is, és azt is, hogy az ipart az első ötéves tervben előirányzott ütemben fejleszteni le- lieí. Megvalósíthatatlan ábrándnak mondották az első ötéves tervet. ózonban mar az első ötéves terv eredményei pörölycsapásként hullot- uk a burzsoá közgazdászok és po­litikusok fejére. Teljes kudarcot val. l°tt „prófétai jóslásuk“. Az ötéves terv eredményei nemcsak a szovjet rendszer életképessegét bizonyították be. hanem nyilvánvalóan leleplezték a kapitalista rendszer csődjét is. •b. "V. Sztálin, az első ötéves terv sikerének nemzetközi jelentőségét taglalva, a következőket mondotta: Az ötéves terv eredményei megmu­tatták, hogy a gazdaság kapitalista rendszere nem tudja megállni a he­lyét es nem szilárd, hogy már vég­napjait éli, s hogy át kell adnia a helyét a gazdaság egy más, maga. sabb)okú, szocialista rendszerének a szovjet rendszernek, hogy az egyetlen uiyan gazdasági rendszer, amely nem fel a válságoktól cs képes legyőzni a kapitalizmus számára megoldhatat­lan nehézségeket — az a gazdaság zzot'jet rendszere‘ ‘, St A Szovjetunió most már az' ötödül éves tervét valósiba,meg. Az f?zK3 tm »awnnin kongresszusa megszabta az ötödik ötéves terv feladatait. E terv teljesítése hatalmas mértékben fej­leszti a Szovjetunió gazdaságát és kultúráját. Ugyanakkor igen nagy­jelentőségű az európai és ázsiai népi demokratikus országok gazdasági és kulturális életének fejlesztése szem­pontjából is. Az ötödik ötéves terv- határkő lesz az emberiség történeté­ben. Azt fogja jelezni, hogy a szov­jet nép elfoglalta a kommunizmus­hoz vezető fontos magaslatokat. A szovjet rendszer a történelemben példa nélküli gazdasági fejlődést tett lehetővé. A szovjet hatalom alatt a Szovjetunió ipari termelése 39-szerc- sére emelkedett, mig az Amerikai Egyesült Államokban az ipari ter­melés az utolsó 35 évben csak 2.0- szere-sóre nőtt. Két szempontból is felbecsülhetet­len nemzetközi jelentőségűek azok a gazdag tapasztalatok, amelyeket a szocializmus országa az- utolsó ne. gyedszázad folyamán gyűjtött. Egy­részt ezek a tapasztalatok a gyakor­latban bizonyították be a szocialista rendszer életképességét és óriási elő­nyeit, másrészt ezek a tapasztalatok a kapitalizmus bilincseitől megszaba­dult és a szocializmus felé haladó népi demokráciákat fölfegyverezték a szocialista építés törvényeinek és útjainak ismeretével. Mint már említettük, a szocializ­musnak a Szovjetunióban aratott győzelme az Októberi Szocialista Forradalom első világtörténelmi je­lentőségű következménye volt. Hatalmas, világraszóló esemény volt és közvetlen történelmi kapcso­latban állott a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalommal, hogy a Szovjetunió győzelmet aratott a Nagy Honvédő Háborúban a, fa­siszta német és japán imperializmus felett. Ez a nagy győzelem minden­kinek bebizonyította, hogy lia nem lett volna Szovjetunió, nem lett volna olyan erő, amely szét tudta volna zúzni a fasizmust. A Szovjetunió összezúzta a né­met-fasiszta hadigépezetet, megvéd­te szabadságát, szabadulást hozott a német-fasiszta megszállás áldozatául esett európai államoknak és megmen­tette a pusztulástól az emberiség kultúráját és civilizációját. A szov­jet népet és hadseregét az Októberi Forradalomban megszületett szocia­lista rendszer ruházta fel legyőzlie- etlen erővel. A másik világtörténelmi jelentő­ségű esemény, amely ugyancsak köz­vetlen történelmi kapcsolatban van az Októberi Szocialista Forradalom­mal, az, hogy az európai és ázsiai demokratikus országok kialakulása következtében újabb rés támadt az imperializmus frontján. Miután a Szovjet Hadsereg összezúzta a né­met-fasiszta hadigépezotet, ezekben az országokban győzelmet arathatott a népi demokratikus rendszer. Kö­zép- és Délkelet-E irrópa országainak dolgozói a kommunista és munkás­pártok vezetésével megdöntötték or­szágukban az imperializmust és ez. zcl kiszélesítették az imperializmus frontján azt a rést, amelyet az imperializmuson 1917 októberében az orosz munkásosztály, szövetség- íren a szegényparasztsággal ütött. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom óriási forradalmasító ha­tással volt a nemzeti szabadságmoz­galmakra. Mint J. V. Sztálin mond­ja, „uj korszakot nyitott a világ el­nyomott országaiban-, a proletariátus­sal szövetségben, a proletariátus ve­zetése alatt véghezvitt gyarmati for. rad aimak korszakát(A leniniz- mus kérdései, Szikra, 1951. 221. old.) A Szovjetunió léte és segítsége nagyon nagy szerepet játszott a kí­nai népi demokratikus forradalom győzelmében is. A szocializmust cpitü népi demo­kratikus országok létrejötte, a népi demokratikus, aníifeudália és anii- imperialista forradalom győzelme Kínáiban, a Német Demokratákul- Köztársaság megalakulása; a vi­lágpolitika küzdőterén, az erőviszo­nyok eltolódása a szocializmus ja­vára, — mindez abban a nagy győ­zelemben gyökeredzik, amelyet az orosz proletariátus 1917 októberében aratott. A Nagy Októberi Szocialista Főt. radaloon uj társadalmat hívott életre. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom megteremtette a Szovjetunió népei számára a történelmi fejlődés lehetőségét.. Megszabadította a dol­gozókat a kizsákmányolástól. Anyagi javakat és kulturális vívmányokat biztosított részükre és ezzel a ragyo. gó és örömteli élet lehetőségét adta nekik. A népeket saját életük irányí­tóim, a történelem tudatos és aktív tényezőivé tette. Mindezzel igazi de­mokráciát teremtett meg, — olya!, amely nemcsak szavakban, hanem a valóságban is demokrácia-. A felszabadult nép — magáénak érezve az államot, a termelést — uj módon, viszcmylik országához, a ter­meléshez. így születnek meg a tö­meges munkahüstettek. Ez a jelenség nem következhet be olyan társada­lomban, ahol a nép nem magának, hanem a Mzsákmányoló osztálynak dolgozik, ahol a tömegek munkahő- siességének sem anyagi, sem erköl­csi előfeltételei nincsenek meg. A kapitalizmusban a munka nemcsak kizsákmányolás tárgya, hanem azt le is nézik. Csak a szocializmusban vilik sza­baddá a munka, csak itt tisztelik és becsülik a munkát és csak a szocia­lizmusban válnak a dolgozók haszná­ra a termelésben elért sikerek. Ez teremti meg a dolgozó tömegek alkotó aktivitásának alapját min­den téren: a termelés, a politikai és a társadalmi munka torén egya­ránt. És itt újból megmutatkozik a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom hatalmas nemzetközi jelentősé, gc, mert első ízben keltette fel a nép­ben a kezdeményező merészséget, önálló történelmi alkotásra mozgósí­totta a nép erejét és kidolgozta azokat a szervezeti formákat, a,me. lyek szabad érvényesülést engedtek a néptömegek, teremtő energiájának. Az Októberi Szocialista Forra­dalom uj korszakot nyitott meg a népek életében. Ezt a korszakot a népek baráti viszonyának kifejlődése egymás önzetlen megsegítése és tá­mogatása jellemzi. A Szovjetunió népeinek széttéphetollon barátsága, s a testvéri összetartás erős szálai, amelyek a Szovjetuniót az európai népi demokráciákkal, a nagy kínai néppel, a hős koreai néppel s az egész világ dolgozóival összefűzik, mindenki előtt világossá cs nyilván­valóvá teszik, hogy a népek békében és barátságban élhetnek. De világos­sá teszik azt is, hogy amig az im­perializmus fennáll, — a háború ve. szelve állandóan fenyeget — és, hogy az imperialisták a háború gyújtogatni. A világ dolgozói, akik előtt élő példaként világit a Szovjetunió, az európai és az ázsiai népi demokra­tikus országuk népeinek barátsága, magasra emelik a bókéért, a háborús gyújtogatok ellen vívott harc zász­laját. A. VÖRÖS TE RE A Irta: ASET GRASI Fényvirágok, csillagocskák, fényszórók sugárfolyója, Békés este — lábam újra Moszkva Vörös Terét rója. Itt vagyok a Vörös Téren! Énekel a kö is, hallga, Sehol sincs dalánál szebb dal, boldog, aki hallgathatja. Benne végeérhetetlen gyalogos-had lépte csattog. Ég felé tekintő szóval dörögnek ágyuk, tankok. Zenekarok harsognak és zug a „hurrá“ lavinája, Tiszteleg a vezérnek a felvonuló, büszke gárda Száll az ének, szárnyal, árad fellegek fölébe gázol, Zeng az ének a békéről, a munkáról, L a hazáról. Ez- a dalt ellialigattatni nem tudja már soha senki Csitt, szivem — köveket hallasz most e téren énekelni. Polgár István fordítása Forró lelkesedéssel ünnepelték Zalaegerszeg dolgozói a Nagy Októbert Szocialista Forradalom 35. évfordulóját Csütörtökön este 6 órai kez­dettel a zalaegerszegi járási kul- turotthonban az MDP Zala me­gyei Bizottsága és a Megyei Ta­nács végrehajtóbizottsága rende­zésében tartott ünnepélyen a részvevők lelkes hangulatban emlékeztek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfor­dulójáról. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után a megyei tanács elnöke nyitotta meg az ünnepélyt, majd Darabos Iván elvtárs, pár­tunk megyei titkára tartotta meg az ünnepi beszédet. Többek kö­zött a következőket mondotta: — Tiszteit ünneplő közönség, kedves elvtársak! ünnepet ülnek szerte a világon, a világ dolgozói as emberiség legnagyobb ünnepét köszöntik. Az alföldi nagy síkságtól a du­nántúli dombokig, a Duna-Tisza völgyétől a Balaton partjáig, a pécsi bányák mélyén és a Rákosi Mátyás Müvekben, a szántófölde­ken és a laboratóriumokban, min­denütt, ahol dolgos magyarok munkálkodnak a jövőért, a bé­kéért — ünnepet ülnek. De ünnepelnek a magyar dol­gozókon kívül a népi demokráci­ák dolgozói is, akik nagy érzései, két nemcsak a hála szavával, ha­nem az uj életüket formáló tet­tekkel, a mindennapi békés alkotó munka hőstetteivel is kifejezik, Dimitrovgrádban, Nova-Hutáu csakúgy, mint Szíálinvárosban. .Az ünneplők hatalmas táborá­ban — mely átfogja az egész vüágot — ott állnak az imperia­lista uraik karmai ellen küzdő, a Szovjetunió és a népi demokrá­ciák példájából erőt merítő, ma még kizsákmányolás alatt nyö­gő, állásoknak dolgozó milliók. Majd igy folytatta Darabos elv. társ: — A Nagy Októbert ünnepelve, a népek a legyőzhetetlen szovjet államot és Lenin, Sztálin dicső pártját ünnepük, amely minden küzdelmükben leghatalmasabb tá­maszuk, amely a győzelem felé ve. zetö nehéz harcok és kemény niun. ka utján kimeríthetetlen erőforrá­suk, uj és uj lendületre serkentő bátoritójuk. 35 év távlatából tekint vissza ma a szovjet ember, tekint vissza az egész világ a megtett útra s az első dicső októberre. Ennek a 35. évfordulónak kü­lönös jelentősége az, hogy most indultak a szovjet cinbe- rek a XIX. pártkongresszus határozatainak megvalósítá­sára, a kommunizmus építé­sére. A párt XIX. kongresszusa vi­lágtörténelmi győzelmekben gaz­dag korszakot zárt le, de egyben megnyitotta a fejlődés újabb csú­csaira, a kommunizmushoz vezető utat is, amikor párthatározattá emelte az ötödik ötéves terv irányelveit. Az uj ötéves tervben szinte az álmok válnak valóra. A szovjet nép egyre közelebb ke­rül ahhoz a korhoz, amikor már nem izzad a martinász a Martin­kemence mellett, hanem ezek működését au tomata-berendezé. sekkel irányítják, a kclhozmezö- kön pedig megsokszorozódnak a villanytraktorok.-A- Nagy Októberben gyökered­zik a mi szabad, boldog életünk is. A Nagy Október erejéből táplál­kozó, Lenin—Sztálin pártjától ve. zetett szovjet ember adta vissza szabadságunkat. Mindazt, amit eddig elértünk, a szovjet népnek, a Nagy Októbemak köszönhetjük. A Nagy Október, a. sztálini esz­me felszította a mi népünk al­kotó hevét, felgyújtotta nálunk is az alkotás tüzét. Ez a sztálini tűz gyulladt ki egy esztendeje a mi Sztálinvárosunk első kemence, jében. a diósgyőri uj őriáskohó­ban, ez a tűz hevíti országunk mmdencgyes becsületes dolgozó­ját. De nemcsak minket, hanem. a többi népi demokratikus ország népeit is a Nagy Október élteti, a sztálini tanítás, a szovjet népek példája és segítsége serkenti újabb és újabb győzelmek kivivá. sáia. A béketábor, a mi táborunk egységének alapja a szabad né­pek testvérisége, kölcsönös támo­gatás, barátság. Az amerikai ünperialisták pa- rancsuralniia alatt a kapitalista országok vezetőinek tábora, a dollárdiplomaták, a. baktóriumpo- litikusok, a maximális profit után ördögi hajszát folytató halál gyá­rosok, a dolgozók véréből és ve­rejtékéből élő ^tőkések szövetsége az imperialisták között egyre éle­sedő ellentétek ellenére sem mond lo a mi táborunk elleni provoká­ciókról, háborús kalandokról, a rombolás és pusztítás terveiről. Az imperiaüsták háborús készülő, déseikkel veszélyeztetik a világ békéjét, veszélyeztetik a Szov­jetunióban, a népi demokratikus országokban folyó békés építő munkát _ mondotta Darabos el vtárs, majd igy folytatta: — Békét akar. békét lüván és békéért harcol a szovjet nép. Ezért izente Sztálin által a világ, nak, hogy a béke biztosítható, ha a szabadságszeretö népek unaguk veszik kezükbe a béke sorsát, védelmét. Sztálin elvtárs e sza­vait megértették országunk dol­gozói is. Ez a megtisztelő kijelen­tés azt jelenti, hogy a népi demokratikus orszá­goknak büszke kötelességük, fokozott, felelősségük van az emberiség szabadsága és a világ békéjének ügye uránt. Nagy tisztesség és dicsőség szá- műnk ra, hogy hazánk, melyet a múltban mindig elnyomtak, most az emberiség élcsapatáJioz tarto­zik, melynek vezetője a nagy Szovjetunió. Kötelességünk mél­tókká lenni ehhez a megtisztelő szerephez, méltókká leírni a kom­munizmust diadalmasan építő szovjet néphez, a Nagy Október szülöttéhez, melynek katonái el­hozták számunkra a szabadságot, Ezért az építő békét, az emberi életet, melyet Sztálin katonái hoztak el nekünk, mmden erőnk­kel védenünk kell. Orszá- gunk minden dolgozójától meg­követeli, hogy jobban és többet dolgozzék ma, mint tegnap üze­meinkben, falvainkban egyaránt. A mai ünnep a magyar nép' nagy fogadalmának napja: meg­fogadjuk, hogy magunkévá tesz- szük a béke megvédésének ügyét és végig kitartunk mellette. A mi népünk megfogadja, hogy munkájával ős harcával, acélos karjával, testvéri egységben a világ’ valamennyi szabadságszere- tö népével méltó lesz arra, hogy a Szovjetunió dicső zászlaját kö­vetve felsorakozzon a béke 800 milliós hadseregébe. Ezért kiált­juk a nagy Sztálinnak a Nagy Október ünnepének estéjén: „Él­jen a népek közötti béke! Le a háborús gyujtogatókkal!“ — mondotta befejezésül Darabos Iván elvtárs. Az ünnepi beszéd után a rész­vevők forró lelkesedéssel éltették a nagy Sztálint, a pártot. Rákosi ehdársat. Az Interaacionáié el- hangzása után kultúrműsorral ért véget az ünnepély. 3 Péntek, 1952 uov. 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom