Zala, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-28 / 253. szám

P ÁR TÉLÉT* Az egervári MNDSz-asszonyok csatlakozása a pákái MNDSz-asszonyok felhívásához Pártunk Szervezeti Szabályzata :íi:mondja: minden alapszervezet : köteles havonta egyszer taggyű­lést összehívni,, ahol meg kell je­llenni a tagság egészének. Ezen a jtaggyülésen a vezetőség köteles beszámolni az elmúlt havi mun ’lkáról a tagság előtt, valamint a következő havi feladatokról, ame­lyek a párt- és a kormányhatáro­zatok végrehajtása során állnak az aiapszervezet előtt. Itt kell ha­tározatot hozni, hogy mikor és milyen feladatot hajtanak végre és ezeknek a végrehajtásáért, ellen­őrzéséért ki a felelős. Be kell. hogy 'számoljon a vezetőség arról, hogy az előbbi hónap taggyűlésén hozott határozatok mennyiben lettek vég­rehajtva- Itt értékelni kell azt, hogy a feladatok elvégzése során a pártszervezet, a párttagok, párt- aktívák. népnevelők mennyiben tették magukévá a párthatároza­tot. Kik jártak élen a munkák­ban, kik maradtak le- így válik a taggyűlés a kommunista kritika cs önkritika továbbfejlesztőjévé és a pártdemokrácia még alaposabb el- mélyitőjévé. A taggyűlésen be kell számolni a pártépitőmunka ered­ményeiről, a párt- és tömegszer­vekkel, valamint a tömegekkel való kapcsolatról. A taggyűlés le­hetővé teszi, hogy a tagság ellen- lőrizze a vezetőség munkáját, de jő meglátásai során javaslataikkal is segítse. így válik szorossága kapcsolat a vezetőség és a tagság között, igy válik mindenegyes párttag az alkotómunka részesévé, s lesznek a határozatok az egész 'tagság együttes határozatai. Az alapszeyvezet legfőbb veze­tőszerve a taggyűlés. A taggyűlés vitatja meg a szervezet életének, munkájának minden fontosabb kérdését: 1. Dönt a párt uj tagjelöltjei­nek, tagjainak felvételéről, 2. Dönt a fegyelmi ügyekben és >fczek során történő kizárásokról. 3. Mozgósít a párt előtt álló po­litikai és gazdasági feladatok tel. ijesitése érdekében. 4. A taggyűlés választja meg a !•vezetőséget, váltja le és hívja A TAGGYŰLÉSEK ELÉ vissza, ha az nem felelt meg a követelményeknek. A taggyűlés messzemenően ér­vényesíti a párt demokratikus centralizmusát, a kritika, önkriti­ka alkalmazását. így válik a párt­tagság nevelésének legmagasabb iskolájává. A taggyűlések sikere érdekében pártbizottságaink nagy gondot for­dítsanak az előkészítésre, valamint azok ellenőrzésére. Messzemenően foglalkozzanak az alapszervezetek titkáraival. Beszéljék meg az elv. társakkal, hogy a jó előkészítés nem a taggyűlést megelőző napon kezdődik, hanem arra már egész hónap során készülni kell. A ve­zetőségnek fel kell készülni a be­számolóra, a tagoknak pedig a hozzászólásra, a vitára, mert csak úgy segíti elő a taggyűlés a mun­kát eredményesen, ha ott a beszá­moló, a vita során a gyakorlati életből, a falu életéből vett problé. mákkal foglalkoznak. Éppen azért párttitkáraink és vezetőségi tag­jaink egész hónap alatt gyűjtö­gessék az anyagot a beszámolóra, jó példákat, kimagasló eredménye­ket, de a lemaradókat, hanyago­kat is egyaránt. Gyűjtsenek ta­pasztalatokat. értékeljék a falu politikai hangulatát. A tagok szintén gyűjtsék össze észrevételüket a vezetés terén ta­pasztalt eredményekről és hiá­nyosságokról. Az igy elkészült be­számoló és vita előbbre fogja se­gíteni a pártszervezet munkáját. Az elkészült beszámolót a veze­tőségi ülésen tárgyalják meg. A vezetőség tagjai tegyék meg ész­revételüket, javaslataikat. Ezen a vezetőségi ülésen döntsenek a tag- és tagjelöltfelvétel kérdésében is. Ott, ahol az alapszervezet igy készül fel a taggyűlésre, az ered­mények nem maradnak el. Gáoor- jánházán Horváth Árpád elvtárs, párttitkár- rendszeresen megtart­ja a vezetőségi üléseket, rendsze­resen felkészül a beszámolókra; foglalkozik a soronkövetkező fel­adatokkal, meghallgatja a dolgo­zók javaslatait, szorosan tartja a kapcsolatot a tömegszervezete lekéi, a tömegekkel. Taggyűlésen foglal­kozik az élenjáró gazdákkal, mely­nek eredménye minden munkában megmutatkozik. Gáborjánháza jó volt a békekölcsön jegyzésben, a begyűjtésben is az élenjárók kö­zött szerepel, az őszi munka el­végzésében is példamutató. Itt a taggyűlés is a falu felemelkedé­sét segíti. Azonban vannak alap­szervezeteink. ahol lebecsülik a taggyűlés jelentőségét. Zalakaro- son a párttitkár elvtárs nem - tö­rődött a párttagok nevelésével, mozgósításával, sőt eltávozásával nem adta át senkinek a titkári teendőket, igy irányitó és vezető nélkül, maradt az alapszervezet. Homokkomáromban is hasonló a helyzet- ott van ugyan titkár, de sajátmaga sem mutat jó példát a begyűjtés terén. Az ilyen párttit­kár, ha tartana is beszámolót, nem lenne alapja arra. hogy a párttagok példamutatásáról be­széljen. A taggyűlés akkor tölti be hivatását, ha azon a szervezet valamennyi tagja megjelenik és aktivan résztvesz a vitában. En­nek érdekében éppen a bizalmi elvtársakra hárul a döntő feladat, hogy a hozzájuk tartozó elvtár­sakkal beszéljék meg a taggyűlés jelentőségét és napirendjét. A bi­zalmi elvtárs biztosítja, hogy tel­jes egészében megjelenjen csoport­ja minden tagja a taggyűlésen. A taggyűlésre mozgósításnak a kiér­tesítésre való korlátozása a poli­tikai munka lebecsülését jelenti. A taggyűlés motorja kell, hogy legyen a soronkövetkező fel­adatoknak. Párttagjaink szava, hangja és példamutatása, kezde­ményezése ragadja magával a fa­lu összes dolgozóit, legyen irány­mutató a feladatok elvégzésében.. Mozgósítson a begyűjtés teljesíté­sére, az őszi munkák időbeni el­végzésére, a november 7-i munka­verseny kiszélesítésére, a munka- felajánlások teljesítésére. i : Farkas Géza Mi, egervári MNDSz-asszonyok a pákái MNDSz-asszonyok felhí­vásához csatlakozunk és a követ­kező szempontokkal bővítjük ki a felhívást: 1- Hogy feladatainkat a békén kért folytatott harcban pártunk útmutatása szerint végre tudjuk hajtani, szervezeti életünket meg­javítjuk. Vezetőségi üléseinket két. hetenként rendszeresen megtart­juk, vezetőségi tagjainkat aktí­vabbá neveljük, reszortjaik szerint megbízzuk feladattal és beszámol­tatjuk a végzett munkájukról. Ezen keresztül rendszeresítjük a taggyűléseinket 6 hetenként. Nő­napjainkat- kéthetenként, nőneve­lő értekezleteinket kéthetenként tartjuk meg. Tagszervezés terén vállaljuk azt, hogy 10 uj taggal erősítjük a szervezetünket azok­ból a becsületes dolgozó asszo­nyokból, akik ezideig még szerve­zetünktől távoltartották magukat, de jó munkájukkal bebizonyítot­ták, hogy velőnk együtt harcol­nak a ^békéért. A most meginduló oktatásunknál vállaljuk azt, hogy 10 alapfokú olvasókört indítunk a tavalyi hattal szemben. Olvasó­köreinkre bevonjuk a szervezetün­kön kívülálló asszonyokat és ezek rendszeres megjelenését biztosít­juk népnevelőmunkán keresztül- Egy haladó fokú olvasókört indí­tunk azok részére, kik a múlt év­ben az alapfokú olvasóköreinken rendszeresen résztveftek. 2- Agitációnkat megjavítjuk, le­látogatjuk azokat az asszonyokat, akik a beadásban, mezőgazdasági munkákban élenjártak, a III. béke­kölcsönjegyzésben példamutatóak voltak. Bevonjuk őket a népneve­lő-csoportunkba és ezen keresztül a Nagy Októberi Szocialista For­radalom évfordulójára vállaljuk, hogy a gabona-, tej-, tojás-, hi- zottbaromfi- és sertésbegyüjtest elősegítjük úgy, hogy községünk teljesíteni, sőt túlteljesíteni tudja beadási kötelezettségét és hogy asszonyaink példamutatása meg­mutatkozzon. - ’Ui- -­I 3- Állandóan foglalkozunk azok- • kai az asszonyokkal, akik élenjár­nak a termelő és szervezeti mun­kában, ezek fejlődését figyelem­mel kísérjük és ha a munkájukon keresztül kiérdemelték, mindezeket a pártunk felé tagjelöltnek java­soljuk. 4. Ahhoz, hogy szervezetünket megerősítsük, szükséges az, hogy a tagdijfizetésünket megjavítsuk, vállaljuk, hogy tagdíjfizetésünket 100 százalékra teljesítjük. A tagsági bélyegünket a megyei titkárságunktól készpénzben fog­juk megvásárolni. Vállaljuk azt is, hogy az országos központunk és a megyei titkárságunk által kül­dött- oktatási és propagandaanya­got, érkezése után azonnal befi­zetjük. 5. A III. Magyar és a Nemzetkö­zi Békekongresszusig vállaljuk, hogy -járj házrói-házra“-mozgal- mat kiszélesítjük, a békevédelmi szerződéseken keresztül tudatosít­juk a falu asszonyaival, hogy vál­lalásaikkal erősitik a béke táborát, csatlakozunk a ’Nemzetközi Demo­kratikus Nőszövetség felhívásá­hoz és járunk házról-házra, ahol megértetjük a falunk minden dol­gozójával ennek nagy jelentősé­gét, hogy ne legyen egyetlen dol­gozó nő sem községünkben, aki bé­kevédelmi szerződést ne kötne. A békekongresszus jelentőségét kis- gyűléseken keresztül tudatosítjuk. 15 kisgyülést tartunk. Felhívjuk Zala megye összes MNDSz-szervezetét, hogy csatla­kozzanak a pákái felhíváshoz. Mu­tassuk meg erőnket, összefogásun­kat, hogy lássák a háborús gyúj­togatok, hogy mi, magyar édes­anyák mindenkor készen állunk harcba indulni pártunk hivó sza­vára szabadságunkért, gyerme­keink szép jelenéért és még szebb' jövőjéért. Előre a világ népeinek győzel­mes harcával a .békéért! Czocek Istvánné, MNDSz-titkár és a vezetőség tagjai, Olvassa az egész ország ... A Szabad Föld elmúlt téli p'á- } lyázatának eredményeként szüle- ! tett meg az -Olvassa az egész or- 1 szág. -cimü könyv- Milyen lesz fialunk élete az ötéves terv végé- őre? Milyennek szeretnénk — mit j tehetünk érte? Ez volt a kérdés í és minden megyénkből százával I érkeztek be az Írások. Ezekből dl­l' litottak össze egy csokorra valót I és bocsátották az olvasók, a ma- I gyár dolgozók elé, hogy ismerjük (.meg még jobban, még közelebbről j az uj magyar falvakat, ismerjük I meg még jobban a falu uj em- 1 bérét. — ..... nem lehet ezt a könyvet . ineghatódás és lelkesedés, nagy • belső izgalom nélkül végigolvasni *— írja Darvas József a könyv előszavában. Sokkal több ez, mint pályázati művek felsorakoztatása: a nép, a fni népünk szól a kötet lapjairól. Nem irók írták, de olyan emberek, akik az igazságot, a va­lót mondják­A könyv lapjait forgatva ön­kéntelenül felmerül az olvasó előtt a múlt. Ugyan hová lettek, mivé fejlődtek azok az emberek, akik abban az időben legtöbbször csak azért fogtak tollat, hogy az idézés, vagy a felszólítás alá oda, kaparják a nevüket. A múlt rend­szer iskolapolitikája nem is akar1 a többre megtanítani a magyar pa­rasztot. Tudták, ha a paraszt tol­lat vesz á kezébe és megírja, hir­deti a valóságot, azzal meggyor­sítja a földbirtokosi, úri csőcselék elkergetésfet. De ha akadt is közöttük néhány olyan, aki jobban értett a tolifor­gatáshoz. az sem mert írni. Ugyan kinek is irt volna? A nyomdák is a tőkések kezében vol'tak és gondoskodtak volna arról, hogy soha ne lásson nyomdafestéket egy-egy ilyen paraszti irás. A.va­lóságot nem lehetett akkor leírni, mert csendőrszurony, börtön, járt érte. Ennek a könyvnek pedig éppen az az egyik legfőbb értéke, hogy igaz minden szava. Az igazság, az uj élet szeretető fütötte ezeknek az embereknek a szivét, ez vezette tollúkat, amikor megírták pályá­zatukat. Nem irók írták ezt a könyvet, de a maga egyszerűségében is megrázó minden egyes pályamű- Valamennyien a múlttal kezdik- Teszik ezt azért, hogy még mé­lyebben, még élesebben tudják be­mutatni az újat, a mai életet. De ha a múltról szólnak is, úgy be­szélnek róla, mint egy lezárt kor­szakról, ami soha többet nem jö­het vissza­Barti Andrásné, a Zala megyei Murakereszturról első dijat nyert ezen a pályázaton. Ha sokat be­szél is a múltról, ott van mellette a jelen öröme. így ir pályázatá­ban : . én, aki a maibban megáld, zott pária voltam, most megbe­csült tagja vagyok a társadalom­nak. 'A felszabadulás óta gyakori vendég nálunk az öröm. 1950-ben férjemmel együtt tagja lettem a helybeli tszes-nek, azon az őszön beválasztottak a tanácsba. Micsoda öröm ez nekem, kinek a múltban szavam sem volt. Most sokadma- ganunal törvényt hozok, végrehaj­tói:, mert a demokráciában min­den hatalom a dolgozó népé­A tszcs.nek szorgalmas tagjai vagyunk. Meg is van az eredmény, mert az elinalt évbe??, vettünk ke­rékpárt, rádiót, sok-sok ruhát és most a háztájil gazdálkodásra, egy szép üszőt. Az üsző árának egy részét —• ?nint tszcs-tagok — ál­lami hitelből kaptuk. Igyekszem is ezt meghaladni az idén még jobb, még lelkiismeretesebb munkával. Tagtársaim a tél folyamán bri. pádvezetői tanfolyamra küldtek. Egy gyönyörű szép kastélyban tanultam., ahol n múltban azok a ?nu?ikásnyuzó urak dőzsöltek akik azt én véremet is szívták. Csak­hogy ezt is megértem, megkapta?n at elégtételt. Keményen elhatároztam: min­den erőmet árra fogom irányítani, hogy az a gyűlölt múlt többé soha ne vessen még csak árnyékot sem la mi szép, békés, boldog életünkre. Hogy az én két szép gyermekem ne tudja meg soha, mi a csendőr­szurony és mi az, mikor nincs ke­nyér. A múltban gyereknek cipője csak esetleg akkor volt, mikor is­kolába járt. Most alig tud tipegni, már kerül ?ieki cipőcskére- Álla. ?nunk gondoskodik rólunk. A múltban, hiába voltunk summái sok, mégis csak kukoricakenyeret et­tünk. 'most meg habfehéret, mert most nem kell eladni a búzát, hogy kifizessük az adót meg a bankot, vagy a végrehajtót. De nemcsak hogy fehér kenyérre le­lik, hawem akad a kenyér mellé hús is, szalonna is, mig a ■múltban csak vöröshagyma. Vonjunk csak párhuzamot a nűklt és jelen kö­zött: ég és föld a különbség. Tulajdon két kezemmel hidnám megfojtani, aki ezt tőlem el akár- ná rabolni, aki vissza akarnál hoz­ni a múltat Idézhetnénk oldalakon keresztül bármelyik pályaműből. Mindegyik­ből ez csendül ki: a múlt izzó gyűlölete, a jelen és a jövő rajon­gásig való szeretete. Egy-egy hitvallás * mindegyik irás- Hitvallás arról, hogy semmi erőt nem kiméivé építik dolgozó parasztjaink legjobbjai a jelent, hitvallás arról, hogy feneketlenül gyűlölik a múltat és Barti Andrásné szavaival élve: tulaj­don két kezükkel tudnák megfoj­tani azt, aki vissza akarná hozni a múltat. 'A mai falu élete szól felénk az egyes írások soraiból. Azé a fa. lué, amelyről legjobbjaink csak álmodozni tudtak. Móricz Zsig- mond nyomorúságban élő. kisem­mizett parasztjaiból - uj embert csinált a felszabadulás, a párt és ők maguk mondják el ebben a könyvben győzelmi vallomásaikat. (Balogh?) fl békebizottság táljainak pálfianlalásávai lói halad a begyűjtés Zaiabesenyön A Bak felé vezető ut mentén húzódnak Zalabesenyö házai. Ré­gen csak borterméséről ismerték a közeli részeken. Ma már az egész megyében jó hírnévnek örvend a község. Egy évved ezelőtt, amikor a kukorica begyűjtése folyt, ők let­tek a megyében másodikak. Még ma is ott van a megyei tanács vándorzászlója a tanács irodájában, 1952 nyarán, amikor az egész megye hiarcbaindult a szemveszíteségnélküli, gyors betakarításért és gyors cséplésért versenyre hÍvták az egész megyét. Ment is a munka rendjével. A pártszervezc t, a tanács és a békebizottság be­csülettel végezte feladatát. Most az ősziek begyűjtésére mozgósítják erejüket. Jól dolgoz­nak: a begyűjtés érdekében a község békebizottságai. Ezzel készül­nek a Harmadik Magyar Békekon gr esszusra.’ Egy héttel ezelőtt, az uj ut megnyitásakor tartott ülést a békebizottság. Megválasztot­ták küldöttjüket a kongresszusra. A választás egyhangúlag Gyük Istvánra, a békebizottság elnökére esett, mint a község egyik leg­becsületesebb és legszorgalmasabb gazdájára. De öt választották azért js, mert mint békebizottsági elnök jól mozgósított a béke­harcra, elsősorban a beadási tervek teljesítésére. A bizottság tagjai valamennyien élenjárnak a. munkában. Kcrkai Pál, 12 holdas dolgozó paraszt is rendben van az ősziekkel, már csak a kövérbaromfinak egy kis része van hátra. Török Ist­ván még öt is túlszárnyalta- Kuk oricabeadási tervét Í10, a napra­forgóét 125 százalékra teljesítette és egész évre eleget tett kövér- baromfi beadási tervének is. Példamutatásuk eredménye, hogy a község burgonyabeadási tervét 121 százalékra teljesítette. Kukori­cából, napraforgóból se járnak már messze a 100 o/p-tól. Tojásból évi tervüket 101, baromfiból 70, a félévi sertésbeadási tervet pe­dig 80 százalékra teljesítették. J ó ütemben halad a mélyszántás is. Ebben a községben tudják, m iért dolgoznak. Dömötör József ki­lencedmagára keresett a múltban —- ma boldogan él. Egyik fia elvégezte a szakérettségit. Villamosmérnök lesz. Lánya a ruhagyárban dolgozik. — A gyár az enyém is. Ottho n érzem magam benne és jó ke­resetünk van. Nem kívánom a-zt a világot, hogy mégegyszer a kalákáknál szolgáljak — mondja Dömötör Katalin. — Igaz, akkor miég csak libapásztorkodtarn, de abból se kérek, mert bérem csak szidás volt. Másik lánya Zalaegerszegen középiskolában tanul. Mikor bírta volna ezt megtenni egy hétcsaládos ember a múltban? Ma le­hetővé vált számára mindez. Ezért teljesili kötelességét az elsők kö­zött Dömötör József. Mint még sok helyen, itt is találkozhatunk a múlt ügynökei­vel, akik igyekeznek becsapni a nép államát, egyben saját ma­gukat. A za^abesenyöi dolgozó parasztok ébersége nem tűri ga­rázdálkodásukat, sorra leplezik le eket. Hiába akarta becsapni az. ál lamot Steiner István is. Hiába si­ránkozott hogy nem termett kukoricája és nem tudja teljesíteni a tervet. Szomszédjai jól ismerté k és tudták, hogy már a hőnap elején letörte a kukoricát, termett neki bőven. Azt is tudták hogy azt már titokban eladta és várja az alkalmas időt, amikor elszállít, hatja. Az idő el is jött és a kukorica a bcgyüjtöhelyrc került.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom